Esztergom és Vidéke, 1896

1896-04-16 / 31.szám

Esztergom, XVIII. évfolyam. 31. szám. Csütörtök, 1896. április 16. ESZTERGOM es VME VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE.* Szerkesztőség: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Hivatalos órák : d. e. 9—Il-ig, d. u. 3—5-ig. Kiadóhivatal: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház. hová a hivatalos és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások is küldendők. —= TELEFON 59. SZÁM. ==— Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Sziklay Nándor, Tábor Adolf papirkereskedésében, a Wallíisch- és Haugll-féle dohánytő'zsdékben. Tisztújítás. Esztergom, ápril 15. Mai napon lép hatályba az új szervezet és ezzel az egyesítés munkája nem is egész egy év alatt be van tetőzve. Esztergomnak már meg van a milléniumi emléke, mely el nem mosódik, el nem kallódik, de hosszú időkön át tanúsítani fogja ennek a nemzedéknek erejét. Hogy miképen fogunk ez uj szervezetnek életet adni, vájjon kibontakozunk-e a maradiságból és laza viszonyokból, hogy megtágul-e látó körünk, azt a holnapi nap, a tisztújítás napja fogja eldönteni. A város saját kezében tartja jövőjét, a képviselő-testület dönt hat évre saját sorsa felett s minden egyes képviselő tegye szivére kezét, mielőtt az urnához lép, hogy pártatlanul, tiszta, igaz meggyőződése szerint adja szavazatát. Sajnáljuk, hogy a vasárnapi értekezlet, nemcsak hogy pozitív megállapodásokhoz nem vezetett, de amit legjobban csodálunk, még kidomborodó nézeteket sem vallott s eloszlott a nélkül, hogy csak ugy nagyjából is megtisztította volna a helyes tisztujitáshoz vezető ösvényeket. Beérte azzal, hogy tudomásul vette a pályázók névsorát, a mely már írásban is kézbesittetett mindenkinek s nem volt, aki anyagot szolgáltatott volna a viták tisztító tüzéhez. Vártuk, hogy ez az előkelő gyülekezet irányt fog adni a választásoknak, hogy annak a nagy és fontos anyagnak, mely előtte feküdt, legalább diskrét módon, a részleteit is érinteni fogja, ámde a nézetek elzárkóztak, mindenki állig begombolkozva várta, hogy más bontogassa meg a személyi kérdések kényes csomóját. Hogy mit eredményeztek a házi értekezletek és a magán megbeszélések, azt nem tudjuk, de nem is keressük, mert ezekbe legtöbbször más, idegen érdekek is belejátszanak s az önálló, egészséges közvéleménynek az általános értekezleten kellett volna megszületnie. Pedig érdekes tételekben nem volt és nincs hiány. Igy első sorban a polgármesteri kérdés sokféle érveléssel forog közszájon, sőt egyik laptársunk: az > Esztergomi Lapok « erős kirohanást intéz az egyik jelölt : Niedermann József ellen, amit ez semmiképen sem érdemelt meg. Nem akarunk Maiina Lajos érdeméből semmit sem levonni, ha azt mondjuk hogy túlzott az a magasztalás, mely azt állítja hogy nagygyá és erőssé tette Esztergomot s rövid néhány hó alatt rendbe hozta a városházát, mert a nagy kérdések előbbre vitelét még mindig várják s teljesen helytelen dolog Maiina kedveért Niedermannt igazságtalanul Ítélni meg. Azon eredményekkel szemben, melyek előttünk állanak, Niedermann egész jogosan állította az ő szorgalmát és tehetségeit s ajánlotta meg szolgálatait a város közönségének. Hisszük, hogy ez a támadás még azok körében is visszatetszést szült, akik nem Niedermannt kívánják a polgármesteri székbe. Hasonlóan ellene vagyunk annak az észlelhető iránynak is, mely egyik régi tisztviselő teljes elejtését tűzte ki, mert akkor amidőn a város kellő időben nyugdíjról még nem gondoskodott, húsz évi szolgálattal biró családos köztisztviselőket, ha hivatali kötelességüknek egyébként megfelelnek és arra képesek, szélnek bocsátani nem szokás, nem lehet. Ha csak az előléptetést vonná meg a képviselőtestület, azt még megtudnánk érteni és a személyi ellenszenvnek betudni, de a teljes elejtést nem tartjuk összeegyeztethetőnek a közgyűlés mindig tanúsított méltányossági érzetével. Csak az olyan tisztviselőket indokolt büntetni, vagy elejteni, akik kötelességeiket a múltban vagy éppen nem, vagy nagyon is hanyagul teljesítették s a közérdeknek kárára, az ügymenetnek akadályára voltak. Reméljük és elvárjuk, hogy a képviselő testület hivatása magaslatán fog állani, hogy iránytűje az igazság és méltányosság lesz. Az uj jelentkezők között egy néhány igen derék és képzett fiatal ember van, azokat óhajtjuk hogy a fontosabb segédtiszti állásokra helyezze el s ez által most jó munkaerőket nyerjen, a jövő tisztujitásokra pedig hivatott növendékcsapatot biztosítson. A qualifikáció előírása már is érezteti jótékony hatását, a sógorkomaság jóakaratára támaszkodó kenyérkeresők már is lemaradnak a jelölésekből s a közgyűlés nincs többé azon helyzetben, hogy ne a képzettség és jellem, az arravalóság és szorgalom szempontjait mérlegelje, de a könyörületesség érzete szerint kényszerüljön szavazni. Megszűnt az az idő, mely nem az iskolákban, de az életben végzett emberek végső menedékévé tette a városházát. A jó közigazgatáshoz, felvirágzáshoz első sorban jó tisztviselők kellenek. Jól gondolják meg tehát szavukat, akik holnap dönteni fognak, vessenek számot lelkiismeretükkel a vezetők ; az erkölcsi felelősség a város jövőjeért őket terheli. X. A választás napja. Esztergom, április 15. Nagy és örökké emlékezetes napja lesz városunknak a holnapi. Addig, mig Magyarország a Gondviselés jóságából ezeréves fennállásának ünnepét üli, városunk holnap fogja lerakni az egyesült Esztergom jövőjének alapköveit. Mert ki tagadhatná azt, hogy egy város jövője, tisztikarának kezeibe van letéve. Kötelességünknek tartjuk, hogy e fontos kérdéssel még most is, midőn már ütését halljuk a tizenkettedik órának, foglalkozzunk. Tudja minden egyes választója a városnak, hogy mily fontos a holnapi választás, s igy vessen számot magával, tegyen félre haragot apró nehezteléseket, személyi érdekeket, politikát, s mindezektől ment, tárgyilagos meggyőződését adja le, a szavazat szedő urnába. Egy szempont vezérelje csak, s ez a képesség legyen. Hajoljunk meg az elméleti képzettség, a diploma előtt, de méltassuk figyelemre a gyakorlati egyént, a szolgálat szülte törvényes minősítést is, mert az élet azt tanítja ; hogy a gyakorlat szüli az embert. Legyünk figyelemmel az eltöltött szolgálati időre, mert kétségtelen, hogy csak előnyére van az ügyek elintézésének, az ügyismeret, a körültekintés. Tiz, husz évi szolgálati idővel biró tisztviselőt kibuktatni akarni csak azért, mert párt klikkek: nek nem eszköze, s egyeseknek személyes ellensége, oly tett, mely megboszulja magát. Laptársunk, az »Esztergomi Lapok* más nézeten van, mert az évek sora óta városi szolgálatban álló, becsületes és szorgalmas hivatalnokokkal szemben csak úgy replikáz, hogy jó pénzért szolgálták a várost. A gyakorlati képességnek ily profanizálását, kortes célokra való felhasználását, a város érdekeivel összeegyeztethetőnek nem tartjuk. Ugyanezen tisztelt laptársunk midőn a polgármesterségre pályázó főkapitányunk minősítését vizsgálja, azt mondja, hogy elnézést fog gyakorolni a felsőbb hatóság akkor, midőn a reá szavazókat az urna elé bocsátja. Tiszteljük laptársunk jogismereteit, de ez esetben ugylátszik nem ismeri a törvényt, mely közigazgatási, jogi, tanügyi, orvosi, stb. szakokat különböztet meg, s kimondja 34-ik §-ban, hogy azok, kik az előirt elméleti képzettséggel ugyan nem bírnak, de az 1883. évi I. t..cz. hatályba léptekor tényleges szolgálatban vannak, avagy ha legalább is 1867. évi július i-je után szolgálatban voltak, az illető, vagyis a közigazgatási szakban előléptethetők. Nem foglalunk a polgármesteri kérdésben állást egyik jelölt mellett sem, de azon valótlan vádakkal szemben, melyeket laptársunk a főkapitányra szór, igazságérzetünk készt, hogy a város egyik legszorgalmasabb és legtörekvőbb tisztviselője mellett felszóllaljunk. S ha tisztelt laptársunk a helyettes polgármester ügyének akart ezzel javára lenni, úgy a közhangulatból Ítélve, de mi is elmondhatjuk, hogy csak ártalmára volt. Mindenkor elismertük a helyettes polgármester érdemeit, úgy most is meghajolunk előtte, de a városi ügyek ismeretének hiányában szenved laptársunk akkor, ha azt akarja elhitetni, hogy az egyesülés nagy műve, az állandó vashíd, az uj vasút vonal és a százezrekre menő építkezések megszavazása, a helyettes polgármesternek lenne érdeme. Másik laptársunk az »Esztergom* jónak látta a képviselő testület figyelmét arra felhívni, hogy óvakodjék oly tisztikart adni a városnak, mely a város érdekei helyett a kormány érdekeit szolgálná. E szavak elég világosak, a sorok értelmével mindenki tisztában van, főkép az, ki a sorok között is tud olvasni. Nem akartunk a tisztújítás kérdéséhez politikát fűzni, hisz nem is feladatunk az, de ha már laptársunk jónak látta elvének szolgálatot tenni e kérdésben is, úgy szabadjon nekünk is észrevételeinket megtem nünk. Minden városi tisztviselő feladata a város érdekeit szolgálni, legyen az bármily politikai hitvallású, mi természetesen nem zárja azt ki, hogy politikai elvei ne legyenek, és ne érvényesüljenek. A város érdekei és a kormány érdeke oly messze álló két érdek, hogy azokat felcserélni akarni, még szándékosan is nehéz lenne, de arra városi életünkben nem igen emlékezünk, hogy lett volna eset reá. De hisz úgy látszik laptársunk nem is úgy gondolja azt miként irva van, amint a szavak Megjelenik hetenkint kétszer : csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁF^: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 » — » Negyed évre i * 50 » Egy hónapra — » 50 » Egyes szám ára — » 7 » Hirdetések a kiadóhivatalban és Tábor Adolf könyvkereskedésében vétetnek fel. —i Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári bélyegilleték fizetendő. Nyilttér ára soronkint 20 kr,