Esztergom és Vidéke, 1896

1896-03-25 / 25.szám

rése nélkül a város terhére oly költsé­ges experimentációba bocsájtkoznak, amelyekre rögtönözve szükség nincs. Szervezési szabályok. Esztergom, 1896. március 24. Elvégre is a régen várt döntés meg­történt, az egyesitett város szerve­zetéről szóló szabályrendelet, mely a lefolyt félév nagy munkája volt, — ma leérkezett a törvényhatóság­hoz s ezzel a tényleg már foganatba vett egyesítés formailag is be van fejezve. A közönség által már jól ismert szabályrendeletet a belügyminiszter számos lényeges és számos nem lé­nyeges észrevétellel kiséri; mindazon­által a jóváhagyást nem teszi füg­gővé, de a szövegbe majdan beig­tatandó módosítások és változtatá­sok mellett véglegesen és egészben jóváhagyja s elrendeli hogy ennek alapján már most az általános vá­rosi tisztújítás haladéktalanul ejtes­sék meg. Nem akarunk e pillanatban a módosítások érdeméhez szólani, mert ezúttal csupán a széles körben ér­deklődő közönséget kívánjuk tájé­koztatni e rég várt eseményről s röviden csak érintjük a fontosabb változásokat. A bizottságok működési körének szabatosabb megállapítása után a minister főleg a tanács és a polgár­mester ügykörét bőviti meg ; ugya­nis az elsőre ruházza a dijnokok, valamint az ügyérek választását, a polgármester teendőit pedig a főor­vosi állás megszüntetése következ­tében számos közegészségügyi fel­ügyeleti teendővel bőviti meg. A tiszti címek tekintetében meg­lehetősen rigorósusan intézkedik, amennyiben a főkapitány, főügyész és főorvos címeket törli és csupán csak kapitány, ügyész és ker. orvos fogadta, hdgy ügyvédje nrncs honn, a mi által a válópöf beadása, sajnos, pár napi halasztást fog szenvedni. II. Haza érve, az a meglepetés várt reá, hogy a felesége előtte szökellt föl a lép­.csőkön, még pedig oly sebes léptekkel, a minő fürgén azelőtt soha sem látta haladni. Fél kezével a ruháját fogta, hogy tengerzöld alsó szoknyája ki-kivillant, másik kezében egy pár korcsolyát lobált. Mikor az emeletre fölért: visszafordult, hogy ki cammog utána ? . . . Az arca kicsattantó piros voit, szemében tiz me­nyecskének is elég életkedv csillogott; dereka karcsúra volt fűzve, kívánatos ido­mán csábosán feszült meg a ruha. — Ah ! te is jössz már ! — nevetett az urára. Pedig hogy siettem, hogy hama­rább haza érjek, mint te és magam in­tézkedhessem, hogy jó legyen az ebéd. — Hát hol voltál ? — A jégen ! Oh, milyen nagyszerűen mulattunk ! S elősorolta, kik voltak a jégen. Asz­szonylánypajtásai, fiatal emberek is, akiknek a nevére Nyárfás csak részben emlékezett, de azért ráhagyta, hogy is­meri őket jól. A felesége magaviselete egészen meg­lepte, zavarba hozta; de nem csak azon az estén, de még a következő napokon, heteken át is oda volt az álmélkodástól. Mert az címeket állapit meg, a rendszeres tisztviselői kar-cimet pedig elöljáró­ságra változtatja, szigorúan ragasz­kodván az 1886. évi XII. t.-c. be­tűihez. Legfőbb és részletesebb változta­tást a sokszor vitatott és elég nagy hullámokat vert orvosi fejezet szen­vedett. A miniszter tul ment ugy az előadó, mint a bizottság tervezésein és az orvosok számát egyszerűen kettőre szállította le, vagyis két kerületi orvosi állást szervez. Az ez idő szerint működő orvosi tisztvise­lőkre vonatkozó átmeneti intézke­déseket azonban érintetlenül hagyja s mind a négy orvost kerületi Or­vosnak nyilvánítja, kiknek kerületei fokozatosan lesznek idővel egybe­olvasztandók. Egyben felhívja a tör­vényhatóság figyelmét a közkórház reorganizációjára is. Az átvett volt községi tisztvise­lőkre vonatkozó rendelkezések, va­lamint a javadalmazásuk biztosítására vonatkozó határozat érintetlenül ma­radnak. A < segéd- és kezelőtisztvi­selők* elnevezés elég lényegtelenül a »segéd- és kezelőszemélyzet*-re igazíttatott ki s ugyanezen csoport­ba soroztattak az alkapitányok is. Egyes hivatalok ügykörében apróbb módosítások vannak, különösen a számvevői és a pénztári tisztviselők­nél ; maga a beosztás a hivatalok száma és a szervezet rendszere azon­ban változást nem szenved. A fizetések fejezete, mely oly kö­zelről érinti rosszul javadalmazott tisztviselőinket, megmaradt, kivéve — elég sajnos — a polgármester fizetésére vonatkozó egy tételt, me­lyet a miniszter 2000 frt. fizetés és 400 frt. lakbérre szállított le utalva más városok hason állásaira s a város anyagi viszonyaira. E tétel megvál­toztatása különösen sajnos és sérel­mes, mert bizonyára nem az a asszony átváltozása nem volt a délibáb pillanatnyi tündérjátéka az unalom siva­tagában : a homok puszta átváltozása volt az pompás, élvezetes, viruló paradi­csommá. Bezzeg nem feküdt már mintegy narkótikus álomban a díványokon, hanem hajszolta a cselédséget, hogy rendben legyen és csinos a lakás, a háztáj és erre nézve a munkában jó példával járt elő ő> maga, főleg pedig arra volt nagy gondja, hogy ő maga csinos legyen, ugy hogy a szabónője, divatárusnője fantáziáját ál­landóan foglalkoztatta s naponta u] csá­bosnál csábosabb alakban jelent meg férje előtt is, mintha annak szeretetét, bámulatát, rajongását a végletekig akarná csigázni. Nyárfás ur készséggel fizette, ugy a szabó, mint a divatárus számlákat a fe­lesége számára; mert hiszen csak neki telt Öröme ebben a metamorfózisban, aminőhez hasonló csodát nem örökített meg a klasszikus Ovid. Boldogsága most már teljes volt: felesége olyan, aminőről legmerészebb ábrándjaiban álmodozott. Kedves, lebilincselő, szórakoztató, élet­kedvre buzdító, s amellett gondos, s ami fő, — szerelmes. De még milyen sze­relmes! Dehogy gondolt most már a válópor beadására ! Sőt áldotta azt a vidéki ban­kot, mely éppen akkor bukott meg, hogy az ügyvédjének hirtelen le kellett a csőd­600 frt. a legnagyobb teher a váro­son, melyet a rraíniszter ebből a fizetésből lenyírt s egy polgármester ez összegért bőven és könnyen kár­pótolhatja közönségét.. Reméljük kü­lönben, hogy a képviselő testület fog módot találni, hogy a város fe­jét ; polgármesterét régi szándéka és terve szerint dotálja. A katholikus lelkész választására vonatkozó és fellebbezéssel megtáma­dott pontot a leirat nem érinti s igy az a városi közgyűlés és a me­gye egybehangzó határozata szerint megmaradt. Az uj; szervezet hatályba lépte napjául f. évi április 15-ik napját tűzi ki s igy az eddigi megállapodá­sok szerint a tisztújítást az alispán április 16-án fogja megtartani. Egyelőre ennyiben ismertetjük az érdekes leiratot s bárha nem értünk is egyet némely intézkedés jogi és célszerűségi okaival, mégis egészé­ben örömmel üdvözöljük, mert egy nagy lépés előre s a már nyomasz­tóvá vált ideiglenességének véget vet. Megye és a város. O A megyei tisztviselők fizetésemelése. A város szervezési szabályrendeletével egyidejűleg érkezett meg a főispánhoz a belügyminiszteri döntés a vármegyei tisztviselők fizetésemelése ügyében ho­zott közgyűlési határozatra. A minisz­ter nem engedélyezte a kért pótadót s igy a sok szép remény, amelyet a tervhez kötöttek, egyszerre s kegyetlenül szerte­foszlott. O Városi közgyűlés lesz március 30-án,. amelyen az elemi iskolák elhelyezésének kérdését is tárgyalni fogják. O Uj pályázó reflektál, mint halljuk, a kórházi főorvosi állásra : dr. G'ónczy Béla fővárosi műtőorvos és egyetemi magán­tanár. O Ülések a megyeházán. Április hó­ban ugyancsak sokat fognak tanácskozni a Vármegyeházán, Az új állandé vá­lasztmány alakuló ülése april. 8-án lesz, az I. szakosztályé április 9-én a tavaszi tömeg tetemrehivására utazni s nem szerkeszthette meg nyomban a végzetes keresetet! III. Másfél év múlva történt azonban Nyár­fásné gyors átváltozása után, hogy a sze­leburdi szobaleány kieresztette úrnője kedvenc kanáriját. (Most már a kanári madár is érdekelte az asszonyt.) Az urnő hirtelen mérgében, azonnal elkergette a házból a vigyázatlan cselédet. Harmadnap aztán Nyárfás névtelen levelet kapott, amihez egy máiík, a fe­leségéhez címzett levél is volt mellékelve. A levél irója áradozvjyemlegette az első találkozás édes gv^rnyöreit és ujabb légy­ottot kért a feleségétől. Ezt a levelet a gaz cseléd asszonyától bizonyára ellopta. Nyárfás u/f m0 st még jobban, ezerszerte jobban mo/g V olt lépetve, mint mikor a feleséged/hirtelen átváltozását észrevette. Kiker^g te emlékezetében a dátumot, ami­kor/5 a válópört be akarta adni, s mi­r hazajövet, a felesége azt mondta, _„gy a jégen volt. Ez a dátum csodála­tosan összevágott azzal a nappal, ame­lyiket a levél irója, mint az első találko­zás feledhetlen napját emlegette . . . — Tehát kedvese van ! — mormogá a gyáros mélységesen elgondolkozva. Áz előtt nem volt, hogy a válópört be akar­tam adni ellene. Másfél év óta van, ami­óta oly végtelenül boldog vagyok vele. i közgyűlést előkészítő választmányé áp­rilis 12-én, a közigazgatási bizottságé április 14-én, az egészségügyi bizottságé 16-án. A jegyzői szigorlat írásbeli ré­szelitek terminusa április 22, szóbeli ré­szének 23-án. A számonkérő szék april 28-án délután négy órakor tart ülést, végül a tavaszi rendes közgyűlés napja április 30. O Helyettes főorvos. Az alispán fel­hívta a helyettes polgármestert, hogy tegyen javaslatot a kórházi főorvos ál­lásának ideiglenes betöltésére nézve. A polgármester dr. Vándor Ő-dönt hozta javaslatba, aki a hivatalos esküt ma délelőtt le is tette. O A nagy fcÓÍGSOW ügyét, mint értesü­lünk, a belügyminister ismét nem hagyta jóvá s az iratokat pótlások végett visz­szaküldötte. A kölcsön kamatlábát, is ma­gasnak találja s a pénz beszerzésére pá­lyázat hirdetését rendeli el. Hisszük, hogy a város a régi indokok alapján egy pár század % miatt nem fog ide­genbe menni. O Kinevezési Az űnyi helyettes jegy­zővé kinevezett Kégli József helyére Nedecky Zziga szolgabirósági iktató ne­veztetett ki közigazgatási Írnokká. O A Megyeház disz&eB. A Megyehá­zán nagyban folynak a tanácskozások, miképpen díszítsék fel kivül és belül a májusi diszközgyülésre az épületet. Az eddigi tervekből ítélve bizonyosra ve­hetjük, hogy az ódon palota ünnepies pompában fog majd a nagy napon kie­melkedni társai közül. O. Helyettes emölc. A budapesti pén­zűgyigazgatóság székhelyén alakitandó adófelszólalási bizottság helyettes elnö­kévé Niedermann Pál királyi tanácsos neveztetett ki. O Uj építkezések Örvendetesen kell konstatálnunk, hogy városunkban napról­napra ujabb és ujabb építkezések tör­ténnek. Az építészeti bizottságnak alig van ülése, melyben építési engedély iránti kérvényt ne tárgyalna. F. hó 23-án tartott ülésében is öt rendbeli oly kérvényt tárgyalt, nevezetesen özv. Baumholzer Gnyutlánénak kérvényét, ki házának a Duna félöli oldalán szándé­kozik építkezni,, majd! Brutsy Jánosét, ki a postával szemben levő házának Simor János-utczai részén emel modern épületet. Tárgyalta továbbá a bizottság a szigeten levő Belányi-féle korcsma­helyiség nagyobbitására, Liszkai Alajos­nak vendégszobák építésére, majd végül Liudtner Jánosnak a piáczon levő há­zának kávéházi helyiséggé leendő átala­kítására vonatkozó kérvényét, melyben a tulajdonos azt is kérelmezte, hogy engedtessék meg a leendő kávéházi helyiség előtt elterülő járdán — miként a fővárosban is van — asz­talok és székek elhelyezése. A bizott­ság ennek engedélyezését véleményezte azon kikötéssel, hogy az elfoglalt terü­letnek megfelelő szélességű járdát köte­les a közönség használatára saját költsé­gén lerakatni. O A bajnaí kupaktanács, Bajnáról ír­ják lapunknak : Községünk legkiválóbb polgára: Metternich herceg megakarja szerezni a palotája előtt levő négyszáz négyszögöles térsérséget s érette négy katasztrális hold legjobb minőségű föl­det ajánlott fel a községnek. Az érde­mes^kupaktanács összeült, szörnyű ko­molysággal tárgyalta a nagylelkű aján­latot, de nemhogy két kézzel kapott volna rajta, hanem visszautasította azt s a miniatur-térért hat hold földet és még azonkívül kétszáz forintot követel. Még szerencse, hogy néhány józanabb gondolkozású polgár megfellebbezte ezt az abszurd határozatot, A társaságból. Színészet. Esztergom, március 24. Szombaton este kezdődtek meg Kun­hegyi Miklós színtársulatának előadásai a Fürdő vendéglő nagytermében. Kis, nagyon kis közönség nézte végig úgy a bemutató, mint a következő előadásokat, a széksorok állandóan üresek voltak, csak az úgynevezett karzat adott kö­zönséget. A társulat nem tartozik a nagyob­bak és kiválóbbak közé, de bizonyos jó középszerűség jellemzi majdnem vala­mennyi tagját. Nem produkáltak semmi

Next

/
Thumbnails
Contents