Esztergom és Vidéke, 1896

1896-03-25 / 25.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE. (25. szám.) 3 kimagaslót, de játékuk, alakításuk min­dég elfogadható volt, s sohasem kirívó, vagy ízléstelen. Esztergom közönségének izlése azon­ban nagyon kényes és így nem lehe­tetlen, hogy a széksorok az ezután kö­vetkező estéken sem telnek meg. Kü­lönben is fáradt még a publikum a farsangolástól s a verőfényes tavaszi esték sem nagyon alkalmasak arra, hogy zárt terembe csaljanak valakit. Belátta ezt maga a színigazgató is s ezért ugyancsak rövidre szabta a saisont. Vasárnap lesz az utolsó előadás s kedden már a fővárosba utazik az egész társulat a húsvéti szinészvásárra. De vegyük sorra az eddigi előadá­sokat ! Az első estén Rutkai György énekes szinmüvét a »Holtomiglan «-t láttuk. A szereplők minden igj^ekezete oda irá­nyult, hogy feledtessék a darab gyön­geségét s a mi részben sikerült is, de meglátszottak még rajtuk az ut fáradal­mai. Lipcsey Józsika csinosan énekelt, Asztalos Sándor baritonját már ismerjük. Pintér Dezsőn még meglátszik, hogy fiatal színész. Aradi Kálmán Gellgieszer Ármin szerepében zsidó jargonjával mu­lattatta a közönséget. A díszletek kissé nagyon is kopottak voltak. Vasárnap Bokor József pályanyertes népszínműve : a Télen ment. Hálás sze­repek vannak benne, mókás alakok, a mindég hatásos helyzetkomikumnak tág tere, igy a vasárnapi közönség tetszése is zajosabban nyilvánult, mint az első es­tén. Katalin szerepében Szabó Mariska, különösen a drámai jelenetekben elfo­gadhatóan játszott és énekelt, Lipcsey Józsika (Bogár Anna) helyes volt és ügyes. Kis epizódszerepében sok derült­séget okozott. Belez?tay Liícia. A férfiak közöl a két Vasas-testvér : Asztalos Sán­dor és Kunhegyi Miklós tudta legjobban felkelteni a népszinmü élvezéséhez szük­séges hangulatot és illúziót. A Kis alamuszi előadásáról nem Írhatunk mert az a közönség teljes hiánya miatt elmaradt. Má ifjabb Dumas darájában A nők barátjá-h&n a drámai személyzet mutatkozott be. Holnap az örökbecsű: Méltóságos csizmadiá-t adják. Pénteken ítónaszéki Gusztáv bohózata : A kis szö­kevény megy, szombaton Beöthy László énekes bohózata : A három Kázmér. Az utolsó vasárnapi előadáson pedig Gerő Károly népszinmüve : a Pörös atyafiak kerül szinre. * Papageno. Kneist jóízű négyfelvoná­sos bohózata fog a Kaszinó legközelebbi műkedvelői előadásán szinre kerülni. Az előadás húsvét hétfőjén lesz s a próbák már javában folynak. Szerepelni fognak a darabban: Büttner Róbertné, Csupor Istvánné, Legény Mariann, Nozdro­vicky Olga, Büttner Róbert, Etter Gyula, Brenner József, György Ernőd. Maros'? Ferenc, Mráz Sándor és B. Szabó Mihály. „ESZTERGOM és VIDÉKE" Társadalmi és szépirodalmi lap. 1896. április hó lével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési árak: Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . . 3 frt — kr. Negyed évre . . I frt 50 kr. Egy hónapra . . — frt 50 kr. Kérjük azokat a t. c, előfizetőket, akik­nek előfizetésük március végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíves­kedjenek, nehogy a lap küldésében fenn­akadás történjék. HIRE K. — Gyümölcsoltó Boldogasszony. Ra gyogó napfény, ibolyaillatos levegő, bu-j ján fakadó rügyek előzik meg az idén Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét, amelytől tulajdonképen a tavaszt számí­tani szoktuk. Holnap lesz ez az ünnep, amely szimbolikus jelentőségénél fogva a kalendárium egyik legszebb dátuma. Az ünnepre való tekintettel jelenik meg mai számunk is egy nappal korábban. — Személyi hír. Jezsó Mihály, az uj kanonok stallumának elfoglalására váro­sunkba érkezett. — Lelki gyakorlatok. Mint tavaly, a vízivárosi zárdában városunk nőközön­sége részére az idén is lesznek lelki gya­korlatok, amelyeket ezúttal is dr. Pro­hászka Ottokár fog vezetni. Az ájtatos­ságok március 29-én kezdődnek és 31-én végződnek. — Véglegesítés. A pénteki főkáptalani konzisztőriumban véglegesítették Zitter­barth Vilmos főkáptalani Írnokot és Kraffszky Ferenc erdőgyakornokot. — A Forster-ÖrÖkÖSÖk. Ismeretes, hogy Forster János örökösei annak idején pört indítottak Simor János hercegprímás el­len. Ebben a pörben most másodízben döntött a komáromi törvényszék és az örökösöknek, akik százezer forintnál töb­bet követeltek, csak huszonkétezer forin­tot s ennek 1888. április 20-tól számított öt százalékos kamatait ítélte meg. — A propeller Vácon. A Csavargőzös Társulat a vasárnapi hires váci vásár alkalmából külön menetet rendezett Vácra, amely alkalommal városunkból sokan igénybe vették a fürge kis vizi alkalma­tosságot. — Színkör Esztergomban. Mint halljuk, dr. Hutt Árpád a régi színkör helyén csinos és a modern igényeknek megfelelő uj színkört emeltet. Az építést a leg­közelebbi hetekben megkezdik. — Tavasz. A pompás meleg idő be­álltával megindult a munka mindenfelé a szőlőhegyeken. A szigeten is nagyban dolgoztatnak a kerttulajdonosok s a Torna-kertben tölti minden szabadidejét az egyesület fáradhatatlan háznagya, aki az idén pompás rózsatőket szerzett be a kert díszítésére. A száraz, meleg idő természetesen meghozta a nyárias port is s minden dicséret illeti a városi hatóságot, hogy azonnal megkezdette az utcák öntözését. — Betegsegitő pénztárak. A gróf Roon­féle gyárban fen álló betegsegitő pénz­tár vasárnap tartotta rendes évi köz­gyűlését, amelyen örömmel konstatálták az egyesület virágzó állapotát, ameny­nyiben 6666 forint 92 krajcár pénztári maradvány mutatkozott, tehát több mint a mi betegsegitő pénztárunknál. — A süttei betegsegitő pénztár évi közgyűlé­sét március 29-én tartja. — Kötőmühely Esztergomban. A ke­reskedelemügyi minister Révész Jakab esztergomi lakos kötőműhelyének beren­dezésére a győri kereskedelmi és ipar­kamara felterjesztése folytán két kötőgé­pet engedélyezett, kikötvén, hogy e gé­pek három évig az állam tulajdonát ké­pezzék s csak akkor menjenek át végleg a íolyamodó tulajdonába, ha ő azokat e három év alatt állandóan használja és évenkint legalább két tanoncot kiképez. Miután Révész Jakab a fenti kikötése­ket tartalmazó nyilatkozatot aláirta, a kamara elnöksége a kérdéses gépeket Pápai Manó budapesti kötőgépgyárosnál megrendelte s részére á kereskedelem­ügyi miniszter által engedélyezett 246 frt 04 krnyi vételárt a szállítás kifogástalan eszközlése után kiutalványozta. — Térzene. A helybeli gyalogezred zenekara holnap délelőtt tizenegy és fél órakor a Széchenyi-téren térzenét rendez.. — Utrendezés. A nagy Duna vashid­jához vezető feljáró uton a gyalogjárót újra kavicsozzák és szélesebbre veszik. A kishidnál pedig a szigeti oldalon a két oldal között a töltésen kővel kira­kott átjárót készítenek. — Az Ipartestületből. Az Esztergomi Ipartestület dr. Földváry István iparható­sági biztos vezetése alatt vasárnap dél­előtt tartotta rendes évi közgyűlését a városháza tanácstermében. A Roth?iagel Ferenc titkár által felolvasott s nagy gonddal és szakértelemmel szerkesztett évi jelentést nagy tetszéssel fogadták, majd meleg hangon emlékeztek meg a visszalépett volt titkár : Niedermann Jó­zsef rendőrkapitány kiváló érdemeiről. A költségvetést megállapították s a pénztárosnak megadták a felmentvényt. Indítványok nem voltak. — Lopott sapka. Még a párkányi vá­sáron történt, hogy Mihalik András szűcs sátorából egy pompás asztrakán-sapka eltűnt. Az ismeretlen elemelőnek termé­szetesen nyoma veszett. A szombati heti­vásáron azonban viszontlátta a kárvallott, még pedig Varga Kocsis István pilisma­róthi lakos fején. Bejelentette az esetet a rendőrségnek, amely gondoskodott a sapka további sorsáról. Kocsis István uram pedig némi malíciával jegyezte meg: — Nem nagy baj, hiszen úgyis kitelel­tem már benne! — Pályázatok- A Ludovika-Akadémiá­ban a következő tanévben tiz kincstári, harminchét alapítványi és negyvennégy félfizetéses hely üresedik meg. A kérvé­nyek május 31-ig küldendők be a honvé­delmi minisztériumba. A pályázati felté­telek betekínthetŐk a városházán. — A házi tolvaj. Most döntött végle­gesen a bíróság Kissik Fülöp ügyében, aki mint ismeretes, Eisler Mór lisztke­reskedésében volt alkalmazva s egy ál­kulcscsal állandóan dézsmálta gazdája pénztárát. Két évi fogházra s öt évi hivatalvesztésre Ítélték. — Bukás a háztetőről. Legirtuk mult számunkban, hogy Morva Ignác napszá­mos lebukott egy háztetőről és sebeibe meghalt. Mint most halljuk, halálának oka nem a. jelentéktelen zúzódások vol­tak, hanem szivszélhüdés, amelynek kö­vetkeztében bukott is le a magasból. — A cigányasszony tréfája. Sok gon­dot okoz városi rendőrségünknek a tol­vaj cigány karaván, azok is, akik meg­szöktek, azok is, akik visszamaradtak. Ezek közül az egyik cigányasszony teg­nap egy kendővel a börtön ajtajára akasztotta magát, de két társnője kiál­tozására az elősiető rendőrök levágták és konstatálták, hogy az akasztást úgy cselekedte meg, hogy komolyabb baja alig történhetett. íme, már czigányasz­szonyok is szenzáczióban utaznak ! — Verekedés. Nagyobbfajta verekedés volt a napokban a dorogi Drasche-féle bányatelep munkásai között. A központi főszolgabíró által a helyszínére küldött csendőrök letartóztatták a kezdeménye­zőket, amire a nyugalom helyreállott. — A táthi égettek. A táthi égettek nem voltak megelégedve a nálunk járt likvidátor becslésével, amelyet nagyon alacsonynak találtak. Panaszukkal Re­viczky Győző központi főszolgabíróhoz fordultak, akinek közbenjárására Frey Ferenc országgyűlési képviselő kieszkö­zölte, hogy uj likvidátor küldessék Táthra. Ez már szintén elkészült a kárbecsléssel, amelylyel a károsultak most már teljesen meg vannak elégedve. ^Drósáöok. A porcellan es az üveg tisztántartása sokkal nehezebb, mintsem sokan hi­szik, akik ezekkel a dolgokkal bánni szoktak. Az ilyen anyagból készült edényeket nem sza­bad késsel kaparni. Kenyérhéjjal kell dörzsölni; Az min­dent levisz és nem karczoljaössze-visz­sza az edényt. Nagy könnyebbség a konyhában, ha minden fazekat, edényt, amelyben főztek, főzés után nyomban megtöltik vizzel és hátra rak­ják a tűzhelyen. A viz lassankint fel­melegszik és min­den ételmaradékot leválaszt az edény­ről. Sok időt és munkát lehet azu­tán megtakarítani. A frissen főtt viz nagy hasznát ke­vesen ismerik, ho­lott a háztartásban roppantfontos. Sem­miféle főzeléket nem volna szabad olyan vízben főzni, amely már előbb forraló­dott és valameddig állott. Kávénak, te­ának meg éppen csak főtt vizet sza­bad használni. Min­den eledel sokkal ízesebb, ha betart­ják a háztartásban ezt a könnyű, kis szabályt. A színházban: nem illik késő ér­kezéssel zavarni a közönséget; nem illik a szé­keket csapkodni; nem illik cukrot ropogtatni; nem illik olyan széles ujjakat hor­dani, hogy más ember, aki mögöt­tünk ül. a szín­padra ne lásson; nem illik drága szép derekaljt vi­selni, mert össze­gyűrődik ; nem illik a elő­adás befejezése előtt korai távozással zajt ütni. A ropogó czípő nagyon kellemet­len. De könnyű megszabadulni tőle. Lapos tányérba len­olajat kell tölteni és beleállitani a czipőt, hogy az olaj a talpát el­födje. Eszakán át a czipö igy marad és másnap már nem ropog. Egészen zaj­talan a vele való járás és maga a cipő ezenfelül víz­hatlan. s&rarjy porzó. A szerencse olyan, mint a visszhang: felel, de nem jön. A külvilággal való harcz meged^i szerveink rugóit, a tusa önmagunkkal összetöri. Közgazdaság. X Az Első Leánykiházasitási Egylet m. SZ. 1896. márcz. 15-én, d. e. 1 / 2 io óra­kor tartotta Schwarcz Ármin elnöklete alatt 33-ik rendes közgyűlését. Ezen inté­zet 33-ik igazgatási évében ismét örven­detes erkölcsi és anyagi sikert mutat fel. Az évi jelentésből kitűnik, hogy a lefolyt évben 3099 tag 6341 jutalékrészszel Íratott be és magánjutalékok fejében 154,281 frt 47 krt fizettek ki. A mérlegszerüleg ki­mutatott m. évi 200,118 frt 84 kr. feles­leggel a díjtartalék 1.111,684 frt 78 krra, a nászjutalék felemelési tartalék 67,034 frt 95 krra, a külön tartalék 26,813 frt 96 krra, a felesleg hányadok 21,035 forint 68 krra emelkedtek, összesen tehát 1.226,569 frt 37 krra növekedtek. E mérlegszerinti fő­összeg két, az intézet tulajdonát képező, budapesti 4 emeletes bérházban, érték­papírokban és takarékpénztári betétek­ben nyeri fedezetét. A jelentést a köz­gyűlés tetszéssel fogadta, tudomásul vette és a felmentvényt, a felügyelő bizottság indítványához képest, egyhangúlag meg­adta. Az igazgatóság javaslata egy hiva­talnoki nyugdijalap létesítése és 2100 frtnyi alapítási tőke kiutalványozása tárgyában szintén egyhangúlag elfogadtatott. Felü­gyelő bizottsági tagokká felkiáltással meg­megválasztattak : Dr. Alexander Bernát, dr. Simonyi Zsigmond, Basch Lajos, Hé­ger József, Leipniker Gyula és Weil Dá­vid J. Miután még dr. Murányi Ernő egy­leti tag indítványára az Összes igazgatás­nak, de különösen Schwarz Ármin elnök­nek köszönet és elismermerés szavazta­tott, elnök a közgyűlést berekesztette. A közönség köréből. A szigeti sétautak. Tekintetes Szerkesztő úr ! Van váro­sunknak egy eléggé kellemes és láto­gatott sétahelye : a sziget, főleg pedig annak kisdunai oldala, melynek érté­két legjobban ismeri az, kinek idejét a hivatalos óra szabja meg s ki igy a közeli sétahelyekre van utalva. Addig, mig a sziget sétányainak gondozása a Szépitőtársulat feladata volt, nem is volt alkalmunk a panaszra, de mióta annak hatáskörét a kir. város absorbeálta. egynémely tekintetben a Senki-sziget nyomaira akadunk. Undor váltja fel a séta kellemeit, ha az ember a kis Duna vashidja alatt elvonuló alagúton halad keresztül, hol valóságos büz és miazma­fészek vert tanyát, minek okát nem az alagút létesítésében, mint inkább a tisz­tántartás és felügyelet hiányában kell keresnünk. A sziget urának, a csősznek azt hisszük kitelnék az idejéből arra, hogy gondjaiba vegye a helyet, de a városnak is kitelnék egy tilalomtáblára. Egy sétáló. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁN. Laptulajdonös-kiadókért: Dr. PROKOPP GYULA. Göre Gábor A „Kakas Márton'-ban. Gárdonyi Géza hires alakja : Göre Gá­bor, a lepéndi biró ezentúl a «Kakas Márton» cimü élclapban fogja közzétenni nevezetes leveleit, melyekben kalandjait meséli el. Az első bejelentő levél már megjelent a «Kakas Márton* mai számá­ban. A lap ára negyedévre I frt. Tisztelettel a Kakas Márton kiadóhivatala. Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utca 4.

Next

/
Thumbnails
Contents