Esztergom és Vidéke, 1895

1895-10-06 / 80.szám

Esztergom, XVII. évfolyam. 80. szám. Vasárnap, 1895. október 6. ESZTERGOM és VIDÉKE «<»jyK>N^xxvxxNv^^^ VAR03I ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. ^M^Í*)*?**^^ Megjelenik hetenkint kétszer: | - | csütörtökön é8 vasárnap. Szerkesztőség Lőrincz-utcza 31. sz., Hirdetések —&— hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. | a kiadóhivatalban vétetnek fel. | I . ELŐFIZETÉSI ÁR: Kiadóhivatal Buda-utcza 346. sz., s Egész évre 6 frt — kr. ^ § Fél évre 3 » - » \ hova a hivatalos és maganhirdetések, nyiltterek, előfizetési | Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári I § Negyed évre 1 » 50 » | pénzek és reklamálások küldendők. ^ § Egy hónapra — » 50 » § ^ bélyegilleték fizetendő. | Egyes szám ára — » 7 » ^ Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Sziklay Nándor, Tábor Adolf papir- I ^ ^ - iJ kereskedésében, a Walltíseh- és HaUffh-féle dohánvtőzsdékben. SL „ 1 A szervezési szabályzat. Esztergom, 1895. °kt. 5. Előttünk fekszik a szervezési sza­bályzat előadói jelentése, a melyet a szervezési bizottság augusztus 12-iki ülésének megbizásából Földváry Ist­ván dr. városi főügyész készített el. Tudjuk régtől fogva Földváry drról azt, mily nagy buzgalmat fejtett és fejt ki a közügyek terén, mily ön­zetlen, odaadó szellemi munkát vég­zett legutóbb is az egyesités létesitése körül, most, midőn a szervezési szabály­zatot, ezen tökéletes és kifogástalan művet olvassuk, azt véljük, hogy Földváry dr. evvel bekoronázta azon ténykedését, melyet az egyesités létrejötte körül kifejtett. Örömmel üdvözöljük a terjedelmes előadói jelentést. Szakszerű, érde­mes, alapos munka, meglátszik, hogy irója sok fáradsággal és idővel ké­szítette el. A szabályzat beosztása és berendezése szerves egész, az addigi chablonoktól egészen eltér, kiválólag a helyi szükségletekhez al­kalmazkodik. A sz. szabályzatban az egyes ál­lások, azok hatásköre nem rang, ha­nem ügyosztályok szerint vannak felsorolva. Hat ügyosztály van, u. m : 1. elnöki. 2 rendőri, 3. gazdasági, 4. pénzügyi, 5. jogi és 6. egészségügyi osztály. Az egyes ügyosztályok, azok tisztviselőinek hatásköre kitűnően vannak körülírva. A szabályzat, hogy hasonlattal él­jünk, egy erőteljes, hatalmas ger­nicz, melyre a tisztviselők hivatvák a hust és vért adni. Azért arra kér­jük a városatyákat, jól válasszák meg a tanácsot, mert helyesen mondja az előadó kisérő jelentésében : »a tisztviselők vannak első sorban hi­jvatva hasznos befolyással lenni a közvetlen ellenőrzésük, vagy felügye­letük alatt álló tisztviselők tevékeny­ségére. Egyes ágazatok fellendülése és szabatos menete az ő érdemük, viszont azok hanyatlása az ő rová­sukra esik.« Ha a tanácsot jól megválasztot­I ták, ebben megszerezték azon ga­rancziákat, melyek a helyes és gyors közigazgatást biztosítják. Van a szabályzatnak sok fontos és uj tétele, a melyek közül első | sorban elvi jelentőséggel bir a pat­ronusi jogokra való választói meg­szorítás. Ezt az előadó a szervezési bizottság utasítására vette fel a je­lentésbe ; uj a pénzügyi tanácsosi állás, a melyre most, midőn a vá­ros financziális hatásköre jelentéke­nyen bővült, égető szükség van. A pénztárak szervezete is eltér a régi­tői. Uj állás még a közigazgatási gyakornokoké is. Három ily állást javasol az előadó betöltendőnek. Ezen gyakornoki állások, a melyek felsőbb iskolai képzettséget igényelnek, mintegy első lépcsői lesznek a hi­vatali rangoknak. Ok lesznek a jövő tisztviselői. — Mindezek a szerv, bizottság körülményes és beható tár­gyalását igénylik. Szerencsés eltérésnek konstatáljuk, hogy a mérnök és az erdőmester, mint a mely állások egyetemi kva­likácziót igényelnek, a rangfokoza­tot illetőleg több méltánylásban ré­szesülnek. A mérnök hatáskörét kibővíti, a mennyiben az ő felelősségére bizzák az utczákat, utakat és tereket. Re­méljük, hogy a mérnök ur ezen ha­táskörében a szi'sfeti sétánvra, Esz­tergom egyedüli üditő helyére több figyelmet fog helyezni, mint elődjei és a Széchenyi-tér is rendben lesz. — Hiánynak véljük, hogy szemben a mérnök lényegesen kibővített mun­kakörével nincs elegendő segéderőről gondoskodva. — Egy hegymesterrel nem lehet sokat végezni. Talán nem volna rossz, ha a város segédmér­nökről gondoskodnék. A rendőrséget előadó teljesen kü­lön szervezte. A rendőrség a többi ügyosztályok köréből kivonva teljesen függetlenül is megállaná helyét. Ha a rendőrség tervezett szervezetét és létszámát a város megadja, úgy ritka hasonló város fog ily rendőri szervezettel birni (30 tagu rendőrség.) Végül a fizetésekre térünk át. — Mindenekelőtt és kiválóan foglalko­zunk a polgármesteri álással és fize­téssel. A polgármesteri állást telje­sen külön kell osztani a többi tisztviselőkétől, nem szabad azt kü­lönösen fizetés tekintetében a töb­biekéhez irányítani. A polgármester állása oly tekintélyes és annyira rep­rezentáló, hogy ott takarékoskodni nem szabad. Ha alkalmas, rátermett ember van, kire az elnöki teendő­ket ugy a tényleges igazgatás, mint a kifelé reprezentálás tekintetében rá lehet bizni, akkor halálos bün volna néhány száz forint miatt zsu­goriskodni. Nézzük Szombathely va­rosát, nem nagyobb, mint Eszter­gom és a polgármesternek 4000 frt évi fizetést szavaztak meg legutóbb. A mi véleményünk is oda kulminál, hogy 3500-4000 fitos polgármesteri fizetés épen nem volna horribilis. Hisz a városrészek egyesítése után alig esnék néhány krajczár adótöbb­let e költségnagyobbodás miatt. Biz­tosak vagyunk abban, hogy minden tz „Esztergom és fiié" tárczája. Turisták Esztergomban. A turistaság, mely hazánkban még ed­dig csak ifjn korát éli, ujabban kezd lábrakapni, s a társadalom különféle osztályai körében, főleg a tanítók közt van hivatva első sorban országszerte elterjedni, mint a kik annak sokoldalú hasznát és számos előnyeit már az is­kolában közvetlenül megismertetik és tényleg meg is ismerik, a hazánkban még elhanyagolt iskolai kirándulások alkalmával. S a magyarországi tanítók nemes hi­vatásukhoz méltóan jártak el akkor, mi­kor a „Magyar Turista Egyesület Ta­nító Osztályát" néhány év előtt meg­alkotva, hazánk természeti szépségek és históriai emlékekben gazdag vidékei­nek időközönkint való megtekintését tűzték ki feladatukul, a testi és lelki felüdülés mellett olyan ismereteket is gyűjtve maguknak, melyek a nemzeti és hazafias érzetnek megerősödését hat­hatósan előmozdítva bennök, azt iskolai működésük közben a jövő nemzedék, ek­ként a haza javára hasznosítják. Igaz ugyan, hogy az időszerint még csak a főváros népes tanítótestüle­te körében sikerült egy compact tanító turista egyesületet létesiteni, mindazon­által kecsegtetjük magunkat azzal a jól­eső reménynyel, hogy az üdvös példát nem sokára követni fogják egyes vidé­kek tanítói is, főként, ha a fővárosi egyesület egy kis buzdítással bátorítja és biztatja azokat arra s olyan jó pél­dával jár elő, mint a milyennek tekint­jük a pénteki esztergomi kirándulá­sokat. Őszinte örömmel üdvözöltük kedves turista vendégeinket, nem csupán a ma­gyar vendéglátó chablonszerü formáival, de azért is, mert ez a tekintélyes és illetékes testület megmutatta azt, hogy természeti szépségekben és históriai emlékekben gazdag városunk és vidéke méltó arra, hogy azt minél többen föl­keressék, s csak a helybeli szükkÖrü látókör nemtörődömsége az oka annak, hogy Esztergom híre és látnivalói da­czára sem képes a megérdemelt idegen­forgalmat megteremteni. De nehogy a recriminátiók tömkele­gébe tévelyedjünk, átvesszük a tudósí­tói szerepet, s a kirándulás lefolyásá­ról az alábbiakban referálunk. Pénteken d. e. 9 óra után kötött ki a propeller, melynek ritkán jut részéül, hogy egy 61 tagból álló olyan diszes társaságot szállítson partra, mint a hogy ez pénteken történt. A kiszálló vendé­gek élén Verédy Károly dr. kir. taná­csos és székesfővárosi kir. tanfelügyelő haladt, a kit gárdájával együtt néhány jelelenvolt helybeli tanférfiúval Berta­lan Vincze egyházm. tanfelügyelőségi tollnok üdvözölt s egyenesen a bazili­kába kalauzolt föl, hol az ünnepélyes nagy mise vége felé érkezett vendé­geknek Komlóssy Fer. kanonok csen­des misét mondott a Bakácskápolnában. Ennek végeztével a templom belsejét szemlélték meg, majd a kincstárban időzve, nagy figyelemmel hallgatták Pór Antal kanononok szakszerű magya­rázatát, ez lévén az egyedüli hely, a hol alapos felvilágosítást nyertek a lá­tottakról, az egyéb látnivalókat vezetők és leirás hiányában csak úgy vaktában szemlélvén meg. Nagyrészük felment a kupolába, sőt a vállalkozóbbak a kereszt gombjába is, majd a kupolát körüljárva a fölséges panorámában gyönyörködtek. Tudvalevő dolog, hogy a kupola külső párkánya vasrácsozattal van körülvéve, amely azonban az idő viszontagságai következtében megviselve, itt-ott meg­lazulva van annyira, hogy oly tömeges felvonulás, mint a milyen a pénteki, valóságos isten kísértés számba megy, s megdöbbentő könyelmüsíg az intéző körök részéről az óvóintézkedések elha­nyagolása. Majd a kriptát és a Sz. István kápolnát tekintették meg, mely utóbbi helyen az a kalamitás érte a kirándulók egyik kedves női tag­ját, hogy arany karpereczét elvesztette, de amelyet egy szerencsés kollegának sikerült megtalálni. Dicséretére válék derék turistáink­nak, de még inkább a turistanőknek, hogy a fárasztó hegy és lépcsőjárás daczára a legjobb conditióban érkeztek meg déltájában a Fürdő vendéglőbe a hol 1 órakor ebédhez ültek az emeleti nagyteremben. Hetvenegy személy he­lyezkedett el a kettős U alakú aszta­loknál, kellemesen tarkítva a szépszámú és szép nö vendégek kedves csoportjával, míg az asztalfőt Verédy Károlyné, Ve­rédy Irén, Verédy Károly, Komlóssy Fererencz, és Bartal Rezső foglal­ták el. Gréza gyerek, a ki megríkató szép hegedűjével még a fővárosiakat megin­dította, a harmadik fogásnál is letette száraz fáját, mert Verédy Károly po­harát emelte a legalkotmányosabb ma­gyar királyra, a kinek nevenapját ma

Next

/
Thumbnails
Contents