Esztergom és Vidéke, 1895

1895-01-17 / 5.szám

A kis ember hitele. A kis ember elégületlensége okozója ama bajoknak, a melyek helyenként már is fenyegető és veszélyes alakban nyilvánultak és létezésüknek folyton életjelet adják. Nagyon szükséges és időszerű tehát, hogy eme sajnálatos körülménynyel mennél behatóbban és mennél komolyabban foglalkozzunk. Tekintsük először is a kisbirtokoI sok helyzetét. Kétségtelen tény, hogy w a földbirtokra igen súlyos adóteher nehezedik, amelyeket kis birtokosainknál még elviselhetetlenebbé tesz az a körülmény, hogy azok legnagyobb része szakértelem hiányában a legintenzivebb és legokszerűtlenebb gazdálkodást űzi, miáltal aránylag \ nem csak keveset, de e mellett silányát is termel, a melyeknek értéke a mai amúgy is túlnyomott árviszonyok mellett oly csekély, hogy általa sok esetben még a tényleg reáfordított munka értéke sem térül meg, annál kevésbbé jut abból üzleti nyereség. Ilyen formán tehát végeredményben a kisbirtokos anynyiban különbözik a vagyontalan munkástól, hogy előbbi a saját, utóbbi a mások birtokán teljesített munka után kapja meg járandósága díját. A jövedelem tehát egyforma, holott adóteher dolgában már lényeAz „Esztop és fiié" taraija. Te is tudod ... . Te is tudod, én is tudom, Hogy egymásé nem leszünk, Hogy ha még egy lépést tennénk, Mindaketten elveszünk. Ott álltunk áz örvény szélén . . . Mint tud az csábítani! Száz mennyország üdvössége, Száz pokolnak kínjai. Oh mint zengett, zúgott, forrott A pokoli mennyország, Mint remegett minden tagom, Mint kigyűlt a te orczád. Hiú leány, gyenge asszony, Mint csüngöttél ajkamon, Mint befont a hálójába A mámoros alkalom! Gyenge asszony, gyenge asszony, Az erősebb én valék. Az ég fölé emelkedtem, Mikor rám szakadt az ég. S ekkor e szó : gyáva, gyáva, Mint szisszent fel ajkadon . . . Sohse voltam olyan bátor, Önérzettel mondhatom. Most, hogy tiszta már az agyad, Azt mondod : «derék fiú» ; ges a különbség a kettő között, mert míg a vagyontalan munkás adómentes, addig a kisbirtokos nem létező üzleti nyereség után is meg van adóztatva ingatlan alapján, nem csupán a földadóval, de ennek megszámlálhatlan sallangjaival, a pótés mellékadókkal. A kisiparosokat tudvalevőleg tönkretette a gyári ipar, a melynek olcsó, silány vásári termékeivel a versenyt kiállani nem birja s így szolid készítményeivel háttérbe szorult. E mellett súlyosbítja még helyzetüket a helytelen adózási alap, mely szerint ők nem a tényleges, hanem a végzett munka bázisán viselik az adóterheket. A munkásosztálynál főképen a munkabér alacsony volta idézi elő az elégületlenséget. Helyenként már ahol a sok munkás a minimumnál is jóval alább száll. Nem kevésbbé fokozza továbbá az elégületlenséget aránytalanul magas ára azon anyagoknak és eszközöknek, amelyeknek beszerzésére ők, iparuk és munkájuk üzhetése céljából, utalva vannak. Ebben leli magyarázatát az a körülmény, hogy miért gazdagszik nálunk oly könynyen és rohamosan a közvetítő kereskedelem, mely még adót sem fizet jövedelme arányában. Hanem a «derék fiúnak* Sorsa olyan szomorú ! . . . Tán, ha akkor el nem löklek, Mint a delej a delejt, Szilaj kézzel átölellek, S bolond snvem elfelejt. Elfelejti, hogy te voltál Akit égőn szerétett, Elfelejti, hogy te voltál Kiért annyit szenvedett . . . Hanem így utánad vágyom Mindenségem mindene, Nagy vihar van, hullámot vet Szerelmemnek tengere. És te kerülsz. Okos lettél, Rám se veted a szemed. Egyszer megmenekülhettél, Másodszor már nem lehet. Te is tudod, én is tudom, Hogy egymásé nem leszünk . . . Csak egy lépés van még hátra, S mindaketten elveszünk. Erdó'si Dezs A kis trónörökös korcsolyái. (Mese az elemi iskolák számára.) Az ajándékok közt, a melyekkel születése napján elhalmozták, a kis Lajos herceg egypár csillogó acélkorcsolyát is talált a szoba egyik sarkában. Lajos herceg eleintén észre sem vette a szerényen Az elmondottak után könnyű belátni azt, hogy az említett néposztályok legtöbbnyire önhibájukon és önakaratukon kívül jutnak szomorú és válságos helyzetbe. E körülmény teszi nálunk teljesen jogosulttá az elégületlenséget. Ha .ez osztályok kölcsönre szorulnak, ezt vagy nem kaphatják meg túlszigorú garantia hiányában, vagy ha megkapják, ez csak oly magas kamatok mellett történik, hogy nem képesek azt csekély keresményükből fedezni s így ki vannak téve annak, hogy elvesztik csekély vagyonukat vagy további hitelüket s szaporítják a proletárok hadát. A bajok radikális orvoslásának egyik sine qua non-ja a hitelügy rendezése. A kis kölcsön aránytalanul drágább a nagynál, sőt ha figyelembe vesszük a törvényt kijátszó ezerféle hitelüzletet, a midőn például a kölcsönzött pénzt munkában, terményekben kell bő kamattal visszafizetni : úgy elmondhatjuk, hogy vannak oly megtűrt visszaélések, melyek egyenesen a megszorult szegény nép tönkretételét célozzák és tényleg eredményezik is. Ha tekintjük a pénzintézeteket, itt is drága a kis kölcsön, ámbár ezeket éppen a hozzájuthatás nehézségei és költséges volta miatt, igénymeghuzódó Halifaxot, annyira lekötötte a figyelmét a sok csodálatos meglepetés. Nagybátyja, a tábornok, az egész japánkinai háborút oda varázsolta a gyerekszoba asztalára; a copfos hadvezérek diadalmas pillantással álltak a magas hajóhidakon és Tamagata tábornok kivont karddal tisztelgett az aranyos japáni császár előtt. Nénje, az orosz hercegné, két gyönyörű lovacskát küldött, atyja, a felséges úr, egy kis fonográffal lepte meg, amely csak pár rövid hét előtt került ki az Edison mester keze alól. A kis herceg boldogan sürgött-forgott a temérdek ajándék között, mig végre déltájban a csillogó acélkorcsolyákat is észrevette. — Mik ezek ? — kérdezte kíváncsian. — Egy pár korcsolya, fenség, — válaszolta a nevelő, — s ha pár órai fáradságot nem kímélünk, egy-két hét múlva szélvészként fog végigrepülni fenséged a tó befagyott tükrén . . . — Ezekkel az acélsínekkel ? — Ezekkel. Lajos herceg egyszerre elfordult a japán-kinai hadseregtől. — Nem próbálhatnók meg azt a repülést ? — Szívesen, de csak akkor, ha fenséged tudni fogja délutánra a történelmet. A kis herceg neki feküdt a könyvnek és délután három órára egyetlen hiba nélkül felmondta a különböző Pipinek történetét. Az utolsó Pipin azonban meglehetősen rosszul járt, mert Lajos herceg be sem igen vehetik a szegényebb néposztályok. A szövetkezeteknél aránylag szintén magas a kamat és itt is vannak mellékjárulékok, ami különben természetes is, mert sokba kerül a kezelés és utóvégre határozott veszteségre ezek sem dolgozhatnak. Kormányunk iniciativájában a jó szándékot, törekvéseiben a jóhiszeműséget kétségbe vonnunk nem szabad, hogy mégis egyik-másik irányban kifejtett tevékenysége jogosan hivja ki a kritikát, annak okát mi éppen az állapotok félreismerésében, vagy az okvetlenül megkívántató tájékozottság hiányában, következéskép a helytelen elbírálásban keressük. Van az államnak a postatakarékpénztáralakjában pénzgyűjtő intézete. Kormányunk rendkívüli szolgálatot tenne a közügynek, ha a postatakarékpénztárt, egyszersmind hitelintézetté alakítaná át, kizárólagosan a kisbirtokos, kisiparos és munkások számára nyújtandó kisebb — i frttól ioo forintig terjedő —kölcsönökre, hogy őket esetleges pillanatnyi átmeneti pénzzavarukból kisegítse, hogy igy ne kénytelenítessenek megszorult helyzetükben terményeiket és készítményeiket potom áron elvesztegetni, vagy a kapott kölcsön fejében magukat sokkal nagyobb több fontos részletet elsikkasztott a viselt dolgaiból, csakhogy hamarabb elmondhassa a penzumát. A szerencsétlen Pipint jóformán még nem is tették a sírjába, mikor a herceg már igy szólott türelmetlenül : — Próbáljuk hát ki a korcsolyánkat! A tó nagyszerűen be volt fagyva, s mint egy hideg, zöld tükör terült el & fák között a hercegi park hófehér keretében. Lajos hercegnek egy vadászfőhadnagy volt a tornamestere, aki körülbelül oly művészettel korcsolyázott, mint az északsarki herceg. A kis tanítvány azonban néhányszor kegyetlenül elbukott a sikos jégen, s egy ízben, mikor keze a felrepedt keztyün át a megfagyott víztükörhöz ért, fájdalmában hangosan sirva fakadt. De mivel egyébként bátor és elszánt fiúcska volt, nem ijedt meg a legelső balesettől. És két hét múlva a bátor kis herceg már szélvészként röpült végig a zöld tavon és oly pompás 8-asokat irt le a korcsolyáival, mint a budapesti jégcsalád championjai. És attól fogva nem kellettek neki sem a japánok, sem a kínaiak, ügyet sem vetett a fekete orosz lovakra, a fonográfra, a billiárdra és szivéből gyűlölte Barbarossa Frigyest, meg a Pipineket, akik az emberiség életét még most is annyira megkeserítik. Ha tőle függ, bizonyára korcsolyával hunyja be szemét éjszakánként. És mikor a komoly nevelő a Cartesius ördögeit, az elsőfokú egyenleteket, az egycsülkű kérődző családi szokásait magyarázta előtte, a kis herceg akkor sóvárogva Esztergom, XVII. évfolyam. 5. szám. Csütörtök, 1895. január 17. ESZTERGOM és VIDÉKE x^xxxxvc^^^ VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. p^x^^^ Megjelenik hetenkint kétszer: | | Hirdetések csütörtökön és vasárnap. | Szerkesztőség és kiadóhivatal, | | hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos és | a kiadóhivatalban vétetnek fel. ELŐFIZETÉSI ÁR: • | magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások | — I Eeész évre 6 frt — kr. | küldendők: | § F

fi évre 3. » — » | _ , < > x ^ Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári ii l Sg*i Duna-utcza 5*. szam (Toth-haz). | bélyegilleték fizetendő

. I ^yes^szám ára — » 7 » | E

gy

es számok kaphatók a kiadóhivatalban, Tábor Adolf könyvkereskedésében, ^ ^ g ' ' ' ' ' ' ' a WallÜSCh- és Haugh-féle dohánytőzsdékben. k\x\x\x\x\x\x\x\x\x\x\x\xxx\x\x\^^^^