Esztergom és Vidéke, 1895

1895-03-31 / 26.szám

De nem csupán az eredmény, hanem maga a nemzeti nagy mozzanat sikere érdekében kifejtett lelkes önzetlen munka is egész más irányba terelendi a nemzet különböző elemeinek aspirációit. Ma majdnem mindenki szenvedélyes harcot folytat, mely a nemzet erejét szétszaggatja és akaratlanul is rombolást idéz elő. A lelkes munka elenyészted a mesterségesen felidézett izgatott rombolási szenvedélyt, a szétszaggatott erőket összeforrasztja, -— és a rombolási mánia helyett a teremtő alkotás boldogitó buzgalmát költi fel. Értsük meg tehát a helyzetet. Az ezredéves évforduló nemzetünkre és különösen iparosainkra nézve egy herkulesi válpontot képez. Ha a helyes utat választjuk, ez az évforduló iparunkat lenézett és kicsinyelt állásából arra a tiszteletre méltó magasztos álláspontra fogja emelni, melyre hivatva van. Ezáltal pedig beáll a nemzet megerősödésének és összefofradásának lendületes korszaka. A megerősödött és összeforradt nemzeti erő aztán könnyen leküzdheti mindazokat az áldatlan hóbortokat, melyek a nemzet megbontására törekszenek. Esztergom monográfiája. Esztergom, márc. 29. Nevezetesebb vidéki városok és vármegyék mindég meg szokták iratni a maguk történetét, ha erre elég anyagi erővel rendelkeznek és ha történelmük rászolgált a megörökitésre. Esztergom város és vármegye történelme a leggazdagabbak egyike egész Magyarországon. Az már más kérdés, hogy áll-e annyi pénz rendelkezésre, a mennyi ily nagyszabású munka létrehozására szükséges. Bajosan hisszük, hogy igen. Kolozsvár megíratta történetét, de ez neki körülbelül 20,000 frtba került. Ennyi pénzünk pedig nekünk, sajnos, nem áll ily célra rendelkezésünkre. Több szin, több elevenség, több költészet volt az életben, mely gazdagon, csábitón virult és illatozott és dalolt és sóhajtozott onnan felém. Hogy tudtam én azt elhagyni ? Csak úgy homályosan emlékeztem rá, hogy a földön találkoztam én egy leánynyal, a kinek azt mondtam : te vagy a menyországom. Mikor az a menyországom elhagyott: azután kerestem föl ezt a másik menyországot. Ebben is csalódtam. Társaságomat csupa merő magamfajtáju öngyilkosok képezték. Azok mind betegei voltak a földnek. Mind látott odalenn valakit, a kit nem vett észre akkor, midőn vaksággal borította el szemeit egy rettenetes kór. Az egyik gyászruhás anyát. Másik egy siró gyermeket. Harmadik egy egész kétségbeesett, nyomorban hártahagyott családot, mely mind egyetlen sir körül zokog és könnyeivel vájja annak göröngyeit. Hogy ők ezeket nem látták, mikor még a földön voltak. Hogy ők azt hitték: el van tépve minden kötelék, mely őket a világhoz fűzi, midőn a bujtogató kísértésre hallgattak. Olyan kicsinyesnek, oly nevetségesnek tünt föl mindenki előtt az Nem rég alakult ugyan nálunk egy egyesület, az Esztergom-vidéki régészeti- és történelmi-társulat, melynek kimondott célja egyebeken kivül főképpen az is, hogy Esztergom monográfiája számára adatokat gyűjtsön és e nagy munkát elkésziteni segítsen. Bármily tisztelettel hajlunk meg azon nagytudományú férfiak előtt, kik a történelmi társulat ügyeit viszik, mégis azt hisszük, hogy más irányú elfoglaltságuk miatt és mivel az adatgyűjtés csakugyan roppant nagy munka, Esztergom monográfiája 5 vagy 6 évnél előbb az ő közreműködésük mellett el nem készülhetne. Önkényt felmerül tehát az eszme, hogy Magyarország vármegyéinek és városainak monográfiáit központilag kell megiratni. Vegye kezébe az ügyet egy országos bizottság a fővárosban. Igy mig egyrészről az országhirű kapacitások könnyebben nyerhetők meg a közreműködésre, addig egyöntetű eljárással egy-egy vármegye és város anyagi erejét nem kell anynyira igénybe venni. Ez eszme adott létet a »Magyarország Monográfiája« c. munkának. Már volt alkalmunk lapunk hasábjain többször foglalkozni e művel. Jelen sorainknak célja csupán az, hogy a vállalatot azon alkalomból, hogy a vármegye legutóbbi közgyűlésén is szóba hozatott, ismertessük. A mű létrehozására külön szerkesztőség alakult, ennek élén dr. S z i k 1 a y János országos nevű író áll. Az állandó munkatársak központi bizottsága pedig a következő : Balogh Pál, Bedő Albert, Benedek Elek, Berzeviczy Albert, dr. Bezerédi Viktor, dr. Bolemann István, dr. Borbás Vince, Borbély Lajos, dr. Borovszky Samu, Cimponeriu Dénes, Czigler Győző, dr. Csapodi István, Császár Imre, Csorna József, dr. Dárday Sándor, Dedek Crescens Lajos, Dobokay Lajos, dr. Entz Géza, Enyedi Lukács, dr. Erdélyi Pál, dr. Falk Miksa, Fritz Péter, dr. Fodor József, Gelléri Mór, Gonda Béla, György Aladár, Hock János, Rónai Horváth Jenő, Dr. Hutyra Ferenc, Dr. Jankó János, Dr. Jókai Mór, Kada Elek, Dr. Katona Lajos, Káldy Gyula, Dr. Kenedi Géza, Kenessey Kálmán, Dr. Kiss János, Konkolyi az indok, mely őket az élet elvesztésére ösztönözte! Szinte kikacagták magukat, hogy ilyen semmiségekért eldobták magukat, mindenüket. Az egyik azért, mert koldusbotra jutott s azután becsületes munka után kelletett volna élnie ? A másik, mert hibákat követett el s nem iparkodott nevét újra tisztára mosni, de szenynyes nevet vésetett a fejfájára, szennyes nevet, melyet utódai megcsókolni restellenek ? Hát nem bűnös, hát nem megbocsájthatlan őrültség volt az ? És kacagták önmagukat, de ebben a kacagásban az önmagát maró guny kigyója sziszegett. És folyton zaklatta, üldözte óket egy hang, egy kérdés, egy vád : Miért hagytátok el a földet? Belátjátok ugyebár, hogy balgatagok voltatok? Aki az életben csalódik : az csak az életben nyerhet vigasztalást. Hát miért lettetek öngyilkosokká ? . . . Az éjszaka behunyta csillagszemeit. A vasúti vágányok reszkettek a közelgő vonat menydörgő terhétől. Én pedig távoztam a sínekről; egy ugrásnyira volt az állomás : váltottam egy zónabilétet és utaztam a vasúton elevenen. Sass Ede. Thege Miklós, Kormos Alfréd, Körösi József, Kovács Albert, Kovács Gyula, Kovács S. Aladár, Kun Gyula, | Landgraf János, Dr. Lipcsey Ádám, Lócy Lajos, Dr. Madarász Gyula, Máté Lajos, Mezei Ernő, Mudrony Soma, Nagy Géza, Dr. Németh József, Dr. Némethy Károly, Dr. Ortvay Tivadar, Dr. Osváth Imre, Dr. Pasteiner Gyula, Pech Antal, Porzsolt Kálmán, Pulszky Károly, Rákosi Jenő, Dr. Rodicky Jenő, Telegdy Roth Lajos, Sándor József, Szathmáry György, Szabó Antal, id. Szinnyei József, ifj. dr. Szinnyei József, Dr. Szörényi Tivadar, Dr. Szterényi Hugó, Dr. Thallócy Lajos, Dr. Váradi Antal, Dr. Vécsey Tamás, Dr. Visontay Soma, Vendé Aladár. Többnyire olyan nevek, melyek az ujabb magyar tudományban és irodalomban első helyet foglalnak el. Eze| ken kívül természetesen a helyi íróknakjuta legfontosabb szerep. Mert például Esztergom mongrafiáját Budapesten megírni jóformán lehetetlen. Szükséges, hogy a munka szerkesztője olyan írókat kérjen fel a közreműködésre, akik közvetlenül és első forrásból ismerik a vármegye és város viszonyait. A monográfia magába foglalja a tervezet szerint Esztergommegye és város történelmi, földrajzi, földtani, természetrajzi, képzőművészeti, néprajzi, statisztikai, hadügyi, közgazdasági adatait, a kulturális: nevezetesen a közigazgatási, vallás-, oktatás-, igazság-, és egészségügyi intézményeknek és viszonyoknak minden érdekes részletét, a régi családok genealógiáját, a közlekedési viszonyok, a városok és vidékek leírását stb. Szóval olyan közhasznú munkának készül, a milyenre már régen érezhető szükség volt. A kinek a nyilvánosságban némileg is része van, sajnosán tapasztalhatta nem egyszer, hogy bizonyos kérdéseknél tanácstalanul áll, mert Esztergom lexikonával nem rendelkezik. Kénytelen volt vagy a meglévő hiányos munkákból kiböngészni — ha ugyan megtalálta — a tudnivalókat, vagy a levéltárak poros aktái közt kutatni hetekig egy-egy adat után. Hova sem sülyed az ember, hogy emelkedjék ! i";

t

v .^••4 •. ,• --v *' '' >/••'<: \ Ami nem érdemes, hogy többször elolvassuk, az az egyszeri olvasást sem érdemelte. * Bár mindenkit nyomában érne a bosszú, Ki a törvény s a jog szentségét megveti! * A milyen a forrás, olyan a patak. * — — Az ember legnagyobb java: A bölcs megfontolás és józan értelem. Egy nép halálbizonyitványa az, ha költői elnémultak s egy lethargiában fekvő nemzet uj életének hangja az, ha költői szólni kezdtek. A férfiban a gyermek nem halt meg, csak elszunynyadt! a többi gyermekek fölébresztik. Azért lelkesülünk legjobban, amit legkevésbbé ismerünk * Akkor kell megsiratni az embert, amikor születik s nem amikor meghal. * Nem elég, ha belefújsz a furulyába, az ujjaidat is billegetned kell. ' * Ugy az emberek, mint a természet munkájában főképpen a szándék az, ami figyelemreméltó. * Nagy hibája az embernek, hogy nagyobbra tartja magát, mint a miiven és kevesebbre becsüli magát, mirít a mennyit ér. * Sokan vannak, akik végigkopogják a falat s azt hiszik, hogy mindannyiszor fején találták a szöget. HÍREK. Esztergom, március 30. — A negyedév végének közeledtével tisztelettel kérjük olvasóinkat, hogy az előfizetéseket hova hamarább megújítani kegyeskedjenek, nehogy az expedícióban zavarok támadjanak. Vidéki olvasóink legcélszerűbben postautalványon újíthatják meg az előfizetést. Azon vidéki olvasónknak, kinek előfizetése márczius hó végével lejár, április hónapban csupán három mutatvány számot küldünk, a fővárosi lapok szokásakép, s ha ezalatt az előfizetés meg nem ujjíttatott, a lap küldését beszüntetjük. ~M Helyből közvetlenül a kiadóhivatalban fizethetni elő. Az „Esztergom és Vidéke" előfizetési ára: Egész évre 6 frt. Fél „ 3 „ Negyed „ i frt 50 kr. — Dr. Komlóssy Ferenc kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő szerdán nem, mint a fővárosi lapok hibásan irták, Szombathelyre, hanem Nagyszombatba utazott és csütörtökön érkezett vissza Esztergomba. Dr. Komlóssy nagyszombati időzése az ottani tanitó-képző feloszlatásával van kapcsolatban. Tudvalevőleg az intézet fokozatos; feloszlatása határoztatott el és az idén már nincs első évfolyam. A feloszlatás oka sok mindenen kivül az, hogy a tanitó-képző épülete nem alkalmas a tanítás céljaira. Dr. Komlóssy előtt a nagyszombatiak egy küldöttsége tisztelgett, hogy az intézet megmaradását kérelmezzék. O feltételül azt tűzte ki, ha uj épületet emelnek. Ilyen nagyobb áldozatba azonban bajosan mennek be a nagyszombatiak, azért valószínű, hogy a képezde utoljára is Esztergomba kerül. A hercegprímás által városunkban építendő uj központi tanítóképezde telkéül — mint értesülünk — egy uj terület van kiszemelve. Komlóssy több pozsonyi tanintézetet is meglátogatott ez alkalommal. — Adomány. Késmárki Frey Ferenc, orszgy. képviselőnk ismét újabb jelét adta a helybeli iparosok iránt való érdeklődésének. F. hó 26-án ugyanis 50 frtnyi összeggel a helybeli kath' legényegyletnek alapító tagjai közé lépett. E hír, mint értesülünk, nagy örömet és lelkesedést okozott iparosaink körében. — Megyegyülés. Esztergom vármegye törvényhatósága márczius 28 án látogatott megyegyűlést tartott a vármegyeház nagytermében Kruplanicz Kálmán főispán elnöklete alatt. A több nem igen közérdekű tárgy közül (a kesztölczi plébános juhaklának ügye és más hasonló !) kiemeljük a következő , fontosabbakat ! Nyitray Károly volt lábatlani jegyző nyugdija 184 frt 77 krban állapíttatott meg, mely a levonásokkal 139 frt 80 krt tesz ki. Elég sovány dotáció ! A börtönvizsgáló bizottság elnökéül Héya Tivadar választatott meg. Palkovits Alajos volt vízivárosi jegyzőnek 50 frtnyi évi, segélyt szavazott meg a közgyűlés. Szvoboda Sándor kisujfalusi jegyző fizetése 600 forintra emeltetett fel. Andrássy alispán indítványozza,, hogy a vármegye pénztárának kezelésére vonatkozó szabályrendelet 2 §-a módositassék. E pont úgy szól, hogy a pénztárnok 4 évi az ellenőr pedig 2 évi fizetését tartozik óvadék gyanánt letenni. Miután az eddigi prakszis az volt, hogy csak egy-egy évi fizetésüket tették le óvadék gyanánt, a szabályrendelet ezen pontját ily értelemben változtatta meg a közgyűlés. Berényi József köbölkuti jegyző nyugdíjügye következett ezután. O azt kérte a törvényhatóságtól, hogy nyugdija 1890 apr. n-től számittassék, amikor helyettes jegyző lett és ne véglegesítésétől. Az előkészítő bizottság azt javasolja, hogy Berényi kérelmével utasítassék el, mivel a jegyző-nyugdijalap rossz állapotban van. Dr. F ö 1 d v á r y István azt véli, ha elismeri a bizottság, hogy nincs külömbség helyettes és rendszeres tisztviselő között, akkor el kell ismerni, hogy a jegyzők nyugdija helyettes hivataluk kezdetétől számittassék. A véglegesítés nem az illető helyetteséktől függ. Ha ilyen irányban történik intézkedés, sokkal jobb erőket fog nyerni a vármegye, Ha a jegyzők befizették mindég a rájuk eső illetéket, akkor kérelmüket teljesítenj