Esztergom és Vidéke, 1895

1895-03-31 / 26.szám

kell. B. Szabó Mihály főjegyző : Azon kell lennünk, hogy a nyugdíjalap épség­ben megtartassák. Ha az alap kedvezőbb helyzetbe jön, csak akkor lehet a jegyzők bizonyára méltányos kérelmének eleget tenni. V i m m e r Imre praktikus oldalá­ról fogja fel a dolgot. Kiemeli, hogy most csak átmeneti állapotban vagyunk. Nem tudjuk, hogy az annyit emlegetett államosítással milyen intézkedések fognak bekövetkezni. Ma kötelességünk az igaz­ságosság és méltányosság álláspontját foglalni el, Dr. Helc Antal: Aki kér, az a maga terhére kér. A nyugdíjalapot nem lehet a mostani szűk állapotban hagyni. Mélyen lesújtó benyomást tesz, amint épen előbb történt, hogy egy 30 évig szolgált jegyző nyugdíja olyan cse­kély összegben állapittatik meg mint egy szolgáé. Reviczky Károly orszgy. képviselő : Csatlakozik Földváry indítványához, mivel a helyettes ugyanazon kötelességet telje­sít, mint a véglegesen alkalmazott. Nálunk a helyettesítés nem rövid ideig, hanem sokszor 8—9 évig tart, szükséges tehát méltányosságot gyakorolnunk. Mészá­ros Károly indítványt terjeszt a közgyű­lés elé, hogy miután minduntalan talál­kozunk azon nehézséggel, hogy a nyug­dijalap csekély, rendeljék el a nyugdij­szabályzat felülvizsgálatát és már a jövő közgyűlés elé az első választmány ezen irányban javaslatot terjeszszen. O is hoz­zájárul Földváry indítványához. A n d­r á s s y alispán után B. Szabó meg­jegyzi, hogy ő mindég azon elvet vallotta, hogy ha a tisztviselő teljesiti kötelessé­gét, akkor a megfelelő díjazásban is ré­szesitessék. Meghajlik a felhozott érvek előtt és maga is hozzájárul Földváry in­dítványához. Reviczky Győző : Az ő járásának területén is olyan a helyzet, hogy van jegyző, ki már 11 éve helyettes. Folytonosan helyettes jegyzőkkel dolgozni lehetetlen. Erre a főispán kimondja a két­ségtelenül elvi fontosságú határozatot, hogy Berényi József kérelmét a közgyű­lés teljesiti, egyúttal felhívja a közgyű­lés az I. választmányt, hogy legkésőbb őszig a nyugdij-szabályzat revízióját ké­szítse el. — Következett erre a »Magyar­ország vármegyéi és városai* cimű munka szerkesztőségének kérelme. A szerkesztő­ség ígéretet tesz, hogy szakértőkkel meg fogja iratni a vármegye monográfiáját és a terjedelmes (40—45 íves műből) 500 példányt bocsát rendelkezésre. A megyétől 3000 frtnyi segélyt kér. Szabó főjegyző javasolja, hogy csak 2000 frtot szavazzon meg a közgyűlés és csak 300 példányra reflektáljon. Feltételül ki­kötni kell, hogy esztergomi szakerők is igénybe vétessenek a megírásnál és a mű a milleniumra elkészüljün. Az a célunk, hogy Esztergom vármegye valamely méltó emléket készíttessen a milleniumra. A mű előlapján rajta lesz, hogy Esztergom vár­megye rendelte meg. Reviczky azt hiszi, hogy a mű elkészülhet becsületesen és akkor ne kössük terminushoz, vagy felületesen. A közgyűlés egyhangú helyes­léssel megszavazza a 2000 frtot és hoz­záteszi, hogy a munka lehetőleg a mil­leniumra elkészüljön. Mattyasovszky Lajos, Vilmos és Kálmán nemesi jogosultsága ki­adatik. Erről nekik bizonyítvány fog kiadat­ni. Szeben vármegye tisztikara átírt a vár­megyei segédszemélyzet fizetésének eme­lése tárgyában. A közgyűlés pártolja Szeben kérelmét és az országos mozga­lomban is részt vesz. Az országos bizott­ságba Andrássy alispánt és Szabó fő­jegyzőt küldi ki. Pártolja pedig a kérel­met azon hozzáadással, hogy a fizetés­emelés a 96-ik évi költségvetésbe beálli­tassék és a segédszemélyzet fizetése a bírói tisztviselői fizetés színvonalára álli­tassék. Csatlakozik Nógrádvármegye át­iratához a megyék székhelyén épülő ma­gánházak 15 évi adómentessége tárgyában. Szabolcsmegyének a közegészségügyre szükséges intézkedését magáévá teszi, és ilyen értelmű feliratot intéz a belügymi­niszterhez. Végül következett a piéce de résistance. Heves vármegye közönsége átírt a véd­erőről szóló 1889. VI. t. c. 25. §-ának mó­dosítása tárgyában. Ez az a híres 25 pa­ragrafus, ami miatt Tisza Kálmán meg­bukott. Esztergom vármegye közgyűlése egy szívvel és lélekkel csatlakozott ahoz, hogy a 25 paragrafus megváltoztatása tár­gyában az oszággyűléshez kérvény intéz­tessék. Ezzel a közgyűlés véget ért. — Visszahelyezett kántortanító. A nagy port felvert és a fővárosi sajtóban ís tárgyalt Szilaveczky-féle ügy — ugy látszik — végleges befejezést nyert. Szi­laveczky párkányi kántortanítót ugyanis az egyházi hatóság hivatalába visszahe­lyezte. — Az esztergomi vigadó ügyében maj délután ülés volt dr. Helc Antal polgár­mester elnöklete alatt. Az ez ügyben ki­küldött szűkebb bizottság, mely jobbára szakemberekből áll, vette vizsgálat alá ifj. Bobula János terveit. — Uj jótékony nőegylet alakult a mult héten városunkban »Esztergomi leány­egylet « cím alatt. Céljául tűzte ki havi 10 filléres tagsági dijak befizetésbéől szegény gyermekek felruházását és más jótékony­ság gyakorlását. A rendes tagok száma már eddig is körülbelül 100-ra emelkedett. Az egylet tisztikara a napokban követ­kezőképen alakult meg : Elnök dr. Horn Károlyné, alelnök Hoífer Etelka, pénztá­ros Pálmai Jánosné, ellenőr Stern Antónia úrhölgyek. Titkár Fried Félix ur. Üdvö­zöljük a nemes szívű hölgyek mozgalmát, melyet eléggé nem lehet dicsérnünk. — Halálozás. A helybeli tisztikar egyik rokonszenves fiatal tagja, F o r g á c h Oszkár cs. és kir. hadnagy halt meg e hő 30-án hosszas szenvedés után. Hült tetemét holnap, 31-én helyezik örök nyu­galomra a 17. számú csapatkórházból Bu­dapesten. Az engesztelő szent mise-áldo­zat lelkiüdvéért april i-én d. e. 9 órakor tartatik meg a budapesti csapatkórház kápolnájában. Az örök világosság fényes­kedjék neki! — Az esztergom-vidéki gazdasági egye­sület rendes évi közgyűlését április hó i-én d. e. n órakor tartja a megyeház nagytermében. A tárgysorozat a követ­kező : 1) az 1894-ik évről szóló jelentés. 2) az 1894-ik pénztári számadás megvizs­gálása s a felmentvény megadása. 3) az 1895. évi költségvetés megállapítása. 4) Netáni indítványok tárgyalása. — A legényegylet felolvasó estélye. Az esztergomi kath. legényegyesületnek folyó hó 24-én, vasárnap, este megtartott felolvasó estélye nagy szellemi élvezetet nyújtott a szép számban megjelent közön­ségnek. Borovicska és Zsakovecz urak művészies hegedűjátéka már egymaga is érdekessé, élvezetessé és nem egy könnyen felejthetővé tehette volna ez estélyt. Még inkább ilyenné lett azonban a Czenczik János urnák humorisztikus felolvasása ál­tal. Egy katona újoncnak első napi sé­tája alkalmával történt szerencsétlen »pech«-es kalandjait beszélte el a fölol­vasó oly közvetlenséggel és természetes humorral, hogy a közönség nevető ide­geinek a felolvasás tartama alatt egy peczig sem volt nyugalmuk. Az általános derült hangulatot fokozta ezután még Gabányinak »Az öngyilkos« című jóízű monológja, melyet Rangl A. adott elő igen ügyesen. A programmnak többi pontját szavalatok képezték, melyekben Dózsa F. és Keresztesi N. egyleti rendes tagok tűntek ki különösen. A felolvasó estélyt 60 terítékű közvacsora követte, melyen vége-hossza nem volt a sok toast­nak. A felolvasó estélyen valamint a köz­vacsorán résztvettek Dr. Csernoch János, Frey Ferenc képviselő, Mattyasovszky Lajos a kath. kör alelnöke is. — Helyreigazítás. Egyik múltkori hí­rünkben a Tarnócy-féle budapesti gyár­ból kikerült gőzfertőtlenítőről irtunk, s egyúttal az illetékes körök figyelmét fel­hívtuk arra, hogy a gép próbájánál a legszigorúbban járjon el, mivel ilyen, a köz­egészségügygyel szoros összefüggésben lévő dolgoknál a könnyelműség a közegész­ségügy hátrányára mindég megbőszülj a magát. Most utólag értesülünk, hogy az Esztergom város által rendelt gőzfertőt­lenitő gépet az arra legilletékesebb közeg, a budapesti bakterologiai intézet próbálta ki, még mielőtt a gép Esztergomba jött volna és erről hiteles bizonyítványt is állított ki, mely a polgármesteri hivatal­nál bárki által betekinthető. Ez, és a dr. Feichtínger Sándor kir. tanácsos, városi főorvos úr által kiállított bizonyítvány ["kétségtelenül tanúskodik a gép jósága mellett, s az illető hír megírásánál az szolgált a tévedés alapjául, hogy a bak­terologiai intézettől Esztergomba küldött bacillus anyag a vármegyétől elfogadta­tott, de a várostól visszaküldetett, — nagyon természetesen, mivel az újból való vizsgálat — miután az már Budapesten megtörtént — fölöslegessé vált. — Az országos kiállítás szekrényei. Az 1896-iki ezredéves orsz. kiállítás győri kerületi bizottsága engedve a működése területén levő iparvállalatok, iparosok stb. részéről több izben hangoztatott azon óhajnak, hogy a kiállításban résztvevők ebbeli szándékát alkalmas szekrény és állvány rajz-minták lényegesen megköny­nyitsék, a kiállítási igazgatóságtól szek­rény-rajz-mintákat szerzett be, melyeket a kerületi illetve helyi bizottságoknál az iparosok betekinthetnek és róla másolatot is vehetnek. — Elsülyedt hajó. Tegnap délelőtt 10 órakor egy felülről Budapest felé menő szénnel megrakodott hajót olyan ügyet­lenül vezetett kormányosa, hogy nekiment a hajóhíd most levert Esztergom-parti cölöpéinek. Súlyos léket kapott és elsüly­lyedt. Csak nagynehezen birták a part­hoz vonszolni és a hajórakományt meg­menteni. — Arad a VÍZ! Felülről mindenünnen áradást jeleznek a táviratok. Pozsonynál 562 cm a vízállás és folyton árad, Ko­máromnál 526 cm. Nálunk Esztergomban ma 490 cm volt a vízállás, de óráról­órára rohamosan nő. A Körtvélyes és Nyáras szigeteket egészen elöntötte, a vízivárosi sziget nagy része is már víz alatt áll. Valóban komoly veszélytől kell tartanunk és mindenesetre jó lesz szára­zon taitani a puskaport, azaz a — men­tőcsónakokat ! — Megvert fiakkeros. Feígl Ignác hely­beli bérkocsi-tulajdonos régi versengésben volt a többi helybeli fiakkerosokkal. Egyik helyi lapban nyilatkozgattak egy­más ellen részben komikus módon, rész­ben becsületsértő kifejezésekkel. De a dolog nem maradt pusztán a hírlapi po­lémia terén. A napokban két régi elle­nese, a Fekete-testvérek megsokalták a dolgot, üldözőbe vették Feigl-t és ostor­ral elpáholták. A megtámadott fiakkeros nyitott zsebkésével védekezett, de nem birt ellenfeleivel. — Lapunk mai számához mellékeljük a Ganz és társa budapesti vasöntő- és gépgyár részvény-társaságnak prospektu­sát a Bánki, Lázár és Csonka-féle szaba­dalmazott Petróleum-motorról. Ajánljuk a prospektust olvasóink figyelmébe. — Vetőmagvak. (Haldek I. magnagyke-. reskedő heti jelentése.) Vöröshere­mag. Az irányzat ezen üzletágban áll­hatatosan szilárd. A forgalom meglehető­sen élénknek volt mondható, miután az üzletben nemcsak a belföldi fogyasztók, hanem a külföld is részt vettek. Néhány IOO m. mázsa került eladásra, 63, 65 és 70 frton, minőség szerint. Lucerna­mag ismét élénkebben kerestetett, a tu­lajdonosok magasabb követelése folytán csakis egy 90 mázsás tétel kelt el 45 ht­jával. Baltacím a vetési idő késése folytán ismét elhanyagoltatott, névleg 11.50—12.50 írtjával jegyeztetik. Bükköny változatlan árak mellett a rendes menetben haladt. Muhar mag élénken kerestetik ugyan, de vevők a rendkívül magas ár­követelést meg sem akarják fizetni, 18—20 frton jegyeztetik. R é p a m a g. Miután a külföldi gyönge kezek áruikon túladtak, az irányzat ismét megszilárdult, a beál­lott áremelkedés mintegy 6 márkára te­hető 100 kilónként. IRODALOM. — Rózsa-Újság. Egy Ízlésesen kiállí­tott, valóban hasznos folyóirat füzeteit kaptuk. Ez a Mühle Vilmos temesvári magkereskedő és műkertész kiadásában megjelenő >Rózsa-Ujság«, mely monar­chiánknak egyetlen egy rózsalapja. Ugyanez megjelenik német kiadásban »Ungarische- Rosenzeitun « név alatt. A szaklap minden füzete színnyomatú, pom­pásan kiállított rózsaképet hoz, s közle­ményei nemcsak a rózsakedvelőket, ha­nem átalán a kertészettel foglalkozókat is érdeklik. Célja egyedül csak az, hogy a rózsát és átalában a növényeket meg­kedveltesse, a bevált kezelési módokat tudassa és ezáltal a hazai kertészetet elő­mozdítsa. A kiadó folyóiratát semmiféle üzérkedési céllal össze nem köti, s ezért a bevételt egészen az újság klcsinositá­sára és kibővítésére fordítja. Mühle maga is szakember és az ország egyik legjelen­tékenyebb kertészetét birja és nála hamis fogások, valótlanságok vagy rossz fajok ajánlása teljesen ki van zárva s a folyó­irat minden egyes cikke valóban prak­tikus észlelésen alapul. A »Rózsa-Ujság« előfizetési ára igen csekély, egész évre 2 frt, mely összeg Mühle Vilmos címére Temesvárra küldendő. Melegen ajánljuk a szép folyóiratot olvasóink figyelmébe. — Pesti Hirlap. Az ország legkedvel­tebb s így természetesen legtöbb példány­ban megjelenő lapja, —- kétségbe nem vonható hivatalos adatok szerint —• a Pesti Hirlap, mely ezt a nagy pártolást azzal igyekszik kiérdemelni, hogy folyton legtöbb olvasni valót nyújt, jól megválo­gatva. Ma a Pesti Hirlap az egyedüli lap, mely a magyar irodalom két legelső mű­velőjét számithatja rendes munkatársai közé. Most is egyszerre közöl Jókai Mórtól regényt a regénycsarnokban és Mikszáth Kálmántól elbeszélést a tár­cában. — Ma a Pesti Hirlap az egye­düli lap, mely rendesen minden nap husz oldalnyi terjedelemben jelenik meg, vasárnaponkint pedig négy ivet (32 oldal) szokott adni. Ma a Pesti Hirlap az egye­düli lap, mely naponkint hasábszámra közlött szerkesztői üzeneteivel oktat és mulattat egyszerre. Sehol ily fokra ez az érdekes rovat nem fejlődött. Mindéhez járulnak szépen megirott vezércikkek, ki­tűnő tárcák, gazdag színházi, napi hír­es távirat-rovatok, törvénykezési karco­latok, a közgazdasági és műszaki közle­mények bő tárháza, stb. Uj évtől fogva szines képekkel gyönyörűen kiállított di­vatlap is jelenik meg a Pesti Hirlap mel­lett, Párisi Divat címmel, még pedig — Magyarországon szintén egyedül — min­den héten. S ennek dacára az ára külön csak 2 frt egy negyedévre, a Pesti Hír­lappal együtt pedig csak 1 frt, vagyis a Pesti Hirlap 3 frt 50 kr Párisi Divattal együtt pedig 4 frt 50 kr. Mutatványszá­mokat mindegyik lapból'küld a kiadóhi­vatal (Budapest, váci-körut 78. sz.) Mele­gen ajánlhatjuk t. olvasóink figyelmébe. — Az olcsó könyvtár új olcsóbb kiadá­sából Gyulai Pál szerkesztésében a Frank­lin-Társulat most küldte szét a VI. soro­zatot (101—120. szám) s ezzel ismét jutá­nyos áron tett megszerezhetővé egy csomó hazai és külföldi állandó becsű irodalmi terméket a közönség ama köreinek, mely szereti a könyveket s könyvtár gyűjtögeté­sében is buzgólkodnak, de ezt csak szerény eszközökkel tehetik. A sorozat tartalma a következő : 101—103 Sand György. Le­oni Leó.- Beszély. — 104—105 Michelet Gy. Lengyel- és Oroszország. — 106 Flegler Sándor. Köcsey Ferenc. —107 —109 Gvadányi J. Egy falusi nótáriusnak budai utazása. — 110—m Plouvier Ed. Beszélyek. — 112—113 Feuillet O. Tréco­eur Jul. — 114—115 Kazinczy Ferencz. Magyarországi utak. 116—118 lolstoj L. N. gr. Családi boldogság. —- 119—120 Kisfaludy Károly. Tihamér. Beszély. — Az olcsó könyvtár egyes sorozatai meg­rendelhetők minden hazai könyvkereske­dés utján; ahol könyvkereskedés nincs, levelező lapon a Franklin-Társulattól. Egy-egy sorozat ára bérmentes megkül­déssel 2 forint. Egyes számé 10 krajcár. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. NYILTTÉR.*) Van szerencsém a n. é. közönsé­get értesíteni, hogy a friss töltésű összes ásványvizek üzletembe már megérkeztek. Tisztelettel Vörös József. *) Ezen rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a szerk. Önkéntes és teljes végeladás már csak Mid ideig. MIHALIK BÁLINT a „Sziléziaihoz" címzett vászon­raktárában Széchenyi-tér 330. szám. Az üzlettől való teljes visszavonu­lásom folytán, a még raktáron levő összes áruk a beszerzési árnál sokkal olcsóbban adatnak el, ennélfogva bátorkodom e nem min­dennapi alkalmat a n. é. közönség becses figyelmébe ajánlani. Kiváló tisztelettel Mihalik Bálint.

Next

/
Thumbnails
Contents