Esztergom és Vidéke, 1894

1894-03-25 / 24.szám

ezen kir. város jövendő nemzedékeinek külön is emlékezetül adandó, — jegyzökönyvébe igtatja s mély gyászának érzetét a késő utókorra általszállitja. 3. ) Helyeslő tudomásul veszi a város tanácsának a gyászeset pillanatában Turinba intézett sürgönyét, s egyben elhatározza, hogy a nemzet halottjának lesújtott családjához részvétiratot intéz. 4. ) A ravatalra Esztergom sz. kir. város nevében és színeivel ezen felirattal „A szabadság apostolának — Esztergom sz. kir. város közönsége," koszorút helyez. 5. ) Elhatározza, hogy a mennyiben Turinban tartatnék a magyar nemzet részéről is a végső gyászszertartás, úgy oda Dr. Helc Antal polgármester vezetése alatt Frey Ferencz, a város országos képviselője és Dr. Földváry István tiszti főügyész tagokból álló küldöttséget meneszt. 6. ) Elhatározza, hogy a mennyiben pedig az ünnepélyes gyászszertartás a magyar nemzet részvételével az ország fővárosában fog megtartatni, úgy abban testületileg vészen részt, s felkéri a képviselő testület mindazon tagjait, a kik gyászdiszben megjelenni kivannak, hogy a polgármesternél jelentkezni szíveskedjenek. 7. ) Végül minthogy városunk polgárai körében máris önként kifejezésre jutott azon szándék, hogy a temetés órájában, a nemzeti gyász kifejezéseképen a közforgalom is szünetet tartson : ezt tudomásul véve kifejezi óhajtását, hogy úgy a turini, mint a budapesti végtisztesség óráiban, a mint az a rendőrkapitány által utólag közöltetni fog, a nyilvános üzletek zárva tartassanak. A Tekintetes Közgyűlés helyeslő hozzájárulása folytán az előterjesztett tanácsi javaslatot határozat gyanánt jelentem ki." A mély érzésű, igaz hazafiasságtól áthatott beszéd a jelenlevőkre láthatólag rendkívüli hatást gyakorolt. A polgármester Kossuth Lajos nagy hazánkfia halálhírének vétele után a város nevében Kossuth Ferenczhez a következő táviratot küldötte: Kossuth Ferencz úrnak. Torino Via dei mille 22. A legmélyebb hazafiúi fájdalom érzetétől áthatva, gyászba borult lélekkel osztozik Esztergom város közönsége a megrendítő súlyos veszteség keservében, mely a hazát és nemzetet leghűbb és legnagyobb fiának, Kossuth Lajosnak halálával érte. A nemzeti gyászban való részesedés méltó kifejezésre juttatása czéljából a város képviselőtestülete márczius 23-án rendkívüli közgyűlést tart. Addig is a városi tanács megbízásából legbensőbb és határtalan részvétünknek ez úton sietek kifejezést adni. Dr. Helc Antal polgármester. Az ülés végén Dr. Földváry István főügyész emelkedett fel. „A főváros — úgymond — a magyar haza szive s valóban az egész nemzet érzése dobbant meg közgyűlésének határozatában a lesújtó gyász első óráiban, milliók fájdalmas érzésének szerzett megnyugvást méltóságteljes fennkölt szeliemű és igaz hazafiságtól áthatott magatartása s ezért méltó, hogy a városok s igy Esztergom a fő- és székváros törvényhatóságát üdvözölje." Dr. Földváry ez indítványa is egyhangúlag elfogadtatott, mire a lélekemelő, hazafias közgyűlés véget ért. Esztergom történetirója pedig e közgyűléssel egy új fejezetet iktathat a város annaleseibe. zott társadalmi bajokat megszüntetni, vagy legalább azokat mérsékelni. A különféle jótékony intézetek közül néhány csak a jövőben fog szerepelni, a jelenben működök közül megemlitendök a nagyobb városokban alapított önkénytes mentő egyesületek. A mentő egyesület magán intézmény, melynek hivatása a békében az, a mi a háborúban az ambulánsnak, vagyis a szerencsétlenül járt embernek első segélyt nyújtani és ezután gondoskodni ennek elszállításáról vagy saját otthonába vagy a kórházba. Hogy a mentő egyesületek ez iránybani működése czélszerü, és sikeres, legf jobban bizonyítja azt azon elismerés, erkölcsi és anyagi támogatás, melyben a társadalom azt, habár még mindég nem eléggé busásan, részesiti. Ily nagyobb berendezésű intézménynek csakis nagy és kiterjedt városban van létjoga, hol a szerencsétlenségek és ezekből kifolyó rögtöni segélyre való szükség, mindennapi esemény; míg kis városban, hol különösen nincsenek kiterjedt iparvállalatok, ez fölösleges, de nagy nehézségekbe is ütköznék, mert nincs hozzá elég orvosi és jól begyakorolt segédkező laikus személyzet. Azonban szerencsétlenség a kis városokban is aránylag elég gyakran fordul elő és ilyenkor az odasiető orvos nélkülözi a beavatott segédkezésen kivül, az olcsó vagy ingyenes kötszereket és egy ébb szállítási eszközöket. A legprimitívebben kényszerül eljárni, csúffá vállik ilyenkor az antiseptikus eljárásról szóló tudománya és a szerencsétien ember még most is ugy szállíttatik el, mint száz év előtt. Nagyobb vállalatoknál, hol sok munkás van elfoglalva, a törvény előírja, hogy a szükséges kötszerek, és hordágy készletbea tartassanak. De nem csak ily alkalomnál, de különben is a hatóság gondoskodjék arról, hogy egyes helyeken főleg a községházban, ne csak hordágy, hanem egy teljesen felszerelt nagyobb mentő szekrény legyen, melynek készletét bármely orvos, de csakis ily rögtöni segély nyujitási esetekben igénybe vehesse. A hatósági orvos gondoskodnék annak kellő felszereléséről és az esetleges hiányok pótlásáról. A rendörök és talán a tüzoltóegyesület állandó alkalmazottjai akképen volnának begyakorolandók, hogy szükség esetében ily szerencsétlenségeknél az orvosnak hasznosan és szakavatottan segédkezhetnének. Ez elegendő volna kis városban és nem kerülne nagy áldozatba. A költségeket társadalmi uton lehetne beszerezni, mint a budapestiek, kik mentő estélyt rendeztek febr. hó 28-án 1, melynek tiszta jövedelme 2000 írton felüli összegre rúgott. Aeskuláp. HÍREK, A mentő egyesület. A 19-ik század egyik fő jellege a humanitás, mely iparkodik a tömeges együttlakás és a czivilizáczió által okoEsztergom, márczius 24, — Nagyhét. Nagycsütörtökön a herczegprimás maga végezte a lábmosás szertartását a bazilikában, fényes asszisztenciával. A lábmosás cerimoniáját megelőzött misénél a bíboros főpapnak segédkeztek mint segédpüspökök: Bolti z á r püspök és Blümelhubel Ferencz prépostkanonok, mint diakónusok : Dr Roszivál és Pór Antal apátkanonokok-, cerimonárius: Maszlaghy prépostkanonok, manuduktor : Dr. M a 11 y apátkanonok, az apostoli kereszt vivője: Dr. K o m 1 ó s s y Ferencz volt. Ezenkívül segédkezett az összes udvari papság és az összes papnövendékek. Communiókor a herczegprimás a papságot megáldotta. Az esztergomi szerzetesrendek küldöttei is résztvettek a szertartásban. Ezután jött az olaj- és krizmaszentelés, végül a lábmosás. A herczegprimás diszfogatán jött a bazilikába H e 11 y e y Samu, irodaigazgató kíséretében. A tizenkét apostol új ruhát kapott és délben a primásí palotában megvendégelték őket. Az egész esztergomi papság nagycsütörtökön a primas asztalahoz volt hivatalos. Nagypénteken a főpap tartott emelkedett szellemű és tisztán a nagy egyházi ünnep jelentőségére vonatkozó egyházi szónoklatot. Húsvét vasárnapján a kilencz órai nagymisén a herczegprimás fog pontifikálni és utána valószínűleg — } szónokolni. Esztergom többi templomaiba j is a hivők nagy tömege látogatta a szent sírokat. — Hogyan gyászoljuk Kossuth Lajost? Magyarország mély gyászt öltött. — Ez idő szerinti legnagyobb fia, hazánk jelenlegi politikai magaslatának megtet emtöje ravatalán fekszik. Könybe lábad minden jó hazafinak szeme, fáj mindenkinek szive, midőn eme nagy csapásra gondol. Nem áltathatjuk magunkat a „mortui sumus" rideg elvével, nem vigasztalhat bennünket a viszontlátás hite, csak a tényt, a szomorú tényt látjuk, mi csak ama űrt érezzük, mely nagy enberünk halálával lelkünkben képződött. Az egész nemzet egy szívvel, egy lélekkel gyászolja nagy fiát. Mindent, a mi csak nem lehetetlen és megegyeztethető Magyarország jelenlegi politikai konstellácziójáva!, megtett a gyász fényének emelésére. (Ha ugyan gyászban lehet fényről is beszélni.) Hazánk fővárosa kitünteti magát áldozatkészségében, egyesek és testületek úgy anyagilag, mint szellemileg leróják a kegyelet adóját a nagy férfiú iránt. — Miképen gyászolhatná meg Esztergom hazánk legdicsöbb múltú, legszabadelvübb és leghazafiasabb.n gondolkodó városa dicső elhunytunkat ? A temetést az eddigi tervezetek szerint április i-én fogják megtartani. Városunk és megyénk minden kétséget kizárólag impozáns módon fogja magát képviseltetni a gyászszertartáson. Azonban keli, hogy az itthonmaradottak is necsak szivükben, hanem külsőleg is kifejezést adjanak érzelmeiknek. Vasárnap április i-én délelőtt 10 órakor, tehát a temetés órájában az összes katholikus templomokban, a protestáns, gör. kel. templomban és a zsinagógában gyászistentisztelet tartassék. Ezután Esztergom közönsége a Széchenyi-térre vonul és pedig a testületek és vallásfelekezetek, továbbá iskolák köldöttsége, valamint az egyletek, ott városunk egyik notabilitása gyászbeszédet tart, melyben Kossuthról és a haza veszteségéről szól. E?után városunknak egyik, a Szabadságharczot átélt tagja Kossuth Lajosnak Esztergomban időzésével foglalkozhatna; ez által az ifjabb generácziónak is tudomására jönne a S?.abadságharcznak eme szülővárosunkat is közelebbről érdeklő momentuma. Az esztergomi dal- és zenekedvelők egyesülete, melynek hazafias érzelmeiről feltesszük, hogy szívesen működnék közre eme aktusnál, hazafias és gyászdalokat fogna énekelni, Jónás Pali zenekara pedig elhúzza „Ne sírj, ne sirj Kossuth Lajos" és „Lehullott a rezgő nyárfa" (mely utóbbi ' Kossuth-nak kedvencz nótája vala) népdalokat. A szervező bizottságot az esztergomi 48-as és függetlenségi kör állapítsa meg. A rendező bizottságot a jelenleg húsvéti szünidőkre városunkban tartózkodó egyetemi ifjúság bizonyára hazafias buzgalommal fogja magára vállalni. Mint Sztcheny-halalakor, ú^y most is öltözzenek a nők talpig gyászruhába, a férfiak is feketébe és hordjanak karjaikon gyászszala^ot. Még pedig a jelen pillanattól egész Kossuth Lajos temetéséig. — Aki csak teheti, menjen el a budapesti temetésre. — Végre tiltsunk el a temetésig minden zenét, mulatságot, zajosabb összejövetelt. — A szenttamási iskolaszék saját javára e hó 3i-ére tervezett hangverseny a nemzeti gyász miatt elmarad. A rendéz ő s é g. — Hymen. A következő esküvői jelentést kaptuk: Richter Évi és Szarkássy János, esztergomi fókáptalaní erdógondnok tudatják Selmeczbányán 1894. évi márczius ho 27-én a délelőtti órákban leendő egybekelésüket. — Az Esztergomi Egyetemi-Bál folytatását, vagyis a húsvét hétfőjére tervezett társasestélyt Kossuth Lajos halála miatt nem tartjuk meg. Az Esztergomi Egyetemi Bál rendező bizottsága. — Gyászlobogót tűztek ki Esztergomban a legnagyobb magyar iránti nemzeti gyász alkalmából: a városház, megyeház, Meszéna-haz. Mihalik-ház, Müller Gyula, Waldvogel József, Dr. Horn Károly, adóhivatal, Kaán János, Polgári olvasókör, Frey Ferencz két helyen, Magyar-király szálloda, Schalkhaz-ház, Takarékpénztár, kaszinó, Háromszerecsen vendét;iö, Pauiovits Géza. Lindtner-haz, Fürdő-vendéglő, Marosi-ház, Braunsteinerház, Tarkaság, Mezey-ház, Szenttamás községháza, Dr. Földváry István (gyászszal bevont nemzeti lobogó), Iparbank, Grünwald-ház, Kollár Antal, Schwarz-ház, Izraelita hitközség. Ez a névsor lehetőségig teljes, bár egy-két lobogó, főleg a város külső részeiben, elkerülhette tudósítónk figyelmét. — Ide irtuk ezt a névsort, hogy tudja mindenki, kinek szivében nem nyomta el az igaz hazaszeretetből folyó kegyeletet hazánk legnagyobb fia iránt a felekezetiség vagy á hiperlojalitás, — Felhívás. Az esztergomi ifjúság ma a következő plakátokat ragasztatta ki: „Kossuth Lajos nagy hazánkfia meghalt. Magyarország északtól délig, kelettől nyugatig mély gyászba öltözött. Esztergom városa mindeddig nem fejezte ki fájdalmát akként, a mily mértékben azt elhunyt nagyunk megérdemli. Városunk ifjúságához fordulunk. Gyülekezzünk öszsze Húsvét vasárnapján, délután 3 órakor a Fürdő vendéglő helyiségében és beszéljük meg a módozatokat, miként gyászolja Esztergom városa Kossuth Lajos halálát a legimpozánsabb módon. Reméljük, elvárjuk Esztergom lelkes és hazafias szellemű ifjaitól, hogy ezen magasztos czél érdekében minél tömegesebben fognak megjelenni a kitűzött helyen és órában. Esztergomban 1894. márczius 24-én. „A kezdeményező ifjúság." — Elhalasztott hangverseny. Az országot ért nagy gyász miatt, a lévai dalárda által húsvét másodnapjára tervezett hangversenyt is el kellett halasztani. Mihelyt a rendező-bizottság abban a helyzetben lesz, hogy eziránt határozhat, a hangverseny megtartásának idejét külön értesítések utján tudatni fogja az érdeklődőkkel. Léván 1894. márcz. 22-én. A lévai dalárda hangverseny-rendezöbizottsága. — Az ezredéves kiállítás esztergomi helyi bizottsága e hó 27-én húsvét után való kedden tartja alakuló ülését Dr. Helc Antal polgármester elnöklete alatt. Mint a kerületi bizottság előadója S z á v a y Gyula a győri keresk. és iparkamara titkára fogja bevezetni a bizottsági munkát. A napirend a következő lesz: 1. A bizottság megalakulása. (Elnök, jegyző és bizottság választása) 2. A kiállítási munka ismertetése. A helyi bizottságok hatásköre és tevékenysége. 3. A kiállítók tervkönyvének elkészítése. 4. Kiállítási alap létesítése. 5. Indítványok. Az esztergomi helyi bizottság tagjai a következők : a.) A kerületi bizottság tagjai közül: 1. Dr. Földváry István, iparhatósági biztos. 2. Villányi Szaniszló, főgymnasiumi igazgató. 3. Brutsy János, szeszfőző. 4. Dóczy Ferencz, pék, az ipartestület elnöke. 5. OUósy Ferencz, gyáros, b.) Az ipartestület elöljárósága részéről: 6. Dudás János, az esztergomi ipartestület alelnöke. 7. Niedermann József az ipartestület jegyzője. 8. Matus Károly, 9. Magyary Lászíó, 10. Vanitsek Rezsó, 11. Reiter Jakab, 12. Mann Lajos, 13, Neumayer Károly, 14. Vörös Ferencz, 15. Fritz György, c.) A polgármester ajánlatára; -16. Waldvogel József, 17. Heischmann Ferencz, 18. Draxler Alajos. 19. Bayer Károly, d.) A kamara jelölésére: 20. Horn Adolf bőrgyárös Esztergom, 21. Schenkengel Antal gépgyáros Esztergom, 22. Mittelmann Bódog szeszgyárigazgató Esztergom. 23. Bérczy Pál szerszámgyáros Párkány, e.) H i r 1 a p i r ó k; 24. Nógrádi Jenő, az „Esztergom és Vidéke" szerkesztője. 25. Dr. Perényi Kálmán az „Esztergomi Lapok" lapvezetője. — Az uj kórház. Az épülendő uj kórház financiái ügyében Bártfay Géza kórházgondnok Esztergom város tanácsához javaslatot terjesztett be, amelyben indítványozza, hogy határozza el a közgyűlés az építést, és egyúttal a költségekre tárgysorsjáték rendezését kérje a pénzügyminisztertől, miután a város építkezéseinél pénzügyileg már annyira le van kötve, hogy újabb terheket meg nem birna. A kórházgondnok a sorsjáték ügyében a mult napokban Enyedy Lukács pénzügyminiszteri tanácsosnál és Jükai Mór osztálytanácsosnál járt. Itt előadta, hogy a kórházépítés nem is tisztán Esztergom város, hanem az egész környék érdeke. Az intéző körök kijelentették, hogy a sorsjáték ideáját a kormány támogatni fogja, de mí! után a pénzügyminiszter a lottó ügyét