Esztergom és Vidéke, 1894

1894-03-25 / 24.szám

ESZTERGOM ós VIDÉKE {24. szám.) 1894. márczius 25. úgyis reformálni akarja, azért arra, hogy a kórház költségeire etervezett sorsjáték fő- és mellék nyereménye készpénz legyen, a miniszter engedélyt nem ad. Nincs kifogása azonban az ellen, hogy tárgysorsjáték rendeztessék. A miniszter 3 játékot engedélyezne s ezenfelül a nyereményadót vagy egészben elengedik, vagy í %-ra mérsékelik. — Szép bányásztemetés volt csütörtökön — mint dorogi tudósítónk irja — a tokodi régi koszénbányateiepen, melyen a három szénbányatársulat összes tisztviselői és munkásai testületileg bányászegyenruhában, égő mécsekkel jelentek meg. A kedves halott fölött a háznál a helybeli ref. lelkész mondott igen megható beszédet, ecsetelvén a megholtban az anyát, mint az anyák példányképét. Ezután az összes jelenvoltak elkísérték a halottat két bányász-zenekar gyászindulói mellett a tokodi vasútállomásig, honnan szülőföldjére szállították. A vonat elindulásánál a bányász-indulót játszták. A halottas menetet 21 kocsi követte. Koszorúkat küldtek a rokonságon kivül: A trifaili köszénbánya társulat igazgatósága Bécsből. A trifaili társulat tisztjei. A köszénbánya s téglagyár társulat tisztjei. Az északmagyarországi : bányatársulat tisztjei. A tokodi bányatelep alkalmazottjai forrón szeretett fönöknöjüknek. Különben a gyászjelentés a következő: Alulírottak, úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól sújtott szívvel tudatják a felejthetetlen jó nő, hü anya, testvér, illetve leány és sógornő K a n tn e r Adolfné szül. Huboi H u b a y Zsuzsannnának folyó hó 20-án d. u. 8

/

4 i órakor, életének 30. és boldog házasságának 8-ik évében hosszú szenvedés után történt gyászos elhunytát. J\ boldogult hült teteme folyó évi márczius hó 22-én d. u. 3 órakor fog az ev. ref. vallás szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Kelt Tokod-bánya, 1894. évi márczius 20-án. Áldás és kéke lengjen drága porain! Katitner Adolf bányamüvezetö.Férj. Kantner Emma, Kantner Margit, Kantner Hortensia rokonok. Ilonka, Margitka gyermekei. Huboi Hubay József, apa, huboi Hubay József, huboi Hubay Erzsébet férj. Szentmiklósy Bertalanné testvérei. Kantner Ede, ipa, Szentmiklósi Bertalan, Kantner János sógorok, dobfeneki Sípos Emma férj. Kantner Jánosné sógornő. — Dobó színtársulata jövő hó elején városunkban megkezdi előadását a Fürdővendéglő nagytermében. Dobót már előnyösen ismeri az esztergomi közönség. — Dunaviz-vizsgálat. Érdekes vizsgálatok folynak jelenleg városunkban,— melyeknek az a czéljuk, hogy kimutassák, — mily mértékben szennyezi Esztergom bakteriológiai szempontból a Duna vizét. A vizsgálatot dr. R i g 1 e r Gusztáv, egyetemi közegészségtani tanársegéd végzi, — és pedig úgy, hogy meghatározza a baktériumok számát és minőségét úgy a nagy, mint a kis Duna vizében a város fölött, — tehát oly helyen, a hol a szenny és piszok még be nem folyt, — továbbá a város alatt, a hol tehát a város csatornái, vágóhídja stb. már azt bepiszkították. Természetes, hogy utóbbi helyen jóval több, és főleg rothasztó baktérium várható úgy a nagy, mint különösen a kis Duna vizében. A vizsgálatok azonban nemcsak városunk határára szorítkoznak, hanem lefelé is folytatva lesznek, még pedig valószínűleg Vácz, Budapest, Budafok, Ercsi, Dünaföldvárig. — Az eredmény ki fogja mutatni a dunaviz fokozatos szennyezésének mikéntjét, — a mi természetesen igen nagy közegészségügyi fontossággal bir, kivált a duna-menti városokra és azok lakóira. A vizsgáló munkájának eredményét ez év szeptember havában Budapesten tartandó nemzetközi közegészségtani és népismereti kongreszszuson fogja előadni az ott összegyűlt számos külföldi és hazai szakembereknek, a kik előtt ilyenformán Esztergom is némileg ismertetve lesz. Megemlíthetjük, hogy a congressus iránt mely minden két évben szokottmegtartatni, az előbbi Londonban volt, igen nagy az érdeklődés ugy a külföldi, mint a hazai szakemberek között. A 9 nap alatt tárgyalandó óriási anyag u. m. járványok okai, járványok elleni védekezés, iskolák, kórházak, táplálkozás, börtönök, lakóházak stb. egészségügye minden oldalról meg lesz vitatva a felállított 20 szakosztályban, — melyek másodikának titkárja éppen Dr. Rigler. — A congressusra eddigelé 200-nál több külföldi hírneves tudós jelentett be előadási", — a hazaiakhoz pedig most mentek és mennek szét a hasonló czélból irt felszólítások. — A congressus további előkészületeiről, valamint lefolyásáról és eredményeiről lapunk annak idején értesíteni fogja olvasóit. — Petanovits József úr a főváros VI. kerületi casino vendéglőse az általa épített Metropole szállodát saját kezelésébe vette át. Azon körülmény, hogy Petanovits úr szakmájában úttörőnek ismertetik, arra enged következtetni, miszerint a Metropole szálloda a fővárosba ránduló utazó közönség találkozó helye lesz, annál is inkább, minthogy Petanovits urat az utazó közönség, mint a Terézvárosi casino vendéglőse, az iránta tanúsított szeretetre méltó előzékenységért nagyon kedveli, ezenfelül a Metropole szálloda nagyon elegánsan és minden igényt kielégítő kényelemmel el van rendezve. — Egyetlen háziasszony se mulassza el kísérletet tenni a Dr. Linck-féle zsírlugliszttel, a legjobb mosószerrel. — A jó hírnévnek örvendő és tiszteletre méltó Dietrich és Gottschlig Budapesti Thea, Rum, Cognac és kiviteli palaczksör nagykereskedő czég, mely már 30 év óta fenáll, ezen nagykiterjedésű vállalat alapitójának Dietrich Emil urnák tulajdonába ment át, ki az összes üzleti vállalatokat átvette, és azokat fiával ifj. Dietrich Emil úrral együtt Dietrich és Fia czég alatt lankadatlan erővel tovább vezeti. IRODALOM. — A Hét — politizál. Érdekes hírt kaptunk Budapestről: Kiss József szépirodalmi közlönye, A H é t április i-töl kezdve, már mint politikai és irodalmi lap fog megjelenni. A H é t a politikai konczertben nem lesz uj hang. Hallottuk eddig is, a válogatott, szép és irodalmunk javából való novellák és versek Özönéből kihallatszott ez a hang határozottan, férfiasan, oly szabatos szókimondással, világos, tiszta logikával, majd nemes páthoszszat, majd halálosan sebző gúnynyal, hogy a politikai eseményeknek éppert legbonyolultabb s legzavarosabb mozzanatainál A Hét szolgált biztos útmutatással. A Hét politikai lappá történt átváltozása után csak meg fog erősödni eddigi irányában. Nem hanyagolja el eddigi magas irodalmi niveauját, asszonyok, leányok ezután is ugyanazzal az élvezettel olvashatják, mint eddig és politikai rovatait is kiválóan irodalmi szempontból fogja gondozni. Ügyelni fog arra, hogy ne csak elfogulatlan, párt és magánérdektől ment véleménye érvényesüljön, hanem érvényesüljön az az irodalmi forma is, melyet A Hét — ezt büszkén vallhatja nagy érdemének — az egész magyarországi sajtóba mintaképpen bevitt. A Hét munkatársait a mostani magyar irodalom íegjelesbbjei közül toborzottá össze és kiegészítette most fényes gárdáját a legelőkelőbb politikai és publiczista erőkkel. Aki a poIirikai viszonyokkal tisztában akar lenni, nem mellőzheti A Hét véleményét. A mi machiavellista korunkban valóságos áldás, hogy van egy lap, mely minden körülmények között, bárkivel szemben nyíltan megmondja az igazságot. Melegen ajánljuk ezt a jeles lapot olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. — Történelmi Tárcza Napló

u-t adott ki a Kolozsvárt megjelenő „1848—49. Történelmi Lapok" ez év márczius 15-ére. A csinos kiállítású könyvecske, dióhéjba szorítva, magába foglalja az 1848—49. év történetét. Kossuthnak két képe és Petőfi kézirata teszik változatossá és ereklyeértékkel biróvá a kis füzetet. Iskolák, testületek a múzeumtól előállítási árban, 8 krért szerezhetik meg, ha legalább 100 példányt rendelnek. A hézagpótló kis munkának már az ötödik kiadása van sajtó alatt s 11 ezer példány forog belőle közkézen. — Az otthon és a nagyvilág. A tizenkilenczedik század végének embere már nem is tartja kényelmesnek otthonát, ha nincs meg benne a nagyvilágnak mindennapi kivonata: az újság. A nagyvilágnak és otthonnak nagy kibékítő munkájában nevezetes és érdekes lépéssel ment előre a Pesti Napló, mely most külön mellékletet, egy egész újságot szánt az otthon speciális érdekeinek. Ennek a mellékletnek, Tűzhely körül a czime. Irányczikkeken kivül a szezon, divat, a konyha, a szalon, a házikertészet, kézimunka körében felmerült legújabb eseményekről és irányzatokról ád hirt. Nagy irodalmi és pedagógiai értéke van annak a rovatának, amely egyenesen a gyermekszobának szól, s amelyben Móka bácsinak, a nagynevű, kitűnő mesemondónak gyermekmeséi mellé gyermekjátékok leírásai, versikék és sok egyébb olyan kedves kis dolgok sorakoznak, amelyek nemcsak a gyermekvilág kedélyét nemesitik és gyarapítják, hanem a bennük rejlő poézissel megkapják a felnőttek lelkét is. Mindenkinek a magáét, ezt az elvet követi a Pesti Napló, mikor ujabban az 'egyes szakkörök különleges érdekei tolmácsolásának heti mellékleteket szánt. Közlekedés czimü melléklete ebben a tekintetben úttörő. A közlekedés terén fölmerülő minden uj eszmét, a forgalam terén történő minden eseményt, intézkedést, sőt még a tervezetteket is a Pesti Napi ó-nak Közlekedés melléklete ismerteti, megbeszéli. Nemcsak tudósításokat közöl, hanem irányt is ad, és ezt az irányt, mint a tapasztalatok bizonyítják, észreveszik és követik mértékadó helyen is. — S aPestiNapl ó-nak ezek a különleges érdekek instápolásanak szánt mellékletei idővel gyarapodni fognak, ugy, hogy ez az újság fölöslegessé fogja tenni a szaklapok járatását. Ezeken a mellékleten kivül a PestiNapló terjedelemre és tartalomra is utolérhetetlen sokat nyújt olvasóinak. Mint föntebb mondottuk az egész világot kivonatban, A politika és társadalom, és kiváló sorban a magyar gazdasági élet három alkotó faktorának, a mezőgazdaságnak, az iparnak és kereskedelemnek hivatott szószólója a Pesti Napló, a mely a lelkesedésen kivül az alaposságot tartja legfőbb küzdőerejének, és ezért az alaposságért óriás áldozatokat hoz. Táviratainak, levelezéseinek és egyéb közleményeinek költségei akármely törvényhatóság budgetjét fölemésztenék. A Pesti Napló nagy áldozatok árán elérte azt, hogy egy sorba állhat a világlapokkal, s a magyar közönség dicsősége, hogy támogatásával ezt lehetővé tette. CSARNOK. Isten mindenütt. A tengerparton állok, csillagos csöndes éjen, Nincs felhő az égen s a tenger alszik mélyen . . Ellátok messze, messze, hol az örök-fény árad Egyszerre íme erdő, hegy-völgy, mindent föl érez, Tengertől, csillagoktól, hallom valamit kérdez, Mire halk zsongás támad. S az égő csillagoknak megszámithatlan ezre, Suttogva majd zajongva felel a méla neszre, Fénykoronás fejükkel leborulva, meghitten — S az imént nyugvó tenger — hullámait emelvén Elkezd csattogni lágyan, rimekbe csengő nyelvén; Igen ő az! az — Isten. Rácz Mihály. A Gazsi matériája. Irta: SampuSZ. Kedves Nebulóm I Ma egész nap szünetünk van, elhatároztam tehát, hogy irok neked. Nincsenek ugyan valami különösen okos gondolataim, de érzem, hogy írnom kell. Nagyon meggyült már bennem a matéria. Hej, fiú, csak annyit akarok mondani, mennyire megváltozik az ember, mikor nagy diák lesz. Mintha lassankint valami hosszú álomból eszmélnék, kezdem más szemmel nézni az embereket és magamat. Sohasem hittem volna azelőtt hogy valaha ennyire megkomolyodik "a fejem. Pedig határozottan megkomolyodtam. Kezdek a ruhámra nagy gondot fordítani és a nyakkendőmre. Azonkívül a szivem búval van tele. Eddig ugyan még nem tudom egészen bizonyosan, honnan fúj a Szél, hanem sejtem, hogy az angol kisasszonyok zárdája felől. Ez ugy történt, hogy a kis húgom ott van franczia nyelven. Én szeretem a húgomat és szerettem volna vele beszélni. De az apáczák nem eresztettek be, haragusznak a férfiakra. Furcsa szokás ! Gondolkoztam mit csináljak ? Egyszer arra jártam a kertjük körül, de hiába jártam, bolond magas fallal van elkerítve. Mégis máskor addig jártam, a mig észre vettem, hogy egy helyütt fel lehet kapaszkodni. Fel is másztam. Barátom, mennyi fess lány van ott! A lányok nem ijedtek meg tőlem és hamar megismerkedtünk. Egy buksi kislány különösen megtetszett. Azután egyébkor is elmentem oda ; a lányok adtak nekem körtét, én pedig szalónczukrot vittem nekik. Annyi körtét kaptam, hogy meg sem bírtam enni. Elosztottam a pajtásaimnak. Elmondtam, honnan származik a körte. Rosszul tettem. Csak ez kellett nekik, azt hitték, szabad a vásár, Dictum, factum, észre vettek engem is, meg másokat is az apáczák. Ebből aztán nem egyébb következett, minthogy a falat telerakták szúrós szamártövissel, minket pedig feljelentettek a tanároknak. Most megkezdődött a bellum punicura. Engem kicsíptek a történelemből. Azt kérdezte a tanárom, hogy mikor jöttek be a magyarok. Én meg voltam zavarodva, azzal akartam magam kivágni, hogy akkor nem voltam iskolában, de ö nem hitte el, olyan szekundát irt be, hogy csak ugy ropogott. Megnéztem azután a könyvben, látom, hogy 889-ben, de hozzá teszik, hogy ez nem bizonyos. Szeretném tudni, minek kérdeznek akkor tőlem olyat, a mit még az akadémia sem tud. Hiszen nem vagyok én káptalan. Egyébként is a népvándorlásra roppantul haragszom. Ebből ered minden • bajom. Nincs benne semmi logika. A példaszó is az tartja, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon. Hát akkor mért nem maradt otthon a sok rongyos náczió ?! Úgyis elagyabugyálták valamennyit, minket kivéve. Mennyi rengeteg szám maradt volna el a históriából, amin most nem kellene rágódni. Persze, könnyű a tanáromnak keztyübe dudálni, mikor évrőlévre ugyanegy malomban őröl. Tessék a mathematikai, physikai képleteket meg egyéb miskulancziákat a fejében tartani, majd akkor, tudom, nem bolygatja a népvándorlást. A másik tanárom meg azon akadt meg, hogy miért irom ki a latin szavakat, magyarul. Eltépte a tékám, mert ő neki, mint monda, nem kell ilyen kvaksz irás. Szerinte ez éppen olyan, mintha egy taliánra ráhúznák a magyar nadrágot. Én erre azt mondtam, hogy ugy is kellene lenni, mert a talián is szebb a magyar nadrágban, mint a plundrában. Hát ez sem hitte el és én megint kaptam egy szekundát. Különös, hogy nekem semmit sem hisznek el. No, ha ez igy tart, gondoltam, akkor nemsokára jubileumot ülök, ez pedig olyan jubileum lesz, amely nem hasznos. Már is fenyegő felhők tornyosodtak hazulról. Takarodót fújtam hát és tanultam. Valamelyest köszörültem is csorbán. Hanem szerfölött boszant még mindig az a tövis ott a zárda falán. A zárdát látóm mindig, vagyis nem a zárdát, hanem azt az aranyos kislányt, a ki a zárdában van s a kit én most már nem láthatok. De beborult az ég én fölöttem ! Azt hiszem, hogy szeretem azt a kislányt, végre is már elég férfi vagyok, hogy képes legyek szeretni. Bolond állapot ez. Képzeld: végig olvasod a leczkét egyszer, kétszer, no még egyszer s nem értesz belőle egy hunczut kukkot sem, pedig mintha magyarul volna. Azután délben kapsz spenótot; megeszed szépen rendjében, amikor csak világosodik ám a fejedben, hogy hiszen te azt a fözeményt sohasem szeretted. Hanem köhöghetsz már akkor I Plenus venter pedig non studet libenter, vagyis a bendö sem tanul szívesen, mikor ilyen zöld eledelekkel van tele. No én sem. Átalában ki kellene mondani törvényben, hogy a kosztadók ne főzzenek spenótot. A kovártélyommal különben sem vagyok megelégedve. Vén asszony a gazdám felesége s mindennap azon disputálnak, hogy mi lesz akkor, ha a bazilikás sorsjegyükkel megcsinálják a főnyereményt. Az asszony Rómába akar menni a pápához, az ember ellenben birtokot akar venni Ráczkevén. Mondtam nekik, hogy egyezzenek meg; menjenek Rómába is, meg Ráczkevére is. De nem hajlottak a szóra. A férfi csak Ráczkevét akarja, az asszony meg Rómából nem enged. Egyszer aztán megharagudtam s kijelentettem, hogy mivel a „ha-"ra a a zsidó sem ád, azért hagyjanak Rómának is meg Ráczkevének is