Esztergom és Vidéke, 1894

1894-03-15 / 21.szám

Esztergom, XVI. évfolyam. 21. szám. Csütörtök, 1894. márczius 15. ESZTERGOM es mm *4 { VÁHOSI ÉS MEGYEI ÉRDESEIM KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként kétszer: í csütörtökön és Vasárnap, j Szerkesztőség és kiadóhivatal, Előfizetési ár: f hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos Egész évre 6 frt — kr. | és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és Fél évre 3 „ — „ | reklamálások küldendők: Negyed évre . . . . . . 1 ,. 50 ., , Egy hónapra — „ so „ f Duna-utcza 52. szám (Tóth-ház). Egyes szám ára . . . . , — ,-, 7 „ j? 32. telefonszám. Hirdetések: Hivatalos hirdetés 100 szóig 75 kr., 200-ig, 1 frt 50 kr., 800-ig 2 frt 25 kr. és igy tovább. Bélyegdij 30 kr. Magánhirdetések négyzet centimétere I kr. Ezenkívül 30 kr. bélyegdij. Hirdetésminimum bélyegdijjal együtt 1 írt 20 kr. 5—10-szeri hirdetésnél 10 0 | 0 , n—20-szorinál 15 0 | 0

, egy negyedévi (26-szor) és egy félévnéli {52-szer) 20 0 [ 0 , egész évinél (toí-szer) 25 0 | 0 engedmény. NyilUér sora 20 kr. Esztergom és az egyházpolitika. Esztergom, márcz. 14. (N-ő.) Márczius idusza együtt találja a honatyákat a képviselőházban, kik még nem tudták eldönteni, hajó dolog-e az a kötelező polgári házasság, vagy sem. Tekintve a kis obstrukcziót. mit az ellenzék utóbbi időben kifejteni látszik, valószínű, hogy a vita eltart még bizonyos ideig. Mégis a befejezett háború előtt, Magyarország szabadságának nagy emléknapján szabadjon a mi különleges esztergomi szempontunkból egy pillantást vetnünk a lefolyt izgalmas napokra. Esztergom az áldástalan harczban nem igen vett részt. Pedig gyújtóanyag volt és van nálunk is elég. Liberálisok és klerikálisokra, vagy ha úgy tetszik: ^jó" katholikusok és „rossz** katholikusokra oszlik épp ugy mint máshol az intelligens társadalom. A liberálisok megmondták annak idején a megyegyűlésen véleményüket, a Szilágyi-féle javaslat ellenzői meg tömegesen tüntettek azáltal, hogy nagy számmal vettek részt a nevezetes budapesti katholikus nagygyűlésen. A legutóbbi liberális demonstráción városunk nem képviseltette magát. Még pedig több okból. Első ezek közül, hogy EszterAz Esztergom és Vidéke tárczája. Sonett. Mi az öröm ? soká nem ismerém, Szegény szivem bánattal volt tele; Soká űzött a télnek zord tele, Egy kis reménysugár se jött felém. A várt őröm't ajkán lelem fel én: Egyet mosolygott csak reám vele S majd megrepedt boldog szivem bele; Mindjárt tavasz termett a tél helyén. Csak most tudom, minő volt bánatom, Való kínom csak mostan láthatom: Midőn s/ivére hajtom keblemet. Örömnek árja, édes keblemet Ringatja csendesen egész valóm: Ha arcza rám borul vigasztalón. O. Gy. i lógós. — Az ^Esztergom és Vidéke« eredeti tárczája. — Ott kezdem a dolgot, hogy Papp György, a vasúti hivatalnok, megismerkedett Schreiner Elizzel. Ez az ismeretség merőben véletlen volt. A leány gazdag patrícius emberek lánya; elkényeztetett egyetlen-egyke, a kit Bécsben neveltek, s sugár, magas szőke szépségégom elvégre is par excellence papi város. Székhelye az ország első főpapjának, a főkáptalannak, katholikus intézeteknek. A lakosság egy része meggyőződésből ellenzi a reformjavaslatokat. Ezek nem mentek a liberális gyűlésre lelkiismeretüknél fogva. Akik pártolnák, azok úgy gondolkoznak, hogy a megyegyűlésen elég nyilvánvalóan fejezték ki már véleményüket. Ezek sem mentek a liberális gyűlésre opportunitásból. Végül last not least: akiknek nincsen semmiféle véleményük, mert nem törődnek a politikával. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ezek vannak a legnagyobb számmal. A zajos politikai vitákat mi meglehetős csendben, de nagy figyelemmel kisértük. Eleinte volt ugyan nálunk is templomban tartott szónoklat, de aztán elhagytuk azokat, egyik fél sem igen emlegette hangosan meggyőződését, kivéve két esztergomi újságot, melyek egyikéül magunkat megnevezhetni szerencsénk van. Az áldatlan politikai harcz úgylátszik, hogy két helyi lap személyes rencontre-jában jutott kifejezésre. És mikor vannak, akik ezt a torzsalkodást a legmagasabb fokú méltatlankodás hangján elitélik, tulajdonkép Önmagukra kellene követ vetniök, amiért az ellentétes irányú szenvedélyek kicsúcsosodásakép ezt a rencontret előidézték. A taktikázásból fölvetett, de aztán következetesen kivitt törvényjavaslat immár nemsokára törvénnyé válik. Valószínű, ámbár nem bizonyos. Legyen igy vagy amúgy, az az egy kétségtelen, hogy nagy örömet kell éreznünk mindnyájunknak, [mikor a küzdelemnek vége szakad. Mert nálunk az érzelmek kétfelé oszlása a mostani szempontból ismeretes nem volt. Volt ezelőtt is kormánypárt meg ellenzék, magyarpárt és schwarzgelb árnyalat, de liberális és antiliberális velleitásokat nem igen ismertünk. Az uj szenvedélyek behozatala a társadalmi életbe előidézte azt, hogy eddigi jó barátok meghasonlottak, az egymásnak közönyösek nyílt ellenségekké váltak, a gyűlölködők gyűlölete a legmagasabb fokra hágott. S mindez nagyobb lárma, külső jelek nélkül, de annál mélyebben gyökerezve a szivek mélyén. Most már, a szabadságharcz megindulásának emlékünnepén csak azt kívánhatjuk, legyen egészen vége a hareznak, és béküljenek ki az ellenségek nálunk, úgy mint az egész országban. Hajtsunk majdan fejet a kész ben éppen olyan, mint az ó germán mithosz istenasszonyai. A fiu ellenben igen közönséges fajta. A szülői valami ó-kanizsai vagy topolyai parasztok, ő maga pedig zömök, fekete fogd meg,* a ki Szegednél nem látott nagyobb várost és tele szájjal szokott beszélni. Hanem hát a jégen mégis összekerültek. Eliz bolondja volt a korcsolyázásnak, bár három esztendeig tipegett már a tolószék után, s minden merészebb mozdulat után egész hosszában fölbukott a pálya tükrös síkján. Papp Gyurkának egy pár ilyen baleset után volt szerencséje a kisasszonyt talpra állítani, s mint afféle bravúros korcsolyázó nem állhatta meg, hogy ne oktatgassa mindjárt. A leczkéknek igen szép sikerük volt, a saison végén. Eliz pompásan siklott tova a jégen, hanem Papp fülig beleszeretett a szépséges snob leányba, bárha mindjárt be is látta a maga paraszt józan eszével, hogy az a szerelem haszontalan dolog. Haszontalan, mert a Papp Györgyöket nem szokta a puszta flirt vonzani: mert a Schreiner papák nem szokták a lányukat szegény embereknek adni, ha ezek a szegény emberek nem nagy familiák eladósodott fiai; s végezetül, leghaszontalanabb azért, mert Balázsffy Géza a világon van. Balázsffy Géza is egész véletlenül ismerőse volt Schreineréknek. Valamelyik élite bálon került az útjukba s ott mindjárt ajánlkozott rá, hogy Elizt beavatja a csárdás tudományába. Tanítása nem járt oly fényes sikerrel mint a Pappé, de a leány bele bolondult, odáig volt érte. Balázsffy mindennapos lett a Schreiner házban és szétröppentette egyszerre az Eliz udvarlóit; csak éppen Papp György maradt meg belőlük, hogy a mama mantillját czipelje a kirándulásoknál, s a vendégkisasszonyokat szórakoztassa. Ha Elizen áll, már rég ki is adta volna neki az utat, de az anyja nem engedte, hogy ezt a kevés szavú, komoly fiút kinézze a házból. — Ein guter Kerl, mondogatta Schreinerné a leányának, milyen szépen vezetett tégedet a jégen tavaly, s mily előzékeny mindig. Meglásd pompás partnere lesz Matild kuzinodnak, ha lejön Pozsonyból a tavasszal. Matild kuzin be is állított húsvét előtt, vigan pergő nyelvecskével és egy rettenetes ládával. Első nap meghódította a Schreinerék háznépét: a könyvelöt, s a vasárus legényeket; másnap patikárus segédekkel flirtölt, harmadnap a honvédtisztek adták be a derekukat. Végre a húsvéthétfői tour de force-nál maga mellé rendelte Balázsffy Gézát, karjába öltötte a karját s levitte a kert végébe a eriquethez; a társaság többi tagjai össze-vissza szórtan futkostak utánuk, s keresték a partnereiket. Ketten maradtak, társ nélkül a menet végén: Eliz meg Papp Gyurka. Eliznek rossz kedve volt az nap, s valami boszantó véletlenségből, kirekedt törvény előtt, és legyen béke minden vonalon. Esztergomnak valóban nincs szüksége arra, hogy csekély erőit még ilyeténképen is szétforgácsolja. Tartsunk Össze, és fogadjuk meg márczius iduszán, hogy ismerjük és férfiúi kézadással meg is tartjuk a salus rei publicae szent és nagy elvét, mely miránk nézve Esztergom város és Esztergom megye fölvirágoztatásának magasztos hivatását jelenti. Kossuth beteg. (A Hétből.) Valami fülsértő károgás tölti be a levegőt az utolsó napokban. Turin felől jönnek, jönnek a rossz hírek s az egyszerű ember szive megdöbben és a jövendő gyász érzete lesújtja. Kossuth Lajos halálán van — talán már meg is halt, talán a következő pillanatban meg fog halni. Uram istenem, hát lehetséges, hogy ez az örökkévaló ember, Magyarország száműzött ideálismusa is meghaljon ? Megszoktuk, hogy távol legyen tőlünk, megszoktuk, hogy keserűséggel egye kenyerét, megszoktuk azt is, hogy elméket foglalkoztató kérdésekről az ő véleményét is meghalljuk — a határon túlról, olyképen, mintha a földön túlról egy más, egy tisztultabb világból hangoznék felénk. A nászutazó párok első stácziója Turin, ahol a szent ember a eriquetezők közül. Egész uzsonnáig ott sürgölődött a többiek között; uzsonna után sétára indultak mind, a verőfényes j áprilisi alkonyatban. Eliz megint magára maradt volna, ha észre nem veszi Pappot a nyomában. Előttük ment Matild meg Balázsffy szorosan egymás mellett, pipacsos arczczal. Eliz beleharapott az ajkába, de azért nagyon szeretetreméltón nézett Pappra; — Jöjjön, szólott, majd megmutatom azt a helyecskét, a hol harmadéve titokban olvasgattam Heine Romancéróját. Azzal neki vágtak a rétnek, a társaság hahotája között. Eliz rá se hallgatott a lányok incselkedő kiáltozására, s Pappot sokkal jobban elfoglalta társnője, hogy másfelé figyelhetett volna. Itt a szabad ég alatt, a kéjes tavaszi levegőben egyszerre kimondhatatlan bátor lett. Azt a majestuozus lányt, akire eddig félve, tisztelettel tekintett mint valami királynéra, most egyszerre közellevönek érezte magához, akivel incselkedhetik, s akit félig elburkolt vallomásokkal ijeszthet, melyek elöl a lány ideges böbeszédüséggel tér ki. Vagy tízszer mondta volna el neki, hogy szereti, merészen, egyenesen, ha a lány nem vág eléje a szavának, vagy valamely találkozás meg nem zavarja őket. Estefelé, mikor hazamenőben voltak, már majd oly kedvetlenül lépegetett, mint Eliz délután. Némán, egykedvűen ballagtak egymás mellett; hátulról feléjük hatott a