Esztergom és Vidéke, 1894

1894-02-22 / 15.szám

Esztergom, XVI. évfolyam. mhse •**• 15. szám. Csütörtök, 1894. február 22. Fiat lux. Esztergom, február 21. Egger Gyula úr, az Egger-féle villamos gyár főnöke itt járt a mult héten városunkban és tanulmányozván az esztergomi világítási viszonyokat azon tapasztalatra jutott, hogy azok szerfölött hiányos és homályos állapotban vannak. A helyett azonban, hogy hasonlólag az esztergomi hírlapírókhoz, kik már évtizedek óta küzdenek tollal és tintával az esztergomi homály ellen, az íróasztalhoz ült volna és fulmináns czikket pöndörit vala a helyi sajtóban a világítási bérlő, etcaetera graeca ellen, egyszerűen egy ajánlatot tesz, hogy ő ennyiért meg ennyiért hajlandó elvállalni a város villamos világítását. Hát ez bizony igen szép dolog. Mi újságírók egy kicsit lefőzve érezzük magunkat; ámbár viszont Egger úrnak is el kell ismernie, hogy mindenki csak olyan eszközökkel dolgozhatik, ami rendelkezésére áll: ő vakító villamos erővel, mi pedig fekete tintával szürke papíron Hisszük, nem telik belé sok idő, és a Széchenyi-teret villamos ívlámpák teszi világossá, a viziváros férfiAz Esztergom és Vidéke tárczája. Dalok. Csalódtam ismét. Csalódtam ismét és a régi seb, ah, Szivemnek mélyén újra felszakadt. Virágot hajtott sivár éltem fája, És most a fa ismét árván maradt. Óh, hogy lehet majd téged elfeledni ? Hisz éltem immár egybe forrt veled.. Könnyű a szívnek vakon megszeretni De elfeledni aztán nem lehet! Még e dalt . . . Még e dalt a fájó szívnek, Ez utolsó múló dalát, Aztán lantom félre, többé Nem hall téged a nagy világ. Felejtsd el őt . . a fájdalom Ne bántsa rezgő húrodat. Felejtsd el őt . . aztán lassan, Némán felejtsd el tenmagad. Pásztor Béla. A Riviéra rózsái. San-Remo, febr. 19. Egy negyedévszázad előtt minden kertben helyet adtak a mi virágkirálynönknek és habár még akkor nem is foglalkoztak oly hálás fajok tenyésztésével mint ma, mindazonáltal mégis számos faj volt, névszerint az egyszervirágzó úgyn, provinczrózsák {Rosa gallica,) továbbá a moha és hónapos rózsák (Rosa muscosa és rosa indica semperflorens) fajából nagy divat-üzletei elektromos fényben tündökölnek, sőt még a családi asztalok petróleum-lámpáit is serczegő izzólámpák szorítják a lomtárba. Mi azt óhajtjuk, hogy a villamvilágitás behozatalával ne csak a fizikai sötétség oszlanék el Esztergom fölött. Nekünk magunknak, elméinknek szükségünk van egy kis világosságra. Mert valljuk be, nagy éjszakában éltünk mindekkorig. Leéltük éveinket, ahogy a napi élet szükségletei kívánták. Filiszter módra felkelünk, dolgozunk (keveset) a hivatalban, vagy egyebütt, szórakozunk (sokat) a kaszinókban, de legkivált vendéglőkben; ha meg volt a mindennapi kenyerünk, és itt-ott egy kis iszogotás, nevetés és pletyka, akkor már nyugodtan tettük el másnapra magunkat. Eszmékért, az előrehaladás nagy ideáiért nem volt szokás hevülni Esztergomban. Valamit kifeledtem a filiszternap fönnebbi programmjából: a politizálást. Ezt pedig nagy kedvvel és kitartással űzzük természetesen, mert széles ez országban szeret a magyar ember politizálni. Csakhogy ez is nagyon furcsa módon történik náválaszték volt már és jó tulajdonaikkal minden rózsabarát örömére szolgáltak. Mig ama időben Ausztria-Magyarország és Németországban az első jelentékenyebb tenyésztési kísérletet tettük a finomabb, nevezetesen a remontant és therózsákhoz tartozó fajokkal, addig Európa délvidékének legáldottabb részein és különösen az elragadó Riviérán a rózsamüvelés még a legkezdetlegesebb állapotban volt. Ennek oka főképen abban rejlik, hogy e délvidék lakossága kevés érdekkel viseltetett a virágok, különösen pedig a rózsa iránt. Néhány rózsabarát érdeme az, hogy a rózsát e vidéken megkedveltették ; ezek ugyanis a Riviérát meglátogatván, ott kerteket ültettek. Mégis azonban 5 évig tartott, mig a rózsa értéke tényleg érvényre jutott, azonban még megjósolni sem merték volna akkor a legtávolabbról sem, hogy a rózsának a Riviérán a jövőben oly nagy szerepe lesz. Ez annál csodálatosabb, mert a logikai következtetés is bizonyíthatta volna, hogy az eredmény semmi esetre sem marad el. Mig Északon többnyire szilárdabbakat ültettek el, addig itt kizárólag a helyi klimának megfelelőleg csupán a thearózsák müvelésére szorítkoztak. Ezek között első sorban a régi pompás Beauregardból 1839-ben nevelt Safranót kell felemlítenünk, melyet eleinte óriási mértékben tenyésztettek. E fajnak különösen kitűnő tulajdonainak köszönhető a rózsakivitel oly jelentékeny és hatalmas fellendülése és e régi jó faj a mai napig is a legjelesebb kiviteli rózsa maradt különösen a téli hónapokban. A többi fajok között egyes újonnan behozott rózsákat lünk. Vakok vagyunk, és azt hiszszük, hogy nagyon jól látunk mindent. Amikor arról van szó, hogy valami humánus czélra pár forintot kellene kiadni, krajczároskodunk, de ha Esztergom fontos, életbevágó érdekeit kellene megvédenünk, akkor el hagyjuk magunkat vakittatni. Ilyen életbevágó érdek volt mindenkor a herczegprimásnak rokonszenve Esztergom iránt. Ezt pedig alaposan eljátszottuk. Tények bizonyítják, hogy igy van. Az érseki széket ha névleg nem is, de tényleg áttették már az ország fővárosába. Most szóban van, hogy a budapesti érseki helynökség mellé a herczegprimás káptalant szándékozik fölállítani, még pedig olyanformán, hogy az esztergomi kanonokok egyrésze Budapestre jönne. íme már elvesztjük káptalanunk jelentékeny részét is. És ezenkívül beláthatlan sora a jótéteményeknek tünt fel, mikor Magyarország mostani herczegprimása érseki székét elfoglalta, és mivel ellenzéki velleitásokkal elrontottuk a főpásztor jó hangulatát Esztergom iránt: a jótétemények közül csak azok mentek és mennek teljesedésbe, amit jósáis találunk, melyek az ottani klimának megfelelnek és ezek közül első sorban emiitjük fel a Marié van Houtte nevű rózsát, melyet 1872-ben Ducher tenyésztett, továbbá különböző Nabonnand-féle fajokat; Papa Gonthier, Paul Nabonnand, Izabella Nabonnand, Franziska Krüger, valamint a következő fajokat is: Glorie de Dijon, Lamarque, Comte de Paris és Maréchal Niel. Mivel itt csupán sajátlagosan kiviteli rózsák tenyésztéséről lehetett szó, ennélfogva csak oly fajok jöhettek tekintetbe, melyeknek gazdag virágzatuk, különösen pedig szép alakú bimbóik vannak. A nagy mérvben való rózsatenyésztést Karr Alfonzonak, az ismert franczia lángeszű költőnek és nem kevésbé jeles kertésznek, aki San Rafaelen Cannes mellett lakott, köszönhetjük és akinek a 60-as években ott Riviérán nagy kertültetvénye volt. Ez a nagy természetkedvelö kisérletképen számos virágot küldött saját kertjéből Párizsba barátainak és e szerény kezdetből fejlődött ki később a nagyobb mértékben való virágkivitel szerencsés eszméje. Az eredmény nem is maradt el és Francziaország délvidékén, különösen pedig Nizzában csakhamar nagy kiterjedésű rózsakertek alakultak, melyeknek terményeit mind északra, különösen Párizsba küldték. Ez az eszme Francziaországból Olaszországba származott át, a hol már a cameliák szállításával nagy eredményeket értek el. Itt is csakhamar rózsakertek keletkeztek, melyekben azonban 2—3 fajnál többet nem tenyésztettek; jele ez annak, |gos szive sugallatából a mi kemény fejünktől még sem bír megtagadni a a herczegprimás. Igen, ott hibáztuk el a dolgot, mikor ellenzéki viszketegből, nem tudom én micsoda fata morgánákért feláldoztuk városunk előrehaladását, jólétét. De még nem késő. Bizonyára létezik Esztergomban egy hatalmas falanksz, mely a diszszidens elemek, a minden áron ellenzékieskedők, a konkolyhintők, az alattomban működőkkel akar és mer is szembeszállni. Vannak még olyan lakosai e városnak, akik önzetlenek saját egyéni érdekeikkel szemben, de suprema lex-nek vallják á város, Esztergom érdekeit. Ez a tömör csoport, ez a város legintelligensebb része fogja bizonyára megvalósítani talán már a közel jövőben a mi legforróbb óhajunkat: Fiat lux! Hogyan építkezzünk. Hazánkban a gazdasági építkezés bizony még nem részesül a kellő figyelemben. Birtokosaink megszokták oly szükséges rosznak tekinteni, melyből még annyi is sok, a mennyi hogy a müvelés alatt álló fajok tökéletesen megfelelnek czéljuknak. A forgalom kiterjedése különösen a Szt.-Gotthardvasút megnyitása után még nagyobb mérveket öltött és jelenleg még előre nem látható, mily óriási kiterjedést nyer majd a kivitel. Mivel az ottani parasztok az olajfák tenyésztésével már kevés eredményt, illetve hasznot értek elv az arra kedvező helyeken rózsatenyésztési kísérleteket tettek s mivel a ked* vező eredmény minden előítéletet leküzdött az uj mivelési ág ellen, nagyobb kísérletekhez fogtak és igy keletkeztek a nagy kiterjedésű rózsaültetvények. A rózsák müvelése lényegesen eltép az északon szokásos műveléstől. Habár a gyökérnemes, valamint az oltott példád nyokat itt is alkalmazzák, mégis e művelési ág kezelése alapján véve teljesen elüt az északiaktól. A Riviéra természetes virágházaC képez és földrajzi fekvéséhez képest kéd* vező éghajlata van. Az ottani telek több* nyire enyhék, meglehetősen magas nap* pali hőmérsékkel, a mi a rózsabimbók kifejlődését bizonyos fokig lehetővé teszi.; Az ültetvények mindenesetre különbözők, fekvésénél fogva különösen kedvező a San-Remótól Nizzáig terjedő rész, azonban e helyeken is deczember és január hónapokban nem ritkán fordul elő^hogy az éjjeli hömérsék igen alacsony. Ennek folytán előfordul, hogy a rózsabimbék néha megfagynak, habár azok sokkai nagyobb ellenállóképességgel birnak, mint északon. Azért a rózsaültetvényeket; sok helyen óveszközökkel biztosítják az ilyen éjjeli fagyok ellen és egyes helyekeny az üvegfedelek is igen jól megfeleltek e J 1 nfcyjfeíuiíjíjfc* I3H3SÍ;ÜH»I I<ÍKOO>IÍKOSB^ .3>;OJ oj^^pp^oimsi^Dtí VÜ[ JÍIIÍTI t

a; ESZTERGOM és VIDÉKI VAEOSI ES HEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások küldendők: Duna-utcza 52. szám (Tóth-ház). 32. telefonszám. "•B Hirdetések: Hivatalos hirdetés 100 szóig 75 kr., 200-ígH frV-W^ kr., 300-ig 2 frt 25 kr. és igy tovább. ,£2£}í^ Bélyegdij 30 kr. ^ Magánhirdetések négyzet centimétere i kr. Ezenkívül 30 kr. bélyegdij. \ Hirdetésminimum bélyegdijjal együtt t frt 20 kr. 5—10-szeri hirdetésnél i 10

0 | 0 , n~20-szorinál ts 0 | o > e

Sf negyedévi (39-szer) és egy félévnéü \ (78-szor) 20 0 \ 0 ( egész évinél (156-szor} 25 0 | 0 engedmény. Nyilttér sora 20 kr. —®^ Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és Vasárnap. Előfizetési ár: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 „ — „ Negyed évre . . . . . . 1 „ 50 „ Egy hónapra . . . . . . — „ 50 „ Egyes szám ára . . . . . — „ 7 „