Esztergom és Vidéke, 1894

1894-08-05 / 62.szám

1890. évben 552 beteg, 9814 ápolási nappal, 72 kr. napi ápolási dijjal. 1891. évben 580 beteg, 11.995 ápolási nappal, 70 kr. napi ápolási dijjal. 1892. évben 480 beteg, 9814 ápolási nappal, 70 kr. napi ápolási dijjal. 1893. évben 490 beteg, 10.996 ápolási nappal, 74 kr. napi ápolási dijjal. A betegek ápolásáért befolyt bevétel természetesen Esztergomban, az itteni polgárok között oszlott meg és így az üzleti forgalmat jelentékenyen emelte s ha olyan kórházunk lesz, a melyben az intelligens osztályhoz tartozó betegeket is elhelyezhetjük, nem szenved kétséget, hogy a betegforgalom és igy a jövedelem is jelentékenyen emelkedni fog. Bártfay Géza. A városrészek egyesítése. (Dr. Földváry István, tiszti főügyész memoranduma.) (IV.) A kereskedelemről, minthogy ez teljesen szabad, s mint ilyen, utczák szerint való határokat nem ismer, nem is sokat szólunk. Mégis feltűnő, hogy a házalási ügyet, a mely pedig igen érzékenyen nyomja kereskedőinket, még csak kielégítő módon sem bírták eddigelé rendezni; továbbá, hogy a kirakodó sátorosok dolgát szintén örökkön panaszolják, de kedvező megoldásra nem vezethetik, mert falak szerint ugyanazon városon belül kétféle iparhatóság és négyféle helyhatóság intézkedvén, amint az egyik helyen orvoslás adatott, a baj ismét más oldalon bukik föl. Már legelöl utaltunk azon abnormis helyzetre, hogy a mig a kispiacz városi oldalán a mindennapi földön-elárusitás illetve sátorrakás szabályrendeletileg el van tiltva, addig annak szent-tamási oldalán alispáni határozat szerint meg van engedve és nap-nap után látjuk, hogy Szt.-Tamás főutczáján folytonos hecvásár tartatik, vagyis, hogy az elárusítók a piacztérre rendesen kirakodnak. Hogyan és mi módon lehet nagy házbért fizető kereskedőinktől a súlyos kereseti adókat megkövetelni, ha éppen kereseti foglalkozásukat a visszaélésektől megvédeni nem tudjuk ? gon, amikor a boldog kis pár esti turbékolását megzavarta r. mama hívogató hangja, Laczikának aludni kellett mennie. Már nem volt idő az apró kis lányka rózsás arczocskáit megczvikizni s így a pubi csak egy egész közönséges puszit hevenyészett oda a kis Juczi piczi pisze nozijára. Még egy forró, mindent kifejező kézszorítás és elváltak. Kis hősünk szívdobogva, boldogságtól lihegő arczczal rohant a „kis mama" karjaiba, aki öt vitte, vitte — egészen az álmok birodalmáig. De még mielőtt homlokon csókolta volna az a tarka szép pillangó, rövid fohászt bocsátott a jó Istenkéhez, melyből világért sem feledte volna ki az ő kis Juczikáját. Azután két vastag kacsojával átkarolta vánkosát, jól fülig betakaródzott, egyet-kettőt, nagyot, hosszút ásított, majd mindég hosszabb lélegzetet véve, teljes tüdővel szítta végre az álmok országának édes, kábitó legét. Tündérbirodalomba jutott először, hol ö volt a tündérek hatalmas királya. Juczika pedig, lévén a hölgyek legszebbike, volt a tündérkirálynő, az ő kis felesége. Borzasztó gazdagok voltak: aranyos hintókban s még aranyosabb ruhákban jártak; Juczikának szörnyű sok babája volt; mind selyem ruhában s köztük nem egy, aki „papa-mamát" tudott gagyogni. Laczika pedig nagyon sokat lovagolt, még pedig igaziba, tüzes aranyszőrű paripán; dehogy hintalovon I Hanem Ezzel röviden reá mutattunk volna azon kóros állapotok egy némelyikére, melyek közigazgatási és közgazdasági életünkben éppen a széttagoltság következtében jelentkeznek s a melyeknek egyetlen orvosságuk az egyesítés. Egész külön és sokat kellene szólani kulturális viszonyainkról, különösen pedig a közoktatásügyről és az egyesületi életről, mert mindkettőnek valódi terhét maga a sz. kir. város viseli s mindazt, ami a városi jelleghez tartozik, azt magának, alig észrevehető támogatással kell megteremteni, létrehozni. A város épit és fenn tart főgymnasiumot, alreáliskolát, magas színvonalon álló elemi iskolákat, külön leányiskolát, míglen a szomszédvárosok közül Szt.Tamás és Víziváros együttesen csupán egy oly elemi iskolát tartanak fenn, melynek I—II. osztálya Szt.Tamáson — III—IV. osztálya Vízivároson van. Természetes következménye ezen állapotnak, hogy a gondosabb vagy jobb módú szülők gyermekeiket a sz. kir. városi elemi iskolákba járatják s minden általános teherviselés nélkül élvezik a felsőbb tanintézetek előnyeit. A tandij czimen űzetett valamivel magasabb összeg figyelembe alig jöhet, mert a városi tanács félre téve minden elkülönözködési színezetet, azt 90°/o arányában amúgy is elengedi s a többlet inkább jogfen tartásnak, jogelismertetésnek tekintendő. Sokszor hánytorgatják az egyesítés ellenei a város adósságait. Ámde mely okból kellett ezen adósságokat csinálni, azt kutatni elfeledik. Bizonyára a város mint ilyen nem csinálhat kénye kedvére adósságokat, hanem csak oly közintézményekre, melyeknek közvetlen vagy közvetett előnyeit a szomszéd városok lakói is évtizedek óta élvezik. A városi jelleg követeiményekkel jár s ezeket mind a sz. kir. városnak kellett fenntartani, létesíteni. Nem panasz- vagy kicsinylésképen emiitjük ezt fel, mert be kell látni, hogy a szomszéd városok egyenként nem birnak elegendő anyagi erővel hasonló alkotásokra, csak bizonyságul arra, hogy mennyit és mily arányban lehetett volna egyesült erővel eddig is fejleszteni. Az egyesítés bekövetkezte után is fenn kell majd tartani a szt.-györgymezői és a szenttamás-vízivárosi elemi iskolákat, de nem széttagolva, nem amikor aztán összeállt a tündérkirály meg a tündérkirályné egymásnak édes, csattanós czvikipuszikat osztogatni, akkor egyszeribe szétfoszlott a tündérvilág és a palota márványoszlopos folyosója helyén ott volt az egyszerű gang; a sok úri beszélő-baba helyett a félkarú Vicza . . . szóval az egész fölséges világ egy czvikipusziban lelte enyészetét és ez a kis Laczinak, hogy, hogy nem? — mégis olyan nagyon jól esett. Az álom ez első felvonására Laczi barátunk fordult egyet, úgy, hogy most baloldalára került, hol eddig szivecskéje szabadon, boldogan dobogott. S ime a dobbanások lassúbbakká lettek, a lélegzet kissé meg-megszakadt. Vájjon mi lehetett a második felvonás? Bizony-bizony ilyen még sohasem esett meg Laczikával. A földszinten lakó Gyuszi, aki hősünknél egy egész évvel idősebb lévén, már az első elemi osztály nagy reményekre feljogosító látogatója volt s ki azóta Laczikát szörnyen fitymálta, szintén érdeklődni kezdett Juczika iránt. És, fájdalom, a csalfa Juczikának az iskolás Gyuszi, úgy látszik, jobban imponált a tudatlan kis Laczikánát. Hogyis ne 1 Mikor az már be volt avatva az ákom-bákom titokteljes tudományába l Szóval és röviden Laczika egyszerre csak czvikipuszit hall csattanni s érezte, hogy ebben most ö ártatlan, pedig bár inkább ö lett volna a bűnös. Gyuszi volt oly merész, hogy oly silány dotatióval s mindenesetre javított felszereléssel. Mindez azonban, az egységes Esztergomnak könynyebben és sikeresebben fog menni. Az egyesületi ügy, a városi kultúra és társadalmi élet egyik iegpraegnansabb fokmérője. És mit látunk e téren, a négy város területén ? Azt, hogy a leghasznosabb czélu egyesületek is nagy részben pangásban vannak, hogy a szétvonás átka röviddel megalkotásuk után szétrobbantja azokat, hogy a sz. kir. város példájára nyomban alakul külön megyei vagy szomszéd városi tűzoltósági,- iparos ifjúsági stbi társegyesület s megindul oly vetélkedés, a melyből nem a czél sikere, de mind a két egyesület elhanyatlása ered. Ezen hatások kétségtelenül bénitólag hatnak azon feladatok kivitelében, a melyek a város emelése czéljából elodázhatlanul megoldásra várnak. Im a kaszárnya épités dolgában, mily sokáig és hosszasan kellett a sz. kir. városnak küzdenie, a mig megvalósításra került, mert azon 32000 frt támogatás, melyet a vármegye katonai pótadó alapja nyújt, s a mely különösen a társvárosok javára írandó, egyátalában nem áll arányban az alkotás nagyságával. Mindez másképen indul és fejlődik, ha az egységes Esztergom veti vállait a nagy kérdésnek s nem csupán a lakosság fele, a szorosan vett sz. kir. város, de azok is, a kik a katonaság ittlétének ugyanazon közvetett előnyeit élvezik: egyetértenek és összetartanak. Nem fogja egyetlen szomszédvárosi lakos sem tagadni, hogy a katonaság hiányát ép ugy, sőt egyik másik talán fokozottabb mértékben érezte volna, mint a sz. kir. város. Már pedig ha a város, éppen azon könnyen ingerlő okokból, hogy a közvetett előnyöket olyanok is élvezik és húzzák, akik a teherben részt nem vesznek, — ezen kérdést valahogyan elejti, az önmagáén kivül, súlyos kárt ejtett volna a szomszéd városok közforgalmán is. Avagy reá mutassunk a közvágóhidra, a mely eminens közszükséget képez, mégis azt egyedül a sz. kir. városnak kellett fenntartani s kell újból létesíteni mindnyájunk számára különbség nélkül ? A közvilágítás kérdését, a mely ugyancsak elsőrendű szükséglete a városi életnek, nem bírjuk, nem vagyunk képesek megeltűrte a kokett Juczika czvikipusziját, Laczika megcsalatott szivét sötét fajdalom lepte el és elégtételül odarohant Juczikához, hogy már most legalább neki duplán és még csattanósabban adjon. De Juczika, az ö egyetlen kis Juczikaja határozottan tagadó választ adott, sőt még boszankodva dobbantott apró kis lábacskájával: — Nem esnem ! Laczika végkép elkeseredett ; szemei bősz villámokat szórtak Gyuszira s ha nem ijed meg annak nagy tudományától, úgy — bizony mondom — hogy neki megy. De, hogy küzdjön ö az á-b-c ellenében? hiszen bukása bizonyos. Igy hát mit tehetett mást? férfiasan — elpityeredett. — No Laczikám mi bajod van ? rosszat álmodtál ? kérdi a kis mama karjaiba ölelve a szepegő kis fiút. Laczika könnyebbülten sóhajtott fel: tehát csak álom volt! Azután elröstelte 'magát és hamar visszaparancsolta még potyogni szándékozó könnyeit, hálás pillantást vetett a megváltó mamuskára s visszabujt paplana alá, szerencsére jobb oldalra fordulva. Na ott bizonyosan megkapta a czvikipuszit az ö Juczikájától ráadásokkal együtt. Tóth Andor. oldani, mert egy, csak a sz. kir. városra terjedő csonka hálózat — az egész Esztergomra nézve csak fél munka, csonka alkotás lenne. A jól megvilágított városrészből, egy sötét utczába jutni, annyi mint a közvilágítás ügyét egyátalában nem ismerni. A közvilágításhoz hasonló és külön egyátalában meg nem oldható nagy kérdések közé tartozik a szegényügy rendezése, a vízvezeték, a város építési szabályozása és csatornázása, a melyek ugyan csak a jövő zenéjeként hangzanak, de okok, sürgető okok, az egyesítésre. A mostani abnormis helyzet általunk ugyan jól ismert hátrányait vázoltuk, de a melyeket az idegenek, a felsőbb forumok nem ismerhetnek eléggé

; s ugyanezen hátrányok egyúttal mint tükör mutatják azon előnyöket is, melyek az egyesülésből mulhatlanul eredni fognak a hátrányok megszűntével és elmúlásával. Az okszerű következtetés elvezet azon javulás megállapításához mely a beteges állapotok kiirtásának nyomában jár. A baj okát felismerni, már fél gyógyítás ! Mielőtt ezen szakaszt befejeznők, nyomatékosan kell még kiemelnünk és az eddig előadottakból Őszszegeznünk, hogy a mindennapi élet már is teremtett oly Összekötő intézményeket, melyek az egyesülés szükségességét hangosan bizonyítják. Igy az országgyűlési képviselő választásra, a négy város régen egy kerületet képez, — a központi választmány közös, azt a négy külön képviselő testület választja, a f ogyasztási és itaíadók ügye közös, az ipartestület, az iparos tanoncz iskola, az alsófokú kereskedelmi iskola közös intézmények. Hasonlóképen közös a katona beszállásolás, tiszti szállások rendezése és elszámolása stb, stb. Tehát nem csupán a topográfiai viszonyok, de a közös intézményeknek egész sorozata utalja a városokat az egyesülésre, mert mindezek egy egységes képviselő testület kormányzata és felelőssége alatt sokkal helyesebben kezelhetők. És végül közigazgatási és önkormányzati szempontokból megengedhető e, helyes dolog-e, hogy oly hatalmas intelligentia, mint a milyen a szomszéd városokban él, érdekének, foglalkozásának és kényelmének ezer szálával a kir. városhoz fűződik, a város általános közügyeiben mintegy tétlenségre van kárhoztatva, mert a községi háztartások apró ügyeibe befolyni nem is akar, befolynia nem is szükséges. Egy nagy szellemi tőke, a nemzeti fejlődés érdemleges munkájától, az önkormányzati közélet teréről el van vonva, amit a helyes kormányzati politika elveivel megegyeztetni egyátalában nem lehet. Ez okból is előbb-utóbb kormányi, esetleg törvényhozási intézkedés válik szükségessé a régi és többféle előforduló hibák megjavítására, a melynek azonban már nem csak a négy városra, de Párkányra is ki kell terjednie, hogy igy a behozandó állami közigazgatás ezen egy czélú és egyenlőképen városi igényekkel biró területi kört egységesen fejleszthesse. (Folyt, köv.) HÍREK. Esztergom, aug. 4. — Egyesítés, Ezen a czimen egyelőre állandó rovatot kell nyitnunk, mert ez a kérdés dominálja most közönségünket s valóban ügye-