Esztergom és Vidéke, 1894

1894-08-05 / 62.szám

lemre méltók azon jelenségek, melyek a szomszéd városokban felmerülnek. Mig Szent-Tamás és Víziváros közönsége városi jellegének megfelelő méltósággal fogja fel a kérdést és határozott, addig Szentgyörgymezőn, ahol pedig a pótadó már is legnagyobb s a teherviselésben igen sok városi lakos, mint egyúttal szentgyörgymezői birtokos ís osztozik, — nem várt akadályokat gördítenek a kérdés megoldása elé. Miként jeleztük, egy küldöttség csakugyan járt aug. i-én Bpesten a belügyminiszternél, a jegyző vezetése alatt: Trexler, Bádi, Gere és Hegedűs tagokból álló — akiknek azonban a minister világosan kijelentette, hogy az egyesítést nem csak óhajtja, de akarj a i s. A küldöttség egyik tagja, erre azzal hozakodott elő, hogy azért nem lehet egyesülni, mert a kir. városnak másfél millió adóssága van és hogy nincs is Szt.-Györgymező Összeépítve. Ezen szándékosan elferdített adatok ellenkezvén a minister eddigi informatiójával, azzal bocsátotta el a küldöttséget, hogy az ügyei meg fogja vizsgáltatni. Arról tehát meggyőződött a küldöttség, hogy m i a minister akarata, az ideig óráig ható valótlan argumentumok tarthatlansága pedig ugy is rövid idő alatt be fog bizonyulni. A f. hó 2-án e tárgyban megtartott képviselőtestületi közgyűlés ennek következtében igen zajosan folyt le s a befolyásukra féltékeny képviselők ellene nyilatkoztak az egyesítésnek, hogy miért ? azt azonban ismételt kérdezősködésre sem mondották meg. Bizonyára mert kevesebb lesz a hegymester, törvénybiró, esküdt stb. hivatalocska és hogy a városi közgyűlésben majd csak indokoltan lehet vitatkozni. — Kinevezés. Dr. M a g y a r y Győző, pénzügyminiszteri fogalmazó-gyakornok, városunk fia, földmivelésügyi miniszteri fogalmazóvá neveztetett ki. — Az esztergomi takarékpénztár ez év deczember hó 14-én fogja ünnepelni fenállásának 50 éves jubileumát. EbbÖl az alkalomból magánkörökben az az idea képezi megbeszélés tárgyát, hogy a takarékpénztár jubileumára egy harmincezer forintos alapitványt fog tenni egy Esztergomban építendő aggok háza javára. — Új tanítói állások. A városnál kiirt pályázatra jelentkezettek közül az iskolaszék legutóbbi gyűlésében a következő tanítókat határozta el ajánlólag terjeszteni a közgyűlés elé: Litsauer Sándor, Majer Antal, Fülöp József; Koller Lőrincz, Gazsó Mihály. A tanítónők közül pedig Magyary Gizellát, Loncsárics Emiliát, Patthy Máriát, Knöbel Mariskát és Tirczka Emiliát ajánlotta az iskolaszék. Beérkezett összesen 22 tanítói és 14 tanítónői pályázat. — Tanulmányút. Récsey Viktor a pannonhalmi fömonostori könyv- és level-tarak újonnan kinevezett igazgatója, jelenleg Salzburg, München, Augsburg, Stuttgart, Nürnberg, Lipcse, Halle, Berlin, Dresda, Prága és Bécs hasonló tudományos és mű gyűjteményeit tanulmányozta, hogy ott szerzett tapasztalatait hazánk közművelődésére értékesítse.. — A reáliskolánál kiirt pályázatra eddig ketten jelentkeztek, NA

SY Anial aldpvizsgázott tanárjelölt, ki két évig a m. kir. Ferencz-József nevelőintézet ismétlő tanára volt, a mathematika-fizikai tanszékre. A magyar-német nyeivi tanszékre Haugh Béla tanárjelölt pályázott, de folyamodványát visszavette, miután időközben a debreczeni kegyesrendi főgimnázium helyettes tanarává neveztetett ki. A tanügyi bizottság Nagy Antalt ajánlja a közgyűlésnek megválasztásra 800 frt fizetéssel. A másik állás betöltésére az esztergomi Benedekrendet kérik fel. — A kaszárnya nagybizottság mult hó 30-án ülést tartott Dr. Helc Antal polgármester elnöklete alatt. Az elnök bemutatta a komáromi cs. és kir. katonai művezetöség által kidolgozott élelmezési raktár (fiók ágyraktár) tervét. A bizottság annak kijelentése után, hogy a raktár építését szükségesnek véli, elfogadta a művezetöség tervét. Ezen épület tervváltozásával felmerült többletmunka és költség megállapításánál ugyanazon módot fogadta el a bizottság, mint ez a többi épületeknél előfordult többletmunkánál megállapítva lett. — Esztergom mint gyógyfürdőhely. Emiitettük már egyik minapi számunkban, hogy az esztergomi takarékpénztár megvásárolta a Malya-féle fürdőt a szomszédos Vezér-féle házzal együtt, és a Grünwald-féle fatelep hozzácsatolásával, mely az esztergomi főkáptalan tulajdona, egy a modern igényeknek megfelelő, nagyszabású fürdőtelepet szándékozik létesíteni, amelyet messze-földröl felkeresnek a fürdővendégek. A takarékpénztár természetesen, mint tisztán pénzügyi czélokra alakult intézet, nem vehet részt annyira a vállalkozásban, mint az ily nagy vállalatnál szükséges, ő csak inícziálja áz ügyet és meg fogja alakítani a, részvénytársaságot, mely a fürdőt berendezi, egyúttal a részvények tekintélyes számat, vagy 1

/

4-ét jegyezni fogja. A takarékpénztárt a kezdeményezésre azok a szaktekintélyektől (dr. Schenek, dr. Rigler) kapott vélemények indították, melyek szerint a Malya-féle fürdő 287 Celsius fokú, kéntartalmú vize idegbántalmakban, női bajokban, vérszegénységben, bőr- és gyomorbajokban szenvedőknél, valamint üdülőknél és utókúrában kitünö gyógyhatással bir, és a johannisbadi, wöslaui, rajecz-tepliczi fürdőkkel bátran kiállja a versenyt, ha ugyan fölül nem múlja azokat. A részvénytársulat mindenekelőtt egy szép fürdőházat építtet a mostani Malya-fürdö helyére téli és nyári uszodával és kádfürdőkkel. A Grünwaldféle fatelepet, melynek átvételénél a főkáptalannak a közönség érdekei iránt tanúsított ismert bőkezűségére számit, — fürdő-parkká szándékozik berendezni. A vendégek számára szállodát nem emel, mert hisz ott van pár lépésnyire a jövő évben átalakuló és megbövülö Fürdővendéglő. Pompás sétahelye lesz a közönségnek a szigetben, melyre a szinte pár lépésnyire fekvő állandó, vasból készült kisduna-híd fog vezetni. Nem említhetjük elég elismeréssel a takarékpénztárnak, és különösen annak igazgatója R e u s z József urnák kezdeményezését, mellyel Esztergom városát, azt egy modern és keresett fürdőhellyé alakítva át, nagy hálára fogja kötelezni. — A két Fried. A budapesti törvényszék a héten szabadlábra helyezte dr. Fried Emilt, a ki ellen az a gyanú merült föl, hogy ö volt Fried Sándornak bűntársa a kereskedelmi bank kárára elkövetett 30,000 frtos csalásban. A bíróság Fried Emil ellen nem szüntette meg a bűnvádi eljárást, hanem azért bocsátotta ki a fogságból, mert ma már oly stádiumban van a vizsgálat, hogy annak meghiúsításától nem kell tartani. Ma meg hozták Váczról Fried Sándort, akit szuronyos börtönörök kísértek rögtön a vizsgálóbíró elé. Egyrészt az öcscse ellen fenforgó vád tekintetében, másrészt a Thraun báró meséje miatt vált szükségessé a kihallgatása, mivel a titokzatos kamarás kiléte sincs még kiderítve. Fried Sándor a vizsgálat érdekében néhány napig is Budapesten maradhat, de aztán visszakísérik a váczi fegyházba. — Jegyzői majális. Augusztus 14-én a Kovácsi pataknál megtartani szándékolt jegyzői mulatság igen kedélyesnek s jól sikerültnek Ígérkezik. A rendezőség minden tőle telhetőt megtesz, a publikum igényeinek kielégítése és a mulatság érdekében. Már is igen sokan készülnek részt venni a mulatságon. Ott lesz közéletünk vezetője a megyei főispán és az egész hivatalnoki kar, ott lesznek sokan a főpapok közül (sajnos, hogy a tisztikar Komáromban lesz) és ott íesz a válogatott intellig'-nczie szine-java. A jegyzői karnak különben értesülésünk szerint, ez belépője csak és ezentúl évenként ott fogjuk találni a nyári és farsangi mulatságok sorozatában, ahol régóta hiába kerestük. — Balesetek. Horn Dezső 15 éves szolga Nyergesújfalun Lohner Jánosnál volt szolgálatban. A lovakat hajtotta a cséplőgépnél, mikor a géphez ment, hogy megkenje, és ott egy kiálló szegbe ruhája beleakadt. Jobb Iába felső részén súlyos sérülést szenvedett. — Krakó Mihály ebedi napszámos a tokodi új bányatelep egy épületénél a négy méter magas állványról vigyázatlansága miatt lezuhant, még pedig fejjel a kőkemény talajra, úgy hogy koponyatörést szenvedett. Eszméletlen állapotban vitték az esztergomi kórházba, hol élet-halál kö/t lebeg. — Német János nevű gyereket, Kapa lábatlani gazdánál szintén a lócséplőgép kapta el és veszélyesen megsebesítette. A felvigyázók gondatlansága forog fen, s ezért az ezstergomi szolgabíróság az ügyet a járásbírósághoz fogja áttenni. — Meghívó. Az 1893. július hó 30-án föloszlott „esztergora-megyei kath. legényegyletnek" egykori tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak a f. é. au* gusztus hó 5-én délelőtt 11 órakor az újonnan alakult „esztergomi kath. legényegylet" termében (Németutcza 319. sz.) tartandó közgyűlésre, melynek tárgya a nmélt. m. kir. belügyminiszter 35918) V—b. sz. a. érkezett leirata értelmében az egyleti vagyon hova fordítása ügyében hozandó ujjabb határozat lesz. Ugyancsak f. év augusztus hó 5-én délelőtt 11 órakor az előbbi közgyűlés után az újonnan alakult „Esztergomi kath. legényegylet" is közgyűlést tart az alapszabálytervezetnek a nagymélt. m. kir. belügyminiszter urnák fent jelzett leirata értelmében történendő kiegészítése tárgyában, melyre a pártoló és rendes tagok ezennel meghivatnak. Esztergom, 1894. július hó 29-én. Az elnökség. — Értesités a benlakással összekötött kolozsvári kereskedelmi akadémiáról. A kolozsvári kereskedelmi akadémiába oly növendékek vétetnek fel, kik a gymn., reál-, vagy polgári iskola négy alsó osztályát végezték. Az 1894(95 tanévi beiratások szeptember 1—6-ig eszközöltetnek. — Tandíj egy évre 60 = hatvan frt, melynek fele szeptemberben, fele februárban fizetendő ; továbbá 2 frt ifjúsági könyvtárdij. Az uj tanulók 5 frt beiratásidijt is fizetnek. A benlakásba 100 tanuló vehető fel s fölvételért e hó 15-ig kell folyamodni. Benlakási dij egy évre 400 frt, mely összeg negyedévenként vagy kivételesen havonként is fizethető. Bővebb értesítést nyújtó évi Értesítővel készséggel szolgál a szülök megkeresésére az igazgatóság. — Biczikliző papok. Megírtuk annak idején, írja a Magyar Hirlap, hogy Meszlényi szatmári püspök megtiltotta a papoknak a kerékpározást s hogy emiatt két pap ott is hagyta a rezidencziát. Hasonló dologról értesítenek most bennünket Olaszországból is. Itáliában ugyanis a hívek mind sűrűbben emeltek panaszt az egyházi hatóságoknál, hogy a falusi papok erősen gyakoiolják a kerékpár sportot s hogy ez beleütközik a kereszténység szellemébe. A dologban végre is a pápa döntött, aki kimondotta, hogy a biczikliző papok ellen senki kifogást nem emelhet addig, mig a kerékpár-sportot papi hivatásuknak teljesítése közben űzik s Így a reverendás kerékpározók „non sint ínquietandi 1" Erre a cremonai érsek a falusi papoknak egyenesen megparancsolta, hogy biciklizni tanuljanak, hogy adott esetben gyorsabban nyújthassanak tanácsot vagy vigaszt. A pásztorlevél megokolásáb'an a püspök azt a nem éppen köztudomású tényt is felemlíti, hogy hiszen éppen pap, abbé Pianton találta fel a veloczipédet, melytt 1845-ben már áldásosán használt is. Vajjön mit szól ehhez Meszlényi püspök ? — Hogy ir Suliivan? A Mikado zeneszerzőjének munkaideje a nyár. Május elsejétől szeptember végéig weybridgei villájában lakik, ahol csak legbensőbb baratjait fogadja. Hat és hét ora között kel fel, megreggelizik s rögtön a munkához lát, a melytől csak délután 5 órakor kel fel. Azután két óra hosszant evez. mely testgyakorlása után félórával ebédhez ül. Este unokaöcscsével vagy valamely ismerősével egy játszma biliárdot játszik s azután még 2—3 ora hoszszáig dolgozik. Ez Suliivannak nyári életmódja. A zenei ihlettséget illetőleg alig van még egy komponista, akinek annyi zenei gondolata volna mint neki s oly gyorsan papírra tudná vetni, mint ő. Csak kétszer esett meg rajta, hogy a Gilbert által, irt két dalhoz nehezen találta meg a dallamot. — A dolog igy történt. — Az „Utópia" premierje után válogatott társaság volt Suliivan városi házában együtt. Természetes, hogy az Utópia remek számairól beszéltek. Erre egy fiatal nő azzal a kérdéssel fordult Sullivanhoz, nem okozoti-e neki egy bizonyos szám sok fejtörést ? — A mester nemmel felelt s igy folytatá : csak két szám okozott nekem az utolsó években fejfájást. — Hiszen ön ismeri Gilbert irmodorát. Sokszor ir ö olyan verseket, a melyek rímelnek ugyan, de nem lyraiak. Ott van pl. a Mikádoban „A nap és éj" czimű dal. Hetekig törtem rajta a fejemet s nem tudtam alkalmas dallamot találni. Ekkor véletlenül meglátogatott Gilbert s eldúdolt előttem valamit, amit persze hogy nem használhattam, de bolondsága eszmét ébresztett bennem, a zongorához ültem s eljátszottam neki az én gondolatomat. „No hogy tetszik ?" — Kérdem öt. — „Nagyszerű I . . . válaszolá ö „hála istennek, ennek a gondját is elvetettük." — Egy más alkalommal a „Királygárdista" Elzie és Lazzo között való duettje okozott sok gondot. — Ezen is hetekig rágódtam. — Véletlenül Brightonban kellett töltenem egy éjet. — Másnap reggel a tengerparton sétáltam, midőn egy csoport halász jött velem szembe valami templomi éneket énekelve. — Ennek hallatára meg volt a duettem. Látható ebből, hogy Suliivan tulajdonképen nagyon könnyen dolgozik. — Eiffel ur statisztikája. Eiffel, a híres párisi Eiffeltorony építője,' egy franczia újságíróval furcsa statisztikai adatokat közölt. A grand ingenieur ugyanis példákkal bizonyítgatta azt a tételét, hogy a modern vaskonstrukczioknál a b e f e k tete 11 tő ke minden milíója átlag egy emberéletbe kerül. Amikor az Eiffeltorony készült, a melyet hetedfél millió frank tökével építettek, hét szerencsétlenségre volt elkészülve, de a toronynak csak négy áldozata volt. A londoni uj Forthid építésénél ellenben, amely negyvenöt millió frankba került, ötvenöt emberélet ment tönkre. Az Eiffel torony lehordása három, esetleg hat áldozatot fog követelni, hogy a felépítésekor mutatkozott hiányt kipótolja. A hidtervezet, a mely Amerikát és Ázsiát akarja össekapcsolni, ha megvalósítják, nyolezszáz millió frankba és nyolezszáz emberéletbe fog kerülni. IRODALOM. — A „Külföld? utolsó száma igen élvezetes tartalommal jelenik meg, a mely tanúbizonyságot tesz a szerkesztők: Cserhalmi H. Irén és Gerö Attila ügyességéről és műizléséröl. Zola szenzaczionalis regényén a „Lourdes"-on kivül, mely a napokban jelent meg, feltűnést keltve Parisban, még egy érdekes angol regényt, egy szép olasz, valamint egy dán novellát és három remek verset Hamerlingtól, Sully Prudhommetól és a héber költészet két gyöngyét. Azonkívül hoz nőket különösen érdeklő nemzetgazdászati czikket és a nagy párosi Bon marché divatczég érdekfeszítő ismertetését. A lapot, melynek előfizetési ára negyedévenként 2 frt 60 kr, minden olvasónk figyelmébe ajánljuk. Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal Budapest, N á d o r-u t c z a 15 I. em. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: NÓGRÁDI JENÖ. A kaszárnyában. Altiszt: No hát! mondja csak el, de ügyesen, Bár jól megfontolva, de röviden: A füsttelen lőpor mely fán terem ? Közlegény : (Hosszabb gondolkozás után dadogva.) Palaczkokban árulják, abból lövik, Vele a sok rovart irtják-Ölik; Bécsben készül s onnan leküldetik, Aztán „Z a c h e r 1 i n"-nak neveztetik.