Esztergom és Vidéke, 1894

1894-01-25 / 7.szám

ESZTERGOM es mm VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. > • .5 \ Megjelenik hetenként kétszer: * — | csütörtökönjés Vasárnap. \ Szerkesztőség és kiadóhivatal, \. Előfizetési ár: t hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos I Egész évre 6 frt — kr. f és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és % Fél évre . . . . . . a n — » í reklamálások küldendők: \ Negyed évre . 1 „ 50 „ | . - v

. % Egy hónapra —. „ 5o „ \ . Duna-utcza 52. szám (Toth-ház). *

: Egyes szám ára . , ... — „ 7 „ g Í>//#/.»W//#//«/#//»/^ ^ffT 32. te lefon szám. Hirdetések: Hivatalos hirdetés 1 szótól 100 szóig 75 kr., 100-tól 200-ig 1 frt 50 kr., 200-tól 300-ig 2 frt 25 kr. Bélyegdij 30 kr. Magánhirdetések négyzet centimétere i kr. Ezenkívül 30 kr. bélyegdij. Hirdetésminimum bélyegdijjal együtt i frt 20 kr. 5—10-szeri hirdetésnél io°|

0

, 11—20-szorinál 15

0 |

0

, egy negyedévi (39-szer) és egy félévnéÜ (78-szor) 20 0 | o, egész évinél (156-szor) 25 0 j 0 engedmény. I | Nyilttér sora 20 kr. r4fc» j Bizományosok és határidőüzletek. (Tőzsdejátékosok figyelmébe.) Korunkat valaki a konvenczionális hazugságok korának nevezte el. Az ötlet nem rosz, mert noha a konvenczionális hazugságok egyidősek a történelemmel, napjaink azok szaporaságában felmulnak minden időket. E társadalmilag szentesitett hazugságok legtöbbje azonban nem annyira abban áll, hogy igaznak, vagy tiszteletreméltónak tartunk sokszor oly dolgokat, a melyeket alapjukban el nem hiszünk, vagy megvetünk ; mint inkább abban, hogy napirendre térünk sok mindenféle fölött, a mit, mint az immoralitás és társadalmi vagy politikai korhadás jelenségét, kérlelhetlenül kiirtani volna kötelességünk. Ez a szemhunyás a visszaélések többféle nemével szemben a konvenczionális hazugságok legveszélyesebb neme. Nem akarjuk takargatni, hogy a féktelenül elharapódzott tőzsdejátékot napjaink egyik legnagyobb bűnének és szerencsétlenségének tartjuk s egyenesen vádolnunk kell a társadalmat és államot, melyek ezen állapotokat mint önmaguktól értetődőket tekintik s közömbösen viselkednek ama súlyos feladattal Az Esztergom és Vidéke tárczája. Milyen lesz az 1896-iki kiállítás? A kereskedelemügyi miniszter, mint az ezredéves kiállítás országos bizottságának elnöke beküldetett nekünk egy füzetet, mely a kiállítási igazgatóság jelentésében igen érdekesen ismerteti a . két cv utáni kiállítást. A közérdekübb részleteket im itt közöljük: A kiállítási terület a városligetben lesz. A fő- és székváros ugyanis átengedte azon részeket, melyeket a bizottság kért. Az 1885-iki országos kiállítás területének nagysága volt az állatkiállitási területtel együtt 330,000 négyszögméter, az állatkiállitási terület nélkül 300,000 négyszögméter. Az 1896-iki kiállítás területe 472,000 m.-t tesz a tó területének levonása után. Ha tehát figyelembe vesszük, hogy az állatkiállilás az eddigi tervezgetések szerint nem jön a most jelzett kiállítási területre, a 96-iki kiállításon rendelkezésre álló tér .összesen 172,000 négyszögméterrel nagyobb az 1885-ikinél. Az építkezések közt első helyen áll a létesülendő állandó hid, mely hivatva lesz egyrészt az országos kiállítás első főbejárata és a Nádorsziget közötti öszeköttetést létesíteni, másrészt pedig arra is, hogy az a kiállítás után közlekedési főére maradjon^ a ligetnek. A tervezésszemközt, hogy a tőzsdei játékszenvedélynek korlátot szabjanak. Megnyugtatásul mindenki ahhoz a konvenczionális hazugsághoz fordul, hogy az üzleti étet oly kinövése ez, mely annak tiszteletreméltó elemeivel együtt járó szükséges rossz s ép ezért meg nem szüntethető. Nem czélunk e vészes jelenségeketfilozófiai alapon méltatni, mi csak mint a közgazdasági élet ellenőrei, gyakorlati szempontokból foglalkozunk velük s látva ama gazdasági hátrányokat, melyeket szülnek, csak arra veszünk alkalmat magunknak, hogy bepillantást téve az üzelmek mélyébe, az önként folyó tanulságokra utaljunk s ezzel hézagpótló munkát végezzünk amaz általános eltitkolás közepette, a mely sürü lepelként fed el annyi erkölcsi romlást és meg nem érdemelt vagyoni ruinát. E sorok írójának ismételten foglalkoznia kellett a tőzsdejáték gyanútlan áldozatainak ügyével; alkalma volt a kizsákmányolás százféle nemével megismerkedni s minden egyes esetben azt a meggyőződést merítette, hogy itt egy erős szervezettel, a törvényesség minden külső attribútumával fölfegyverzett rendszerrel van dolgunk, mely évenként rendszeresen megköveteli a maga áldozatait kor különös gondot fognak arra fordítani, hogy a hid az szabad kilátást ne zavarja, a könnyű szerkezet benyomását keltse fel, és hogy megfelelő kiállítással akként terveztessék, hogy a forma és arányok szépsége tekintetében Budapest fő- és székváros legszebb utczájának méltó folytatását képezze. Az állandó jelleggel, köalapépitménynyel és vasszerkezettel tervezendő hid csakis a gyalog-közlekedésnek és a személyszállító forgalomnak fog szolgálni. A hid 82 méter hosszú és 16 méter széles lesz. A második tervbe vett építkezés a kiállítási nagykörút. Ez az állandó hid által megnyitott út folytatásaként az egész kiállítási területen végigvonul és a Stefánia-utig terjed. Hossza 1430 méter, szélessége 25 méter. 36,988 frt 21 krba fog kerülni. Az építési bizottság Hirsch Mihály és Reinisch Henrik utépitők ajánlatát fogadta el. A közúton villamos közúti kocsi fog végighaladni. Egyrészt azért, mert a kiállítás konfigurácziója szükségessé teszi, hogy a kiállítás két végpontja vasúttal kapcsoltassák össze, másrészt, mert kívánatos, hogy főleg a vidéki látogató közönség előtt demonstráltassék a villamos közúti vasutak czélszerüsége elméletben és gyakorlatban, a mennyiben t. i. ez oly instruktiv módon mutatható be, hogy esetleg buzdításul szolgáljon egyes kisebb városoknak ilyen vasúti közlekedés berendezésére nézve. s melynek annyi járatlan adja meg napról-napra az árát, csak azért, hogy a helyzetet kiaknázni tudó, aránylag kevés beavatottnak zsebeit kétes értékű nyereség duzzassza. Tény az, hogy a közönségnek üzleti dolgokban teljesen járatlan részéből emberek tömegesen tódulnak a tőzsdére s a csillogó Mammon fénye ezeket a balga pilléket előbb vagy utóbb, de úgyszólván kivétel nélkül, a perzselő lángba csalja. Mindez szemeink előtt történik, de a póruljártak szégyene nesztelenné teszi a modern autodafét, mert veszteségei, vagyoni romlása felett senki sem megy a piaczra sírni. Hogy miként történik mindez, hogyan szédül bele a játékba, a ki elejével tartózkodó volt s milyen egyszerű eszközökkel lehet őt a hozzáértőnek kiaknázni, azt kívánjuk mi néhány sorban elrettentő példaképen megvilágítani. A tőzsdejáték éltető eleme a határidöüzlet. Alapjában véve a legegyszerűbb hazárdjáték, fogadás, mely az előre kiszámithatlan árhullámzásra van alapítva. A vevő hausse-ra, az eladó baisse-re spekulál, az első az „üzletet" eladással, a második vétellel födözi. Ama külömbözet, mely a két ügylet időpontjakor jegyzett tőzsAz egyik vasúti végállomás a Nádorszigeten tul, a kiállítás egyik főbejáratának közelében, a pálya másik végállomása körülbelül a Stefánia- és Istvánut sarkára, tehát oly helyre esnék, mely egyrészt közel van a városba vezető lóvonatu vasúthoz, másrészt közelében lesz a villamos kiállításnak. Különös gond lesz fordítva a király pavillon létesítésére, mely a nádorszigeten, a tó pártján épül, olyanformán, hogy a tóra néző terraszról a kiállítás legnagyobb része áttekinthető legyen. Tervezni fogja a mérnök- és épitészegylet. Belső berendezésénél lehetőleg magyar motívumok alkalmaztatnak. Az igazgatósági épületa tó partjára, a Széchenyi-szigetre vezető hidtól balra eső területen oly formán lesz elhelyezve, hogy a közönség a kiállításon kivül eső területről is beléphet az épületbe, vagyis, hogy azok a felek, a kik csak az igazgatósággal akarnak érintkezni, ne legyenek kötelezve belépti jegyet váltani. Tervbe van véve, hogy ez az épület a jövő évben teljesen elkészüljön, ugy hogy a kiállítás műszaki osztálya már az 1894-ik év őszén abba bevonulhasson, Atörténelmi csarnokot a Széchenyi-szigetre tervezik. Belső elrendezése a kiállítási tárgyaknak részben csoportosított és festői, részben sorozatos és muzeumszerü kiállítását lehetővé teszi. Az egyes kiállítási helyiségek legnagyobb részt a földszinten helyeztetnek el j az épületnek fontosabb és kívülről dei ár közt fennáll, adja az egyik fél nyereségét s a másik veszteségét. Ehhez nem kell se tudomány, se szakértelem, csak szerencse s ha csak annyiból állana az egész, nyugodtan bocsáthatnánk mindenkit a tőzsdére, akinek veszteni való pénze van, feltéve hogy a hazárdjáték nyilvános űzését megengedhető dolognak tartanok. A szenvedélyes játákost azonban egy neme a babonának jellemzi, ő rendszert akar látni a sors vak esélyeiben is és igy fejlődtek a tőzsdejáték terén egys tekintélyek s ama balhit, mely szerint a helyes spekuláczió egy neme volna a gyakorlati tudománynak, holott mi sem bizonyosabb, mint, hogy az időjárás, a politikai változások s a spekuláczió befolyásai sem magukban, sem hatásaikban előre ki nem számíthatók. Ehhez járul még, hogy a tőzsdéken rendes határidő üzleti szokások fejlődtek, mely utóbbiak különösen az értéküzletet nagy mérvben komplikálták ugy, hogy ma azok útvesztőjében nem minden közönséges halandó tud eligazodni. A tőzsde lehetőleg elzárkózott a külvilágtól, belépést csak a rendes tagok és látogatóknak engedve meg s az ügyletek közvetítését kizárólag a tőzsdei ügyis akczentuálandóbb szárnya vagy szárnyai fölé azonban egy első emeletsor is terveztetik. Architektúrája a hazánkban eddig dívott főbb építészeti stílusokat — tehát a románt, a csúcsíveset, a renaissanceot és ez utóbbinak válfajait: a barokkot és rokokót — egészben véve szellemükben; részleteiben pedig nevezetesebb hazai műemlékeink hű utánzataiban tünteti fel, minek folytán az épületnek egyes részei, p. o. egész épületszárnyak, vagy csak egyes részletek, p. o. kapuk, ablakok, kandallók stb., maguk is mint az építészeti csoport kiállítási tárgyai fognak szerepelni. A bányászati és kohászati csarnokban be lesznek mutatva a bányászat, a fém és vas-kohászat összes anyaforrásai, továbbá á bányák és kohók összes műveleti felszerelései modellekben, mindennemű nyers-, fél- és kész-gyártmány stb. A gépcsarnok hajóval, 192 méter hosszúságban és 50 m. szélességben van tervezve, közepén két kiszökeléssel. — A csarnok szerkezete vasból van tervezve és pedig olyformán,. hogy a főhajó 3 m., a két oldalhajó pedig 10—10 méter szélességgel birjon. Az egész szerkezet vasrácsoszlopok és rácstartók rendszerére van alapítva, az oszlopok alapozása pedig betonra fog történni. A csarnok oldal világítást nyer, mely azonban oly mértékben van tervezve, hogy az teljesen kielégítő lesz. Az emelettel való közlekedés czéljá-