Esztergom és Vidéke, 1894

1894-01-25 / 7.szám

ESZTERGOM es mm VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. > • .5 \ Megjelenik hetenként kétszer: * — | csütörtökönjés Vasárnap. \ Szerkesztőség és kiadóhivatal, \. Előfizetési ár: t hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos I Egész évre 6 frt — kr. f és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és % Fél évre . . . . . . a n — » í reklamálások küldendők: \ Negyed évre . 1 „ 50 „ | . - v . % Egy hónapra —. „ 5o „ \ . Duna-utcza 52. szám (Toth-ház). * : Egyes szám ára . , ... — „ 7 „ g Í>//#/.»W//#//«/#//»/^ ^ffT 32. te lefon szám. Hirdetések: Hivatalos hirdetés 1 szótól 100 szóig 75 kr., 100-tól 200-ig 1 frt 50 kr., 200-tól 300-ig 2 frt 25 kr. Bélyegdij 30 kr. Magánhirdetések négyzet centimétere i kr. Ezenkívül 30 kr. bélyegdij. Hirdetésminimum bélyegdijjal együtt i frt 20 kr. 5—10-szeri hirdetésnél io°| 0 , 11—20-szorinál 15 0 | 0 , egy negyedévi (39-szer) és egy félévnéÜ (78-szor) 20 0 | o, egész évinél (156-szor) 25 0 j 0 engedmény. I | Nyilttér sora 20 kr. r4fc» j Bizományosok és határidőüzle­tek. (Tőzsdejátékosok figyelmébe.) Korunkat valaki a konvenczio­nális hazugságok korának nevezte el. Az ötlet nem rosz, mert noha a kon­venczionális hazugságok egyidősek a történelemmel, napjaink azok szapo­raságában felmulnak minden időket. E társadalmilag szentesitett hazugsá­gok legtöbbje azonban nem annyira abban áll, hogy igaznak, vagy tisz­teletreméltónak tartunk sokszor oly dolgokat, a melyeket alapjukban el nem hiszünk, vagy megvetünk ; mint inkább abban, hogy napirendre té­rünk sok mindenféle fölött, a mit, mint az immoralitás és társadalmi vagy politikai korhadás jelenségét, kérlelhetlenül kiirtani volna köteles­ségünk. Ez a szemhunyás a vissza­élések többféle nemével szemben a konvenczionális hazugságok legveszé­lyesebb neme. Nem akarjuk takar­gatni, hogy a féktelenül elharapód­zott tőzsdejátékot napjaink egyik leg­nagyobb bűnének és szerencsétlensé­gének tartjuk s egyenesen vádolnunk kell a társadalmat és államot, melyek ezen állapotokat mint önmaguktól értetődőket tekintik s közömbösen viselkednek ama súlyos feladattal Az Esztergom és Vidéke tárczája. Milyen lesz az 1896-iki kiállítás? A kereskedelemügyi miniszter, mint az ezredéves kiállítás országos bizottsá­gának elnöke beküldetett nekünk egy fü­zetet, mely a kiállítási igazgatóság jelen­tésében igen érdekesen ismerteti a . két cv utáni kiállítást. A közérdekübb rész­leteket im itt közöljük: A kiállítási terület a városligetben lesz. A fő- és székváros ugyanis átengedte azon részeket, melyeket a bizottság kért. Az 1885-iki országos kiállítás terüle­tének nagysága volt az állatkiállitási te­rülettel együtt 330,000 négyszögméter, az állatkiállitási terület nélkül 300,000 négy­szögméter. Az 1896-iki kiállítás területe 472,000 m.-t tesz a tó területének levonása után. Ha tehát figyelembe vesszük, hogy az állatkiállilás az eddigi tervezgetések sze­rint nem jön a most jelzett kiállítási te­rületre, a 96-iki kiállításon rendelkezésre álló tér .összesen 172,000 négyszögméter­rel nagyobb az 1885-ikinél. Az építkezések közt első helyen áll a létesülendő állandó hid, mely hivatva lesz egyrészt az országos kiállítás első főbejárata és a Nádorsziget közötti ösze­köttetést létesíteni, másrészt pedig arra is, hogy az a kiállítás után közlekedési főére maradjon^ a ligetnek. A tervezés­szemközt, hogy a tőzsdei játékszen­vedélynek korlátot szabjanak. Megnyugtatásul mindenki ahhoz a konvenczionális hazugsághoz for­dul, hogy az üzleti étet oly kinövése ez, mely annak tiszteletreméltó ele­meivel együtt járó szükséges rossz s ép ezért meg nem szüntethető. Nem czélunk e vészes jelensé­geketfilozófiai alapon méltatni, mi csak mint a közgazdasági élet ellenőrei, gyakorlati szempontokból foglalko­zunk velük s látva ama gazdasági hátrányokat, melyeket szülnek, csak arra veszünk alkalmat magunknak, hogy bepillantást téve az üzelmek mélyébe, az önként folyó tanulságokra utaljunk s ezzel hézagpótló munkát végezzünk amaz általános eltitkolás közepette, a mely sürü lepelként fed el annyi erkölcsi romlást és meg nem érdemelt vagyoni ruinát. E sorok írójának ismételten fog­lalkoznia kellett a tőzsdejáték gya­nútlan áldozatainak ügyével; alkalma volt a kizsákmányolás százféle ne­mével megismerkedni s minden egyes esetben azt a meggyőződést merí­tette, hogy itt egy erős szervezettel, a törvényesség minden külső attri­bútumával fölfegyverzett rendszerrel van dolgunk, mely évenként rendsze­resen megköveteli a maga áldozatait kor különös gondot fognak arra fordí­tani, hogy a hid az szabad kilátást ne zavarja, a könnyű szerkezet benyomását keltse fel, és hogy megfelelő kiállítással akként terveztessék, hogy a forma és arányok szépsége tekintetében Budapest fő- és székváros legszebb utczájának méltó folytatását képezze. Az állandó jelleggel, köalapépitmény­nyel és vasszerkezettel tervezendő hid csakis a gyalog-közlekedésnek és a sze­mélyszállító forgalomnak fog szolgálni. A hid 82 méter hosszú és 16 méter szé­les lesz. A második tervbe vett építkezés a kiállítási nagykörút. Ez az ál­landó hid által megnyitott út folytatá­saként az egész kiállítási területen vé­gigvonul és a Stefánia-utig terjed. Hossza 1430 méter, szélessége 25 méter. 36,988 frt 21 krba fog kerülni. Az építési bizott­ság Hirsch Mihály és Reinisch Henrik utépitők ajánlatát fogadta el. A közúton villamos közúti kocsi fog végighaladni. Egyrészt azért, mert a kiállítás kon­figurácziója szükségessé teszi, hogy a ki­állítás két végpontja vasúttal kapcsoltas­sák össze, másrészt, mert kívánatos, hogy főleg a vidéki látogató közönség előtt demonstráltassék a villamos közúti vasu­tak czélszerüsége elméletben és gyakor­latban, a mennyiben t. i. ez oly instruk­tiv módon mutatható be, hogy esetleg buzdításul szolgáljon egyes kisebb váro­soknak ilyen vasúti közlekedés berende­zésére nézve. s melynek annyi járatlan adja meg napról-napra az árát, csak azért, hogy a helyzetet kiaknázni tudó, aránylag kevés beavatottnak zsebeit kétes értékű nyereség duzzassza. Tény az, hogy a közönségnek üzleti dolgokban teljesen járatlan ré­széből emberek tömegesen tódulnak a tőzsdére s a csillogó Mammon fénye ezeket a balga pilléket előbb vagy utóbb, de úgyszólván kivétel nélkül, a perzselő lángba csalja. Mindez sze­meink előtt történik, de a póruljár­tak szégyene nesztelenné teszi a mo­dern autodafét, mert veszteségei, va­gyoni romlása felett senki sem megy a piaczra sírni. Hogy miként történik mindez, hogyan szédül bele a játékba, a ki elejével tartózkodó volt s milyen egy­szerű eszközökkel lehet őt a hozzá­értőnek kiaknázni, azt kívánjuk mi néhány sorban elrettentő példaképen megvilágítani. A tőzsdejáték éltető eleme a határidöüzlet. Alapjában véve a leg­egyszerűbb hazárdjáték, fogadás, mely az előre kiszámithatlan árhullámzásra van alapítva. A vevő hausse-ra, az eladó baisse-re spekulál, az első az „üzletet" eladással, a második vétel­lel födözi. Ama külömbözet, mely a két ügylet időpontjakor jegyzett tőzs­Az egyik vasúti végállomás a Ná­dorszigeten tul, a kiállítás egyik főbejá­ratának közelében, a pálya másik vég­állomása körülbelül a Stefánia- és István­ut sarkára, tehát oly helyre esnék, mely egyrészt közel van a városba vezető ló­vonatu vasúthoz, másrészt közelében lesz a villamos kiállításnak. Különös gond lesz fordítva a ki­rály pavillon létesítésére, mely a nádorszigeten, a tó pártján épül, olyan­formán, hogy a tóra néző terraszról a ki­állítás legnagyobb része áttekinthető le­gyen. Tervezni fogja a mérnök- és épi­tészegylet. Belső berendezésénél lehető­leg magyar motívumok alkalmaztatnak. Az igazgatósági épületa tó partjára, a Széchenyi-szigetre vezető hidtól balra eső területen oly formán lesz elhelyezve, hogy a közönség a kiállításon kivül eső területről is beléphet az épü­letbe, vagyis, hogy azok a felek, a kik csak az igazgatósággal akarnak érint­kezni, ne legyenek kötelezve belépti je­gyet váltani. Tervbe van véve, hogy ez az épület a jövő évben teljesen elkészül­jön, ugy hogy a kiállítás műszaki osz­tálya már az 1894-ik év őszén abba be­vonulhasson, Atörténelmi csarnokot a Széchenyi-szigetre tervezik. Belső elren­dezése a kiállítási tárgyaknak részben csoportosított és festői, részben soroza­tos és muzeumszerü kiállítását lehetővé teszi. Az egyes kiállítási helyiségek leg­nagyobb részt a földszinten helyeztetnek el j az épületnek fontosabb és kívülről dei ár közt fennáll, adja az egyik fél nyereségét s a másik veszteségét. Ehhez nem kell se tudomány, se szak­értelem, csak szerencse s ha csak annyiból állana az egész, nyugodtan bocsáthatnánk mindenkit a tőzsdére, akinek veszteni való pénze van, fel­téve hogy a hazárdjáték nyilvános űzését megengedhető dolognak tar­tanok. A szenvedélyes játákost azonban egy neme a babonának jellemzi, ő rendszert akar látni a sors vak esé­lyeiben is és igy fejlődtek a tőzsde­játék terén egys tekintélyek s ama balhit, mely szerint a helyes speku­láczió egy neme volna a gyakorlati tudománynak, holott mi sem bizo­nyosabb, mint, hogy az időjárás, a politikai változások s a spekuláczió befolyásai sem magukban, sem hatá­saikban előre ki nem számíthatók. Ehhez járul még, hogy a tőzsdéken rendes határidő üzleti szokások fej­lődtek, mely utóbbiak különösen az értéküzletet nagy mérvben kompli­kálták ugy, hogy ma azok útvesztő­jében nem minden közönséges ha­landó tud eligazodni. A tőzsde lehe­tőleg elzárkózott a külvilágtól, belé­pést csak a rendes tagok és látoga­tóknak engedve meg s az ügyletek közvetítését kizárólag a tőzsdei ügy­is akczentuálandóbb szárnya vagy szár­nyai fölé azonban egy első emeletsor is terveztetik. Architektúrája a hazánkban eddig dívott főbb építészeti stílusokat — tehát a románt, a csúcsíveset, a renaissanceot és ez utóbbinak válfajait: a barokkot és rokokót — egészben véve szellemükben; részleteiben pedig nevezetesebb hazai műemlékeink hű utánzataiban tünteti fel, minek folytán az épületnek egyes részei, p. o. egész épületszárnyak, vagy csak egyes részletek, p. o. kapuk, ablakok, kandallók stb., maguk is mint az építé­szeti csoport kiállítási tárgyai fognak szerepelni. A bányászati és kohászati csarnokban be lesznek mutatva a bányászat, a fém és vas-kohászat összes anyaforrásai, továbbá á bányák és kohók összes műveleti felszerelései modellekben, mindennemű nyers-, fél- és kész-gyárt­mány stb. A gépcsarnok hajóval, 192 méter hosszúságban és 50 m. szélességben van tervezve, közepén két kiszökeléssel. — A csarnok szerkezete vasból van tervezve és pedig olyformán,. hogy a főhajó 3 m., a két oldalhajó pedig 10—10 méter szélességgel birjon. Az egész szer­kezet vasrácsoszlopok és rácstartók rend­szerére van alapítva, az oszlopok alapo­zása pedig betonra fog történni. A csar­nok oldal világítást nyer, mely azonban oly mértékben van tervezve, hogy az teljesen kielégítő lesz. Az emelettel való közlekedés czéljá-

Next

/
Thumbnails
Contents