Esztergom és Vidéke, 1893
1893-03-23 / 24.szám
A hercegprímás itthon. Esztergom, márc. 22. Két, éve annak, hogy a főváros központosító törekvése, az évszázadok óla városunkban szilárdan álló primási szók megingatását tűzte ki föladatául. A jogos követelés címén megindult mozgalom csakhamar viszhnngra talált az országos közvéleményben, a törvényhúzásban s hatalmas támogatóra a sajtóban, melyekkel szemben váiosuuk *# létérdekének kérdése eltörpült. Haszt n I an volt j aj kin. I tásu n k, szavain k elhangzottak. Elszántan néztünk a sötét jövőbe s a hatalmas áramlattal szemben egyedül a gondviselésre bíztuk ügyünket. Nem volt, ki tiltakozó szavával a százados szokás szén 1 esi lette primási szék megingathat hiúságának védelmére kelt. volna, mígnem a Gondviselés egy oly férfiút helyezett abba, kinek egyházférfiui tekintélye, nagy tudománya és mélyen ható bölcsessége a központ osiló áramlaltal szemben megvédte a primási széket s e feifiu : hercegprímásunk volt. Az őszinte öröm és lecsillapít hal lan lelkesedés tölte el városunk kicsinyé• * nek, nagyjának szivét, midőn arról értesültünk, hogy a primási székbe Vaszaryt ültette a legmagasabb kitüntetés. Felhagyniuk a esüggedessel, bíztunk a jövőben, hercegprímásunkban s reményeink teljesültek. Itt maradt a primási szék s benne hercegprímásunk. A kitört egyházpolitikai harcok tettre, a fővárosba szólito'iák a béke apostolát s mi hónapokon, hosszú időkön át magunkra hagyatva vagyunk. Nincs topászorunk, üres a szék, Csak néha, ha a végzendők késztik haza he rcegpri másunkat, üdvözölhetjük őt ősi falaink közöli, kit csakhamar újra az ország szivébe hívnak a valláspolitikái harcok. Őszinte örömmel üdvözöljük hercegprímásunkat városunk falai között, dicső elődeinek székében, kívánván, hogy az egyház dicsőségére, a haza boldogulására és városunk javára mihamarabb oszoljanak el hazánk ege felett sötéten tornyosuló felhői a vallási viszályoknak, hogy hercegprímásunkat mi-| nél előbb s minél hosszabb időkön át és állandóan láthassuk székében, mert habár mindég Ős/inte örömmel vettük hercegprímásunk jövetelét, de annál fokozottabb mértékben most, midőn zilált társadalmi viszonyainknak nagy szüksége van arra, hogy közöltünk «Pax» legyen. A koldulási rendészet. Ilyen is van nálunk Magyarországon elvben, papíron, tankönyvekben, de nem törvényekben. A társadalmi nyomor meggá lására és enyhítésére a philamropiai-ügy némely égető kérdésének megoldására, vaunak ugyan egyes, de hézagos törvények, rendjei ek, melyek azonban a bajokat inkább csak látszólag, mint tényleg orvosolják. Vannak itt-ott árva-, lelenc házaink, vau betegápolásunk. Vaunak tolonc rendszabályaink stb., de mit használ mindez, ha az alapi', mindezeknek a szegény és koldulási-ügy rendezve nincs. Vau törvényünk, ulely a szegény-ügy kezelését a község teendői közé sorozza, de mi has/na, az irott malaszt nak. Tart halai launá, el visel hetetlen né kezd már válni az az évtizedek óla dívó abnormis állapot, mnly n koldulás terén városunkban van. Nem egyedül saját szegényeink, de azonfelül még bárom község szegényei sarcolnak bennünket törvény és szabályellenes'módon'. Igaz, hogy e viszás állapot városunk közigazgaiási eldaraboliságában fekszik, de elvégre is, az nem lehet, jogcím törvény által meg nem engedett dolgok üzésére. Ha végig tekintünk egy pénteki napon utcáinkon, csak megbonfránkozással szemJélho'jük, hogy mint vándorol be az egybeépült szomszédos városrészek munkaképes, de élhetetlen, henyélő hada. Párosával, négyesével tolakodva aknázzák ki a magánjóiékouyság emberbarát i cselekedetét, hogy az összegyűjtőit filléreken a páliuka méréseket járhassák sorba. Kificamított kar, eltörött láb, szánalom gerjesztő jelei az éhhalállal küzdésnek s egyébb jól betanult a legváltozatosabb ós könyörül"!re indító művészi utánzata a testi és lelki nyomomorokuak szoktak eszközei lenni, ami Úgynevezett koldusainknak, kik között akad olyan is, kinek egy kis házacskája, fóldecskéje is van, de el uem hagyja a mi'Sterségét, a kuldulást. S hogy mily jól jövedelmező lehet e mes erség, egy határozó t példa mutatja a többek közt. Van egy koldus, kit lelkiismerete munkaidején mégis csak dologra készt. Eljár egész, héten át munkába, de pénteken az adakozók ajtain kopogtat be, mert hát ez jövedelmezőbb, mint a munka bére. Számos válfaja és kiadása vane henyélő horda seregnek.Kisebb-nagyobb, négy-hat éves leánykák, 10—15 éves fiuk, — persze família tagok — indítják utonui félen könyörületre a járó-kélőket, hogy aztán a cukor evésbe és cigarellázasban versenyezhessenek egymással, sok esetben az adakozók nem kis boszankodására, azok szeme Iái ára. Már kis korában oltatikbea munkakerüiós, a henyélés, tétlenség, orklöcsi sülyedés ragadós tana, kikben aztán egy-egy uj növendékkel szaporodik a társadalmi rend bontóinak serege. Hosszú és végtelen volna felsorolni különféle kiadású típusait a koldus seregnek, kik csak a valóban könyöradományokra szorulók elől harázsolják el a jótékonyság filléreit. Házi szegényeink és szomszédos városrészeinkből besereglő fenébb ismertetett alakjain kivül vau még a koldusoknak egy másik válfaja, az ambulánsok, átutazók. Nem riikán kopogtat be alázatos fejbólintással egy-egy professiouista süket némi egy ívvel, me'ybon szomorú ós szánandó helyzetét ecseteli. Majd egy intelligens kinézésű és az élettől duzzadó arca alázatos ifjú keresi fel kérvénnyel az adakozók ajtait, hogy a kórházban nehéz betegségben fekvő özvegy anyjának és a hátramaradt tiz Az „Esztergom ás Vidéko" tárcája. As esztergomi szlr-szabék kiadatlan oéh-loTele.*) Közli: BÉCSET VIKTOR. Első Articulus. Mivel mindenek előtt az Ur Isten Dicsöségit magasztalni s annak Félelmét maya előtt viselni főképpen szükséges ; Arra való nézve ezen Cetilieliek is maynk költségin egy Zászlót, mely az Parochialis Templomban .tartassé k, ha olyan még nem volna, hová hamaréb tsináltatni s azon Zászló alatt minden TJmapi Processión s annak Ociaváján ha tailatik, Meste.ek, *) Beve/etés: Nos Maria Tlieresia, Dei Gniiia Romanorum imperairix Vdua; ac Hungáriáé, Boheíniae, Dalma^e, Ujoatiae, Siavoniae que E> gina Apostolica; Ariin Dux Austriae, Dux Burgundiáé, 4 Styrlae, Oarmihiae, (iirnioliae, Vittem b.rKiie., Comes Habsburgi, Flandriáé, Tyro.is, Goritiae. demoiia ConímendimuN lenoie Piaegeniium Müniíieimtes quiImi expedit Univernis; Qii"d pio Parié fideium Nostroruin Civium et Magis ronnn (Jausapeai íoruin in LIbera Regi. que Civiia'e Nos ra Sm^ouiensi Copptoio'ran'ium exbi iti /mt Nobis et praesentaii certi quidam Cthaies Anictid pro nieliori in er eo>dm Servando Ordin" concinnoi el. Hun-arico ldeomale Coiiscripti Tenoris uif'réUcrrpU ; iSupplicando M jestatj Nostra debiti cum'lns aotiü liunudhue, quateuus Nog menioratog • Atnculo8, oiffniaque »-| nigu n in iisdem Contenta r. tós, uaf.>N el Aeeepta !>*• eniN, Authoritate Nostra Uae-are Re.ia ; ppró ; are roiwrare ao pio men jau&ijg Civi- us e M,.gislrÍH Causapeariis. lpsorunique Micc sontius. TJHÍV<TSÍ> valímros beíruqiie Coiiíirm.are diVu<ir< mur .Qu<>rum quidem Artioui.orum Tciior tíequitu; iu hu.o moduw. Mester Legények és Inasok akár mely Hiten iégyenek, tisztességesen meg jelenni és egész végezetig azon ájtatossan meg maradni tartozzanak ; a kik elmaradnak helyes ok nélkül, azok. Mesterek Ugyan két font, Legények pedigh egy font fejér vagy sárga Viaszban az nevezett Parochialis Templom szamára büntetessenek ; azon kévül kötelességek lészen a Céhbeliek nek a Céhnek választott Patrónusra napján és né^>y kántorokon egy S/eut Mesét szolgáltatói, melyen hasonlóképpen mindnyájan a Mesterek, Mester Legények és Inasok mey jelenjenek és azt Minden ájtalossaggal meg liülgassák, Offertoriuiura minyajan (ki vivin az Inasokat) el menyének ; a kik pedig azt helyes ok nélkül elmulatják, Mestereknek egy font, Legényeknek fél font Sárga vagy Fejér Viasz ugyan az följebb nevezett Parochialis templom számara lészen büntetések ; ok nélkül, vagy az Uriiiipi Processióból vay:y Szent Miséi rül elmaradandó Inasok helett. azoknak Mesierjeik Legényeknek rendelt Büntetésnek feiét Büntetésül adják. Második Articulus. Ezen Céh arra választandó Céhnek Esztendős napján és a Négy Kantor Napokon Gyülekezetet tartson, melyben minden jó Rendtartással és Isendességgél a Céhet illelŐ Dolgokat folytassák és végezzik, a Szokot Pin>zt.is akkoron meg adván, a ki ok iiéii>ü! a Gy ü ékezetiiöl el maiad, ha Mester lé-zen ölt ven Pinszre, ha Legén hus/.on öt Pinszre, büntetések, a ki pedig ezen Gyülekezeteken kévül is maya Saját Ükjében ai Céhnek Gyülekezelit kivanua maga Saját Ügyében az jelentse mayát a Céh Mesternél a Végett és ha Mester lés/. Nyolcvan ött Pinszt, ha Legény Negyven két Pinszt fog a Céh Ládájába le tenni. Harmadik Articulus. Ezen Céhnek tagjai az Választott Esztendős Cébbeli Napon öszve gyülekezzenek Céh Mesternek Választásán és ugyan azon alkalmatossággal elsőben á volt Céh Mester, vayy az a kire a Céh Jövedelmének Gondviselése bizattatott Számot adjon, az után a volt Céh Mester melé még ketten Candidaliassanak és e három közül voxoknak nagy obi) Száma szerint Céh Mester váiasztassék s ily formán választott Uj Céh Mesternek a Céh Ládájának kultsa kezébe adatik, mindezek pedig a Városi Mögistratusnak ki küldendő Commisariussa jelen létiben legyének-meg s ennek jelenlétén kivül Gyülekezetett tartani Szabad nem lészen, a Céh Mester pedig a többi Mestereket minden válogatás nélkül Céhbeli Gyülekeztetni, melyekben tsupán Céhet illető Dolgokat minden tseudességgel fog a Ceh folytatni és Senki közülök valamely titoknak megtartására nem köteleztetik ; Céhnek Articulu-ai pedig mint Céh Mesternek Választásakor, mint pedig a Kántori Gyülekezetekben olvastassanak el; és ha valaki ezen Gyülekezeteken kivül is azoknak olvaslatasát kévanná, engedések meg néki, tartozik ahbun nz olyan a Céh Ladájában Htiszon-ött Pinszt le tenni. Negyedik Articulus. Ezen Mesterséget tanuló Inas, a legelsőben is a Céh előtt böUületes S/ü'etesit unóí költ bézouyétó Leveliéi tartozik meg mutatni és meg bezonyita ii a Mesterség Tanulásában három Esztendőt töltsön ki és be állásakor két Forintot, föl szabadulásakor is két Forintot a Céhnek füzetni tartozik, a Céh pedig azon füzetésért Inasságbéli három Esztendeinek el töltése után Céh Petsétye alatt Lelelet adjon néki, hogy á mellet vándorlását tehesse, azonban pedig kötelessége lesz a Mesternek maga inassát Isteni Félelemben és a Mesterségben jól oktatni és ha történik, hogy még az Inas kitanul, mestere meghálálozik, a Céhnek ítéletére hagyatik olyan Inas az özvegynél maradhasson-e ? vagy más Mesterhez adattassék ? hogy Mesterségének Tanulása hiányos ne legyen. Ötödik Articulus. A mely legény Mesterré lenni kívánkozik, elsőben a véget a Céh, Mesternél jelentvén magát, jelentő Pinzül Céhnek Ládájában Egy forintot fog ; le tenni, az után a Céhnek Artienlussai minden Taxa nélkül el olvastatnak előte és az. Városi Magistmtust illendő képpeu mey keresse, hogy Városi lakosnak bé vétessék, ez meg levén vizs«áltassék meg Tanuló, Vándorló és Születésinek levele, ez is meglévén az Próba Esztendőt egy Céhbeli Mesternél á Céhnek rendelisiliöz képest dolgozván, végezze hogy ugy mint Mesterségben, mint Erkölt,séi»en meg próbáltassék ; Ezt is elvégezvén a Céh által adassék neki a Céhnek Mesterségihez tartozandó Remeknek meg tsinálása, mely ugyan költséges és nehéz ne legyen, hanem hogy pénzre fordítani konyán lehessen, a Remek elkészülvén azt a Céhbeli Mesterek, Commissariv 1 < ifi •: • • t«3!s£3 * • m • • Városi AiéSV^i érdekeink kö/Jönye ° ; T MEGJELENIK IIETENK1NT KÉTSZER: „ J HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG I HIVATALOS HIRDETKSEK t ^ówi m HZÓÍ? 75 kr, íooDUNA-UTCA 48. SZAM, tó! mul s 1 fi* " ( >,". ( !°t ói 300-ig 2 frt 95 kr. ELŐFIZETÉSI ÍR: hova a lap N7. ( .|leini res/.ét iUet« kö/|«i.iény««k küldendők. Belj egdíj kr. Egész évre - - - - 6 frl — kr. 1/ i * n Ti u 1 11 A T A l MAGÁN IIJRDETIÍSKK megállapod s szerint legjatányosabPel évre 8 frt - kr. MAUU-IHVA I flL: bai| kö^öiietnek. Negyedévre - - - - - - 1 frt r,0 kr . SZKi'IIKNyi-TÉIt H32, ——H Egy SZám ára 7 kr. liová lap lii^a'alos es m»gáij liiiilHiései, a íiyititirtie sadiit közlei NYILTTER sora 20 kr. ^ . 1| iiM'nyek, el(1fi/.etí>ni pénzek es leklatiíá'áwók in'é/eiMtíik 4>—• '•• : ti