Esztergom és Vidéke, 1893

1893-03-23 / 24.szám

A hercegprímás itthon. Esztergom, márc. 22. Két, éve annak, hogy a főváros köz­pontosító törekvése, az évszázadok óla városunkban szilárdan álló primási szók megingatását tűzte ki föladatául. A jogos követelés címén megindult mozgalom csakhamar viszhnngra talált az országos közvéleményben, a törvény­húzásban s hatalmas támogatóra a saj­tóban, melyekkel szemben váiosuuk *# létérdekének kérdése eltörpült. Haszt n I an volt j aj kin. I tásu n k, szavain k elhangzottak. Elszántan néztünk a sö­tét jövőbe s a hatalmas áramlattal szemben egyedül a gondviselésre bíztuk ügyünket. Nem volt, ki tiltakozó szavával a százados szokás szén 1 esi lette primási szék megingathat hiúságának védelmére kelt. volna, mígnem a Gondviselés egy oly férfiút helyezett abba, kinek egy­házférfiui tekintélye, nagy tudománya és mélyen ható bölcsessége a központ o­siló áramlaltal szemben megvédte a primási széket s e feifiu : hercegprí­másunk volt. Az őszinte öröm és lecsillapít hal lan lelkesedés tölte el városunk kicsinyé­• * nek, nagyjának szivét, midőn arról értesültünk, hogy a primási székbe Vaszaryt ültette a legmagasabb kitün­tetés. Felhagyniuk a esüggedessel, bíz­tunk a jövőben, hercegprímásunkban s reményeink teljesültek. Itt maradt a primási szék s benne hercegprímásunk. A kitört egyházpolitikai harcok tettre, a fővárosba szólito'iák a béke apostolát s mi hónapokon, hosszú idő­kön át magunkra hagyatva vagyunk. Nincs topászorunk, üres a szék, Csak néha, ha a végzendők késztik haza he rcegpri másunkat, üdvözölhetjük őt ősi falaink közöli, kit csakhamar újra az ország szivébe hívnak a valláspoli­tikái harcok. Őszinte örömmel üdvözöljük herceg­prímásunkat városunk falai között, dicső elődeinek székében, kívánván, hogy az egyház dicsőségére, a haza boldogulá­sára és városunk javára mihamarabb oszoljanak el hazánk ege felett söté­ten tornyosuló felhői a vallási viszá­lyoknak, hogy hercegprímásunkat mi-| nél előbb s minél hosszabb időkön át és állandóan láthassuk székében, mert habár mindég Ős/inte örömmel vettük hercegprímásunk jövetelét, de annál fokozottabb mértékben most, mi­dőn zilált társadalmi viszonyainknak nagy szüksége van arra, hogy közöltünk «Pax» legyen. A koldulási rendészet. Ilyen is van nálunk Magyarországon elvben, papíron, tankönyvekben, de nem törvényekben. A társadalmi nyo­mor meggá lására és enyhítésére a phi­lamropiai-ügy némely égető kérdésének megoldására, vaunak ugyan egyes, de hézagos törvények, rendjei ek, melyek azonban a bajokat inkább csak lát­szólag, mint tényleg orvosolják. Vannak itt-ott árva-, lelenc házaink, vau betegápolásunk. Vaunak tolonc rendszabályaink stb., de mit használ mindez, ha az alapi', mindezeknek a szegény és koldulási-ügy rendezve nincs. Vau törvényünk, ulely a szegény-ügy kezelését a község teendői közé sorozza, de mi has/na, az irott malaszt nak. Tart halai launá, el visel hetetlen né kezd már válni az az évtizedek óla dívó ab­normis állapot, mnly n koldulás terén városunkban van. Nem egyedül saját szegényeink, de azonfelül még bárom község szegényei sarcolnak bennünket törvény és szabályellenes'módon'. Igaz, hogy e viszás állapot városunk közigazgaiási eldaraboliságában fekszik, de elvégre is, az nem lehet, jogcím törvény által meg nem engedett dol­gok üzésére. Ha végig tekintünk egy pénteki na­pon utcáinkon, csak megbonfránkozással szemJélho'jük, hogy mint vándorol be az egybeépült szomszédos városrészek munkaképes, de élhetetlen, henyélő hada. Párosával, négyesével tolakodva aknázzák ki a magánjóiékouyság ember­barát i cselekedetét, hogy az összegyűj­tőit filléreken a páliuka méréseket jár­hassák sorba. Kificamított kar, eltörött láb, szá­nalom gerjesztő jelei az éhhalállal küz­désnek s egyébb jól betanult a leg­változatosabb ós könyörül"!re indító mű­vészi utánzata a testi és lelki nyomo­morokuak szoktak eszközei lenni, ami Úgynevezett koldusainknak, kik között akad olyan is, kinek egy kis házacskája, fóldecskéje is van, de el uem hagyja a mi'Sterségét, a kuldulást. S hogy mily jól jövedelmező lehet e mes erség, egy határozó t példa mu­tatja a többek közt. Van egy koldus, kit lelkiismerete munkaidején mégis csak dologra készt. Eljár egész, héten át munkába, de pénteken az adakozók ajtain kopogtat be, mert hát ez jöve­delmezőbb, mint a munka bére. Számos válfaja és kiadása vane henyélő horda seregnek.Kisebb-nagyobb, négy-hat éves leánykák, 10—15 éves fiuk, — persze família tagok — indítják uton­ui félen könyörületre a járó-kélőket, hogy aztán a cukor evésbe és cigarellázas­ban versenyezhessenek egymással, sok esetben az adakozók nem kis boszan­kodására, azok szeme Iái ára. Már kis korában oltatikbea munka­kerüiós, a henyélés, tétlenség, orklöcsi sülyedés ragadós tana, kikben aztán egy-egy uj növendékkel szaporodik a társadalmi rend bontóinak serege. Hosszú és végtelen volna felsorolni különféle kiadású típusait a koldus se­regnek, kik csak a valóban könyörado­mányokra szorulók elől harázsolják el a jótékonyság filléreit. Házi szegényeink és szomszédos vá­rosrészeinkből besereglő fenébb ismer­tetett alakjain kivül vau még a kol­dusoknak egy másik válfaja, az ambu­lánsok, átutazók. Nem riikán kopogtat be alázatos fej­bólintással egy-egy professiouista süket némi egy ívvel, me'ybon szomorú ós szánandó helyzetét ecseteli. Majd egy intelligens kinézésű és az élettől duz­zadó arca alázatos ifjú keresi fel kér­vénnyel az adakozók ajtait, hogy a kórházban nehéz betegségben fekvő öz­vegy anyjának és a hátramaradt tiz Az „Esztergom ás Vidéko" tárcája. As esztergomi szlr-szabék ki­adatlan oéh-loTele.*) Közli: BÉCSET VIKTOR. Első Articulus. Mivel mindenek előtt az Ur Isten Dicsö­ségit magasztalni s annak Félelmét maya előtt viselni főképpen szükséges ; Arra való nézve ezen Cetilieliek is maynk költségin egy Zászlót, mely az Parochialis Tem­plomban .tartassé k, ha olyan még nem volna, hová hamaréb tsináltatni s azon Zászló alatt minden TJmapi Processión s annak Ociaváján ha tailatik, Meste.ek, *) Beve/etés: Nos Maria Tlieresia, Dei Gniiia Romanorum imperairix Vdua; ac Hungáriáé, Bohe­íniae, Dalma^e, Ujoatiae, Siavoniae que E> gina Apostolica; Ariin Dux Austriae, Dux Burgundiáé, 4 Styrlae, Oarmihiae, (iirnioliae, Vittem b.rKiie., Comes Habsburgi, Flandriáé, Tyro.is, Goritiae. demoiia ConímendimuN lenoie Piaegeniium Müniíieimtes qui­Imi expedit Univernis; Qii"d pio Parié fideium Nostroruin Civium et Magis ronnn (Jausapeai íoruin in LIbera Regi. que Civiia'e Nos ra Sm^ouiensi Copptoio'ran'ium exbi iti /mt Nobis et praesentaii certi quidam Cthaies Anictid pro nieliori in er eo>dm Servando Ordin" concinnoi el. Hun-arico ldeomale Coiiscripti Tenoris uif'réUcrrpU ; iSupplicando M jes­tatj Nostra debiti cum'lns aotiü liunudhue, quateuus Nog menioratog • Atnculo8, oiffniaque »-| nigu n in iisdem Contenta r. tós, uaf.>N el Aeeepta !>*• eniN, Authoritate Nostra Uae-are Re.ia ; ppró ; are roiw­rare ao pio men jau&ijg Civi- us e M,.gislrÍH Causa­peariis. lpsorunique Micc sontius. TJHÍV<TSÍ> valímros beíruqiie Coiiíirm.are diVu<ir< mur .Qu<>rum quidem Ar­tioui.orum Tciior tíequitu; iu hu.o moduw. Mester Legények és Inasok akár mely Hiten iégyenek, tisztességesen meg je­lenni és egész végezetig azon ájtatossan meg maradni tartozzanak ; a kik elmarad­nak helyes ok nélkül, azok. Mesterek Ugyan két font, Legények pedigh egy font fejér vagy sárga Viaszban az nevezett Parochi­alis Templom szamára büntetessenek ; azon kévül kötelességek lészen a Céhbeliek nek a Céhnek választott Patrónusra napján és né^>y kántorokon egy S/eut Mesét szolgál­tatói, melyen hasonlóképpen mindnyájan a Mesterek, Mester Legények és Inasok mey jelenjenek és azt Minden ájtalossag­gal meg liülgassák, Offertoriuiura minyajan (ki vivin az Inasokat) el menyének ; a kik pedig azt helyes ok nélkül elmulatják, Mes­tereknek egy font, Legényeknek fél font Sárga vagy Fejér Viasz ugyan az följebb nevezett Parochialis templom számara lé­szen büntetések ; ok nélkül, vagy az Ur­iiiipi Processióból vay:y Szent Miséi rül el­maradandó Inasok helett. azoknak Mesier­jeik Legényeknek rendelt Büntetésnek feiét Büntetésül adják. Második Articulus. Ezen Céh arra választandó Céhnek Esz­tendős napján és a Négy Kantor Napokon Gyülekezetet tartson, melyben minden jó Rendtartással és Isendességgél a Céhet illelŐ Dolgokat folytassák és végezzik, a Szokot Pin>zt.is akkoron meg adván, a ki ok iiéii>ü! a Gy ü ékezetiiöl el maiad, ha Mester lé-zen ölt ven Pinszre, ha Legén hus/.on öt Pinszre, büntetések, a ki pedig ezen Gyülekezeteken kévül is maya Saját Ükjében ai Céhnek Gyülekezelit kivanua maga Saját Ügyében az jelentse mayát a Céh Mesternél a Végett és ha Mester lés/. Nyolcvan ött Pinszt, ha Legény Negyven két Pinszt fog a Céh Ládájába le tenni. Harmadik Articulus. Ezen Céhnek tagjai az Választott Esz­tendős Cébbeli Napon öszve gyülekezzenek Céh Mesternek Választásán és ugyan azon alkalmatossággal elsőben á volt Céh Mes­ter, vayy az a kire a Céh Jövedelmének Gondviselése bizattatott Számot adjon, az után a volt Céh Mester melé még ketten Candidaliassanak és e három közül voxok­nak nagy obi) Száma szerint Céh Mester váiasztassék s ily formán választott Uj Céh Mesternek a Céh Ládájának kultsa kezébe adatik, mindezek pedig a Városi Mögistra­tusnak ki küldendő Commisariussa jelen létiben legyének-meg s ennek jelenlétén kivül Gyülekezetett tartani Szabad nem lé­szen, a Céh Mester pedig a többi Meste­reket minden válogatás nélkül Céhbeli Gyü­lekeztetni, melyekben tsupán Céhet illető Dolgokat minden tseudességgel fog a Ceh folytatni és Senki közülök valamely titok­nak megtartására nem köteleztetik ; Céhnek Articulu-ai pedig mint Céh Mesternek Vá­lasztásakor, mint pedig a Kántori Gyüle­kezetekben olvastassanak el; és ha valaki ezen Gyülekezeteken kivül is azoknak ol­vaslatasát kévanná, engedések meg néki, tartozik ahbun nz olyan a Céh Ladájában Htiszon-ött Pinszt le tenni. Negyedik Articulus. Ezen Mesterséget tanuló Inas, a legel­sőben is a Céh előtt böUületes S/ü'etesit unóí költ bézouyétó Leveliéi tartozik meg mutatni és meg bezonyita ii a Mesterség Tanulásában három Esztendőt töltsön ki és be állásakor két Forintot, föl szabadulása­kor is két Forintot a Céhnek füzetni tar­tozik, a Céh pedig azon füzetésért Inas­ságbéli három Esztendeinek el töltése után Céh Petsétye alatt Lelelet adjon néki, hogy á mellet vándorlását tehesse, azonban pedig kötelessége lesz a Mesternek maga inassát Isteni Félelemben és a Mesterség­ben jól oktatni és ha történik, hogy még az Inas kitanul, mestere meghálálozik, a Céhnek ítéletére hagyatik olyan Inas az özvegynél maradhasson-e ? vagy más Mes­terhez adattassék ? hogy Mesterségének Ta­nulása hiányos ne legyen. Ötödik Articulus. A mely legény Mesterré lenni kívánko­zik, elsőben a véget a Céh, Mesternél je­lentvén magát, jelentő Pinzül Céhnek Lá­dájában Egy forintot fog ; le tenni, az után a Céhnek Artienlussai minden Taxa nélkül el olvastatnak előte és az. Városi Magis­tmtust illendő képpeu mey keresse, hogy Városi lakosnak bé vétessék, ez meg levén vizs«áltassék meg Tanuló, Vándorló és Szü­letésinek levele, ez is meglévén az Próba Esztendőt egy Céhbeli Mesternél á Céh­nek rendelisiliöz képest dolgozván, végezze hogy ugy mint Mesterségben, mint Er­költ,séi»en meg próbáltassék ; Ezt is elvé­gezvén a Céh által adassék neki a Céh­nek Mesterségihez tartozandó Remeknek meg tsinálása, mely ugyan költséges és nehéz ne legyen, hanem hogy pénzre for­dítani konyán lehessen, a Remek elkészül­vén azt a Céhbeli Mesterek, Commissari­v 1 < ifi •: • • t«3!s£3 * • m • • Városi AiéSV^i érdekeink kö/Jönye ° ; T MEGJELENIK IIETENK1NT KÉTSZER: „ J HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG I HIVATALOS HIRDETKSEK t ^ówi m HZÓÍ? 75 kr, íoo­DUNA-UTCA 48. SZAM, tó! mul s 1 fi* " ( >,". ( !°­t ói 300-ig 2 frt 95 kr. ELŐFIZETÉSI ÍR: hova a lap N7. ( .|leini res/.ét iUet« kö/|«i.iény««k küldendők. Belj egdíj kr. Egész évre - - - - 6 frl — kr. 1/ i * n Ti u 1 11 A T A l MAGÁN IIJRDETIÍSKK megállapod s szerint legjatányosab­Pel évre 8 frt - kr. MAUU-IHVA I flL: bai| kö^öiietnek. Negyedévre - - - - - - 1 frt r,0 kr . SZKi'IIKNyi-TÉIt H32, ——H Egy SZám ára 7 kr. liová lap lii^a'alos es m»gáij liiiilHiései, a íiyititirtie sadiit közlei NYILTTER sora 20 kr. ^ . 1| iiM'nyek, el(1fi/.etí>ni pénzek es leklatiíá'áwók in'é/eiMtíik 4>—• '•• : ti

Next

/
Thumbnails
Contents