Esztergom és Vidéke, 1893

1893-03-23 / 24.szám

Viskóm Árva nyomorúságának ehyliilé­sére néhány fillért kicsikarjon. A kérvényezők persze hetedhét or­szágból valók, hatósági engedélyük a löeyöradomány gyűjtésére nincs. Hogy, mily körmönfont raffiueriával lesz e sport űzve álljon itt egy példa. Az aláírási íven (kérvényen) mire az körözve lesz, már 10—15 aláíró van, kiknek szerénysége, nevüket kiírni nem engedi, csak X. Y. N. N. jelek alait vagy «Isten irgalmasságáuak* stb. ada­koznak, nem épp megvetendő összege­ket. Igy 1—2 frtot Termeszei esen ez csak csalogató. S"kat lehetne erről irni, de hisz ennyi is elég, a cél úgyis elérhető, hogy illetékes hatóságaink figyelmét fel­hívjuk a tarthatatlan állapotra. ALIQUIS. ji i iim. — Vaszary KolOS hercegprímás je­lenleg egyházmegyei ügyek elintézésé­vel foglalkozik. Mint örömmel regist­rálhatjuk, jó egészségnek örvend. Az egyházmegyei ügyek elintézése után rendszerint hosszabb pihenőt tart, hogy az egyházpolitikai kérdések által fe­lette igénybe vett munkásságát, fára­dozásait kipihenje. Tegnap a'déli órák­ban sétakocsizást tett a városban. A húsvéti ünnepeket székhelyén fogja töl­teni s ba »z időjárás, engedi az ünnepen maga fogja az isteni tiszteletet végezni a bazilikában. i — Récsey Viktor bencés-rendi ta­nár, lapunk tevékeny munkatársa, ma Bécsben Ő Felségénél legmagasabb ki­hallgatásban részesül. Kíváncsian né­zünk a legmagasabb kihallgatás elé, mely, ha sejtelmeink nem csalnak, ne­vezett tanár úrra, közvetve pedig a rendre kitüntető iesz. — A hitel és fogyasztási szövet­kezet évi rendes közgyűlését f. hó 19-én tartolta a «Fürdő» vendéglőben. Tárgya volt a közgyűlésnek az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentéseinek, a zár­számadásoknak megállapítása és tudo­másul vétele, a mérleg megállapítása, a felmentvény megadása és a nyere­mény feloszlása, melyek tudomásul vétele és tárgyalása után elnök igaz­gatóvá: Dr. Fehér Gyula és igaz­gatósági tagokká Brenner József, Eg­geuli«'ffer József, Dudás János, Hor­váth Mátyás, Hőnigh László, Kiffer Já­nos, dr. Hulóuvi Győző, Helc Kálmán, Kollár Károly, Walch Mátyás, Brunner Ferenc és Bedő Józseí választ ai lak meg. Felügyelő bizottsági elnökké: Obermayer György és felügyelő bizottsági tagokká: Panghy Özséb és Számold Ignác, poí­tagokká pedig Gyarmathy József és Waldvogel Jézsef választatlak meg. — A kereskedő ifjak, a felolvasó estélyek ciklusa alatt közreműködött höl­gyek és urak liszteletére f. hó 19-én a «Fürdő» vendéglőben társasvacsorát rendeztek, melyen az első felközöntői az egyesület elnöke dr. Walter Gyula mondotta a közreműködőkre. Okányik LMJOS, az egyesület elnökét, Walter drt éltette, míg Frank István a nőkre ürí­tette poharát. A nem nagy, de kedé­lyes társaság éjfél felé oszlott szót. — MoghivÓ. Az esztergomi keres­kedő ifjak egyesülete XVIII. rendes évi közgyűlését f. hó 26-áu Vasárnap tartja meg. Kezdete délután 4 órakor. Köz­gyűlés tárgyai : 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentós. 3. Pénztári jelentés, 4. Számvizsgálók jelentése. 5. Háznagy és köuyvtárnok jelentése. 6. Költség vetés előirányzata. 7. A tisztikar és válasz!máuy lemondása ós az uj tiszti­kar megválasztása. 8. Indítványok. — Ket rendbeli jogos panasznak 'kell újból lapunk hasábjain helyt adni. Az egyik a posta állal bérelt Sch. J.­féle ház tulajdonosa ellen irányul, ki dúsgazdag városi polgár és képviselő j létlére, a lakosság lesi épségének I veszélyeztetésével vajmi keveset látszik törődni, mert ellenkező esetben a leg­népesebb utca járdáját keresztül szelő viz levezető csatornát aligha hagyná lelkiismereti furdalás nélkül hónapokon át födetlenül, rostély nélkül. Sokan léplek már abba be az esti homály­ban botlottak meg, s estek el, de a Gondviselés megótalmazta azokat, s eddig nagyobb baj még nem történt, de megótalmazta a gondatlan háztulajdonost is, hogy eddig a kán érit ési perek még elkerülték. De meddig lesz ez igy ! ? A másik panasz, mely lapunknál tétetett az úgynevezett krinolin lndnál lévő B. L. újonnan készített üzleti kirakata ellen van intézve, nevezetesen pedig a Marosi-féle ház felöli rész ellen, mely mintegy 40 cinéternyire szögeli ki az amúgy is kes­keny járdára. A járda keskenysége, a járda melletti meredek lejtő amúgy is elég forgalmi akadályt és közbiztonság ellenes állapotot szül, főleg téli időben, s most a keskeny járda még egy kirakat által is szűkítetik. Do közbiztonsági i szempontból már maga a kirakat rész kiszögellése, oly élénk forgalmú s emel­lett keskeny ui vonalon, kel I, hogy 6 ren­dőri beavatkozást v-onjou maga után. — A Szeheny-teri sartenger el üu­letéséhez — mim közlekedési érdekeink megnyugtatására értesülünk — a napok­ban fognak hozzá, s igy az állat védő emberbarátok szánalmai, rövid idő alatt tárgytalanokká fognak válni. — Az UtadÓ leszállítása, elengedése és leírása, ügyében a kereskedelmi mi niszter rendeletet bocsájtott ki, hogy az 50 frttal megállapított és leszállí­tandó vagy elengedendő összegek egyé neuként veendők figyelembe s azokille­lékeségi kérdése I. fokulag a közigaz­gatási bizottság hatásköréhez tartozik. Az egyénenként ötven frtot meghaladó behajthatatlan útadónak, illetve termé­szetbeni kötelezettségnek leszállítása v. elengedése iránt ugyancsak a bizottság határoz első fokulasr. — Hajójáratok. Beküldték hozzánk az első cs kir. szab. Dunagőzhajózási­társaság hajóinak ez év március végé­től april végéig érvényes menet remijét, amelynek minket érdeklő része a kö­vetkező : A bécs-budaposti posta­li aj ó indul Bécsből (Weissgarber ós Práter-rakpart) Budapestre naponként reggel 7 órakor. U baejti a következő állomásokat ngy fel- mint lefelé menve : Hainburg, Dévény, Pozsony, Kortvé­lyes, Böős, Gönyő, Ujszőny, Komárom, Duna-Rad vány, Piszke, Esztergom, Nagy­maros, Vác és felfelé menve még Ve­rőce, Visegrád, Nyerges-Újfalu és Süti ő-t is. Eszferyoinból Budapestre tehát ugy mint eddig d. u. 5 óra táján indul. Első menet márc. 31-én. Ugyanezen hajók indulnak Budapestről Bécsbe na­ponként 6 órakor este. Első menet március 29-én. Az úgynevezett s ző n y i­szernél y b aj ó járatok megszűnnek s e helyett Párkányból indul Buda­pestre a személyhajó naponként reggeli 4 órakor. Első menet márc. 30-áu. Budapestről Párkányba pedig naponként 3 órakor délután. Eiső menet márc. 29-én. Ezen hajók mind fel-, mind le­felé a szent-eudrei Dunaágon ál. köz­lekednek. A változás okát abban adja az igazgatóság, hogy a szőnyi hajók eddigi csekély forgalma nem volt ké­pes födözui az Esztergom-párkányi ha­jóhíd tetemes nyitási költségeit. Me­netrend és felvilágosítás a budapesti forgalmi igazgatóságnál vagy az esz­tergomi ügynökségnél is kapható. -— Az almás-füzltöi vasútvonal esztergomi állomásához vezető hozzá* járó közút építési és fenntartási költ­ségeihez, a szomszédos városok hozzá­járulási kötelezettségét a minister, har­madfok nlag hozott határozatával ki­mondotta. — Veszett eb városunkban. Az, mitől téliünk, bekövetkezett. Határozott példa van előttünk arra, hogy az eb­düh megyénk területéről városunkba már be hurcol tátott. F. hó 21-én egy nagy fehér kóbor kutya, mellyen a ve* szfttség jnli'i mutatkoztak, az Eggeu­hofer-fóle telepen Majercsik Antal ha­jóst megharapta. Az ártalmatlanná tett eb hivatalos boncolása, kétséget kizá­rólag megállapította, hogy az eb ve­szett volt. — Második zarándoklat Rómába Április hó 5-én igen válogatott magyal társaság fog indulni Rómába, Dessewffj Sándor csauádi püspök vezetése alatt, hogy a pápát jubileuma alkalmából üdvözölje. A zarándoklatban az előkeli világi körökből igen sokan vesznek részt. A rendezőség, melynek élén dr, Kiss János, a szt. István-társulat igaz­gatója, dr Várady Árpád, a Csanádi püspök titkára, továbbá a magy. kir, városi menetjegy irodája állanak, még néhány nappal meghosszabbítói ták a jelentkezés határidejét. Meneíárak oda és vissza az I. osztályban 140 frt, a II. osztályban 110 frt, a III. osztály­ban 75 trt, mely összegbeu a teljea ellátás ós a kalauzok dijai is benfog­(altatnak. Jelentkezések dr. Kiss Já­noshoz (Budapest, Lövész-utca 13.), Várady Árpádhoz (Temesvár), vagy a személyjegy irodához (Budapest, Mária Valeria-utca) iutézeudők, ahol magyar és németnyelvű prograniinok akárhány példányban kaohatók. — Az esztergomi polgári olvasó­körben f. évi március 12-én tartott színielőadás alkalmával felülfizettek: Iványi G.-nó 30 kr, nsg. Maszlaghy F. 1 frt, nsg. Koszival I. 1 frt,Lendvay I. 25 kr, Kapa J. 30 kr, nsg. Fehér Gy. 2 frt, Kratz A. 20 kr. Kubovics I. 20 kr, fogadják hálás köszönetüu« ket szíves adományaikért az egyesület nevében. Scbuller Pál pénztáros. — A Baross szobor alap javára* a győri Keresk. és iparkamarához köz­vetlenül beérkezett adományok végle* ges összege 3506 frt 22 kr, mely ősz­szeget a kamara a «magyar leszámí­toló és pénzváltó bank»-hoz küldött be. usnak jelenlétében megvizsgálják, ha vala­mely bejányosságot találnak, az olyat, Egy, két, három leglölebb Négy Forintokkal meg válthatya, ha pedig annak el készí­tőiben na^y Héjanyosságok találtatnak, vagy más remeket tsináijon, vagy ha a mesterek ugy ítélni fogják, a Mes­terséget tovább tanulja ; de büntetése a miát ne légyen, sőt ha Céhbeli Taxára valamit előre főzetett, az is adattassák vissza néki, a ki pedig helyesen el készíti a Bemeket, a Céhnek fizessen Husz forin­tokat, felét mi ngy árt, felét Esztendő for­gása alatt és adjon a Céhbeliekuek egy Ebédet, vagy az ebéd helyett Hat forin­tokat; a beállónak tetszése szerént ha pe­dig a beuló Céhbeli Mesternek el ma­radott özvegyeit, vagy Leányát el venné vagy Céhbeli Mesternek ha volna, a meg •ért fizetésnek tsak felével tartozik, áz ebé­det mind azon által meg adgya és egye­bekben is ugy mint más idegen eleget tenni köteles lészen és azoktól Pinzel sem válthatya meg magát; Hanem a ki Mes­ternek Özvegyit el veszi Feleségül, az olyan a Próba Esztendőtől megválthatja magát, őtet illető Mesterségbeli Taxának felével és ily formán eleget tevén fólyeb •ért kötelességeknek, Mestere lesz és Mes­terségét folytathatja, Legényeket és Ina­sokat tarthat Egyéb kint pedig minden vendégeskedések és Italok meg tiltatnak. Hatodik Artículus. Szabad lészen ezen Céhbeliek nek más helyen lakozó és külső Mestert is ezen Céhben egyenkint bé fogadni, de má- C«h­írek föl álitasára ezen Articulusokat más helyeken tartózkodó Mesterekkel közleni és kiadni, azoknak elvesztése alatt tiltatik, az olyan külső Mester pedig, a ki ezen Céhbe bé irattatik, tsak fél Taxát fog a Céhbe le tenni és az Úrnapi Processiora, ha tsak helyes oka vagy távul lakása nem gátolja, meg jelenni köteles leszen ; Ugy nem kü ömben az Esztendős napi és kán­tori Gyülekezetekre is elmenni, maga Kán­tor pénzit megküldeni el mulatván, annak Üdéiben duplán fogja letenni. Hetedik Aiticulus. Minden Idegen és Vándorló Kántoroknak és a kik ezen Céhben nem iratossak a Mes­terséget űzni és másoknak Pmzért dol­gozni tiltatik és a kik ebben tapasztaltat­nak az város Magistratussa Hatalmával ér­demek szerént bűntettesének, vagy épew kiparancsoltassanak ; Nemeseknek Praero­gativájok és Szabadságok mind azon által a kik magok Szükségeire illenek által dol­goztatni kivarrnának minden Sérelem nél­kül maradjon. Nyolcadik Articulus. Minthogy pedig keresztényi Embernek az Isteni felelmet és szeretetet maga előtt viselni Szükséges, annak okáért ezen Céhbeliek minden rossz Iselekedetekről, botrány koz­tató rossz élettől magokat tartóztassák, egy .mástezeu Céhbeliek bötsüljék, az Ifjabbak az i Öregebbeknek minden tiszteletet adjanak, I ellenben az öregebbek is minden Böisület­j tel, és jó Példa adással az Ifjakhoz leyye­| nek ; Mester Legények is a Cébez és Céh­I Iteli Mesterekhez engedelmességgel visel­tef>senek, Cébnek dolgait minyajan Jám­boréi, józanon és szép egyességgel futtas­sák ti végeznék, uiimittu Eeud kivül és bot* sülét s jó lelkiismeret ellen való tseleke­detek keményen tiltva légyenek és a kik valamely vétekben vagy engedetlenségien tapasztaltatni fognak, ha azok a Céhnek jo Rend tartása által hágását és a Céhnek Dolgát illetni fonják, a Céh illeneket Kgy, két, három leg föllebb négy forintokra büntetheti, ha mind azon által valamely Rész a Cébnek étéletével meg nem elé­gedne az Varos Magistratussa eleibe viheti Ügyét minden büntetés nélkül ; a mikor pedig valaki nagyobb Vitekben találtatik és vádoltatik, melynek étélete Céhnek hatal­mát felül haladna, akkoron a Céh Mester azonnal a Város Magistrassuuak fogja be jelenteni, hogy annak hatalmával érde-i messen büntessék az olyan vétkes és va­lamint minden Taxák mry Céhbeli kész­pénzbül álló Büntetések is a Céh Ládájába tétessenek. Kilentzedik Articulus. Ha valamely Mester Ember Mester Em­ber Társának Mivit és Munkáját meg Gya­lázná és kisebbíteni, vagy is Cselédjit el hódítaná és a Sérelmes Rész t z éránt Pa­nast tenne, tartozni fog a Céh azt meg Vizsgálni és a Vitkest érdeme szerint meg­büntetni. Tizedik Articulus. Valamint Ország Törvénye szerint Mes­ter Emberek Munkájának bérit és Árát az Vármegyék Szabják, ngy ezen Céhbeliek is a hoz magokat alkalmaztatni fogják. Tizenegyedik Articulus A Mester Legéujek fogadásába* a Céh Mesternek Szabad Választása lészen ^s Senki Legényét Céh Mester hire nélkül fogadni ne merjen, ha nem a Céh Mester az olyan jövevény Legényt a Mesterek közül annak a kinek az olyanra nagyobb szüksége lé­szen, fogja adni. Mester Legénynek fize­tésit pedig és aztot is, mely órában mun­kához kellenék s mely Óráig dolgozzanak a céh igasságosan elintézi, a hoz minyajan ezen Céhbeliek magokat alkalmaztassák, ugyan céh által rendelendő Büntetés alatt. Tizenkettödik Articulus, Ha valamely Mester Legény más Gaz­Idahoz áll és Bussu veget nem tsinál, az j olyan tartozik Tizen hétt Pinzt a Céh Lá­idájaba füzetui büntetésül. Tizen Harmadik Articulus. Ha ezen Céhbeliek közöl valamelyik sze­génységre jutván meg betegszik ugy, hogy magán Segíteni nem tudna a Céh tartozni [fog az olyannak gondját viselni s aztot a Céh Ládájából pinzzel is segíteni, ugy mind azon által hogy ha a Beteg meg gyógyul midőn módja leszen aztot megfüzetni tar­tozzék ; Ha pedig az olyan Betegnek nya­valája nehezedne, hogy lelki Vigasztalás és Gyónás nélkül meg ne haljon, azonnal és mmden Hallogatás nélkül, ha mester lészen a Céh Mester, ha pedig Legény, vayy Inas lészen, annak mestere helybéli Plébanusnak iránta hírt fog adni, a ki ezt jelmulatya két forint Büntetése lészen. Tizen Negyedik Articulus Ha valamely céhbéli Mester Ember vagy annak ueiedje meg hal, unnak Temetisre

Next

/
Thumbnails
Contents