Esztergom és Vidéke, 1893

1893-08-31 / 70.szám

Előfizetési fölhívás. Az Esztergora és Vidéke ez év október 1-én kezdi meg XV. évfolyamának utolsó negyedét. Az Esztergom ós Vidéke bosszú pályafutása alatt mindig megtartotta az első helyet az esztergomi lapok közt. Viszonozni óhajtván a közönségnek másfél évtizeden át tanúsított támogatását, elhatároztuk, hogy a lapnak úgy belső, mint külső kiáljilását előnyösen át fogjuk változtatni. • Az Esztergom és Vidéke ez év október 1-től kezdve nem mint eddig hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap fog megjelenni, hanem hetenként háromszor: szirdán, pénteken és vasárnap. Az Esztergom és Vidéke október 1-i (vasárnapi) száma az eddigi alakban, cimbetükkel és beoszlással, de már teljesen korrekt nyomdai kiállításban (Laiszky János jóhirü könyvnyomdájából) pompás papíron és nyolc oldalon jelenik meg. Az Esztergom és Vidéke rendes körülmények közt megtartja eddigi terjedelmét, t. i. egy-egy alkalommal négy oldalt fog adni, de a szükséghez képest koronként még ezenkívül két vagy négy oldalas mellékletet is nyújt olvasóinak. Az Esztergom és Vidéke már majdnem napilap számba megy, mert minden másodnap az előző három vagy két nap történetéről pontos krónikát fog hozni. Ellentétben a helybeli több lappal, melyek egy-egy számukban vagy egy teljes hétről, vagy egy egész hót feléről számolnak el. Az Esztergom és Vidéke záróráját buda-pesti lapok mintájára olyan későre teltük, hogy például szerdai számunkban még a kedden este történt eseményeket is feldolgozhatjuk. Az Esztergom és Vidéke mint a primás város legrégibb lapja, eddig is dolgozótársai közé számíthatta a város- és megyebeli tollforgatók sziuejavát. Munkatársaink diszes glédája most még nemcsak hogy szaporodik, hanem fővárosi írók is megígérték támogatásukat. Az Esztergom és Vidéke szerkesztőségét lapunk szükségleteihez képest kipróbált erőkből teljesen újjászerveztük. Kiadóhivatalunk is gyors, lelkiismeretes és jutányos kiszolgálással fog iparkodni azon, hogy olvasó-, de különösen hirdető közönségünknek még fokozottabb támogatását kiérdemelje. Az Esztergom és Vidéke főcélul tűzi magának Esztergom Mi. kir. város és Es z te r go m v ár megy e éf$fammk

i

~®\\w*' lését. Címe alatt eddig is-ez állott: «Városi ós megyei érdekeink közlönye.» Pártoktól, felekezetektől, magán érdekektől függetlenül ez marad mottónk továbbra is. Hisszük, hogy ily jelszavu zászló alá Esztergom és vidékének egész közönsége csoportosulni fog. Az Esztergom és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala, hová a lap szellemi részét ihető közlemények, hivatalos- és magán hirdetések, nyiltlerek, előfizetési pénzek és reklamálások küldendők, f. év október hó 1-től kezdve Duna-utca 52. szám alatt (a plébánia-templom átellenében) lesz. Az Esztergom és Vidéke v előfizetési ára: . Egész évre 8 írt. Fél évre 4 frt. Negyed évre 2 frt. Egyes szám ára 8 kiv Kérjük az Esztergom és Vidéke olvasóit és barátait, hogy lapunkat ismerőseik körében » terjeszteni és az előfizetési pénzeket legkésőbb szeptember hó 15-ig hozzánk (október hó l-ig Esztergom, Duna-utca 48. sz.) beküldeni szíveskedjenek. Nógrádi Jenő felelős szerkesztő és kiadótulajdonos. A kisiparos helyzete. Esztergom, 1893 aug. 29. (al—n 1—) Nagyon nehéz, nagyon komor idő jár mindenre. Országszerte felhangzik a panasz, hogy manapság már-már nem lehet megélni. Mikor mindenki panaszkodik és az uralkodó "vwfflOTiyok miatt a kifnkadás oly ke«erü, nem lehet figyelmen kivül hagyni a kisiparosok panaszait, akiknek helyzete csakugyan nyomasztó. Mik azok - a tényezők, melyek veszélylyel fenyegetik a kisiparos osztályt? Meg felelünk reá sorban. Először a gyáripar. A gyáros, vagy mint divatosan mondják, nagyiparos rendkívül sokat állit elő mihdonből ami szakmájához tartozik. Amit produkál, sokkal olcsóbban adhatja, mint a kisiparos, mert a szükséges nyers anyagot, amelyből cikkeit előállítja vagy maga tartja készleten, vagy első kézből veszi. Például a bútorgyáros vagy cipőgyáros rendszerint töbnyire rendelkezik fürészgyárral, hol a bútorokhoz való faanyagot maga állítja elő, vagy a cipőgyáros bőrgyárral is bir, hol a nyers bőrt kikészitteti és kidolgoztatja. Ezért az asztalt meg a cipőt sokkal olcsóbban adhatják, inert nem kell az anyagot a kereskedőtől beszerezniük, mig a kisiparos az megveszi a deszkát, meg a bőrt a fa kereskedőtől és borkereskedőtől, akiknek szintén élniök kell, tehát csak haszonnal adják a feldolgozandó cikkeket. Tehát a kisiparos nem adhatja olyan olcsón az árut, mint a nagyiparos. Korunkban, a szabadipar korában, mely ebből a szempontból sokkal hátrányosabb, mint a céhverseny, őrült verseny folyik. Mindenkinek küzdenie kell a létért : élnünk kell. Mit tehet a kisiparos? adja ő is olcsóbban iparcikkeit, amig adhatja. Haszon nélkül ő sem dolgozhatik. Innen, e versenyből kel 1'megfejteniök azt, hogy olyan nyomott, alacsony ára van az iparcikkeknek. Minden olcsó, azért mondják a kisiparosok, hogy rossz világa van. Pedig ezen is lehelne segíteni. Először is ipari szakiskolák kellenek, hol a mesterségeket tökéletesíteni, főfeladat volna. Mert minél szebben van valami kiállítva, annál kelendőbb és haladás nélkül nics tökéletesedés. Többet kellene az iparosoknak tanulni, hogy müveitek legyenek, mert a népiskolák és ÉLE T-E L V. (Egy modern liöJgy naplójából) Arany, gazdaság, fény és pompa Csak, ezek kellenek nekem, Szerelem, érzés — szóvirágok, Ki behnök hisz, azt megvetem. Csak az elsőknek

; birtokában Legyek. Hah aztán kacagok ! Az ifjak minden rendű ser'ge Előttem térdet hajtni fog. A szépség varázsló hatalma Már réges-régen birtokom j Hol azokkal nem boldogulok Ez vívja ki diadalom. Ellent ki áll a fegyvereknek Legyen bár dandy, vagy

r vitéz ? Csillagosok bűvös varázsát Legyőzni végtelen nehéz ! Arany, gazdaság, fény és pompa Csak ti kelletek hát nekem Szerelem,"érzés — mesében szépek. . . Ki bennök hisz — kinevetem. BUDIT* LÁSZLÓ. 3 i E á & nagy. Kerekes vitte ki az adó leszállítását is, melyet a kivető bizottság azért emelt fel, hogy ilyen szép özvegy asszonynak bizonyosan jól megy. (Persze a pénzügyminiszter ilyen indokolásról nem tud.) Kerekes szokta az asszonyt a közeli falvakba rokonlátogatásra vinni és az ő kocsija szállítja a korcsmárosné részére a bort. A legjobb baráti viszonyban vannak egymással. Rendesen Kerekes törzsasztalánál ülnek együtt egymással szemben. Az aszszony varr, Kerekes pedig lassan szivarozik. A korcsmában soha sem pipál A társalgás monoton hangon folyik. Ha egyik beszél, a másik hallgatva vár, mig amaz kibeszélte magát. Az asszony rendesen arról beszél, hogy ő semmit sem tehet, a miért a városban ki ne pletykáznák. A városban sokat beszélnek arról, hogy ő és Kerekes mintha*j valamit akarnának. Kerekes egy pár szóval megvigasztalja, azután az ő dolgait adja elő. A városi ügyeket, hol a képviselő, hol a dalárda, a takarékpénztár, a református hitközség dolgait. A barátság annyira szívélyessé vált, hogy a tavaszon, mikor az asszony rheumában feküdt, ismerősei közül egyedül neki engedte meg, hogy szobájában meglátogathassa. Mikor felgyógyult a korcsmárosné, nehezére eset af pincébe borért bejárni s Kerekes készséggel hordta fel a- nagy kancsókba a bort. A korcsmárosné panaszai betegsége óta terjedelemben megnövekedtek és határozott alakot öltöttek. Az orvos fürdőt rendelt neki és ő az üzletéből nem vonhatott ki pénzt. Az adósok nem fizethettek neki, mert a jószág még nem volt elcsépelve. Kerekes arra gondolt, hogy pénzt vesz fel, de a takarékpénztárnál látta, hogy szívesen nem adnak neki s igy csak arra határozta el magát, hogy az ősszel a jószág eladása után nőül veszi az özvegy korcsmárosnét. Hisz a Rozmaring-utcai nyelvek már régen összeboronálták őket. De erről az asszonynak nem szólt. Vendégné a fejébe vette, hogy még a nyár elején fürdőbe megy. Minden vendégjének elpanaszkodta, hogy mennyire beteg, meg kell halnia, ha nem mehet fürdőbe. Végre egy szombat délutáni vendég, a törvényszéki elnök fia, megkönyörült rajta. A dolog igy történt. A törvényszéki elnök fia egy kicsiny fiatalember, aki monoklit bord. Zárkózott természetű uri ember,Pe^ten van valami állása a minisztériumban, mely a korcsmárosné és környezete előtt igen magas és érthetetlen valami. Most hat heti szabadságra van itthon és a szombat délutánt több uri ember társaságában Vendégnének korcsmájában, a kuglizó előttijlugasban tölti, ő nem iszik, nem játszik és nem beszél, csak fizet. Ennek okáéit Vendégné előtt nagy auctoritás. Különben is a korcsmárosnénak nagyon imponál. Olyan hallgatag és ha beszél, olyan goromba, hogy a korcsmárosné, fél tőle. Egy szombat délután bevárta mig a többiek elmennek. Akkor újságot kért. Mivel azonban a «Budapesfc» nem tetszett neki, lehordta az asszonyt, hogy «hog)

r

an tarthat olyan ostoba lapot.* Vendégné ijedten nézett rá és nem tu• — — — 7~ ~* VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. *—~~ . ° MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER : HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZ ^g^lg |öZ ^ G : HIVATALOS HIRDETÉSEK X wiőfól ]00 }zMe 75 kr, 100i hova n lap elinni • Jlktlf közlemények küldendők. 101 *

0

°-te 1 flt Jí!

0

;*

01

,

3

00-ig 2 frt 95 kr. E ti Ö 1*' I Z E T Ií S I A R : . -- '— , • Jtelv

egdíj _

Q kr. Eges-/, évre 6 frt — kr. I K 1 V

DH

J, V* ™ L : • ' - MAG ÁN FÜRDETÉSEK' megállapodó szerint legjtitányosab- ' Félévre- -• 9 frt - kr. , SZECIIENYI-TEI! 882, . han kOzölietnek. Negyed' évre ----------- 1 frt r

>0 kr- hova lap hivatalos es mngftii hirdetései, a. nyillterhe szánt közte- . EflV SZám ára 7 kr. imM.yek,_el^téMÍ pénzek es reklamálásodé/emlők. NYILTTÉR sora 20 kr. #

__ J .— 9 27. Telefonszám. "^Wf 9 9 — Az „Eaztergom és Vidéke" eredeti tárcája — A város végén, közvetlen a temető közelében áll a két év előtt elhalt Vendég József özvegyének a korcsmája. Alacsony,! zöldre festett, hosszú sarok haz, alig észre-j vehető apró ablakokkal. Előtte akácfák ál-j láttak. A korcsma vendégei hétköznap a Rozmaring-utcabeli kisbirtokosok, 40—100 hold - földnyi birtokok tulajdonosai, telve adóssággal és ital vággyal. Szombaton délután „kijönnek a fiatalabb megyei, városi, törvényszéki hivatalnokok, akik itt fesztelenül kuglizhatnak és viccelhetnek. [Vasárnap jönnek azután a katonák káplártól lefelé és ilyenkor megszólal a malacbanda hegedűje, felvervén zajával a csendes utca mélaságát. A korcsmárosné magas, szép asszony. Hegyes orra alatt gyakran húzza nevetésre száját. Különben a nevetés a legfőbb szenvedélye. Haja mindig példásan van megfésülve és piros harisnyája ártatlan kacérsággal kandikál ki félcipőjéből. 'Két leánya van. A nagyobbik a tizenegy, a kisebbik a- kilenc éves. Valami nagyon .n m dédelgeti őket, hanem azért rendes ruhában járnak és szenvedélyesen olvasnak. Ha önök ebbe a korcsmába egész a mai napig betértek volna, sarok a asztalnál bizonyosan meglátták volna azt a nagy fekete bajuszú .gazda embert, posztó ruhában

5

^zasfc gombos mándlival. Ez Kerekes I Az özvegy ennek panaszolja el, ha az 1 üzlet roszul megy, a bor drága, az adó