Esztergom és Vidéke, 1893

1893-07-09 / 55.szám

Némely műhelyben még ennél ís tovább terjed a munkaidő. Természetes, hogy ez az állapot nem egészséges ós csak a munkások testi elsatnyulását vonja maga után. Számos mühelybeu azonban már leszállították a s aj át j ós z á u111 k b ó 1 a tnlságos hosszú munkaidőt tiz órára. Törtóntpedig mindez az asztalos munkások komoly fellépése folytán. Van egy szépen virágzó szakegyletük, jól szerkosztott szaksajtójuk és ez összetartásra és együttes eljárásra buzdítja őket. Nagy részük intelligens munkás és ezek nagyon jól tudják, hogy mi minden függ a rövid munkaidőtől, tehát mindent elkövetnek, hogy azt elérjék. És legtöbbnyire célt is érnek. Küldöttséget menesztenek a munkaadóhoz, megmagyarázzák neki a rövidebb munkaidő előnyeit és nyilvánvalóvá teszik előtte, hogy a rövidebb munkaidő nemcsak a munkásnak, hanem magának a munkaadónak is hasznára vau, mert a munkás nagyobb kedvvel, pihent erővel lát a munkához és természetszerűleg többet is dolgozik, mint a tulhosszu munkaidő folytán agyonesigázott munkás. A logtöbb munkaadó hajlik ís a kérésre ós megadja a kórt rövidebb muukaidőt. Igy legutóbb is több fővárosi asztalos mesterek adták meg munkásaiknak egyszerű kérésre a tiz óra munkaidőt, kiknek műhelyeikben eddig 11 órát dolgozott naponta összesen 150 asztalos munkás. Bizony ez a logeszólyesebh módja a munkaadó ós a munkások közötti időleges ellentétek MegyeuÜtésének. Mutatja a munkaadók józanságát és a munkások érettségét. Sz. HÍREK. A Mátyástemplom felszentelése. A budavári Mátyástomplom felszentelése augusztus 15-én, Nagy Boldogaszszony napján lesz. A mogáldás szertartását reggel 9 órakor Cselka Nándor budapesti érseki helyilök fogja végezni. A megáldás után Vaszary Kolos bíboros hercegprímás tartja az ünnepi misét. Az újonnan fölszentelt templomban tartják meg augusztus 18-án a király születés napja alkalmából szokásos hálaadó istenitiszteletet, valamint a Szent Istvánnapi ünnepélyt is. — PalkOVÍCS Károly városunk egyik tekintélyes polgára — volt polgármester — látogatást tett a mult hóban gróf Kun Kocsárdnál az algyógyi kastélyban, a ki június 25-én ünnepelte meg kilencvenodik születésnapját. Ezen ünnepségnek egyik legsaebb és igen megható jelenete volt a két bajtárs találkozása, kik a forradalom lezüjlása utáu együtt szenvedtek várfogságot ós a börtönben szobatársak voltak. Palkovics Károly az alkalomhoz születésnapi ajándékul egy sajá;faragásu szivartartót vitt az ősz grófnak, igazolásául annak, hogy a böríönben megtanult faragást még máig sem felejtette el. — Jubileum. Az esztergomi kereskedelmi és iparbank, az ipar- és kölcsönösen segélyző-egylet alakulásának 25-ik évforduló ünnepélye alkalmával, jul. 16-án d. e. saját helyiségében egy emlék ünnepélyt és este 8 órakor a «Fürdő» vendéglő kerti helyiségében barátságos társas-vacsorát rendez. — Jegyzöegyleti közgyűlés. A megyei jegyzőegylet f. hó 5-én tartotta rendes közgyűlését. Az elnöki jelentós és számadás valamint az árvaház ügyében a választmány előterjesztését vita nélkül elfogadta a közgyűlés. — Ernst Sándor nagyöívedi káplán hírlapi közleménye hosszabb vitára adott alkalmat; végül abban történt megállapodás, hogy a további lépésekre nézve az elnökséget bizta meg a közgyűlés. — Súlyos csapás érte megyénknek egy köztiszteletben álló tek n élyes család tagjait, Revieky megyei főszolgabíró és Revieky Károly országgyűlési képviselő édes anyjuk elhalálozásával. A kiadott gyászjelentés a következő: Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a legjobb anya illetve nagyanya és testvér Revisnyei Revieky Károlyné szül. Gyapay Anna f. hó 5-én délután szívszélhűdés következtében 76 éves korában jobb létre szenderült. Á megboldogult földi maradványai f. hó 7-én d. u. 4 órakor fognak a lábatlani sírkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-aldozat pedig f. hó 8-án d. e. 10 órakor fog a nvergesujfalusi róm. kath. szentegyházban az Urnák bemutattatni. Lábatlan, 1893. évi július hó 5-én. Áldás poraira! Gyapay Antónia, Gyapay Viktor, Gyapay Kornél testvérei. Revieky G.vözö, Revieky Károly fiai. Revieky Győzőné szül. Pasteiner Fanni menye. Revieky Arpadin, Revieky Margit, Revieky Elemér, Revieky Gabriella, Revieky Gizella, Revieky Margit unokái. — A község pecsétjét lopta el Szálkán e héten egy börzsönyi emb r melylyel otthon lopott 2 lovát megbélyegezvén, ezeket a győri vásárra vitte eladni. TJiközben Komáromnál a csendörök elfogták ós pénteken kisérték öt városunkon keresztül. — Megmotoztatásánál 1 marha levelekot és 15 frtot készpénzben talállak nála, mely összeget atyjától lopta. — Mulat a városháza. A városi tisztikar egy ré^ze e hó 6-áti igen jól sikerült mulatságot rendezett az ugy nevezett Kis-kútnál. A tisztviselők a kedélyes mulatságon azért nem vehettek részt valamennyien, mert egyikmásik már előzőleg másfelé elígér kezett. A vig társaság két nagy dereglyén ereszkedett le a Dunán a kellemes mulatóhelybez. A dereglyék zöld gallyakkal és zászlókkal voltak feldíszítve, 9 kirándulókat egy zenekar kisérte a mulatság színhelyére ; a vig társaságot az egész Duna mentén tüntető ovációban részesítették, különösen mikor a fekete gyerekek rázendítették a Kossuth-nótát, folytonos éljenzóssel kisérték a Duna mentén levők a kirándulókat. A vízen járókat nemsokára kiegészítették a tengelyen járók, a kikből egy teljesen kifogástalan társaság alakult a regényes helyen. Csakhamar csapra verték a sörös és boros hordókat, elhelyezték a bográcsokat és megkezdődött a konyha művészek funkciója, A mig a pompás halász levest, túrós csuszát és nyárson sült halat Borz halászmester uram megsütött e-főzte, a társasíig apróbb csoportokba oszlott ós turista dolgot végzett. A szép helyet megszemlélve, mindenki azt a kérdést vetette fel, hogy miért is van az embernek olyau természete, hogy a szomszédban szivesebben mulat, mint saját portáján, t. i. hogy miért zarándokolnak az emberek Hontmegyóbe, a Kovács-patakhoz, mikor nekünk is temérdek szép kirándulóhelyünk van itthon. Mikorakürt hangjai jelezték, hogy a bográcsból az Ízletes ételek kikerültek, a társaság össze verődött és hajnalig együtt maradt zeneszó, dal és csevegés mellett. A toasztok természetesen uem hiányoztak. Elsőnek Helc Antal polgármester urat köszöntötték fel, a kit a tisztikarnak minden egyes tagja szivből, lélekből szeret és tisztel. Az egyik szónok az összetartás mellett érvelt, mire az az indítvány létetett, hogy a tisztikar az összetartás fejlesztése szempontjából ezentúl minden hónapban tartson egy összejövetelt. Az indi vány egyhangúlag elfogadtatott s határozatba ment, hogy az első összejövetel e hó 15-én lesz megtartva, miről a tisztikar minden egyes tagja Írásban értesítve lesz. Igazán nagy szolgálatot tesz a város polgármestere a közérdeknek is, ha a tisztikar ezen törekvését támogatásába veszi. — Petrasovics Miklós képezdész a mult héten 3-szori lövéssel akarta saját életét kioltani. Mint lelefon ntjáu értesítenek benünnket nevezett élete nem lebeg élet-halál között, hanem állapota egyre javul és remélhető, hogy nemsokára teljesen fellábad. — Halálozás. A következő gyászjelentést vettük ; Alulírottak szomorodott szívvel jelentik a szerető férjnek, illetőleg édes atyának, apósnak, felejthetetlen édes fiúnak és testvérnek Pintér Antal urnák, herceg Metternich Richárdnó uradalmi intézőjének, f. hó 7-én reg. 2 órakor, életének 69-ik, boldog házasságának 41-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. Az elhunyt kedves teteme f. hó 9-ón d, u. 4 órtfkor fog a sárisápi r. k. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó. 10-éu d, e. 10 órakor fog a sárisápi plébániatemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. Sárisáp, 1893. jul. 7-ón. Áldás és béke poraira ! Özv. Pintér Antalné szül. Bartoss Vilma neje. Özv. Pintér Jánosnó édes anyja, Gotthard Endróné szül. Pintér Róza testvére. Pintér Lajos ós neje Winternitz Mária, Pintér Vilma férj, Dr. Hányi Károlyné. Pintér Antal ós neje Borsicky Anna, Piutér István ós neje Oszter Anna, Pintér Mariska férj. Horváth Kálmánnó, Pintér József ós neje Kiattz Alojzia, Pintér Béla, Pintér Ferenc, Pintér Rózsi, Pintér Kálmán, Pintér Gizella gyermekei. — Elité társas utazás a keletre Jeruzsálemig l é. szept. 3-án egy a legnagvobb kényelemmel és eleganciával berendezett külön gyorshajón. (Kitűnő konyha, villamos világítás, fürdők, tornaszerek stb.) Korlátolt részvétel. Menetközt szakbeli felolvasások hírneves orientalisták által. Útirány ; Fiume (Abbázia), Ragusa, Atlieu (Piraus), KOHstantínápoly, Smyrna, Rhodus, Beyrut, Jaffa, Jerusalem, Betlehem, Port-Said Ismailáu át Cairóba. Innét Alexandria, Catania, Corfu érintésével vissza Fiúméig. Meuettartam 40 nap, beleszámítva a 24 napra terjedő tartózkodási időkot. Részvételi dij teljes ellátással : I. osztály 600 frt. II. osztály 450 frt. Jelentkezések 150 frt biztosíték beküldése mellett f. ó. augusztus hó l-ig a külföld művészetét nem kiséri figyelemmel, sőt még a művészet anyagi és stil törvényeinek elemi katbekizmusáva! sem ismerős. Dramaturgjaink jórészt ötletes színházi tárcaírók, de nem irányadó kritikusok. Az irodalom, a művészet, s a tudomány úgynevezett rovata a napilapokban napról napra csenevészebbé és unalmasabbá válik. A közönség nem ludja, mit vegyen, mert aggódik azon, hogy a céhbeli kritikusok pajtássága miatt keserves csalódás fogja sújtani. Akárhány idehaza hozsannával üdvözölt szobormű, festmény, színdarab vagy regény a külföldi kritika előtt teljes kudarcot vall, s a művelt világnak, még nagyobb rovásunkra, nemcsak arról kell meggyőződnie, hogy ingadozó Ízlésünk, de arról is, hogy gyanús kritikánk van. A kritikai tekintély megalapításához első sorban is sokat tudó, s folytonosan tanuló, kifogástalan aesthetikai és műtörténet i ismeretekkel rendelkező kritikusok kellenek. Mert a mint az újságolvasó rajtakapja a kritikusát, hogy tudása ingadozó, Ítélete lefoglalt vagy elfogult, igazságérzete alkudozó, s logikája megvesztegethető, nem fog többet hajtani a szavára, s nem fogadja meg tanácsait. A kritika üdvös hatásához először is komoly aesthetikai képzetségü kritikusok kellenek, a kik azután megteremtik a kritikán szívesen eligazodó közönséget! s, valahányszor sújtó, vádló, igazító vagy elismerő, megkoszorúzó és meg nem föllebbezhetö, szigorúan objectiv Ítélkezéssel, a művészet és irodalom legmagasabb érdekeit kell megszolgálni — A szellemi munkások társadalma, a magyar intelligencia aristokratiája, valóban méltán panaszkodhatik a közönség közönye és tájékozatlansága miatt. Mert a művészetek csak ott virágzanak teljes pompával, a hol hálás talajra, s a dicsőség veröfé-j nyére találnak. Peri kies korában A th e n minden polgára élt-halt a művészetekért, megértette és méltatta azt, a mit a teremtő tehetségek alkottak, mert a szépérzék nem egyéb, mint passiv művész képesség. Az aesthetikai műveltségű társadalom a szépet minden formájában és megjelenésében imádja. Szereti a természet, szereti az élet, s szereti a művészet szépségeit. Mert a szép összes megnyilatkozásai egyaránt gyönyörködtetnek, s idealisabb régiókba emelik lelkünket. A mai magyar intelligencia nem visz ki sem több, sem kevesebb műveltséget az életbe, mint a mennyit középiskolai vagy egyetemi kurzusokon elsajátított. Az élet gondjai rendesen elvonják a tanulmányok folytatásától, s kiegészítésétől. Orvosaink, ügyvédeink, tanáraink, papjaink, hivatalnokaink a mint pozícióhoz jutottak, a gyakorlatnak szentelik minden tehetségűket s csak kevesen vannak, a kik ujabb elméleti tanulmányokkal is foglalkoznak. Az intelligens osztály zöme tehát belemegy az életbe a középiskolákban, s az egyetemen szerzett irodalmi és aesthetikai ismeretekkel, s megél azokkal mindvégig. Az egyetemi tanulmányok életbevágó szakismereteket nyújtanak. Sem a theologiai, sem a jogi, sem az orvosi, sem a bölcseleti fakultáson, de az építészeti és ínérminden osztályában mindennap maga előtt látja azt, a mi idealis-muzsát, s szépórzését fokról fokra fejleszti. A közoktatás fényes kiállítású palotáinak tantermei anynyira üresek, hogy eseményszámba kell vennünk a Ferenc-József tanintézet örvendetes kezdeményezését. A széperi fejlődő intézet ugyanis a tantermek számára freszkókat rendelt meg. A művészetek minden emelkedettebb eszme szolgálatában állanak. Templomainkat az építőművészet a legkiválóbb alkotások közé szereti sorolni. Egyházaink legszebb ékességei a képírás és képfaragás remekei. A kóruson szolgál a zene, s a szószéken a szónoklás művészete. Mindannyi természetesen a célnak teljesen megfelelő stílusban, szigorúan egyházi irányban. Színházaink, miut a kultúra nyilvános csarnokai, szintén kifejtik a képzőművészetek pompáját. Architektura, képírás, képfaragás monumentálisan érvényesül bennük. Hogy miért kell a szellem és jellemképző kulturális csarnokokban, az iskolákban, a művészeteket, (természetesen az oktatás céljához, s az ifjúság felfogásához alkalmazkodó kivitelben) még mindig mellőznünk, azt nem tudjuk. Pedig kérdést intéztünk a tudományok előadóihoz, a kik szintén azt hiszik, hogy a művészi alkotásokkal díszített iskola nem vonná el a tanulság figyelmét az előadásoktól. Ujabb idők vívmánya, hogy törvényszéki csarnokunkat a képírás díszítette, s a közönség a magyar jog és igazságszolgáltatás korszakalkotói jeleneteinek szemléleténél mindenesetre emelkedettebb hangulatú, nöki pályán sem foglalkoznak rendszeres irodalmi és aesthetikai képzéssel. Szaktárgyul válaszsza az irodalmat, s az aesthetikát, a ki ezekből alaposan akar készülni. Mert egyébként csak előkészítő tanfolyamot hallgat a tanárképző kurzusokon, melyek mégis csak a főtárgyakat részesítik

1

, behatóbb figyelemben. Maradjunk tehát a rendes alapnevelésnél, a középiskolai aesthetikai nevelés kérdésénél. Hiszeu a legtöbb intelligens ember a középiskolai irodalmi és aesthetikai ismeretekkel mérlegeli a művészeteket. Milyenek a mi iskoláink ? Van bennök néhány sor pad, kathedra, asztal, szék, tábla, fogas meg néhány térkép vagy természetrajzi tábla. A falak üresek. A rendkívül fogékony gyermek kedélye nem lát sem szobrot, sem képet. Egy kiváló államférfiú vagy művész büsztje jobban belevésné a fiu szivébe egy egész korszak szemléletét, mint akárhány történeti vagy irodalomtörténeti előadás minden szemléltetés, minden maradandó kép nélkül. Korszakalkotó események, hazafias jelenetek, remek épületek és szobrok, s költők illusztrálása az iskolák falain a legszellemesebb élő előadásoknál is hatásosabb volna. Az aesthetikai nevelésnek az iskola fölszerelésén kellend kezdődnie. A kép vagy szobor sokkal élénkebben foglalkoztatja a fiu élénk fantáziáját, mint a legérdekesebb előadás. És az érdekgerjesztés első foka nem is kíván egyebet rövid képmagyarázatoknál, hogy ne essék semmi kár a tanterven. A szemléltetés ez a formája épen nem túlterhelés, mert a kép nemcsak oktat, de mindig gyönyörködtet, s a tauuló