Esztergom és Vidéke, 1893

1893-07-02 / 53.szám

* • VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE.* " ~ 9 MEGJELENIK IIETBNKINT KÉTSZER: — r HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZ IZICHENYI-TER 332 E 6 ' HIVATALOS HIRDETIÍSEE I „Mól ÍOO m* 75 kr, 100­••' hovn ft lap szellemi résjtöi ÍHetd közlemények kö1d«wd«k. tól m)-' l S 1 frt *>0 kr, 200-tól 300-ig 2 frt 95 kr. F.-LÖEl-ZKTBSJ ÁR: —-—. Bélyegdij 30 kr. évre 6 frt. - kr. K ^JfgL\ Zj). L : MAGÁN HIRDETÉSEK m^p"od, S «eriat legjutányosab­Fél évre ??r;t r • k/L !" ' N '„r » r » baii köaöltíluek. Negyed évre - --- 1 frt 50 kr hova lap hiva'a os <>R omgaii ninletesei, n nyiltteitte mknl közi e­Egy SZám ára 7 kr. ..uu.yek, elfctési péi^ek és reklamá lok iuH aendgk. NYJLTTÉR sora 20 kr. # 9 gpSF^ 27. Telefonszám, ~$Wf ^ _____ f Olvasóinkhoz. A XV. évfolyam közepén ismét ki­kérjük előfizetőink szives bizalmát, me­lyet megtartani és megérdemel ni hírlap­írói feladatunk végső czélja. A helyi érdekek éber szolgálata mel­lett arra iparkodunk, hogy lapunk mindig irodalmi színvonalon marad­jon. A napi eseményekről hetenként kétszer M krónikát adunk az olvasó­nak, de a nagyobb fontosságú kérdé­sekről magvasabb fejtegetéseket nyúj­tunk lapunk élén. Küzdünk a város és megye kultú­rájáért, baladásáért, magyarságáért és jólétéért, Esztergom jeles tollforgat ói lapunk köré csoportosulnak s országos nevü írók és költők kei esik fel tárczáinkat. Lapunk XV. évfolyama ugyanazon irányban s ugyanazon kipróbált erők közreműködésével folytatja pályafutását s igy bízvást reméljük, hogy ugyanazon pártfogással haladhatunk tovább, mely <eddig is megerősített. Hetenként kétszer megjelenő lapunk rendkívüli eseményeknél rendkívüli ki­adásban s többször mellékletekkel bő­vítve fogja szolgálni a nyilvános életet. Midőn mai számunkkal városunk és megyénk müveit közönségének pártfo­gásárt esedezünk, jelentjük, hogy la­punk előfizető ára : Egész évre . . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyed évre ... I frt 50 kr. Felhívás Esztergom összes iparosaihoz. Az 1891. XIV. törv. cikk X. fej. alapján az esztergomi ipartestületi be­togsegélyző pénztár 1893. június 18-áu tényleg megalakult s működését f. é. augusztus hó 1-én kezdi meg. Ezennel tehát fólhivja a pénztár alulirt igaz­gatósága az esztergomi iparteslüléthez tartozó összes iparosokat, hogy a náluk alkalmazásban levő segédeket, női munkásokat és tanonczokat jul. 15-től f. ó. augusztus l-ig a fentnovezett pénztár hivatalos helyiségében (Német­utca 570. sz. naponkint d. e. 9 órá­tól 12-ig) jelentsék be. A bejelentés minden alkalmazottra kötelező. A be­jelentés elmulasztása esőiében a mun­kaadó az 1891. XIV. t. c. 26. §. sze­rint ezen kihágásért reá szabható 20 frt pénzbüntetésen felül tartozik a mun­kábalópés napjától a bejelentés tény­leges megtörténtéig, illetve a bejelen­tés elmulasztásának megállapításáig terjedő időre eső járulékokat sajátjából befizetni és ezenkívül a bejelenteni-el­mulasztott biztositandónak a bejelentés előtt netalán bekövetkezett betegségből eredő költségeket, valamint az eljárási költségeket is megtéríteni. Önként be­léphetnek a munkaadók, a már bizto­sitoltak családtagjai s végül minden tisztességes foglalkozású egyén, ba a pénztári orvos által arra alkalmasnak találtatott. Biztosítási járulékok. I. A 18 éven felüli munkások hetenként 10 krt fizet­nek. Ezen csoportba tartoznak az ön­ként belépők is kivétel nélkül. II. A 18 éven aluliak és a női munkások hetenként 8 krt fizetnek, moly össze­geknek 2 / 3-a a munkást, V 3-a pedig a munkaadót terheli. Az összes befizeté­sekért a munkaadó felelős. III. A ta­noncok után hetenként 4 kr fizetendő, mely összeget a munkaadó teljesen a sajátjából fedezi, kivéve, ha e tekin­tetben az alkalmazott szülőivel vagy gyámjával kötött szerződés osetlog más­ként intézkedik. Biztosítási szolgálólá­nyok. Betegség esetén 20 heti idő­tartam alatt ingyen orvosi segély a pénztári orvos által, gyógyszerek és a szükséges gyógyászati eszközök, szem­üveg, mankó, sérvkötő stb. Szülés ese­tében ingyen a szükséges szülészeti támogatás és egyéb gyógykezelés. Ezen­kívül az I. oszt. tartozók 2 frt 50 kr a II. ,, 2 frt — kr a III. „ „ 1 frt 50 kr heti segélyben részesülnek. G-yermekágy esetében a segély a heti segélylyel egyenlő összegben jár, a lebetegodés napjától számítva 4 Jiétig. Halálozás esetén temetkezési* segély nyujtatik és pedig : az I. oszt. tartozónak . . 30 frt a II. n j, • 25 ,, a III. 15 Kelt Esztergomban, az ipartestületi segélypénztár igazgatóságának 1893. jun. 24-én tariott üléséből. DÓCZY FERENCZ, elnök. Ifj. NEUMAYER KÁROLY, jegv/.ő. Középiskoláink. Esztergom, jul. 1. A nagy közönség érdeklődéssel vizs­gálja azon eredményeket, melyeket kö­zépiskoláink felmutatnak, mert azok jövőnk kultúrájával a legszorosabb össze­függésben vannak. Főgymnasiiimuuk és reáliskolánk már szervezeténél fogva is összehasonlíthatatlanul külömbözik egy­mástól, de á kultur-statisztikai kimu­tatásokban van bizonyos egybevágóság, mely jövőnk intelligenciáját különösen érinti. A főgymuasiumban 321 tanuló közül 251 rom. kath. volt; 291 magyarajku mellett 12 német és 16 tót; esztergom városi tanuló volt 72 ; megyei 79 ; más megyebeli 168. íme, az intézet vonzó ereje és létjogosultsága. Igen örvendetesek azon serkentő és segitő források, melyekkel a főgymna­sium oly dúsan el van látva. Áldásos segítőegyesülete 191 tanulót látott el ruhaneművel ós iskolai könyvekkel ; a nevezetes segitőforrás tőkéje már a 13,000 frtot felülhaladta. Az alapít­ványok közül kiemelendők : Horvátli­Szlávy-könyvsegitő alapítványa, a Dor­mer-féle s a Mária-alapítvány ; saját ösztöndíj alapjából a 10,700 forintos Horvátb-Szlávy Éva-féle alap, melyből három tanuló részesült tekintélyes se­gítségben. Nevezetes a Somogyi Károly­féle 8,000 frtos alap is, továbbá a 2000 ezüst forintos Sissay-alap. A főgymn. tanulói a mult tanévben 5063 frt 75 krnyi segítségben része­sültek, a mi a legjótékonyabb szám az egész statistikában. Az „EsstGrgom'Qs Vidóko" tárcája. EÚGOTT CSILLAGOK. I. Andalogtam, jártam Ablakod alatt, Várva, hogy kinyilik S mutatod magad. De ez ném nyílott ki, Mig tisztelt papád * Én utánam szörnyen, Csúnyán kiabált. IL Nemrég, dalárda-estély alkalmával, Láttam először a csinos Jolánt, Elnézegettem a darász derékot, Apró kacsóját s a csinos topánt, S midőn telekkönyvükbe betekintek A fényes estély t követő napon, Kiábrándíta nagy illúziómból A lém sok a szám C teher lapon. ALAPI GYULA. (Négy uj könyvről.) Or. Kffrösy Lászlótól. , Az uj könyvek sorsa nagyon kétes a mai kritikai viszonyok közt. Napilapjaink csak elvétve szentelnek egy-egy érdekesebb mű­nek tárczát. Mert még elég figyelem, ha az úgynevezett irodalmi rovatban esik róla említés. Az irodalmi rovatot pedig nem igen szeretik a szerkesztők. Ez az oka azu­tán, hogy az olvasóközönség könyvvásárló része, tájékozatlanságában, folytonos csaló­dásnak van kitéve. Egy igen előkelő fővárosi úrnőtől hallot­tam ezt: — Szívesen megveszszük a jóravaló köny­vet, de ki tájékoztat minket, hogy a be­csesebbje kerüljön könytárunkba ? Miért nem alapítanak a közönség számára leg­alább haviszemlét, mely az összes megje­lent művekről nemcsak bibliographikus ada­tokat közölne, de röviden megismertetné azok tartalmát és aesthetikaí értékét. Ak­kor a mi könyvtáraink tartalmasabbak, iróink elégedettebbek s könyvkereskedőink látogatottabbak volnának. Az irodalom figyelemreméltó termését valóban nyilván kellene tartanunk. De ha már nincs erre a célra szolgáló orgánumunk, iparkodjunk legalább az olvasottabb lapok hasábjain megfelelő területet hódítani azok méltó ismertetésére. Ilyen hangulattal fogtam hozzá négy uj könyv olvasásához. Az első : Mérei Kálmán: Teleki László gróf «Kegyenc»-e. A takarosan kiállított könyv a Frank­lin Társulat kifogástalan terméke, a ma­gyar könyvnyomtatásnak egyik legszebb példája. Egy fiatal bencés tanár irta, a ki ezzel a munkájával lépett a philozophiai dokto­rok testületébe. A fiatal tanár első köny­vét, (alig nevezhetjük első kísérletnek) Fe­hér Ipoly pannonhalmi főapátnak dedikálja. Nehéz thémát választott. Irodalom tör­ténetünk legelvontabb kérdései közül sze­melte ki a legtöbb tanulmányt követelő kérdést. De munkáján nem látszik meg a nehéz anyaggal való küzdelem. Mérei Kálmán dr. olyan könnyedséggel, olyan egyszerű­séggel oldja meg tudományos feladatát, mintha nem is dolgozott volna rajta fél­esztendeig. Kezdi a Kegyenc tárgyán, mint tör­téneti eseményen. Beszél azután a tragé­dia indítékáról, Maxim történeti személyi­ségéről, majd mint tragicus hőst ismerteti Júliával és Eudoxiával. Maxim jelleme a könyv legérdekesebb fejezete. De szintoly tartalmas és alapos tanulmányok gyümölcse a Maxim vétségéről és büuhödéséről, a Ke gy e n c jellemeiről, korfestéséről, szer­kezetéről, szinszerüségérö', nyelvéről és ke­letkezéséről tájékoztató fejezetek. A tanulmány eredeti és alapos nemcsak aesthetikaí, irodalomtörténeti, de nyelvé­szeti és kritikai ismereteinek gazdagságával és ügyes elrendezésével egyaránt. Van a tudományos könyv nyelvének va­lami sajátszerű zamatja,^ mely még von­zóbbá teszi olvasását. Es ez a romlatlan somogyi szólásnak szerencsés beleolvasztása a mai magyar essay-stil kissé pedáns nyelvébe. A mű eredetiségét leginkább jellemzi az, hogy aggodalommal kerül minden idegen impressziót s gondosan megóvja függet­lenségét minden megcsontosodott iroda­lomtörténeti felfogással szemben. Irodalomtörténeti s aeshetikai monog­raphiánk Mérei Kálmán dr. első köny­vét semmiesetre sem fogja az utolsó pol­con elhelyezni. Sajó Aladár: Katonáéknál. A katonai élet rajzai és elbeszélései szin­tén a Franklin Társulat pompás ki­állításában, a legélelmesebb kiadók, S in­ger és Wo Ifner könyvkereskedésében je­lentek meg Biró Árpád figyelemreméltó rajzaival. Sajó Aladár a Magyar Hirlap dol­gozótársa s h fővárosi nyomer fotográfusa. Uj kötete még katonáskodása emlékeit gyűjti össze. Sajó Aladár most is vadász­tiszt, ismeri alaposan a katonaélet csínját­bínját, észreveszi benne a jellemzeteset, a megirnivalót, könnyen megleli a humoros epizódokat épen ugy mint a hangulatos fes­téseket. Szóval teljesen uralkodik anyagán. Előadása keresetlen és rokonszenves. Stí­lusa egyszerű és jellemző. Alakjai elevenek, epizódjai érdekesek, elbeszélései természe­tesek. Ezek a könyv erényei. Kívánatos volna, ha Sajó Aladár to­vább művelné ezt a genret, mely megle­hetősen el van hanyagolva irodalmunkban. Szinte csodálatos, hogy a vitéz huszárok és bakák világából olyan kevés irodalmi terméket vagyunk képesek felmutatni. Sajó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents