Esztergom és Vidéke, 1893

1893-06-04 / 45.szám

^téglagyár-társulat Pesten* tavaly 0I3 aknát nyitott, a mely 156 méter mélységben éri el a telepet, melynek 13 iméter vastagsága konstatál tátott. A feltáiási előkészületek folyamatban vannak, az akna gépészeti felszerelése elkészüli és az évi termelés mintegy 2 millié mótermázsára van kiszámítva. A rendszeres üzem megkezdése a folyó óv végére vau kilátásba véve; b) a tokodi bánya (Tokod község tulajdona), a melyen az «Északmagyarországi egyesitett kőszénbánya és iparvállalat részvénytársulat» az eszközölt fúrások után, a melyek 20 méternyi vastagságú telepet konstatáltak, egy 385 méter mélyre számított aknát ásat ki, a mely munkálattal eddig 150 méterig haladtak előre. E nagyméretű aknából is elkészítése után, vagyis mintegy két év múlva, közel két millió mótermázsányi évi termelést lehet várni, összesen tehát kerek 6 millió métermázsa évi széntermelésről van szó és >ez a roppant mennyiség, a mely úgyszólván Budapest kapui előtt van, közlekedési eszközök hiánya miatt eddig kihasználható nem volt. A Budapest—esztergomi vasút kiépítése már több mint 20 év előtt kilátásba vétetett. NagyinóI lóságod az országgyűlésen ismételten méltóztatott utalni arra, hogy e vonal kiépítését nagyfonlosságunak tartja és kijelentette abbeli elhatározását, hogy a vasutat mielőbb kiépítteti. E szándékát nagyméltóságod akkor is nyilvánította, a midőn a budai körvasút építési tőkéjét nagyobb számban állapította meg oly célból, hogy a budai körvasúinak mintegy folytatása és kiegészítése gyanánt és egyidejűleg a buda—esztergomi vasútnak a fő- és székváros Duna balpartjával való összeköttetésére egy duuai híd legyen építhető. Mi e vasútnak mielőbbi kiépítését mellőzhetlennek és halaszthatatlannak tartjuk és •erős meggyőződésünk, hogy a vasul fontos céljának, bogy a szén drágaságán segítsen, teljesen és egészen csak akkor és ugy felelhet meg, ha mint államvasút építtetik ki. Mert egy magán kézben levő helyi érdekű vasút és az államvasút szállítási díjtételei között a különbség igen jelentékeny és. mivel a szénnél legnagyobb fontosságú a szállítási dij magassága, a fő- ós székváros iparára a legkívánatosabb, hogy a vasút az állam tulajdonát képezze és hogy annak szállítási díjtételei a masok bűnét magára vállalta, megrohanta egy korcsmában. — Te vagy a «Falu rossza», nem én, te gazember. Meg kell halnod, ha vissza nem adod elrablott becsűletemet . . . Eddig nem törődtem becsületemmel, mert nem volt becse előttem ... De most nekem is kell . . . ő érte kell! Érted? Azért az ártatlan kedves leányért . . . Becsületes ember akarok lenni, érte ... Ha nem adod vissza jó hírnevemet, megfojtalak ... Megrohanta barátját, fojtogatni kezdte. Csak nagynehezen bírták kimenteni kezei közül. Az orvosok aztán megvizsgálták s elküldték oda, ahol az élő halottakat tartják : Lipót mezőre. Ott is elvesztett jó hírnevét kereste mindig. A jóttevő halál megszánta végre s elvitte oda, ahol megtisztul majd a földi salaktól, s jó lesz ismét . . . S talán egykor találkozni fog azzal a kedves, szép leánykával, ott talán nem fogja kikerülni, nem fog töle irtózni. Ott a tul világon talán még ő is boldog lesz . . . Mikor szülő városában meghallották halála hírét, nem sajnálta senki, esak a szegény öreg asszony : az édes anyja. Az még most is siratja s egyre azt mondogatja ! — Nem volt az én fiam rossz ember, csak mások voltak rosszak I . , . BÁRTFAYNÉ RÓZA. gyar királyi állam vasutakon érvényes rendszerbe illesztessenek. Mint komoly férfiak csakis oly kívánságokat szoktunk előterjeszteni, a melyek nem egyoldalúan a mi érdekünkben állanak, hanem a melyek teljesítése egyszersmind távolabb álló körök, mindenekelőtt azonban az állam érdekeivel is megegyez. Mi, kik a gazdasági élet küzdő terén állunk, jól tudjuk, hogy csakis oly kívánalmak számíthatnak telje sülésre, hogy csakis oly kérelmeket lehet megadni, a melyek nem csupán azoknak válnak előnyére, a kik hangoztatták, hanem egyszersmind annak is, a ki a kívánságot meghallgatni, a kérelmet megadni van hivatva. Ha már most mi azt kérelmezzük Nagy méltóságodtól, hogy a vasul, miut állami vasul építtessék, nemcsak az olcsó szállítási dij előnyét akarjuk a magunk számára, hanem abban a meggyőződésben vagyunk, hogy ezzel kaiöltve jár az állam érdeke. Mi kétségtelennek tartjuk, hogy ez a vasút egyike lesz az állam legjövedelmezőbb vonalainak, egyrészt, mert minden szénszállító vasút hasznot hajtó, mivel az állam amaz előnyöknél, a melyeket az iparnak nyújt, maga is első sorban és kiválóan érdekelve van. Az államnak nemcsak az az előnye van meg, a mely különféle módon és különböző irányból háramlik az iparvállalatok virágzása folytán, de még mint nagyobb szénfogyasztónak az az előnye is forog fönn, hogy általában a szón olcsóbbá tótele által mérsékli egyúttal ama nagymennyiségű szénnek beszerzési árát is, a melyre nagy kiterjedésű vasutvonalai zöménél szüksége van. Határozott véleményünk, hogy a megtakarítás, a melyet ilyen uton fog az állam elérni, nagyobb lesz annál az összegnél, a melyet tőkekamat és tőketörlesztési háuyadszüksóglete igényelni fog. Régi utazások Magyarországon köz egészségügyi szempontból. (III. Folytatás.) Neitzschitz Kristóf 1634-iki kelel utazásában Budán is megfordult. J i fürdőkről ezt mondja : «Jau. 25-ón 1 városból mint egy negyed mórtfölduyin levő meleg fürdőkbe mentük, a vi természetes forrósága oly nagy, hogi tyúkot forrázni és tojást főzni lehe benne. A fürdőt hajdan ólomtető fedte és belsejét márvány borította. A bndai fürdőkről Tollius Jakab ii szól 1687-iki útleírásában. A XVII századbeli utazók közül legkimeritőbbei Browii Ede angol orvos irja le Magyar országot 1673-ban megjelent művében Útleírása folyamán nemcsak Magyarország földrajzi s természeti viszonyai! méltatja, hanem a társadalmi élet egye* mozzanataira is kiterjeszkedik. Pozsonyban «az igen gazdagon berendezett gyógyszertárat* dicséri ; E s ztergoinban «az igen jó természetes, de nem nagyon meleg fürdőkről* szól, ép ugy említi a budai fürdőket «A város rendkívül sokat vesztet hajdani fényéből, azonban néhány csinoí mecsetje ós számos fürdője vau. A nyolez fürdő közül néhányban fürdöttem is, Legpompásabb a Szolimán szultán által széppé tett Velibey fürdő, a 4 sarkán és közepén kiemelkedő kupolákat 12 hatalmas oszlop tartja. Utazása folyamán a pőstyóni fürdőt is meglátogatta. «Gralgócztól egy magyar mértföldnyire — irja — van Banka, hol a folyó közelében igen alacsony helyen 15 fürdő létezik, közülök már háromba behatolt a folyóvíz, mivel a Vág sebességénél fogva gyakran kilép medréből. 20 évvel ezelőtt a folyó túlsó partján is voltak meleg fürdők, de a hideg viz is behatolt. E fürdőkben folytonosan fehér hab képződik, vörösréz és ezüst pillanat alatt koromfekete lesz.» Éptigy emlékszik meg Brown a szklenói ós vihnyei hévvizekről. «Szklenót nagyon látogatják meleg fürdői miatt, 5 fürdője vau szép lejáratokkal ós igen jó tetőkkel. A források igen tiszták, fenekük vörös és zöld. Az ezüst a vízben aranyszínű lesz. Legtöbbre becsülik az izzasztó fürdőt. Ennek forrásai a hegyben vannak, a viz rendkívül forró és a külön e czólra épített füidőbe folyik. A fürdő egyik végén igen jó izzasztó szobát készítetlek. Igen kényelmes ülőhelyek léteznek ós feljebb vagy lejebb lehet, menni, a szerint, miut nagyobb vagy csekélyebb hőséget akarunk érezni, tehát ez a világ legnagyobb kényelme, mivel mindenki csak annyit izzad, a mennyit akar. Ez üreget, valamint az egész fürdőt mindenféle s/.inü virágok lepik el, melyek a fürdő folytonos hősége folytán nőnek, díszlenek és igen kellemes látványt nyújtanak.* «A Szklenótól 4 angol mértföldnyire és Selmecztől 5—6 mértföldnyire levő Vihnyén (Eisenbach) szintén vannak meleg fürdők. A feneke vörös és köve változik melyből én is hoztam néhány 4—5 hüvelyk átmérőjű darabot. E kővé változott vizből is hoztam egy nagy darabot, mely a csövön folyó vizből képződött, a cső, ámbár fából van, még sem változott kővé mivel a viz alatt van. A fürdő építésére felhasznált fák is kővé változnak. Mindez nagyon tetszett nekem é< gyönyörködve szemléltem a művészet, ós természet összemüködését, igy pl. a kővé változott nagy fenyő oszlopot. Nem csodálatra méltó körülmény, hogy a viz alatt lévő fa nem változik mng, holott a viz felett levő egészen más anyaggá lesz.* A viz rendkívül forró. A zöldoszlop fürdőben Budán, a kigőzölgés a fürdő kupoláján ós az oszlopok közt elhelyező t vasrudakon lerakodik és kővé vállozvajégcsapokhozhasonló darabok lógnak le. Augolországban számos ilyen barlang létezik, ilyenek az okeyi Somerset tartományban és a poolesi Darby tartományban. A meleg forrásokban igen sok kén is található, csakhogy nem a víznek el párologtatása által. Ennélfogva azt hiszem hogy nem a vizben, hanem a szólén kell keresni. Vihnyén két igen jó fürdő van, hová sok ember eljár; a harmadik fürdő szintén közlekedik a két első vizével. A harmadik fürdőt a benne található számtalan kígyóról kigyófürdőnek nevezik. Utleirásábau a stubnyai ós bajmóczi fürdőkről is szól. 3. «Urvőlgyről, a Besztorczebányától 3 és Körmöcztől 2 magyar mérföldnyire levő Stubnyára mentünk. Turócz folyó mellett hires ós nagyon látogatott meleg fürdők vannak, a viz tiszta, kónszagu, feneke zöld. A fát zöldre és feketére festi, azonban a fémeket nem változtatja meg oly gyorsan, mint a többi ásványvizek, ugyanis néhány ezüstdarabot lettem bele és egész éjjel benne hagytam, másnap azonban csak nagyon csekély színváltozást ve'tem észre. A források föld alatt fakadnak és a fürdőbe a fenéken levő nyíláson nyomulnak be. E fürdők époly melegek miut az angol királyéi. Hét fürdő van, és pedig: a főnemesek, köznemesek, parasztok, parasztasszonyok, koldusok, ragadós betegek és czigányoknak. A fürdők hegyekkel körülzárt síkságon vaunak, a közeli begyekben sok erezet találnak.* «Stubnya fürdőről tovább utazva átkeltünk a Nyitra folyón, a szép Privigyót bal felől hagyva, Bajmóczra érkeztünk, hol öt természetes fürdő létezik, melyek sem melegek, sem hidegek, tehát csupa élvezet bennök fürödni. Gr. Pálffy magyar nádor egészen befödette a fürdőket. A nemesek fürdője egészen kőből készült és minden oldalon kőlépcsőkön lehet lemenni. A többi négy* fából van ugyan, de azért ezek is eléggé csinosak. Brown a XVII. század utleirói közül legkinieritőbbeu foglalkozik Magyarországgal ós annak természeti viszonyaival. A XVIII. század folyamáu — a törökök kiűzetése után s ezzel a közbiztonsági viszonyok jobbra fordultával — gyakran keresik fel az utazók Magyarországot 8 mindegyikük útleírása szolgáltat egy-egy érdekes adatot Magyarország müveltségtörtónetéhez. HÍREK. — A herczegprimás Monté Casinóban. Vaszary Kolos bíboros herczegprimás Rómában időzése alkalmával megtekintette a monte-casinói hírneves sz.-benedekrendi kolostort is. A prímást Monte-Casinóbau Vay Péter gr., a pápa udvari káplánja kalauzolta és a fiatal gróf annyira megnyerte a herczegprimás tetszését, hogy ismételten sajnálatát feezte ki, hogy nem jön haza és nem esz a magyar klérusnak tagja. — Schlauch bibornok. Mint értesülünk a legközelebbi római kouzisztoriumbau a pápa Schlauch nagyváradi püspököt is bibornokká fogja kinevezni. — Püspöki bevonulás. Beude Imre uyitrai püspök e hó 10-én a mocsonoki püspöki kastélyba érkezik, a hol szókhelyebe való ünnepélyes bevonulásáig időzni fog. Jun. 20-án Craus Istváu alispán vezetése alatt megyei küldöttség megy Mocsonokra s onnan a püspököt Nyitrára fogja kísérni, a kit levonulása alkalmával Kostyál Pál nyitrai polgármester fog üdvözölni. Este a várost kivilágítják s fáklyásmenetet rendeznek. Jun. 21-óu a Te Deum után a klérus, a város és megye, az állami hivatalnokok, egyletek ós testületek üdvözlő küldöttségeit fogja fogadni. A nyitrai nőegylet az alkalomból albumot ad ki. — Egyházi kinevezések. Mint értesülünk, az elhunyt Márkus püspök utódjául, a budapesti szeminárium igazgatói állására Pór Antal pozsonyi kanonokot, a jeles történeitudóst, nevezik ki. Ríméi; beszterczebányai püspök utóda pedig a pozsonyi domplóbánián dr. Komlóssy Ferencz, volt országgyűlési képviselő lesz. — Elkeresztelési Ugy. Molnár János komáromi apát-plébános három gyermeket megkeresztelt, keresztlevet lüket azonban ki uem adta, úgyszintén öt vegyes házasságból született gyermeket, kik nem a rém. kath. valláshoz tartoztak, megkeresztelt és az erre vonatkozó iratokat át nem küldte az illetékes lelkészi hivatalnak. Molnár apátplébános e miatt a bíróság elé kerüli és a komáromi törvényszók vétkesnek mondta ki 4 rendbeli hivatalos hatalommal való visszaélés és öt rendbeli kihágás vétsége miatt. A vétségekért egyenkint 50 -50 frt, a kihágásokért egyenkint 20 — 20 frt pénzbirságra ítélte Őt a törvényszék. Az ügy a komáromi törvényszéktől a győri kir. lábiához került, mely a vétségeket és kihágásokat egy faktumnak vette és Molnárt ezért 1 havi fogházra ós hivatalvesztésre ítélte. Molnár apátplébános ez ügyét ma tárgyalta a kir. kúria összes tanácsa, mely a komáromi törvényszék ítéletét a minősítés tekintetében helybenhagyta 3 rendbeli hivatalos hatalommal való visszaélés és 5 rendbeli kihágás vétsége miatt az előbbiért egyenként 50—50 forintra, az utóbbiért egyenként 20—20 foriud birságra ítélte el Molnár apátplébánost. — Lábát törte Schmidt János, piszkei lakos fuvaros, aki fuvarozás közben földült szekerével.