Esztergom és Vidéke, 1893

1893-06-04 / 45.szám

^téglagyár-társulat Pesten* tavaly 0I3 aknát nyitott, a mely 156 méter mély­ségben éri el a telepet, melynek 13 iméter vastagsága konstatál tátott. A fel­táiási előkészületek folyamatban vannak, az akna gépészeti felszerelése elkészüli és az évi termelés mintegy 2 millié mótermázsára van kiszámítva. A rend­szeres üzem megkezdése a folyó óv vé­gére vau kilátásba véve; b) a tokodi bánya (Tokod község tu­lajdona), a melyen az «Északmagyar­országi egyesitett kőszénbánya és ipar­vállalat részvénytársulat» az eszközölt fúrások után, a melyek 20 méternyi vastagságú telepet konstatáltak, egy 385 méter mélyre számított aknát ásat ki, a mely munkálattal eddig 150 mé­terig haladtak előre. E nagyméretű ak­nából is elkészítése után, vagyis mint­egy két év múlva, közel két millió mó­termázsányi évi termelést lehet várni, összesen tehát kerek 6 millió méter­mázsa évi széntermelésről van szó és >ez a roppant mennyiség, a mely úgy­szólván Budapest kapui előtt van, köz­lekedési eszközök hiánya miatt eddig kihasználható nem volt. A Budapest—esztergomi vasút ki­építése már több mint 20 év előtt ki­látásba vétetett. NagyinóI lóságod az or­szággyűlésen ismételten méltóztatott utalni arra, hogy e vonal kiépítését nagyfonlosságunak tartja és kijelentette abbeli elhatározását, hogy a vasutat mielőbb kiépítteti. E szándékát nagy­méltóságod akkor is nyilvánította, a midőn a budai körvasút építési tőké­jét nagyobb számban állapította meg oly célból, hogy a budai körvasúinak mintegy folytatása és kiegészítése gya­nánt és egyidejűleg a buda—eszter­gomi vasútnak a fő- és székváros Duna balpartjával való összeköttetésére egy duuai híd legyen építhető. Mi e vasút­nak mielőbbi kiépítését mellőzhetlen­nek és halaszthatatlannak tartjuk és •erős meggyőződésünk, hogy a vasul fon­tos céljának, bogy a szén drágaságán segítsen, teljesen és egészen csak ak­kor és ugy felelhet meg, ha mint ál­lamvasút építtetik ki. Mert egy magán kézben levő helyi érdekű vasút és az államvasút szállítási díjtételei között a különbség igen jelentékeny és. mivel a szénnél legnagyobb fontosságú a szál­lítási dij magassága, a fő- ós székvá­ros iparára a legkívánatosabb, hogy a vasút az állam tulajdonát képezze és hogy annak szállítási díjtételei a ma­sok bűnét magára vállalta, megrohanta egy korcsmában. — Te vagy a «Falu rossza», nem én, te gazember. Meg kell halnod, ha vissza nem adod elrablott becsűletemet . . . Eddig nem törődtem becsületemmel, mert nem volt becse előttem ... De most ne­kem is kell . . . ő érte kell! Érted? Azért az ártatlan kedves leányért . . . Becsüle­tes ember akarok lenni, érte ... Ha nem adod vissza jó hírnevemet, megfojtalak ... Megrohanta barátját, fojtogatni kezdte. Csak nagynehezen bírták kimenteni kezei közül. Az orvosok aztán megvizsgálták s el­küldték oda, ahol az élő halottakat tart­ják : Lipót mezőre. Ott is elvesztett jó hírnevét kereste min­dig. A jóttevő halál megszánta végre s el­vitte oda, ahol megtisztul majd a földi sa­laktól, s jó lesz ismét . . . S talán egy­kor találkozni fog azzal a kedves, szép le­ánykával, ott talán nem fogja kikerülni, nem fog töle irtózni. Ott a tul világon talán még ő is boldog lesz . . . Mikor szülő városában meghallották ha­lála hírét, nem sajnálta senki, esak a sze­gény öreg asszony : az édes anyja. Az még most is siratja s egyre azt mondo­gatja ! — Nem volt az én fiam rossz ember, csak mások voltak rosszak I . , . BÁRTFAYNÉ RÓZA. gyar királyi állam vasutakon érvényes rendszerbe illesztessenek. Mint komoly férfiak csakis oly kíván­ságokat szoktunk előterjeszteni, a melyek nem egyoldalúan a mi érdekünkben állanak, hanem a melyek teljesítése egyszersmind távolabb álló körök, min­denekelőtt azonban az állam érdekeivel is megegyez. Mi, kik a gazdasági élet küzdő terén állunk, jól tudjuk, hogy csakis oly kívánalmak számíthatnak telje sülésre, hogy csakis oly kérelmeket lehet megadni, a melyek nem csupán azoknak válnak előnyére, a kik hangoztatták, hanem egyszersmind annak is, a ki a kívánságot meghallgatni, a kérelmet megadni van hivatva. Ha már most mi azt kérelmezzük Nagy méltóságodtól, hogy a vasul, miut állami vasul épít­tessék, nemcsak az olcsó szállítási dij előnyét akarjuk a magunk számára, hanem abban a meggyőződésben vagyunk, hogy ezzel kaiöltve jár az állam érdeke. Mi kétségtelennek tartjuk, hogy ez a vasút egyike lesz az állam legjövedelme­zőbb vonalainak, egyrészt, mert minden szénszállító vasút hasznot hajtó, mivel az állam amaz előnyöknél, a melyeket az iparnak nyújt, maga is első sorban és kiválóan érdekelve van. Az államnak nemcsak az az előnye van meg, a mely különféle módon és különböző irányból háramlik az iparvállalatok virágzása folytán, de még mint nagyobb szén­fogyasztónak az az előnye is forog fönn, hogy általában a szón olcsóbbá tótele által mérsékli egyúttal ama nagymennyi­ségű szénnek beszerzési árát is, a melyre nagy kiterjedésű vasutvonalai zöménél szüksége van. Határozott véleményünk, hogy a megtakarítás, a melyet ilyen uton fog az állam elérni, nagyobb lesz annál az összegnél, a melyet tőkekamat és tőketörlesztési háuyadszüksóglete igényelni fog. Régi utazások Magyarországon köz egészségügyi szempontból. (III. Folytatás.) Neitzschitz Kristóf 1634-iki kelel utazásában Budán is megfordult. J i fürdőkről ezt mondja : «Jau. 25-ón 1 városból mint egy negyed mórtfölduyin levő meleg fürdőkbe mentük, a vi természetes forrósága oly nagy, hogi tyúkot forrázni és tojást főzni lehe benne. A fürdőt hajdan ólomtető fedte és belsejét márvány borította. A bndai fürdőkről Tollius Jakab ii szól 1687-iki útleírásában. A XVII századbeli utazók közül legkimeritőbbei Browii Ede angol orvos irja le Magyar országot 1673-ban megjelent művében Útleírása folyamán nemcsak Magyar­ország földrajzi s természeti viszonyai! méltatja, hanem a társadalmi élet egye* mozzanataira is kiterjeszkedik. Pozsonyban «az igen gazdagon be­rendezett gyógyszertárat* dicséri ; E s z­tergoinban «az igen jó természe­tes, de nem nagyon meleg fürdőkről* szól, ép ugy említi a budai fürdőket «A város rendkívül sokat vesztet haj­dani fényéből, azonban néhány csinoí mecsetje ós számos fürdője vau. A nyolez fürdő közül néhányban fürdöttem is, Legpompásabb a Szolimán szultán által széppé tett Velibey fürdő, a 4 sarkán és közepén kiemelkedő kupolákat 12 hatalmas oszlop tartja. Utazása folyamán a pőstyóni fürdőt is meglátogatta. «Gralgócztól egy magyar mértföldnyire — irja — van Banka, hol a folyó közelében igen alacsony helyen 15 fürdő létezik, közülök már háromba behatolt a folyóvíz, mivel a Vág sebességénél fogva gyakran kilép medréből. 20 évvel ezelőtt a folyó túlsó partján is voltak meleg fürdők, de a hideg viz is behatolt. E fürdők­ben folytonosan fehér hab képződik, vörösréz és ezüst pillanat alatt korom­fekete lesz.» Éptigy emlékszik meg Brown a szklenói ós vihnyei hévvizek­ről. «Szklenót nagyon látogatják meleg fürdői miatt, 5 fürdője vau szép lejá­ratokkal ós igen jó tetőkkel. A forrá­sok igen tiszták, fenekük vörös és zöld. Az ezüst a vízben aranyszínű lesz. Legtöbbre becsülik az izzasztó fürdőt. Ennek forrásai a hegyben vannak, a viz rendkívül forró és a külön e czólra épített füidőbe folyik. A fürdő egyik végén igen jó izzasztó szobát készítet­lek. Igen kényelmes ülőhelyek léteznek ós feljebb vagy lejebb lehet, menni, a szerint, miut nagyobb vagy csekélyebb hőséget akarunk érezni, tehát ez a vi­lág legnagyobb kényelme, mivel min­denki csak annyit izzad, a mennyit akar. Ez üreget, valamint az egész fürdőt mindenféle s/.inü virágok lepik el, me­lyek a fürdő folytonos hősége folytán nőnek, díszlenek és igen kellemes lát­ványt nyújtanak.* «A Szklenótól 4 angol mértföldnyire és Selmecztől 5—6 mértföldnyire levő Vihnyén (Eisenbach) szintén vannak meleg fürdők. A feneke vörös és köve változik melyből én is hoztam néhány 4—5 hüvelyk átmérőjű darabot. E kővé változott vizből is hoztam egy nagy darabot, mely a csövön folyó vizből képződött, a cső, ámbár fából van, még sem változott kővé mivel a viz alatt van. A fürdő építésére felhasznált fák is kővé változnak. Mindez nagyon tet­szett nekem é< gyönyörködve szemléltem a művészet, ós természet összemüködé­sét, igy pl. a kővé változott nagy fenyő oszlopot. Nem csodálatra méltó körül­mény, hogy a viz alatt lévő fa nem válto­zik mng, holott a viz felett levő egészen más anyaggá lesz.* A viz rendkívül forró. A zöldoszlop fürdőben Budán, a kigőzölgés a fürdő kupoláján ós az oszlo­pok közt elhelyező t vasrudakon lerako­dik és kővé vállozvajégcsapokhozhasonló darabok lógnak le. Augolországban szá­mos ilyen barlang létezik, ilyenek az okeyi Somerset tartományban és a poolesi Darby tartományban. A meleg források­ban igen sok kén is található, csakhogy nem a víznek el párologtatása által. Ennélfogva azt hiszem hogy nem a vizben, hanem a szólén kell keresni. Vihnyén két igen jó fürdő van, hová sok ember eljár; a harmadik fürdő szintén közlekedik a két első vizével. A harmadik fürdőt a benne található szám­talan kígyóról kigyófürdőnek nevezik. Utleirásábau a stubnyai ós bajmóczi fürdőkről is szól. 3. «Urvőlgyről, a Besztorczebányától 3 és Körmöcztől 2 magyar mérföldnyire levő Stubnyára mentünk. Turócz folyó mellett hires ós nagyon látogatott meleg fürdők van­nak, a viz tiszta, kónszagu, feneke zöld. A fát zöldre és feketére festi, azonban a fémeket nem változtatja meg oly gyorsan, mint a többi ásványvizek, ugyanis néhány ezüstdarabot lettem bele és egész éjjel benne hagytam, másnap azonban csak nagyon csekély színváltozást ve'tem észre. A források föld alatt fakadnak és a fürdőbe a fenéken levő nyíláson nyomulnak be. E fürdők époly melegek miut az angol királyéi. Hét fürdő van, és pedig: a főnemesek, köz­nemesek, parasztok, parasztasszonyok, koldusok, ragadós betegek és czigányok­nak. A fürdők hegyekkel körülzárt síkságon vaunak, a közeli begyekben sok erezet találnak.* «Stubnya fürdőről tovább utazva át­keltünk a Nyitra folyón, a szép Privi­gyót bal felől hagyva, Bajmóczra érkez­tünk, hol öt természetes fürdő létezik, melyek sem melegek, sem hidegek, tehát csupa élvezet bennök fürödni. Gr. Pálffy magyar nádor egészen befödette a fürdőket. A nemesek fürdője egészen kőből készült és minden oldalon kőlép­csőkön lehet lemenni. A többi négy* fából van ugyan, de azért ezek is eléggé csinosak. Brown a XVII. század utleirói közül legkinieritőbbeu foglalkozik Magyaror­szággal ós annak természeti viszonyaival. A XVIII. század folyamáu — a törö­kök kiűzetése után s ezzel a közbiz­tonsági viszonyok jobbra fordultával — gyakran keresik fel az utazók Magyar­országot 8 mindegyikük útleírása szol­gáltat egy-egy érdekes adatot Magyar­ország müveltségtörtónetéhez. HÍREK. — A herczegprimás Monté Casi­nóban. Vaszary Kolos bíboros herczeg­primás Rómában időzése alkalmával megtekintette a monte-casinói hírneves sz.-benedekrendi kolostort is. A prímást Monte-Casinóbau Vay Péter gr., a pápa udvari káplánja kalauzolta és a fiatal gróf annyira megnyerte a herczegprimás tetszését, hogy ismételten sajnálatát fe­ezte ki, hogy nem jön haza és nem esz a magyar klérusnak tagja. — Schlauch bibornok. Mint értesü­lünk a legközelebbi római kouziszto­riumbau a pápa Schlauch nagyváradi püspököt is bibornokká fogja kinevezni. — Püspöki bevonulás. Beude Imre uyitrai püspök e hó 10-én a mocsonoki püspöki kastélyba érkezik, a hol szók­helyebe való ünnepélyes bevonulásáig időzni fog. Jun. 20-án Craus Istváu alispán vezetése alatt megyei küldött­ség megy Mocsonokra s onnan a püspö­köt Nyitrára fogja kísérni, a kit levonu­lása alkalmával Kostyál Pál nyitrai polgármester fog üdvözölni. Este a várost kivilágítják s fáklyásmenetet rendeznek. Jun. 21-óu a Te Deum után a klérus, a város és megye, az állami hivatalnokok, egyletek ós testületek üd­vözlő küldöttségeit fogja fogadni. A nyitrai nőegylet az alkalomból albumot ad ki. — Egyházi kinevezések. Mint érte­sülünk, az elhunyt Márkus püspök utód­jául, a budapesti szeminárium igazgatói állására Pór Antal pozsonyi kanonokot, a jeles történeitudóst, nevezik ki. Ríméi; beszterczebányai püspök utóda pedig a pozsonyi domplóbánián dr. Komlóssy Ferencz, volt országgyűlési képviselő lesz. — Elkeresztelési Ugy. Molnár Já­nos komáromi apát-plébános három gyermeket megkeresztelt, keresztlevet lüket azonban ki uem adta, úgyszintén öt vegyes házasságból született gyer­meket, kik nem a rém. kath. vallás­hoz tartoztak, megkeresztelt és az erre vonatkozó iratokat át nem küldte az illetékes lelkészi hivatalnak. Molnár apátplébános e miatt a bíróság elé ke­rüli és a komáromi törvényszók vétkes­nek mondta ki 4 rendbeli hivatalos hatalommal való visszaélés és öt rend­beli kihágás vétsége miatt. A vétsé­gekért egyenkint 50 -50 frt, a kihá­gásokért egyenkint 20 — 20 frt pénz­birságra ítélte Őt a törvényszék. Az ügy a komáromi törvényszéktől a győri kir. lábiához került, mely a vét­ségeket és kihágásokat egy faktumnak vette és Molnárt ezért 1 havi fogházra ós hivatalvesztésre ítélte. Molnár apát­plébános ez ügyét ma tárgyalta a kir. kúria összes tanácsa, mely a komáromi törvényszék ítéletét a minősítés tekin­tetében helybenhagyta 3 rendbeli hiva­talos hatalommal való visszaélés és 5 rendbeli kihágás vétsége miatt az előb­biért egyenként 50—50 forintra, az utóbbiért egyenként 20—20 foriud birságra ítélte el Molnár apátplébánost. — Lábát törte Schmidt János, piszkei lakos fuvaros, aki fuvarozás közben földült szekerével.

Next

/
Thumbnails
Contents