Esztergom és Vidéke, 1893

1893-06-04 / 45.szám

— Márkus püspök temetése Már­kus Gyula Czimzetes püspök, papnö­veldéi igazgató temetése a fővárosban ünnepélyes gyászpompávál ment pén­teken végbe. Az egyházi szertartást az egyeiemi templomban tartották meg, amely a szomorú alkalomhoz képest fekete drapériákkal volt ékesítve. A főhajó közepén állott a ravatal, s azon a bronzkoporsó, melyre csupán a püs­pöksüveg ós egy koszorú volt téve. A ravatalt körös-körül csinos disz övezte. A gyászoló esaládtagokou és a főváros notabiiitásán kivül ott voltak Masz­laghy Ferencz ós Rnjner Lajos kano­nokok, az esztergomi főkáptalan kül­döttei s nagyszámú résztvevő közönség. Az ünnepélyes misét s a temetéssel járó egyházi szertartást Steiner Fü­löp székesfehérvári püspök végezte. A püspök a templomba érve a főoltárnál elmondott ima után asszisztencziájával a ravatalhoz járult s azt ünnepélyesen beszeutel te. A beszentel és után kezde­tét vette az engesztelő szent miseáldozat, melynek végeztével a püspök újólag a ravatalhoz járult s azt a papság éneke közben az ünnepélyes három­szoros beszentelósben részesítette. Ezzel a szertartás a templomban véget ért s a koporsót kivitték a templom előtt várakozó 6 fogatú halottas kocsira, mire a gyászmenet megindult a kere­pesi-uti temető felé. A fereucrendiek belvárosi temploma előtt a koporsó a harmadik beszentelósben részesült s ezután Steiner püspök vissza is maradt a menettől, mely a Hatvani-utczán és Kerepesi-ulon vonult ki a temetőbe. A növendékpapok testületileg kisérték ki utolsó útjára megboldogult elöljáró­jukat. A temetőbe Wenczell dr. szemi­náriumi helyettes igazgató szentelte be utoljára a koporsót s ezzel a gyász­szertartás véget ért. Halotti beszéd nem volt, mert az csak a megyóspüs­nököt illeti meg. — Márkus Gyula püspök végren­deletét szerdán délben bontották fel a bpesti törvényszéknél. A felbontásnál jelen voltak: dr. Wenczell Antal, a papnevelő aligazgatója és a végrende­let végrehajtója, dr. Aschenbricr An­tal, Keliemaknó született Márkus Cze­czil az elhunyt nővére, Erendits Vilma az elhunyt rokona, egy közjegyzői he­lyettes és a törvényszéki bíró. A vég­rendeletien a következő jelentékenyebb hagyományok vannak : Saját lelkeüd­veért misére alapítvány 1000 frt, egy­házmegyei czimekre 1500 frt, szeut fereuczieknek Esztergomban 200 frt, az esztergomi apáczák s/ent Annánál 500 frt, a szent István-Társulatnak 500 frt, a szent László-Társul ittunk 500 frt, Az országos katholikus taní­tók segélyalapjának 500 frt, a be-z­terczebányai gimnáziumnak 1200 frt, az egyházmegyei nyugdíjalapra 10.000 frt, — a be8zterczebányai árvaházra 35.000 frt, a szegényeknek a temetés­kor való elosztásra 100 frt. Ezeken a hagyományokon kivül nagyobb ösz­szegeket testált rokonainak. — Szent-László Uj SZObra. Nagy­váradon most készül Szt.-László uj szobra, amelyet a régi emlék helyébe emelnek. A szobor leleplezése júliusban fényes ünnepségekkel lesz egybekötve. A szob­rot Schlaucu Lőrincz püspök készítteti, aki az ünnepre meghívja majd a hazai tudománvos és flffvéh testületeket is. — Az eszt. kath. legényegylet a jövő vasáruap, jun. ll-én betegsegelyző pénztára javára a kovácsi pataknál nyári mulatságot rendez. A csavargőzös köz­lekedik délután minden félórában ; ki­vonulás délután két órakor lesz Jónás Pali zenekarával. Miként az előző évek­ben, ugy reméljük, az idén is a kath. legényegyletnek nyári mulatsága lesz egyike a legsikerültebbeknek. — A városi tüzoltóparancsnokság mindeddig nem lépett a telefon eiőft/.e­tők sorába ; ennek eszközlését a közbiztonság érdekében kötelességének véljük annyival inkább, mert netán elő­forduló tüzeseteknél mindenkor hama­rabb fogja értésére adni a veszély szín­helyét, mint a szokásos mozsárlövések száma. —- Hirtelen halál. Slemfeld Manó — helybeli egyik jöhirü kereskedőnknek, — Sterufeld Rezsőnek édes atyja teg­nap reggel dr. Simonyi Adolf helybeli orvostól kijővén, alig liz lépést tett, mire összerogyott ós rögtön meghalt. — BUCSU juniális. A helybeli fo­gyni n áfán in bati ez évben végzett ifjak, f. hó 13 án, a kovácsi pataknál láucz­czal egybekötött, bucsu mulatságot ren­deznek, mielőtt egymásnak ós városunk­nak «Isfen boz/ád»-ot mondanának. A kedélyesnek ígérkező mulatság sike­rét már eleve biztosítja azon körül­mény, hogy a mulatság védnöke ft. Horváth Mátyás, beuczésrendi tanár lesz. A zártkörű mulatság belépti díj­jal lesz, melynek tiszta jövedelmét ha­zafias czél támogatására fordítja az if­júság. A meghívók a legközelebbi na­pokban küldetnek szét. — A válópör vége. Megyeri dr. Krausz Izidor kenyérmezei szeszgyáros ós neje Wahrmann Renée-féle válópör­ben érdekes fordulat állott be, a mennyi­ben a két fél kibékült egymással, illető­leg a válási kérvényt feltótlenül vissza­vonta. — Tűzoltóink tanyája az iparbank épületből a Simor János utczai megvá­sárolt telepre volna áthelyezendő, mi­utáu eddigi helyiségük uj építkezések eszközlése folytán szűkké válik. A vá­lasztmány egy része mellőzhetetlen nek tartja a Dunától való távozást igen ala­pos okokból, — inert tüzesetek alkal­mával úgyis kissé késlelteti a rögtöni segélyt a tagok szótszórtsága és leg­több esetben igen gyors szolgálatot nyújthat a viz használata, ha nem kell írté először a Dunához hajtatni és az­után a vizet a vész sziuhelvére vinni. — Kanyarót konstatáltak Novothi Károly szenttamási lakos házánál. E járvány Nyergesujfalun is szórványosan fellépett, melynek teljedóse elleti a hatóság a kellő intézkedéseket meg­tette. — Az államvasutak gépgyárában Budapesten csütörtökön nagy ünnepély volt, melyen a kereskedelemügyi minisz­ternek ós meghívott vendégeknek be­mutatták a gyárban készített 500-ik gőzmozdonyt. A gyár bejáratánál már a reggeli órákban nagy sürgés forgás uralkodott. A főbb hivatalnokok fogad­ták a m-ghivott vendégeket. Kevéssel 9 óra után érkeztek meg a gyár ud­varára Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter és Reissig Ede államtitkár. A társaság ezután a tűzoltók sorfala között a jubi'áló gőzmozdonyhoz ment, amely előtt Förster igazgató, majd egy gyári munkás mondott üdvözlő beszédet a miniszterhez, mire Lukács Béla mi­uiszter válaszolt. Beszéde, melyben a gyár munkásait is aposztrofálta, nagy lelkesedést keltett. A dalárda ezután a szózatot énekelte és a miniszter a gyár igazgatójának és tisztviselőinek köszö­netet mondva, a közönség éljenzése között távozott. — A chicagói világkiállítás láto­gatóit a kiállítás területén lévő ven­déglőkben hallatlanul nyúzzák. Egy sonka 2 shilling = 1 fit 20 kr. Aki ehhez még kenyeret is akar, ez külön l 1 / 2 pence = 38 kr. Egy üveg rak­társör szintén 2 shilling. Egy szerény ebéd, mely főzelékből, hnsótelből, ká­véból s némi gyümölcsből áll, 12 shil­ling « 7V a forint. S a mellett meg­lehetős rosz. — A háziúr haragja. A lefolyt országgyűlési választásunk idejében egy káplán" min őségben szerep!ő háziúr az­zal lüutelé ki magái, hogy a választás napján elhagyva, elfeledve dicső bajtár­sait, nagy fontoskodással megvonult a «Fürdő vendéglő* sörpalackjai mellett, s ott csatára kelt a vendéglő személy­zetével, hogy őt vitézi tettei után nem hagyják nyugton és zaklató honpolgá­rokat küldenek nyakára, kik voksolásra nógatják. A derék káplár ur e minő­ségben unikum volt, mert még jóma­gának se tudott parancsoló káplárja lenni, mely az urnához késztette volna őt idejében, azért méltó volt arra, hogy deputatiós alakban keressék fel, s ugy sikerült csak a késők között legkésőbben az elhagyott tábor keretébe édesgetni. A megvetett nyáj ily embert uem fe­ledhet el, — mert büszke magatartása figyelmet érdemel, — a ki mint háziúr is megmutatta N. G-y. lakója iráni, hogy káplár ő — - a szó valódi értel­mében, ha nem is választások alatt, de legalább a háza tájékán. A hős káplár ur parancsot osztott, hogy a házbér késedelem nélkül le legyen fizetve. Az idő letelt. S miután az engedelmes­kedni uem tudó lakó a szigorú discip­lináu csorbát mert ejteni — hát az igazi káplári virtus kitört belőle és jámbor lakóját csúnyául helyben-hagyta elannyira, hogy meg az uszóbordák is sirlak beléje. Káplár ur haragja nagy levén, tehát bolondul elpáholta embe­rét, a kit kórházba szállítottak. A bí­róság a kiállott szenvedések fejében 40 frtot ítélt, melyből 20 frt fájda­lomdíj a szegény lakónak jutott, a má­sik 20 frt pedig az esedékes házbér kiegyenlítésére lőti fordítva. Ily furcsa házbér fizetést keveset pipál a világ, azonban a mi dicső káplárunk méltó volt a sors ily fajt a jutalékára. — Felhívás Magyarország függotleu érzelmű polgáraihoz. Tisztelt polgártár­sak ! Azou sajnálatos események után, melyek az országos függetlenségi és 48-as pártkör kebelében az utóbbi idő­ben ; vég bem uitek, a kecskeméti függet­lenségi és 48-as párt szükségesnek tartotta egy országos pártértekezletnek Kecskemétre leendő összehívását, mely nek megtartására folyó évi június hó 25 ik napját tűzte ki. Midőn ezt a körülményt a függetlenségi ós 48-as elveket valló választó kerületek, társu­latok és körök s általában pártunk összes tagjainak tudomására hozni szerencsénk van, hazafias tisztelettel és elvtársi bizalommal hívjuk fel, hogy e nagyfontosságú értekezleten — melynek programmját kellő időben teljes rész­letességgel nyilvánosságra hozzuk — minél számosabban megjelenni, illetve magukat képviseltetni szíveskedjenek. Kelt Kecskeméten a függetlenségi és 48-as párt vezérbizotuágának 1893. évi május hó 28-áu tartott üléséből. Hazafias tisztelettel : Szappanos István eluök, Sz. Tóth Márton jegyző. - Az ezredéves kiállitás országos bizottsága kedden a kereskedelmi mi­nisztérium nagy tanácstermében ülést tartott Lukács Béla miniszter elnök­lete alatt. Az ülés főtárgya a kiállítási terület berendezési terve ós a történelmi csarnok ügye volt. Németh Imre, a' kiállitás igazgatója előadta, hogy a történeti főcsoport tizenkét csoport­bizottsága és a jelenkori, főcsoport cso­portbizottságai is megalakultak és nagy részben már ki is dolgozták működési program injukat. A történeti főcsoport nagy súlyt helyez arra, hogy a kül­földön őrzött magyar történelmi emlé­keket is megszerezze és ebből a célból Bécsben, Parisban, Berlinben, München­ben, Rómában és Konstantinápolyban helyi bizottságok is alakulnak. A bécsi már mesralakúit. V a s z a r v herceg­prímás a főcsoport tiszteletbeli elnöke, Császka érsek és dr. Czobor Béla, a főcsoport előadója római tartózkodásukat felhasználva, az illetékes helyen meg­telek az első lépéseket az ottani helyi bizottságok alakítása érdekében. A vidéken egy két város kivételével min­denütt megalakullak a kerületi bizott­ságok. Az igazgató reméli, hogy június első felében meg lehet kezdeni a tár­gyalásokat a fővárossal az iránt, hogy a Városliget mely részei szükségesek a kiállitás céljaira, annyi már most konstatálható, hogy az egyes csoportok átlag 100 százalókkal nagyobb területet igényelnek, mintamekkorát az 1885-iki kiállitás elfoglalt. Németh Imre ki­ál litási igazgató ismertette a pénz­kezelési szabályzat főbb elveit. A bizottság az idevágó intézkedéseket he­lyeslőleg vette tudomásul. Ezutáu a ki­áll itási terület elrendezésének kérdését vitatták meg: hogy a városligetnek és mekkora és mely részét kellene igénybe venni. Erre a kérdésre a miniszter pályadijakat tűzött ki, melyekre 34 terv pályázott. A pálya­műveket a meg bírálásukra kiküldött bi­zottság három csoportba osztotta, tud­niillik : 1. a figyelembe nem vehető, 2. a dicséretet érdemlő, ós 3. az arány­lag legjobb müvekébe. Az első cso­portba 27 pályaművet sorolt, a máso­dikba hármat, a harmadikba négyet és ehhez képest azt javasolta, hogy a di* jakra kitűzött 3000 koronát emeljék fel 4000 koronára, hogy a legjobb­nak talált mind a négy mű kapjon 1000—1000 koronát. A miniszter és az országos bizottság jóváhagyta a pá­lyabiráló bizottság jeleutósót, mely a pályaművekről szóló jelentés kapcsán javaslatot terjesztett elő az ezredéves kiállitás helyzet-terve tárgyában. Lu­kács Béla miniszter utal arra, hogy a hely kérdésére nézve már végleges dön­tés törtónt. Ha most ujabb helyet akar­nának kiszemelni, ez halasztást jelen­tene, pedig az ügyet mii "stádiumában nem lehet többé visszaterelni. A terv a Varosligetnek jelentékeny előnyöket biztosit a jövőre: a szigetre vezető ál­landó hidat, az uj körutat, mely a li­get egy elhanyagolt részét összeköti a Stefánia-utial, a fákat pedig lehetőleg kímélni fogják. A bizottság a terveze­tet elfogadta es áttért a történelmi ki­állítási csarnok kérdésére. A biráló bi­zottság a két dijat az eredetileg terve­zett összegben kiadásra nem ajánlja, hanem azt indítványozza, hogy a ren­delkezésére álló 6000 koronát a négy legjobbnak talált munka közt osszák szét és a négy jutalmazott pályázó közt hirdessenek szűkebb pályázatot, mely­nek nyertesét bízzák meg aztán a csar­nok felépítésével. — A hippodromnak ugylátszik nem igen w kedvez az időjárás Esztergomban mert eddig minden előadás elázott ; csak jóakarattal tanácsolhatjuk, hogy ha még idejekorán összeszedi sátorfáit ós továbl megy innen, jól jár, mert kényes ét finom izlósü közönségünk ha egy kivál<! sziutársulat művészetét nem élvezheti, — ilyen élvezetről szívesen lemond, — Tűzoltó tanfolyam. A budapesti önk, tűzoltó testület és a belügymin s .teriutr országos tűzoltó tanfolyamot rendez a vi­déki tűzoltók kikép/.ése végett. A tanfolyam július 19-én veszi kezdetét ós aug. 12-ig tart. Jelentkezni lehet a bpesti önk. tűzoltó főparancsnokságnál. Vidékről a tanfolyamra érkező tűzoltók közül 25 ingyen lakást kap. — A Mária nosztrai fegyházat, melyben a női rabok töltik büntetésüket, kibővítik. A két emeletes fegyházat háromemeletesre építik ezen az uj emeleten lesznek a magánzárkák s ezen­kívül még egy kórházat is építenek. Az építésre előirányzott költség száz­hatvanötezer forint s jövő héten már hozzá is fognak az építéshez.

Next

/
Thumbnails
Contents