Esztergom és Vidéke, 1893
1893-01-15 / 5.szám
Esztergom, jan. 14. A helybeli kereskedő ifjúság egyesületében Walter Gyula dr. egyesületi elnök és a választmány buzgóikodása következtében megnyílt és szorgos látogatásnak örvend^tfgy esti tanfolyam, hol az ifjak felismerve pályájukhoz megkívánt ismereteik hiányát, a szépírásban, a kereskedelmi számtanban és könyvvitelben gyakorolják magukat. Midőn örömmel üdvözöljük az önmüvelésnek ezen, más városokban régen divó módját, nem terheitink napirendre azon hiányok felett, melyek kereskedő ifjaink kiképeztetésébeu városunkban szomorúan tapasztalhatók. Kereskedelmünk és igy városunk közjólétének véíünk szolgálatot tenni, ha felhívjuk az érdekelt körök figyelmét azon tennivalókra, melyeket halogatni már eddig is pótolhatlan mulasztásnak kell kvalifikálnunk. A vallás- és közoktatásügyi m. k. minister 1885. évi aug. 3. napján 29801. sz. a. kelt rendelete értelmében «minden oly polgári község, melyben 12 — 15 éves kor közt álló s az elemi iskolát bevégzett 20—30 tanköteles kereskedő-tanuló van, az ismétlő vagy esetleg e célból fennálló vasárnapi iskola helyett alsófoku kereskedelmi iskolát állit vagy hoz kapcsolatba az iparos tanulók számára felállított tanonciskolával.» «A kereskedő tanuló, az ismétlő vagy vasárnapi iskolába járás mellőzésével, az ily alsófoku kereskedelmi iskolába köteles magát, beíratni, s ott az iparos tanulók példájára a megállapított időben hetenkint legalább 7 órai tanításban pontosan résztvenni tartozik.* Az ily alsófoku kereskedelmi iskola tanterve a tanítás anyagát 3 évre osztja fel és az olvasási és fogalmazási gyakorlatok mellett a kereskedelmi számtant, könyvvitelt és levelezést, áruisínét, váltóismót és nemzetgazdaságtant öleli fel oly célzattal, hogy a kereskedő tanulót a szakmájára tartózó legszükségesebb ismeretek alapfogalmaira lehessen tanítani. A városunk tekintélyes kereskedőiből alakult «Kereskedeimi egyesület», már régen belátta az ily iskola égető szükségé! ós alakit ott is oly ismétlő iskola-félét, hova a főnökök tanulóikat két órai oktatásra hetenkint egyszer el is küldik. Ebben két tanár vezetése alatt a tanulók olvasás, fogalmazás ós számolásban gyakorolják magu kat. Hogy ezen iskola, a tanárok bármily buzgalma mellett is hogyan felel meg a célnak, arra legjobb ilInstratiónl szolgál a kereskedő ifjak fenn említett, önmagukat képző esti tanulás, amely hivatva van azon nagy hiány pótlására, melyet önhibájukon kívül napról-napra tapasztalni kénytelenek s melynek elejét vehették volna, ha tanuló korukban a minister intentiój áuak megfelelő iskola áldásait élvezik. De jobb később mint soha. Hisszük, hogy soraink buzdításul szolgálnak a «Kereskedelmi egyesületnek.» Csakis saját érdekeikel mozdítják elő, ha ily iskola feláll írását a városi hatóság, — beleértve a szomszéd városokat is — a tanfelügyelőség az ipartestület, sőt a kereskedő ifjak segítségével is célul tűzik. Bizony nyal az állam sem idegenkednék ez ügyben némi képen segédkezni. A kivitel nem is oly nehéz. Egyelőre elegendő volna a tanórák számátemelni, a tanárok számát legalább egygyel, a tantárgyakét pedig a könyvvitel- és áruismóvel szaporítani. Természetes azonban, hogy fél rendszabályokkal megelégedni nem szabad. Az iskola ily alapon való fejlesztését céltudatosan kellene keresztül vinni a ministeri rendelet értelmében. Persze nagy kérdés, az erre szükséges pénzt megteremteni. De ha sok mindenre van, csak ily célokra ne volna pénz? Hisz az esztergomi jó szívű publikum táncolva szórja ezreit a hernalsi árvák javára. Saját szellemi árváink javára nem juthatna belőle? Ajánljuk a kereskedői leleményesség becses figyelmébe az eszmét, mely mindenesetre testet ölt, csak vállvetve akarni kell ! Egy kitartó erős kéz egy év alatt nyélbe üti az ügyet. Van-e egy ilyen kéz Esztergomban? A kaszárnya-épités ellenőrzése. — Burány János képv. indítványa. — (Folytatás.) Hogy az épületek tartóssága között milyen nagy külömbség van — irja tov.'bb indítványozó — arra elég leend két példát összehasonlításul fölhoznom. Egyik az, hogy Rawlinson ezredes, angol régiség-buvár, az 1840-es években, a régi Babylon város romjai között, 4—6 emeletes házakat ásatott ki, melyeknek falai, sőt boltozatai is tisztán pelyvás vályogból épüllek és mindazáltal az áradásoktói áztatott talajban is 2500 évig el lent állottak az idők romboló hatalmának, mert jól voltak megépítve. A másik példa az általunk alig 12 év előtt épített egyemeletes főgytnnásiutn monumentális épület, melynek bádogcsatornáií, egy év multán másokkal kellett kicserélni s azóta annak repedezett falai, elkorhadt stnkatorai ós lehulló díszítései minden évben nagymérvű javításra, sőt gyökeres újításokra szorulnak. Némi kitérés után folytatja indítványozó : Vannak még sokan városi képviselőtársaim közölt, akik emlékeznek arra, hogy a tőgymnásium építése előtt azon indítvány tétetett a városi közgyűlésben, mely szerint az építkezés fölötti felügyelet egy személyre bizassék, aki az építés kifogástalan végrehajtásáért a korlátlan felelősséget egészen magára vállalta, de határozottan kizárt minden beavatkozást, bármely részről történjék is az. Ezen indítvány ellen egyedül én emeltem szól, azon idokolással, hogy a képviselő testület az ellenőrzés kizárólagos jogát és kötelességét, valamint az annak netaláui nem kellő módon történendő teljesítéséből számazó közvetlen felelősségót, a községi törvény értelmében senkire másra nem ruházÁz „Esstemm ss Vidéke" tárcája. ÜDV ÉS KÁRHOZAT. Szivem és eszem tanácskozának S a tanácskozásból vita támadt: Egymásra halmozták az érveket: Hogy vájj' mi az szeretni tégedet ? És a vak sziv, — mellőzve sok panaszt Boldogságnak és üdvnek mondta azt. De nem az ész és zordul zúg szava: E szerelem a — kárhozat maga! ... De ime a nagy vita hevében Mindkettő fordít ám a szekéren. Gyöngül a sziv, csalódás képei Kezdik szép érveit megdönteni, És mit előbb ugy vitatott az ész Elállni attól most örökre kész ; S a mi fent vala igy került alá, Ez itt amannak érvét vitatá. . , . Végre belátták mily silány szerep Forgatni folyton a köpenyegét, Eltökélték: való az ész szava, De bát a szívnek is van igaza. S igy született meg e határozat: Szeretni téged üdv és kárhozat! THTJRNER JÓZSEF. — Csevegés. — Nemrég valahol olvastam a végtelenség definícióját, — igáz, nem lettem tőle sokkal okosabb. Igy hangzik körülbelül : Képzelj magadnak el egy világot, melyhez képest a mi égboltozatunk akkora, mint egy mogyoró, aztán képzelj el számtalan sok világot gömbalakban ; most már ha e gömbnek nincsen határa : az a végtelenség. Ezzel ugyan meghatározva egy cseppet sincsen, de plauzibilisebb formában van előadva a mód, hogy merre kell gondolatunkat irányítani, ha erre a themára gondolunk. A legmodernebb tudós, Camille Fiammarion, az állandó, szilárd pont keresésében arra a végeredményre jut: «mentül tovább keressük, annál kevésbé találjuk meg és gondolatunk végső megfeszítésének utolsó támasza, legfőbb valósága ; a végtelenség'» És a végtelenség szorosan összefügg a semmivel. A mi közönséges eszmetársitásunk megszokta, hogy látható világ egyetemünk határain tul a végtelenségben semmit képzeljen. Mert ott kezdődik a semmi, a hol a ralami megszűnik. Földünk atmoszféráján tul, vannak égi testek, melyek kihűlve keringenek láthatatlan erők kényszere folytán. Azokon tul ismét vannak égi testek és igy tovább in infinitum. Mi tehát a semmi: a valami hiánya? Nem. A semmi, mint ilyen nem létezik. Mert a hol nincsen tárgy, a mely érzékeink által észrevehető legyen, ott van levegő, azon tul meg éther. A semmi tulajdon képen a fogalom hiánya. A semmit a közéletien a valami negá ciója gyanánt használjuk. Azt mondjuk, hogy a szobában semmi sincs t. i. min den bútor ki van hurcolva. Pedig igen is van a szobában fal, ajtó-kilincs és padló, meg padozat. Miért mondjuk azt, hogy semmi sincs a szobában ? azért, mert azt akarjuk kifejezni, hogy mind azon valamik, mindazon objektumok, melyek egy szobában megszoktak lenni rendes körülmények közt, ezúttal hiányzanak. Ha valamelyik ember vagy polgártársunknak tökéletes jellembeli vagy észbeli fogyatkozását akarjuk dokumentálni, azt mondjuk rá, hogy semmirevaló, semmirekellő, vagy lakonikusan, semmi ember. És ez tévedés, nagy igazságtalanság, mert ha egy embernek a becsülete, jelleme, esze semmit sem ér is, valamit kell érnie a lelkének vagy testének, a matériának. Söt a semminek házat is tulajdonítunk, ha vabikit semmi házinak szidunk vagy nevezünk. Pedig a?t se látta senki. A főgymásium felsőbb osztályú tanulóit, ha tanáraik korholjak, rendesen ezt is mondják a jámbor nebulóknak : maga egy meynnigázott semmi ! Soha ennél nagyobb abszurdumot nem tud mondani tanár a világon. Ebhez képest «elkeresztelt bacil1 lus», «hitehagyott kútágas*, «megvesztegethetlen penecilus» igen világos és könynyen érthető fogalmak. De a nebuló mégis érti. ő egy olyan érzéki, szerves, észszel is biró lény, akit «hallja»-nak szóllitanak ugyan, de a legjobb esetben sem más, mint egy nagyra nyúlt kérdőjel. Vagyis más szóval nincsen olyan társadalmi foglalkozása, a melynek révén megélhetése biztosítva volna. Petőfi «János vitéze*, vagy vitézlő, de harcban soha nem lévő Joannes Hárry nagy kóborgásaik után elérték a világ végét, a hol — az ö leírásuk szerint egy rozzant fakorlát van, hogy le ne essenek az emberek, — és a hol ők lelóbáíták a becses lábaikat a semmibe. Sok jámbor poétára, illetve terményeire azt mondjuk, hogy az a vers üres, semmit se mond. Még talán igy lehet legkönynyebben megérteni. Tehát a.semmi nem más, mint olyan vers, a melyből mind az hiányzik, a mi egy jó vershez szükséges, hogy meg legyen. Remélem, hogy e felfedezésem után nem hagy felfedezetlenül a m. tudományos akadémia. Gondoltak-e már önök a semmire ? Ha ugy csendes, hosszú téli éjszakán (feltéve, hogy nincs a szobában kakukkoa óra és a községben bakter, meg részeg ember) felébrednek és nem tudnak elaludni sokáig, akkor gondoljanak a semmire, mikor a csend idegessé teszi az embert. Egyszerre, ha a sok gondolkozás kimeríti a szervezetet, olyan sugást Uallunt . . . ilyen forma lehet a semmi. De ezen hoszszas gondolkozásnak feltétlen eredménye az, hogy bizonyosan elalszunk és ez is valami, a mi több a semminél. MADELAINE. • ~ # Városi és megyei érdekeink közlönye* „ , n n _ ^ . „ ~ * • MEGJKLENIK HETENKINT KÉTSZER: °" [ J HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG • HIVATALOS HIIÍDETICSEK I szótói 100 75 kr, 100'> nilMA IITOTA AO C7 4M tó1 ^OÜ-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 30>J-jg 2 frt 95 kr. FiómTTi-si ÁR- . DÜNA-ÜTCZA 48. SZAW, bé , vegdij ^ kl , *,LO*JZIW¥JM AK. hova a lap Kellemi részét illet* közlemények küldendők. , , Egész évre 6 frt — kr —————— MAGÁN HIRÜETlíSEK megállapodás szerint legjuiányosabFel évre 3 frt — )<r. KIADÓ-HIVATAL: ban közüliéinek. Negyed évre 1 frt r,o kr. SZÉGHKNyi-TEU ;:32, 7~ Efjy SZám ára 7 kr. bová a Inp hivaiaíos i's m.igáii hinl^ései, a i»yitl.#i1»e BSPÍnf; közte- JNlJLilMí sora fV.Jft. P Q menyek, elí'lizft'^i pénzek t>s i eklamá'á^ok iniév,en-1 ílk — —— A kereskedő ifjúság ériekében. a s m m ^
