Esztergom és Vidéke, 1892

1892-03-24 / 25.szám

vtui leírva, a mint beszélünk, Még «tatik tetik» sincs benne egy sem: minek is volna, hit nem szükséges. Sőt az árvatárt is le tudtuk fordítani, kisütvén és felfedezvén, hogy az árva•péuztár akar lenni. Mórt az árvatár az Annyit jelent köril-belül mint az árvaház ; olyan helyet, a bol sok árva van együtt {igy pl, képtár is azt a helyet; határozza meg, a hol sok líóp van a'eudszeresen kiállítva; vagy könyvtár, szertár stb.) Azonban árvatár az sohasem jelenthet árvás-pénztárt vagy azt a hivatalt, a hol az árvák pénzét kezelik, (Vége kov.) HÍREK. — A herczegprimás beszéde volt & hét legnagyobb eseménye s épen tízért rendkívüli mellékletben iparkodtunk a nagyhatású beszédet teljes terjedelmében terjeszteni. j — Szt. Benedek napját a főgymnasium hétfőn ünnepi misével ülte meg, metyet Villányi Szaniszió főgynaua-triimi igazgató mondott — Az uj főapát, Fehér Ipoly megválasztásának megerősítését, illetőleg kinevezését már legközelebb fogja hozni a hivatalos lap, mert 5 Felsége a király már aláirta a kinevezés okiratát. — Uj elnök. A kereskedő ifjak egyesülete vasárnap Walter Gyula drt egyhangúlag elnükkó választotta, a mi azt jelenti, hogy az egyesületben uj korszak fog kezdődni. — Kinevezés. Esztergora egyik kiváló képességű fiát, Faragó Gyula fővárosi orvost a magy. kir. államvasutak gyermekorvosi tanácsadójává nevezték ki. — Megjelent felolvasás. Az egy ház az iskolák anyja czimmel Venczoll János másodéves tanitónövedék kiadta azon felolvasást, melyet az érseki tanítóképző intézet ifjúsága által a herczegprimás dicső székroglalása alkalmából tartott. — Gyászhír. Esztergom egyik érdemes, régi jó polgárát, Hutt Miklós primási épiiö tisztet temettük héttőn nagy részvéttel. A dolgos és törekvő férfin évtizedeken át híven szolgálta a prímás uradalmait s neve állandó összeköttetésben marad az esztergomi színészet történetével, mert az ideiglenes t színházakat mindig ö építette Esztergom számára, rendesen a maga kárára, i Szorgalma eredménye szép vagyon, pol- i gáti tisztes éltének emléke becsül éles neve, sírköve a polgári és családi kötelességek hű teljesítését jelölt. Uujlsí útjára megkondult a föszékesegyhás nagy harangja s a bánatos gyászkisére gyönyörű, verőfényes tavaszi napon ki serte örök nyugalmára a derék polgái koporsóját. Gyászjelentése a következő Özv. Hutt Miklósné, ( seber A ima fia : Dr. Hutt Árpád : valamint leányai Hutt Terézia, özv. Somogyi Jánosé gyermekei ; Somogyi Anna, Miklós é.« Gyula; Hutt Karolina, férj. Kotm Károly né, gyermekei : Béla, Arthur és Emilke ; Hutt Erzsébet, férje Hagan Antal, gyermekeik : Hagafa Etelka. Erzsike, Ilonka, Béla, Gyula és Mariska Hutt Ilona, félje Hajnali Gyula, gyermekeik : Hajnali Árpád ka és Kál mán ka és Hmt Emília mély fájdalommal jelen:ik családjuk szeretett fejének : a jó férj, az édesatya, após, illetve nagyitpátiak, Hu i, Miklós nyugalmazott prímás ópitőtiszt-, ácsmesternek f. h. 19-ik napján fáradhatatlan életének 76-ik, boldog házasságának 44-ik évében a halotti szentségek ájtatos felfelvétele után, aggkori üszök álla' okozott végkimerülésbcít förléiit gyászos halálát. A boldogult hűlt tetemei e hó 21-én délután 4 órakor Szentgyörgyiuezőu, a halottas háznál a róni. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint beszenteltetni, s onnan a helybeli temetőbe vitetnek örök nyugalomra A drága halott lelke üdvéért az engesztelő szent mise-áldozat pedig e hó 22-én d. e. 8 órakor Szentgyörgymezőn, a plóbánia-ioidplómban iesz bemulaiva a végtelenül irgalmas Minden hatónak. Szeuigyörgy mezőn, az 1892. év márcz. havában. Áldás volt éluto : áldott legyen emléke ! — Elégedetlen hivek. Csongrád város kaih. lakosainak küldöttsége Groskovies Pál nngybirlokos vezetése alatt Vaszary Kolos hercegprímásnak egy több száz aláírással ellátott panaszkérvóuyt nynj'ott át Hegyi Antal plébános, a Schusíer Konstantin püspökhöz intézett «Nyilt levél» írója ellen, melyben Hegyi papi és magánéletére vonalkozó mintegy harmiucz vádpont alapján a vizsgálat elrendelését s annak eredményéhez képest nevezettnek plébánost állásától való elmozdítását s Csongrádról mielőbbi elhelyezését kérik. A pimás intézkedését s a vizsgálati eredményét bizonnyal szélesebb körökben várják most már érdeklődéssel. ij — Mitoorreczeptek. Nálunk tudva- valevőleg még nyíltan és büntetlenül i lehet a lapokban mindenféle bor-roczep\\ tekét ajánlani a vendéglősöknek, mii-vel a magyar törvények csupán az - ng'észségre ártalmas hamisításokat torolják meg. A «borkivoiiat c íme alatl :, forgalomba hozott, szerekkel foglalkozót! ; közelebb a bécsi legfőbb egészségügyi : tanács. Miután a megejtett vegyél íno, nézésből kitűnt, hogy ezen szerek as » egészségre ári almásak a tanács azt javai soka, hogy annak gyártása, ülltvo el1 árusítása rendőrileg boiiüassék. 1 — Tavaszi árjegyzék jelent meg '-; Vörös József jónevü füszerkereskedt ujotian beszerzett szállitmányairol. A? árjegyzékről csak azért teszünk említést, mert rendkívül jutányos árakkal dolgozik. — Márczius 15-ét a főgymn. tanulóifjúsága szombaton délután ülte meg testületi kivonulással a houvédtemeiőbe, hol a virágkoszorut Baross lelkes beszéddel helyezte el a síremléken. Délután a polgárság vonult ki szép számmal s a Tarkaság koszorúját Brutsy Jáoos telte a szendergő oroszlánra hazafias szónoklatial. - Uj zeneszerző Klíuda Gyula fővárosi tanító, Klinda Rezső városi kantagy fia Tó partján cz. a. rezgő polkát szorzott zongorára. Az első kísérlet "lóg ügyes. Megrendelhető hal van krért Buzárorits Gusztávnál. — Remek tavaszi napok mosolyognak reánk, mióta a kikelet hivai.alosan is megérkezett. A télnek mái iiire-hamva sincs, az első fecskék megérkeztek s a verőfény rövid idő múlva föl fogja csókolni mély álmából a szendergő természetet. — A pálinka mérések elzüllött alakjai a legforgalmasabb utczákou mindennap olyan zólai jeleneteket- rögtönöznek, hogy a rendőrség figyelmét kell felhívnunk az elzüllött szerencsétlenek féken tartására. — Legény János meghalt. Mély részvéttel jelentjük, hogy Legény János, főkáptalaui nánaí uradalmi rendelkező kasznár élete ötvenharmadik óvébou tegnap meghalt. A derék 'érfiu halála liire általános részvétet kelt az egész megyében és városban. — Elhasztás A nyitramegyo gaz1 dasági j;egyosüíet tudatja lapunkkal a leuyószszarvasmarha kiállilás elhalasztását a nyitramegyei gazdasági egyesület által f. é. ápr. 10- 11-éu Nyitnia t rendezni tervezőit tenyészszarvastuarha 1, kiállítás ugyanis —• tekiillettel arra, i hogy csaknem egy időben Budapesten tartatif egy ily kiállítás s hogy a 1 hangulatból követtkeztotvo valamennyi gazdasági állatra kiterjeszteni óhajtják annak keretét — ugyanezen év szepr tember havára halasziatott el. I — A tavasz halottja. Rónay Gy ula dunagőzhajózási ügynök néhány év 1 előtt jelentékeny szerepet játszott tár• sadalmutikbau. Kedves ós müveit leánya l Gizella, a kit a közönség szeretetre «Giiiczikének«-nek nevezett, mint zongoraművésznő nem egyszer gyönyörködtette a Zenei Kört, melynek első ' jelensége volt. A család fejének halála után a kedves kis zongoraművésznő íérj- hez ment s rövid boldogsága után most gyászhire tér ismét vissza hozzánk A fiatal halott gyászjelentése : Alulirirottak ugy a magtik, miut számos rokonaik neveben is alegméiyebb fájdalomul al jelentik, a legjobb hitves, illetve gyermek Réthy Fereuczué, szül. Rónay i Gizellának, f. é. márcz. 18-au éjjel 11 és fél órakor hosszas betegség és • a halotti zzeutségek ájtatJl felvétele után boldog házassága 1-ső. életének 23-ik évében történt gyászos elhunytat. A drága halóit földi maradványai 1892-ik évi márcz. 20-áu d. u. 3 órakor • fognak a gyászházhau vadászsor 10. sz. a róm. kath. szertartás szerint bőszen lelni és onnét a szent Andrásról cziinzett sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt. miseáldozat pedig f. é. márcz. 21-ón, délelőtt 10 órakor fog a polgári ápoldai templomban a Mindenhatónak bemutattatni Pozsony, 1892. márcz. 18-án. Áldás és béke poraira ! Réthy Ferencz, mint férje. özv. Rónay Gyuláuó, szül. Stefanitz Etelka, mint anyja. A temetést az«Első pozsonyi temetkező intézet* rendezte. Frissen hantolt sírjára mi is ráteszszük az esztergomiak kegyeleletének koszorúját. — Uj könyv. A «Hófc» legutóbbi számának «Irodaloin» rovatában a következőket olvassuk: «Munkácsy Kálmán. Egyik legfigyelemreméltóbb tehetsége az uj novella — irodalomnak. A Hót . korukban minden viszontasághoz ugy hozzá szoktak, hogy se tüzet, se Ízletes eledelt nem kivánának, hanem erdei füvek gyökereivel és nyers marhahússal táplálkoztak. Minthogy a födött épületekben nem hitték magokat a külső meglepetéstől biztosaknak, házakban nem laktanak, hanem kóborolva, erdők s hegyek közt tömegesen bolyongva tanyáztak. Öltözetök bőrből vagy gyapjúból és szövetből készült, melyet rikán változtattak. Rossz gyaloglók, de annál jobb lovaglók voltak elannyira, hogy lóháton vettek, adtak, ittak, ettek és aludtak. Királyaik nem voltak, hanem a népből választott főnöknek engedelmeskedtek. Soha se dolgoztak. (Homo non est ad labórem natus monda a boldogult Pap János) Gyermekeiket 12, vagy 14. éves korukig táplálták. Állhatatlanok és hűtlenek valának, fürgék a mozgásban, vallásra ugy szintén babonára mitsem adtak. Hamis vádaskodásaik következtében gyakran a leghatalmasabb és legnőiesebbek életöktöl megfosztottak, a mi vészthozó volt reájuk Ivásban mértéktelenek, szemtelen csalók, bíráik ajándékokkal megvesztegethetők valának. Szokás volt a régi magyaroknál, hogy a' vőlegény menyasszonyának valamely istennek ezüst bálvány-képét küldje házassági szerződés jeléül. Jelenlegi szokások. A mostani magyarok aroza zord, tekintetek rettentő, homlokuk magas. Kegyetlen hadakozók, kevélyek, bosszúállók, háborgók, fösvények, rablók. A nemesebb származásúak tekintélyesek^ komolyak, emberségoyeif és igen bétrak, a tanácskozókban okosak és ravaszok. Gazdagabbjaik sok szolgával bírnak, kik urok iránt mindig hűeknek találtatnak. Nagy kedvük telik a lovakban, fényes öltönyök, fegyverek, fényűzésben és mulatságokban. Ez időben oda törekednek, hogy őket féljék és tiszteljék. Barátságukban nem igen bizhatni, mert azzal gyakran megcsalnak másokat. Egy nemzet se fűszerezi annyira ételeit, mint ez. Bort bőven ürítenek. Az iíjuság általában tiszta életű. Természetüknél fogva henyék s asszonyaik dologtalanságban töltik napjaikat. Ruházatuk hasouiit a törökökéhöz, hordozván bő köntösöket és szőnyegeken hálván. Nyilvános helyeken díszben jelennek meg. A magyarok nvelve különféle, mert beszélnek németül, magyarul, tótul és törökül. Maga pedig a magyar nyelv semmiben sem hasonlít a többihez, a mint az ide kapcsolt urimádságból kitetszik, mely igy szól : «Mi Atyáneki (igy) vagy az mennyekben. Szentettesséc mega te neved. Jöjjön el az te országod ; legyen mega te akaratod, mijint az menyben, ugytt ez foldon is. Az mindennapi kenyerüncet add meg nécunc ma ; És boczásd meg minéküne az mi vétkeinket, misképpen miüs megboczatunc azoknak, az kik mi ellenunc vétke/dinek. És ne vigy minket a kisétetbe, de 'szabadíts a gonosztól. Ámen. Sokan a magy árok közül az egymásközti baráti viszony fentartása czéljából gyermekeiket már a bölcsőben kölcsönösen eljegykik. Az özvegyekkel kötött házasságtól igen irtóznak, bármily gazdagok is legyenek azok ; minthogy véleményök szerint, nem lehet boldog az életben, aki nem szüzet 1 vett nőül. Söt a házasság megkötése előtt teherbe esett hajadonokat irgalom nélkül kivégezték. Vallás. Magyarországban a hány vidék, annyi vallás. Találtatnak ugyanis : Lutheránusok, Pápisták, Kálvinisták, Arriánusok, Triuitariusok, Anabaptisták és mások. A hegyes vidékeket Luther követői lakják. A nemesek legnagyobb részt Kálvinisták. A török hódoltság alatti földön harmincz ezernél több romai katholikus találtatik, kik szabad vallásgyakorlattal birnak Közigazgatás. Ma Magyarország részint a császárnak) vagy a fiának, miut választott királynak részint a tököknek hódol. A magyar királyok pedig nem örökösödés, hanem választás utján jutnak a trónra. A koronázási szertartást lásd Pierre de Avithynál. A király után méltóságban legelső a Nádor, ki a rendeket választásra ősszebívja s legnyomosb szavazattal bir. Ez a király és alattvalók közt ftmforgó viszályokat kiegyenlíti s a badsereg fölött föltétlen hatalommal rendelkezik. A nádort követi az országbíró, kinek hivatala hasonlít a német császárság! Márschalléhoz ; rendes bírája az országnak. Két korlátuok (cancellarius) van, egyik örökös és ez az ország prímása, ki egyszersmind főtitkár ; joggal bir fölkenni a királyt és megpecsételni a szabadalmakról kiállított okmányokat; a másikat a király szabadon választja. A mi az itélöszékeket illeti, van még, al-nádor és királyi személy nők. Ezeknél alantabbak az ítélő székeknél a főjegyzők i (Protonotarii) továbbá az ügyészek, 12 ülnök és néhány esküdt jegyző. Van a királynak kincstárnoka is, kamarása, udvarmestere, palota őrei és más ki: sebb rangú udvari szolga. Négy rend különböztetik meg a magyaroknál : első a főpapi rend, hová az apátok, egyházak prépostjai is stb. tartoznak. Második a zászlósoké. Harmadik a nemeseké. Negyedik a királyi városok polgárai és a szabadosok. Csak fiu örökölhet. Ha fiu örökös nélkül hal meg valaki, ennek juvai a királyt illetik. A magyarok királya legnagyobb jövedelmét a bányákból meríti, melyek neki 160.000 aranyat adnak. A többi jövedelem a barmok utan kivetett adóból szedetik, a mi kőről belül 32 ezer aranyra tehető. Az országból húzott egész adóösszeg 214. ezer arany A töröknek minden fej után fizetendő sarez (Carz) egy arany, ezt mindenki lelkiismereti szabadságáért a többi adónemeken kivül fizetni tartozik. Egyébiránt oly rendkívül termékeny ott a föld, hogy a lakósok teljesen boldogoknak erezhetnék magukat, ha a minden kincsnél többet erö lelki szabadsággal bírhatnának. A latin szövegű könyvben, honnan a kivonatot vettem, Magyarország nem az önálló államok sorában fordul elő, hanem mint a német birodalom egyik tartománya. Megelőzi az osztrák fóherczegség : követi Csehország leírása. NÉMETH VIKTOR,