Esztergom és Vidéke, 1892

1892-03-17 / 23.szám

.ESZ TBRG. OML X IV. ÉVFOLYAM. 23. SZÁM. '__ CSÜTÖRTÖK, 1892. MÁKC/JÜS 17. B^ji ÜHi ^H^^ i^^^^^SÍ ^^^i^^^^í ^^^^ i^^^^^^S^^^^i J^jj • — , —: ? Városi ésmegyei érdekeink közlönye.* uirnirtreev MEGJEÍiKNIK' HKTENKINT KKT8ZER : ^' * j HIRDE ítbEK : VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. . SZERKESZTŐSÉG: j HIVATAT^S • ' 1 PPAÍÍZ-IÍÁZ. FÖLDSZINT, lö ' y °0-ig 1 frt oö kr, 209-tól 300-ig 2 frt 95 kr. ft I Á) fc'i ZKTÉSI ÁR" ' 10T ^ a s»ellet»í részét: illető közlemények kiildendftk. Belyegdij 30 kr. | EÍÍÓHZ évre 6 frt — kr is i A n n ÜTu A T A I • MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjiitóuyosab­i p..] évre . . . . S Irt _ kr ' " * ban közöltetnek. '. Ne^edóvie 1 frt 50 kr I \ SZÉCHENYI-TKR SSl, . . Egy szám ára 7 kr. | ll0Va ft ' a P hivatalos és magánhirdciés'.'i, a !iyilfr» ! rhe szánt knzlí>- JNíJLiiftK SOM gö KM. n __— A ménvek elöfiaetési pénzek és níl{iiiiiiál;isoií iiitézi'iidííl;. m— . O Felebarátok. Budapest, márcz. 16. A felvidéki ínségesek gyámoíitása ügyében nagy értekezlet tilt össze a miniszterelnöki palotában. Igen sokan jelenlek meg a főúri lársaságból, urak és hölgyek, valamint a képviselőház tagjai közül is. Az értekezletet Sza­páry Gyuláné grófasszony nyitotta meg, elmondván, hogy a rossz termés kö­vetkeztében inség uralkodik az ország felső vidékén, s mini hogy e vidék zord éghajlata miatt az inség előreláiható­lag hónapokig fog tartani, társadalmi utou kell gondoskodni az éhezők és szűkölködők ellátásáról. Zichy Jenő gróf indítványára Szapáry Gyuláné grófasszonyt választották az értekezlet elnökéül, a kr viszont Csávossy Béla országgyűlési képviselőt kérte fel a jegyzőkönyv vezetésére. Az értekezlet megalakulása után szót emelt njra Zichy Jenő gróf. Azt hiszi, hogy ennek az emberbaráti akciónak csak ugy lesz teljes és áldásos ered­ménye* ha élére az ország főpásztora, a herezegprimás áll. Fölszólítja tehát az elnököt, kérje meg a herezegpri­más t, hogy vállalja el a gyámolító bi­zottság védnökségét. Vaszary Kolos herezegprimás zajos éljenzés közt jelenti ki, hogy kitünte­tésnek veszi a neki szánt tisztséget s meg van győződve róla, hogy a hol annyi szerető sziv dobog az ínségese­sekért, ott Isten áldása sem maradhat el. ígéri, hogy haláskörében nem, fog elmulasztani semmit, a mi az ügy elő­mozdítására szolgálhat. Az elnök felszólítására Gajári Ödön ( előtér jeszti a gyámolitás módozatait Véleménye szerint a szükséges összeg előteremtésére legelőször is egy nagy országos gyűjtés rendezendő. Föl kel­lene szólitani ugy a helybeli, mint a vidéki pénzintézeteket, hogy részint magnk adakozzanak, részint pedig gyűj­téseket vállaljanak. Felszólítandó!? vol­nának a gazdaközönség köréből azok, kik felesleges terményekkel birnak, hogy a gyűjtéshez terményekkel járul­janak. Minthogy az értekezlet védnök­ségét az ország herczegprimása fogadta el, szükséges, hogy a klérus és egy­általában minden vallásfelekezelü pap­ság belevonassék a gyűjtési mozgalomba. A pén/.ek főgyüjtőhelyéül a magyar földhitelintézetet, a terinénybeli gyűj­tések közvetítésére pedig az országos magyar gazdasági egyesületet ajánlja. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta Gajári indit ványát. Ugrón Gábor azt ajánlja, hogy szó­Ütsák föl az akció támogatására az egyes vármegyékben működő jótékony egye­sületeket is. (Élénk helyeslés.) Az elnök jelenti, hogy Jókai Mór megszerkesztette már a gyüjLőivekre szám, fölhívást. Jókai Mór javasolja, hogy az érte­kezlet mindenekelőtt nevet válasszon. Ajánlja a Felebarátok czimefc, amelyet el is fogadtak. Ezután bemutalja a lel hívást, mely igy hangzik : Felhívás. A felvidéken inség van és ez inség még növekedni fog. A mull. évi aratás a hegyes vidékeken rossz volt. A termés megromlott s az idei ara! ás még messze, van. Ha. a termé­szet mostoha volt fi;iihoz, legyen édes anyjuk a haza. Ha a föld bezártfi keb­lét legmunkásabb gyermekei előtt, nyissa meg előttük keblét az emberi­ség Az éhezők nevében fölhívást in­tézünk Magyarország összes lakóihoz, segélyt kérve a leghívebb, a legszor­galmasabb, a legszegényebb honfitár­sak számára. A ki a szűkölködőknek ád, Istennek ád ; a ki a mennyországba vet, üdvösséget arat. Adományok el­fogadtatnak pénzben a földhitelintézet­hez és termékekben a magyar országos gazdasági egyesülethez küldve, a hon­nan azonnal rendeltetésük helyére fog­nak küldetni s a megválásétólt bizott­ság által a szűkölködők közt kiosztatni. A gazdagok adományait és az özvegy asszony filléreit Isten áldása kiséri. A Felebarátok gyámolító bizottságá­nak élén tehát berezegj) ti másunk áll, ép­pen azért a jótékonyság e nagy eseményé­ről lapunk élén értesítjük olvasóinkat. Ipar- és kereskedelmi érdekeink. A győri keresk ós iparkamara feb­ruár végén (29-én) tan ott közgyűlésé­nek jegyzőkönyvét küldték meg nekünk, melyből a helyi iparunk ós kereskedel­münk ügyére vonatkozó értesítéseket bemutatjuk. A közgyűlésen valamennyi kamará­rásunk jelen volt éspedig Brutsy János, Dóczy Ferencz, Frey Ferencz ós Rudolf Mihály. A kamarai iroda tevékenységét ez idő szerint leginkább az évi jelentés adatainak gyűjtése ós összeállítása to­vábbá az 1892. évre való illetékkive­tés munkálata veszi igénybe. A kamara titkára hivatalos körútját részben befejezte, a mennyiben Eszter­gom, Komárom és Tata városokban megjelent, az illető városokban lakó kültagjainak szives és buzgó segédkezése mellett kereskedő és ipari körökkei ér­tekezett, e városok czégnyilvántartását a lehetőség határai közt rendezte s a kívánt felvilágosításokat minden irány­ban megadta és megnyerte. Titkár előadja a kereskedelemügyi m. kir. miuíszter urnák a kerületi betegsegélyző pénztárak számát, területe ós székhelye megállapítása tárgyában, továbbá ugyanezen pénztárak számának alakja, módja ós ellenőrzése tárgyábau kiadott rendeletét. E rendeletek értel­mében a kamara korábban tett javas­lataival összbangzólag a következő székhelyeken lesz szerezve ker. pénztár : 1. Győr magában foglalja Győrváro­sát ós egész Győr vármegyét, összeseit 4217 ipari alkalmazottal. Illetékes iparhatósága a győri főkapitány. 2. Esztergom magában foglalja Esz­tergom szab kir. városát ós Esztergom vármegyét, 2618 ipari alkalmazottal. Illetékes iparhatósága az esztergom­városi tanács. 3. Komárom, magában foglalja az egész Komárom vármegyét s Komárom városát, 4321 ipari alkalmazottal Ha­tósága a komáromi főkapitány./ J> 4. Pápa magában foglalja Pápa városát és Veszprém in egye pápai, zirezi, de ve­cseri járását 3091 alkalmazottal. Ha­tósága a pápai városi tanács. ÁBTASLAIIL ELÍTÉLVE. Elbeszéled. VII. — Oh, mennyire gyötör a kíváncsiság, mennyire szeretném mar a végrendelet tar­talmát hallani ! — igy szóla Mrs. Wliite leányához Nellyhez, kik Mr. Smith egyik szobájában egymás melleit ültek. — Nemde, kedves anyám, folytatá a lányka — te is osztod véleményemet, mely szerint ezen végrendelet sok különös és titkos dolgot fog napvilágra hozni. És ez a no — madame Mary — ismerheti ezen titkokat mind. Mert eltekintve ama, cso­dálattal határos dolgoktól, melyeket eljegy­zésünk éjjelén mivelfc, még inkább bizo­nyítja ezt magaviselete Mr. ; Smith-tel szem­ben betegségének egész tar (ama alatt. Mind­járt betegségének első napján, mint/tudod, magához hivatta és el nem bobsátá többé és midőn az orvosok kijelentették, hogy a­betegség komoly fordulatot vett, a szegény­beteg elhívta két legjobb barátját és a köz­jegyzőt, elkészítette a végrendeletet és mie­lőtt lepecsételték' volna nem mutatta meg senkinek, csak m. Marynak, sőt neki adta át megőrzés végett. Mindezt Gyulától tu­dom, ki nagyon fajialja, hogy atyja ót mellőzve, egy idegen nő kezére bízta a végrendeletet. — Ugy van, lányom ; barátnőnk min­denesetre nagy befolyással volt a boldo­gultra. De móst hallgassunk, íme itt van­aalTaz urak." ?$ ,* tfttfe. ffüirft Uré A közjegyző, egy írnok és még két bi­vatalos ember lépett a szobába ; Mrs. White bevezette őket a terembe, a hol Gyula, m. Mary és lánya már várta az érkezőket.! Madame Mary átnyújtott egy nagy, több pecséttel ellátott borítékot, melyet ez fel­vágott, kivett belőle egy okmányt és han­gos szóval kezde olvasni : Végrendelet. A mindenható, élő Isten nevében ! E so­rokat tiszta, egészséges észszel és ép érzé­kekkel írom és elrendelem, miszerint a benne foglaltak szórol-szóra, megmasithat­lanul teljesíttessenek. Én kedves fiam, íme elköltözöm atyáim­hoz, el válok tőled örökre, hallgasd meg tehát utolsó szavaimat és tégy, a mint parancsolom. Isten elszólít ez árnyék világból, még mielőtt elértem volna az aggkort; azzal kecsegtettem magamat, hogy tanuja leszek boldogságodnak, hogy gyermekeiddel eiíyef­legni fogok s íme menyekzödet látnom nem engedtetett meg. De mit tehetek ért, gyarló ember! Isten mondja menj ! és mennem kell. Mindazonáltal hálát adok Tef reintömnek, a miért nem hírtelen szólított el az élők sorából és hogy érzékeimnek épek, minélfogva elmondhatom neked mindazt, mit eddig eltitkolnom kellett előt­ted. Éu teljesen bizom benned, hogy tel­jesíteni fogod.. végakaratomat, hogy békében nyugodhassam síromban. Fiam, fiam, drága egyetlen fiám ! Há­zaim, üzletem, szóval egész vagyonom a te birtokodba esik ; de elrendelem és megpa­rancsolom, hogy a Highbaumstreetben levő házamat add át örök birtokul ezen nőnek, ki jelenleg mellettem van : madame Mary­nak ; továbbá üzletem tiszta jövedelmé­nek egyharmada örök időkre szintén övé legyen. Jól tudom, csodálkozni fogsz ezen külö­nösnek látszó végakaratom fölött, a mint csodálkoztál utóbbi tetteimen, lerántom te­hát a leplet és feltárom előtted multamat. Halljad tehát történetemet és cselekedjél, a mint parancsoltam neked. Szép Magyarország felvidékének egyik városában születtem ; atyám gazdag és te­kintélyes ember volt és én egyetlen fia voltam. Midőn ama kort elértem, atyám szemlét tartott a vidék leányai fölött, hogy számomra feleséget szerezzen. Talált is egy szép, csinos lánykát, kinek szülei nem vol­tak ugyan gazdagok ; de magasra nyúló családfajuk oly csáberővel birt atyámra nézve, hogy ezt a lányt nekem szánta. A szerény körülményekben éio szülök termé­szetesen nagyon megörültek a gazdag nő­nek és az eljegyzés elhatároztatott. ííéhány nappal eljegyzésünk előtt eljött atyámhoz és igy szolt ; «Uram, ama szép lány, kit. ön fiának szánt, az én kedvesem, szeretem Öt szivem egész hevével és ö viszontszeret engem. Esdve kérem, uram, ne rabolja meg boldogságomat, életemet . . .» Atyám azon­ban nem hallgatott a szerencsétlen fiatal ember könyörgésére és durván kiutasította. Én Óly c kevéssé ismertem ezen fiatal em­bert és viszonyait, mint leendő menny­aszonyómat ; atyám parancsolta: veddel! — ós én elvettem. Ama szerencsétlen fiatal ember boszút esküdött ellenem és féleségem ellen és ezen boszút végre is hajtotta rettenetes módon. Néhány héttel lakodalmunk után eljött hoz­zám üzlet dolgában és bemutatta magát, Nom, ki .szintén jelen volt, 'hidegen fogadta és tudatta velem, hogy ők már régi isme­rősök. Finom modora, élénk társalgása és szellemes ötletei áftaí megnyerte tetszésemet és kértem öt, látogasson meg minél gyak­rabban. Persze akkor még nem sejtettem ; hogy az eleven Luczifert szoktatom há­zamba, ki boldogságomat, egész életemet tönkretette. Gömöri Oszkár — ez volt neve — azóta gyakori vendégein volt és vala­hányszor hazajöttem és feleségemtől érte­sültem, hogy Gömöri itt volt, mindig saj­na itam, hogy elmulasztottam őt. —- Nőm­mel meglehetős csendes éleiét éltünk ; néni turbékoltunk ugyan, miíit; a szerelmetes galambok, de iparkodtunk egymás' kedvese járni és. ügy látszott, ' felesége«i is még volt elégedve sorsával. Göuiori látogatásai mind. sűrűbbek lettek és" nőm már "panasz­kodni kezdett:, hogy nagyon iYsokat un­tatja öt - én, meg is' neheztelteui érttvíiogy ily .ritka szellemes ember társaságában mi­ként, lehet unatkozni, tiovid idővél fiunk születése wtán nőm elment szüléihez, hogy oítt felüdüljön. Alig volt ott néhány riápíg, megjelent a2 első vészmadár házasságunk derült egén : egy névtelen levél volt az, mely elmondja, hogy feleségem tgeu jŐl érzi magát; sokat mu­lat egy , bizonyos ember társaságában, ki már itthon is gyakran ellátogatott hozzá és a véletlen többnyira olyankor hozta öt hozzánk, midőn éh távol voltam. És mint­hogy a szép' menyecske szülei házában sem |-érzi magát teljes biztonságban^ elhatároz-

Next

/
Thumbnails
Contents