Esztergom és Vidéke, 1892

1892-03-17 / 23.szám

5. Veszprém, magában foglalja Veszprém városát s a vármegye veszprémi és enyegi járását 2686 alkalmazottal. Illetékes iparhatósága a Veszprém városi tanács. Az osztályok letárgyalták e miniszteri leiratokat s mint egyelőre további intézkedéseket nem igénylőket, tudomásul venni javasolják. A marosvásárhelyi keresk. és iparkamara a kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnái aziránt kérvényez, hogy rendeltessék el, miszerint: 1. kereskedő-tauouczokká <esak oly; növendékek vétessenek fel, kik jó magukviselete mellett a 2-ik középosztályt jó sikerrel végezték; 2. hogy a tanonezok a tanév kezdeté lől ijijé v íg í"e I v e he i ők 1 egy en e k •« gy a n, ile az uzatán jelentkezők, azon tanévben csak Kendkivuli tanulóknak t<ekintessenek ; B. hogy a tanonezok az alsófo'ku keresk. tanoncziskola 3-ik osztályának kielégítő eredménynyel való végzése előtt egyáltalán felszabadithatók ne

r "legyeuek. Áz osztályok javaslatának előadása és beható vita után, melyben Frey Ferenez orsz. képviselő, kültag, ugy Brutsy János és Dóczy Forencz kültagok vettek részt, a közgyűlés elfogadta az osztályok javaslatát, kibővítve a titkár által tett pótindítványnyal a következőkben: A kamara tudatában van az ipari és kereskedelmi szakoktatás terén nyi latkozó hiányoknak, át is van hatva azon vágytól, hogy e hiányokon segítve legyen, de figyelembe véve azon elemi erejű akadályokat, melyek a hiányoknak a társaskamara által javasolt módon való orvoslása elé gördülnek, tekintettel arra is, hogy illetékes körök értesítése szerint a 1 kereskedelmi okiatas reformja küszöbén áll s mig ez a valósnlás stádiumába jut, az érvényben levő törvényes rend a legszükségesebb kivá- i ualumk kielégítésére alkalmas, sőt igen sok helyen a fejtelen viszonyok 1 folytán még ezt is lehetetlen mereven életbeléptetni: mindezek fol v- • tán tudomásul veszi a társkamara i felterjesztését s e kórdós rendes évi i jelentésének tárgyalni való ügyei i közzé sorozza. i A kereskedelmi m. kir. miniszter rendeletét a kamara közgyűlése külön i bizottságnak adta ki előkészítés czóljából. ' A titkár előterjeszti, hogy ez ügyben az elnökség megkereste a kamara kültagját, a kir. tanfelügyelőket, az 'partestüleket külön-külön véleményeik beterjesztésére. Ekként a kerület minden részébői az ügyet több oldalról' megvilágosító jelentés és adat érkezett be, melyek anyagát a kiküldölt bizottság s azután az ipari szakosztály behatóan mérlegelte. Előre kell bocsájtani, hogy kamaránk az ország uyugoti részének ipari és keresk edeimi kultúra által áthatott négy oly vármagyéjét foglalja össze kerületébe^ melyek kiválóan iparüzŐ városokat nagyobb számban ós jelentékenyebb példákban mutathatnak fel, mini más országrészek. Hinnék folytán nagy indokok szólnak amellett, hogy keresk. ügyi miniszter ur idézett szánni rendeletében «eg\előre legalább* kettőr*> jelzett szakiskola létesítése alkalmával a győri kamara kerület éken ne ez a minilita alkalmaziassék, hanem az ipariskelák vagy tanműhelyek nagyobb számban létesíttessenek és pedig annál is inkább, mert ily szakiskola vagy tanműhely a kamara kerületében ^z ideig egy sincs s a kamara maga mint egészen uj intézmény, vagyoni viszonyainál fogva ez i<lő szerint még ilyenek alapítását nem eszközölheti. A bizottság ezen vezérelv melleit az I egyes székhelyek az alkalmazandó iparágak kérdésében a következő megfontolt javaslatot teBzi, tnelyet az ipari szakosztály is ajánl elfogadásra. Sorrendben javaslatba hozza székhelyekéi s minden székhelyre alternaíivé ezen iparágakat: 1. Oyőr; elsősorban vas- és fémipar ; másodsorban fa-, esetleg agyagipar. Veszprém ; első sorban fafaragó, másodsorban szövőipar. 3. Pápa ; agyagipar, esetleg ruházati ipar. 4. Esztergom; bőripar, esetleg ai aszta! os-ipar. E javaslattal el len léi ben a kainnrn esztergomi kültagjai Esztergomot kíván Iák Veszprém helyett a második, vag\ esetleg Pápa helyett a harmadik helyn sorolni. A titkár statisztikai adatokká! s az í 1 lei ó városok ós vármegyék közgazdasági helyzetének kidomboritásávat sorolta fel az indokokat, melyek a bizottságot és az iparosztály javaslatának ily értelmében való megtételére bírták. A közgyűlés nagy szótöbbséggel elfogadta az iparosztály és kiküldőt: bi/otiság ja-vaslaiát s ily értelemben teendő felterjesztést baájttót a keresk.-ügyi miniszter úrhoz intézni. Az Esztergom sz. kir várossal összeépült községek : Szt.-Györgymező, Szt Tamás és Víziváros képestiett iparosai testületet kivannak alakítani s e tekintetben a törvényes alakiságok betartása után az illetékes iparhatóság véleményezés ezéljából á;teszi a kamarához a testületi alapszabálytervezeíet. Az ügyben a kamara közgyűlésének 1891. évi 189. sz. határozatával képest meg lőu hallgatva az esztergomi ipartestület, mely az uj ipartestület alakulását a sajátos helyi viszonyok szempontjából nemcsak hogy üdvösnek nem tar'ja, de határozottan károsnak s benne az egy városbeli iparközönség egymás irányában való ellenségeskedése ós versengése törvényesen szerzett székhelyét látná. Megjegyzi az ipartesiület hogy ez idő szerint a kir. város és a vele összeépült községek közösen tartják fenn az iparos-tanoncziskolát, közösen használják a hetipiaezot, szóval minden életviszonyaik akként vaunak rendezve, mintha politikailag is egy város kötelékébe tartoznának. Az iparosztály tárgyalta az ügyet s ezélszerüségi okokból az esztergomi ipartestület álláspontjára való helyezkedést javasolja a közgyűlésnek. Ugyanily értelemben nyilatkoznak a kamarának jelenlevő esztergomi kültagjai. A közgyűlés az ipari szakosztály javaslatát elfogadva figyelemmel van azon indokokra, melyeket az esztergomi ipartestület beadványában előad s tekintettel arra, hogy habár említett községek a politikai igazgatás szempontjából különállók is, de ipari élet tekintetében területegységet képezők: véleményét az uj ipartestület alakulása ellen nyilvánítja; mert habár törvényes alakiságok az alakulásnak útját nem is állják, mégis a kamara, mint az iparérdekek pártatlan képviselője, e kérdésben a gyakorlati eredményeket tekinti s Esztergom szab. kir. város és a vele összeépült községek viszonyai közt e helyon még egy ipartestület alakulása állal épen azon ezé lókat látja veszélyeztetve, melyek istápolására az ipartestületek hivatva vannak. iiihkk. — A primás nyilatkozik. Vaszary Kelos herczegprimás már bevégezte a szt. István-társulat keddi naggyülését megnyitó elnöki beszédet, melyet nomesak az ország közvéleménye, de a külföldi Sújtó is érdeklődéssel vár. A primás elnöki megnyitó beszédében igen sok vonatkozás lesz a napirenden levő egyházpolitikai kérdésekre s főkép az el keresztelés rendeletére. A szt. Istváuársulat közgyűlése ulán a herezegpriinás a húsvéti ünnepekre székvárosába utazik. — A magyar mezőgazdák szövetkezetébe lepett be a uapokbau herczegprimásunk. — Vaszary és kath tanítóképzésünk. Komlóssy Ferenez tanügyi lapja nutikori jelentésünket a következő sorokkal aposztrofálja ; Pár hét óta ismóelten fölmerüli fővárosi körökben az a hír, hogy az nj egyházfejedelein, a kath. nepnevelósügy satlárd alapját képezendő unitó-novelés érdekében a főegyházmegye három tanítóképzőjéből egy, a tiaí kor kellő színvonalán álló intézetet szándékozik alapítani, g illetőleg összevonni Esztergomban. E híresztelés a napilapok közlései szerint megerősítettnek látszik, azon kevés különbséggel azonban, hogy a nagyszombati vonatnék Össze az esztergomival, mig a budapesti továbbra is fennmaradna.— A napi sajió tudósítása szerint a tert vezett uj intézet uj épületben, gazdag fölszereléssel, kiiüuő tanári karral, mintaszerű intézőinek ígérkezik s egyik lényeges intencziója lenne a felsővidéki lót ajkú növendékek alaposabb fflegmagyarosiiását ise őmozdiiani. -^-Csakis a gyakorta, i tanítás terén oly kiváló tapasztala

1 okkal és elért fényes gyakorlati eredményekké} dicsekedhető főpap láthat a és érthette meg a kath. tani.tókép/;és szegényes állapotát, a melyben — fájdalom —a fömegye mindhárom tanítóképző-intézete szenved. Czélszerütleu épületek, botrányosan gyarló felszerelés, kevés és többnyire nem egészen hivatott tanárok voltak okai eddigelé a kérdéses 3 tanintézet gyarlóságának (?) és annak, hogy nevezett intézetek az állami tanintézeteknek mögötte maradtak. Tudva egy ily intézet létrehozására szükséges Összeg tekintélyes voltát részünkről csak évek mnlva reméljük annak létesítését, sőt még későbben, ha az esztergomi mellett a budapestiuek hasonló fejlesztése i«, elhatározott szándékát képezné a nagylelkű egyházfőnek. — öröm tölti el szivünket e nagy horderejű terv felmerülése alkalmával, « ez örömünkben kétségen kivül osztozik velünk az egész magyar kailt. világ. — Vaszary Kolos herczegprimás csak ápril havában jönne vissza székvárosába. Romába való utazásának ideje még nincs pontosan meghatározva, azonban az eddigi tervek szorint a tavaszi konzisztóriurn után, mely bibornokká fogja kreálni, elutazik a pápához a bíbor kalapért, melyért minden uj bibornokuak személyesen kell a sz. atyához mennie. — Aranymisés pap Jezsó Mihály szöígyéni esperes-plébános a minap üu* nepelte áldozó-papságának ötven éves jubileumát, mely alkalomból gyönyörű kehelylyel leple meg a párkány kerületi papság. Az ünnepben reszt vett Szölgyén község egész lakossága 8 az érdemes férfiú arauymiséjtt'e igen sokan eljöttek a környékről is. JeZ&á Mihály 47 esztendeje, hogy plébános s 30 os tendő óla viseli az esperosi s a zsina vizsgálói tisztséget. — Majtáth iyőrgyné a magyarországi központi Frőbel-uőegyesület védnökasszonya, a felejthetetlen kath. főúr özvegye, a hitbuzgó kath. nők e mintaképe lemondott az egyesületben eddig viselt állásáról. E lemondás bár az egyesület társadalmi jelleggel bir, a mai körülmények közt, kiváló fouíos eseményt képez, melyet a szabadkőműves alapitások sokat kürtölt dicsőségének némi illusztrálására meg kell bőszé In üuk. — Először közöljük a lemondást tudató levelet, mely Rosenzweig Saphir Satoltához, az egyesület alelnökéhez volt intézve s igy hangzik : Tekintettel arra, hogy már egy évi ized óta a fővárostól távol, teljes visvauvonu! faágban töltöm napjaimat. : a védnökségem alatt álló egylet mük* d-sét érdeklődő figyelemmel többé nem kisérhetem, a gyermekkertósznők képzése, és a gyemekek nevelése körül kövelett elveit és eljárását közvetlen tanulmányozásom tárgyává nem tehetem. Ezt pedig tennem annál inkább parancsolja lelkiismeretem, miután már több ízben merültek fel hangok, melyek a FrŐbef-féle nevelési rendszert, különösen valláserkölcsi szempontból kitogásolták, mely véleményt ujabbau — a kisdedovásról szóló törvényjavaslat főrendiházi tárgyalásaitól — sgy tudós püspök nyilatkozata is megerősített. Mindezeket tekiutetbe véve, elhatároztam, hogy a Frőbel-nőegyJefc vódökségéről lemondok, s midőn Nagyságodat arra kérem, hogy ezen visszavonhatlan elhatározásomat a jövő közgyűlés tudomására hozni szíveskedjék, egyúttal köszönetet mondok a megtisztelő bizalomért, melyet az Egylet részéről sunyi óveu ét érdemetlenül taták — már mint a menyecske és ama bízón, o* mi ember — hogj néhány hétre ellátogatnak N . . . fürdőbe. — Nem mondhatnám, hogy ezen aljas rágalmazás hatott volna rám, mert csakugyan rágalmazásnak tartottam és igy a levelet elégettem és feleségemnek nem is említettem. Midőn azonban két nap múlva feleségem azt irta,! hogy az orvos tanácsára kénytelen néhány hétre N . . . fürdőbe utazni, mégis ugy < éreztem, hogy legjobb volna most rögtön N . . ,-böí jött feleségein levele; megírja,' Wgy szerencsésen megérkezett — a gyer• Umkét líí^íeinál hagyta — és reményű, • • hogy néhány hét imilva teljes egészségben visszatérend kedves férje ura karjaiba.! Ezen levéllel egyidejűleg megérkezett egy névtelen levél is — az első levélíró kezé- , tŐl — ő is tudatja, hogy nőin megérkezett még pedig ama fiatal ember társaságában. De már ennek fele sem tréfa — gondolám — tisztázni kell a helyzetet. Ezalatt a városban is kezdtek beszélni felölünk és mint rendesen itt is agy volt, hogy a lehető legközelebbi vonatta) jöjjön haza, ellenkező esetben magam megyek ej érte. Harmadnapra nőm itthon volt; hidegen fogadtam, ő pedig folyton unseolt, magyaráznám meg neki eljárásomat. Nem volt bátorságom hozzá % az asszony pedig elkez-; dett — sirni és duzzogni. Másnap megjelenik — Gömöri nr. Legjobban szerettem volna ott rögtön összekaszabolni az atezátlant, de fékeztem dühömet. K'őm —* ngy tetszett előttem — s a • •'.ottnál nyájasabban fogadta és sokat ii-*<

;

veitek. N&at nézhettem üke* igy egymás mellet! é.* eltávoztam \ de vérem forrott, nem voltnyugtom és csakhamar viszszatértem. Valami ürügy alatt elküldtem az asszonyt és — kérdőre vontam a csábítót Ez ördögi mosolylyal tekinte rám és — bevallotta aa egészet. Elvégre is — monda iszonyú nyugodtsággal — ha ilj szép menyecske felszólít egy fiatal embert, kivel már évek óta a legjobb viszonyban él, hogy kövesse Őt fürdőhelyre, hát ki tudna elfentállani. És itt elbes/.élte előbbi viszonyát feleségemhez, valamint axt is, hogy atyámat idejekorán figyelmeztette. Nem voltam képes többé dühömet fékezni és torkon ragadtam a gazembert. ; de 6 eresebb volt nálamnál és kiszabadult kezeim közül. Különben — tevé hozzá folyton mosolyogva — ha meg is ölue itt saját szobájában, elfognák önt mint közönséges gyilkost és bitófán lakolna elhirtelenkedéseért; van ennek más módja is . .. Másnap megverekedtünk. Szivemre czélzotl a gonosz, szivembe akarta mártani gyilkoló eszközét, de láthatatlan hatalmak ellökték kezét és esak szivem tájánál fúródott be a kard, hol nemesebb részekei nem sértett. Eszméletlenül vittek haza, hol feleségem — ki mitsem sejtett — sirvu fektetett ágyba és gondosan ápolt. Midőn visszanyeltem eszméletemet és megpillantottam nőmet, durván elutasítottam magamtól. Sirfc, könyörgött, hogy ő ártatlan nem tud semmiről ; de nem hallgattam rá. Hazament szüleihez. (Vége következik.)