Esztergom és Vidéke, 1892

1892-02-18 / 15.szám

Ne csüggedjen el pásztor, na a téredőt makacskodni látja s ha fáradságának és szorgalmáuak eredményéül a tévedő ben semmi jóakaratot nem italéi. De óvakodni koli a jó pásztornak, dehogy sajnatkozváu a tévédőkön, maga is helyeselni, vagy gyöngíteni látsza-; uék hibáikat. Egyesíteni kell a szelídséget szigorral. V. A papi hivatal megosztásáról írva a következőket mondja : A pap az emberoktől vétetvén, az emberekórt helyeztetik azokba, melyek ,az Istenhez tartoznak, hogy felajánlja: az ajándékot és áldozatokat a vétkekért. Üuie a papi hivatal nagysága 1 Közveti tők vagyunk az Istenes emberek-közölt 8; magát a megtestesült Igét ajánljuk fél; áldozatul az emberek vétkeiért iwt-örök atyának, ó megremegtető fensége a papi hivatásnak !» "Ua már a papnak a tanítói és az, -orvosi működése is megkívánja, hogy, . az .Istennek • tökéletes einbero legyen, mit mondjunk arról a hivatásról a , mely által iközvelilő ós közbenjáró tisztet vállalt a* Isten is az emberek; között. De *a ki igaz, legyen még igazabb ; a ki szent, legyen még szentebb. Le ^ryen példánk Krisztus és utunk az ő: afcja.» ¥égtil arra inti a papjait, hogy imádkozzanak egymásért ós Ő érte, s igy fwi»«i be a levelet; A békesség Istene begyen alkalmassá titeket minden jóra, hogy az ö akaratját cselekedjétek, az munkálván beunet«4et, a mi kellemes ő előtte Jézus Krisztus által., kinek dicsőség legyen mindörökkön örökké Amen. Farsangi alakok. I. A lovag. Még a Xll-ik század alakja. Épen azért amakronizmus. Megveti a mai vi galmak szol lemét, hanem azért végigtánczolja a mulatságot ós pedig unatkozó mamákkal s elhagyatott vén leányokkal, mert lovagiasságnak tartja, hogy azokat is mulatassa, a kiket a világ kigúnyol, mikor tánezra perelnek. A rendezők szembe istenítik s a háta mögött szánalmas baleknak tartják. i 11. A robotos. A huszonegyedik tour tánczosnőyel ' még mindig velőtrázó elszántsággal 1 rohan végig a termen. Valóságos pokolgép mind a két lába. Ozsona-alakjairól , névsort vezet s habára harmiucznegyedik t touruál már vért izzad, még se engedi, f. hogy az első tánoz végén hátraléka maradjon. A mint a tour elvégződik j kimerülten roskad össze az ebédlőben s a helyett, hogy halhatlauságot kérne, . bocsánatot kér három hölgytől, a ki i petrezselyem árulás helyett épen harj madszor vacsorál az ebédlő menedékében. Hl. A szerelmes. i Nagyon ritka alak. Valóságom tünemény. Arról lehet ráismerni, hogy -sohase mozdul imádott ja elől s szó nélkül., kéjesen szenved, mikor a robotosok a lyukszemére taposnak.Csak a második négyest lejii ihleitel, de szörnyű szórakozottsággal. Egész regeiig Őrzi az imádolt legyezőjét s a helyett, hogy szerelmei merne vallani } s szépen megbeszélné az esküvő dáumát elkeseredetten iszsza a czukrásznál a jegesionger keservé', mikor az imádott másra mosolyog. IV. A veterán. Minden hadaslyáu oroszlánokkal álmodik s megrémül egy kis egérke merényletétől. Minden vei érán tánczos azt hiszi, hogy meghódiija a világot ttil| gyakorolt lábaival, pedig legtöbbször íisak arra lánczol, hogy megnevettesse i szánakozás idegeit. Mikor a veterá nok is Caruévál hadseregébe kerül nekik kor már rosszul ütött ki az idei á'litás. V. A zulukaffer. Megjelenik a szünóra után következő első jeleneiben, hanem európai kosztümben — frakkban. A legsötétebb Afrika szenvedélyével kezd ugrándozni. Csakhamar fölülmúlja üvöltésben Nubia párduezát s megszégyeníti sivitás dolgában Abisszinia elszánt hyénáit. A legfehérebb Európa reszketni kezd a legsötétebb Afrikában. A vérlázító csatazaj és öldöklő zsivaj között valóságos földindulás kerekedik. Már alig hallani a hegedűt, mert egy szilaj zulu fojtogatni kezdi a halálrarómült czigányt, hanem azért még mindig tart n a rémületes tombolás. Csak a hatvanas évek jó mamái ég papái ejtenek egy könnyet az afrikaira fordított néhai csárdás sirhal mán Uj könyvek. — A N i b e 1 u u g-É n e k. Ford. Szász Károly. Második kiad?ís, Budapest, Athenaeum kiadása. Ara fűzve f. 2.40 — Ama számtalanszor felmerülő váddal szemben, hogy a magyar ember könyvet vásárolni nem szeret, jól esik, ha néha élő czáfolatot nyerünk, mely — bár magunknak is meglepetésül szolgál — annyi haszonnal mindenképen jár, hogy az irodalom barátait csüggedéstől megóvja, ós nem enged lemondanunk egy élénkebb irodalmi élet, széleskörű iiodalmi érdeklődés kólába helyezett reményünkről. — Ily élő czáfolatul szolgálhatott a Fritliiofmondának, a modern északi költészet eme gyöngyének, mult karácsonykor megjelent második magyar kiadása, s hasonló kellemes meglepetést nyújt a Nibeluug Éneknek az Athenaem kiadásában most piacára kerülő második kiadása. A Nibelburg-Éoeket, a németek légii agyobbszerü nemzeti eposzát, ;Szász Károly jeles fordításával már 1868-ban ültette át irodalmunkba, és pedig, amint ő maga mondja, kiváló előszeretettel foglalkozott e munkával kiváló belbeeséu kivül azon érdekért is, mely a mi Etelénk mondakörével való összefüggése folytán azt nekünk, a németeken kivül, minden más nemzet között kétségkívül legközelebb állóvá s legbecsesebbó / teszi. A Nibelung-Ének fordításának eltér-1 jedósét tehát két ok magyarázza : egyrészt örök költői becse ós kifogyhattad belső szépségei, melyek azt a világirodalom első eposzai közé emelik ; másrészt számos vonatkozása és összefüggése a Hun mondával, Attilával, Budával stb. melyek reánk nézve annyival is foutossabbak, mivel a hunmoudakör legrégibb költői feldolgozását képezik, miuőt saját irodalmunk emlékei közt hasztalan keresnénk. Az uj kiadást Szász Károlynak 31 lapra terjedő előszava vezeti be, mely ben a mű méltatását és a vele összefüggő irodalmi kérdések taglalását adja. — A könyv krállilása, papírja, betűi és nyomása fényesnek, ára pedig olcsónak mondható. Közöségünk önmagát tiszteli meg, ha mielőbb egy harmadik kiadás megjelenését teszi szükségessé. * Jankó J á n o s. A Kalotaszeg magyar népe. Néprajzi tanulmány 11 láb la rajzzal és 1 térképpel. Budapest I Az Aihenaeuin kiadása. 230 lap* — Ara 2 frt. Magyarország magyar • népeinek jelen élete, ethuographiája eddigelé sem az egész országra, sem annak egyes vidékeire részletes kutatás tárgyát nem képezte. Szerző e kötetben hazánk egy kis részének, a Kalotaszeg harminczhároni falujának néprajzi leírását nyújtja; belefoglalja abba a népélet minden nyílváuulását, jelenségét a topographiai elnevezésekéi., azok népies és tudományos magyarázatát, a falvak leírását, a templomok magyar díszítését, a ház fölépítését, a ruházatot, a táplálkozást, a születési ,lakodalmi és temetési szokásokat, a keresztény üinépek megünneplését, ogyéb népszó kási sajátosságokat és babonákat. Külön tárgyalja a hires koltaszegi házi nő iparnak (varrottas) lörtónetére vonatkozó adatokat- * hü/elvételek Után készült rajzok eitoalifc még e minden te kin tétben érdekes ós melegen ajánlható mű becsét. Megrendelhető a kihivatalban valamint bármely hazai könyv kereskedés utján is. « — B r e t H a r t e, az utolérhetlen amerikai író, ki még folyvást bámulatos tevékenységgel bocsátja közre kisebb-uagyobb müveit, az utóbbi időben kevesebbet fordul meg a magyar olvasó közönség előtt, részint talán azért, mert Bret Harto tömör stílusát az angolból fordítók közül csakkevesen tudják megérteni, — annál kevésbé pedig visszaadni. Nagyobb munkái azonban mind megjelentek magyarul is ós az Egyetemes Regénytár kiadói érdekes dolgot cselekednek és valódi szolgálatot tettek a magyar olvasó közönségnek, midőn a hírneves író «»gyik legújabb remekét Terba Bueua cziinuiel kiadták Fái Béla fordításában s vele egy regénytár színvonalát és értékét csak emelték. A regény Sau Franciskóbau játszik, e bámulatos gyorsasággal nagygyá fejlődött városban, ott az Arany-Kapu mellett s személyei részben még a régi amerikai alakok, mint Peudelon ezredes, az eldoradó-bauk igazgatója, maga Bret Harte is keveset teremtett még elbeszélésének drámai ereje ós meglepő fordulatai bízvást versenyeznek korábbi müveivel. Bájos leány alakja, ki a «Terba Buena» nevet viseli, meg «Hovard Kati», ki a régi San Franciskóbau a női elemnek úgyszólván egyetlen képiselője, a művészet legnagyobb tökéletességével vannak rajzolva. Egy modern frauezia pszicholog-és regényíró kötelekre laposította volna el azt, a mit Bret Harte a maga egyszerűségében másfél kis kötetben elmond. Az E. R. VII. évfolyamának 6. és 7-iki kötetete foglalja magábau Bret Harte e nagy érdekű müvét, 8 toldalékul Mrs. Hungerfordnak, a mai legkedveltebb angol asszony-írónak egy elboszólésós közli : «A kis makranczos» czimmel, mely csupa elevenség, tüz és kedvesség. A két kötet ára csinos piros vászon kötésben 1 frt. HÍREK. — A herczegprimás Budapesten. A herczegprimást hétfőn Szapáry Gyula gróf miniszterelnök és Csáky Albin gf. vallás- és közökt. miniszter kereste föl. A primási udvar Esztergomban maradt. Csernoch kanonok dr., az iroda vezeöje, hétfőn megérkezett s Öudáu marad. A budavári palotában többen jelentkeztek kihallgatásra. A herezegprimás, hogy a nála tisztelegni kiváuók te menjenek fel a várba esetleg hiába, még e heten rendes kihallgatási napodat 8 órákat fog kiitizui. A konsekrávió alkalmából jótékony ezé lókra szánt 40.000 forintot, a különböző emberbaráti egyesületeknek a primási udvarból most küldik szét. — JJizony, — ha sok szép fiatal, de önmagával elégedetten asszonyka — mielőtt a rizsporos dobozba nyúlna, —jól megnézne A színésznőket a kiknek, sokszor kénytelenségből kell festeni magukat, — megváltoztatná szándékát s a helyett hogy toilette — tükreinek fiókjába tenné a szépség —- szereket, — bizony hamarabb kidobuá .azokat saját kezecskéjével az ablakon. Ea eiek után — Asszonyom. — azt hisaem, nem fog kételkedni a felől, bogy walyea lesz kérdésére a felelet. Még egyszer tehát: «Nem szabad és nem lehet bőrünk épségének és szépségesek veszélyeztetése nélkül szépítő szereket has7nálniok. Farsangi esmgés. |. Egy szapora beszédű, de mégis szavabi-i hető asszonykától hallottam a kis Jolán, egy szomszéd községben' bimbóoska észter- I gomi kalandját. j Jolánba bálozni akart. De nem otthona- \ ban, a kishelyíségben, hol a deszkapadlót j kőfeskásával simítják, a a gavallérok nem oly simák, mint azok a «kedves városi uracsok. IU Esztergomban akart bálozni, s ha ez a kis makranezos, tulbeczézett apai kedvencz .

1 valamit eltökél, a zsarnokolt apa hiába vergödik : be kell nyúlni zsebébe, Jolánka a bál előtt egy álló hétig nem almit. Nem C3oda, mikor a papa minden este rémhistóriákkal ingatta. < Bizony Jolán, kuruez gyerekek azok a városi legények. Ugy kell vigyázni a szavukra, mint a húsvéti prédikációra ; csak elhinni nem szabad egy betűt sem. Aztán, ha valami görbét találsz rá felelni! Kika| czagnak s a szemed közé vihognak. | No meg hágj csak táncz közben vala'melyiknek a lábára. Uramfia, ott maradsz ülve egész éjjel ; mind szökik elüled. De i főleg, Jolánkám, ne adj senkinek kosarat. I Beköszöntött a nagy nap. Egy egész tár| szekér bőröndöt, skatulyát gyűrtek be a ; kocsiba. Jolán és a mama a háznép pityergése között indultak a nagy útra. | A papa az otthon maradt, mondván itthon is lehet ferblizni. Mikor Jolán sírva — nevetve megölelte az öreget, —az újra ráparancsolt: Aztán Jolán vigyázz, ne adj senkinek se kosarat. Jolán tánozolt, nagyon sokat tánczolt és a mama szive is gyorspolka — ütemben tánczolt az örömtől. A souper alatt felségesen mulatott. Kö| lőnösen szomszédja, a II. négyes — tán! ezossa, valami finom gavallér. Sziporkázott ja szellemtől. ! Jolánt földre szállt angyalhoz hasonlitá és eskűdözöt, hogy ezt először életében 8 csak Jolánnak mondta. J De másról is beszólt. Eperajkakról . . . 'csókról . A mama bóbiskolt, Jolán meg egészen nekipirult. j A souper — csárdást azzal a kedves gaI válténál aprózta. Jolán egyszerre ?i

fejéhez ! kap. Oh fátum ! A frizura felbomlik. | A mama nincs sehol. Az udvarias tán1 dós bevezeti Jolánt a toilette — szobába. Itt sincs senki. A szoba egy spanyolfallal kétfelé van választva. A gavallér újra csókot említ. Jolánka reszket . . . mint a rózsalevél s egyszerre csak érzi* . . ott a . . . puha selyem vállon azt « tüzes, szinte izzó szorítást. Abban a pillanatban a spanyol fal mögül kilép a fodrásznő és a fűzőjétől megszabadult — mama. Jolánnál persze eltörik a mécs . . . sa nagy csuklástói csak nehezen tud szóhoz jutni. Végre könyek között morzsolgatja : — De mamuskám . . . ö nagyon kért, és a papa szigorúan rámparancsolta . . . hogy ne adjak senkinek se kosarat. J. L. >o<S)o<—— A legelegánsabb divatlap a Divat-Salon, melyet Szabónó Nogáll Janka szerkeszt. Ezt igazolja a febr. 15-iki szám is, mely divat illusztráczíóival éppen ugy, mint szépirodalmi közleményeivei lebilincseli figyelmünket, Palágyi verse, Murai elbeszélése, egy olasz regény, Czóbel Min ka több szemelvénye ós arczképe valamint egyóbb igen érdekes rovat van a füzetben melyei még a szép magyarnők arczképcsarnoka is diszit. őszintén ajánljuk, mert teljesen fölöslegessé feszi a külföldi divatlapokat. Ára félévre csak három forint. A havonként kétszer megjelenő divat-szemle kiadótulajdonosa : Mezei Antal, Budapest, GHzeíla-tór 1. sz. a.