Esztergom és Vidéke, 1892

1892-02-11 / 13.szám

létünk lobogó lelkesedéssel vesz részt azou osztatlan örömben, a melylyel az egész magyar nemzet valláskülönbség nélkül fogadta Főmagasságoduak Magyarország herezegpri másává törtónt legyelmesebb kineveztotését. FŐmagasságodnak csendes, de barmatként áldásthozó, hazafias munkában eltöltött és papi erényekben gazdiig, emberbaráti tevékenységekben fénylő múltja azon tanári pályáról felénk sugárzó, lüktető hazaszeretet, melyen 30 évnél tovább működött e jelszavak alatt: ^szereltek az Istenek, mert tanítóvá tettek* s mely tiszteletre méltó pályának a történelem hazafias irányú előadásával a fiatal nemzedékre, a tanuló ifjúság lelkületére gyakorolt hatása végeredményében versenyez a zsenge korukat élő közművelődési egyesületek összmüvelŐdésével ; az ifjúságnak lelkét átható tankönyveinek iránya, czólzata, melyekből az élemedettek is a legszentebb és legtisztább érzelmeket meríthetik | a küldöttségek előtt mondott gyújtó és vnlamennyünk lelkét átrezgő, keblünket és agyunkat ólóuk mozgásba hozó szózatai, melyek folytán öreg és ifjii gyönyörrel caüiíg ajakán ; a kitüntetéseket, az emberi hiúságokat kerülő, szeretetreméltó egyénisége, minek folytán önkénytelenül nyíltak meg fötnagasságod előtt az elismerés s a közérzület sorompói : mindezek fölemelik lelkünket ós megszilárdítják, inegoszlopozzák azon reményünket, hogy a végzet nagy műhelyében mely az Istentől vezérelt események hazánk uj ezredének alapjait rakják le s a melyben a magyar nemzeti állam megszilárdításán, továbbfejlesztésén munkálkodnak hazánk polgárai, — ebben a műhelyben Főmagasságod nemes érzelmektől lüktető karjának, szeretettől áradozó szivének, fonkölt eszének is nagy ós áldási hozó része leeud. Üdvözöljük azért Főmagasgodat küszöbén uj, magas állásának, a mely — meg vagyunk győződve — folytatása lesz eddigi s Isten áldásától kisórt kitató tevékenységének; csak kiszélesedik működési tere és magas állásának fényénél csak jobban látandja a teendőkét és több eszköz álland rendelkezésére szive megszentelt vágyainak és óhajainak teljesítésére. Üdvözöljük Fő magasságodat a magyar nyelvet s ezzel együtt a hazafias érzés- ós gondolkodásmódot terjesztő egyesületünk nevében. Üdvözöljük azou egyesüld nevében, mely szerencsés volt Főaiéltóságodat mindjárt alakulásakor alapító tíigjai sorában láthatni. Üdvözöljük egyesületünk nevében Főméi lóságodat, mint azon szerzet fiát, mely a pannonhalmi szent monostorból, a béke ós a csendes munka, a műveltség e fülszentelt csarnokából lebózá őseink körébe a műveltség szent tüzét s mely a magyar hazát örökre lekötelező módon munkált közre ezredéves államunk megteremtésében ós segített elrakni a viharoktól annyiszor megrázott, de á viharok daczára alapjaiban csak még jobban megszilárdult hazánk alaposzlopait. Fogadja Yoméltóságd ismételten kifejezett hódolatteljes üdvözletünket és azon kérelmünket, hogy midőn az esztergomi székesegyházban az Öröklétű szent oltárára mint érsek először borul le : imáiban ue feledje el a közművelődési egyesületek törekvéseire is kikérni a magyarok hazáját védő Isten áldását 1 Hódoló üdvözlettel maradunk Budapesten, 1891. november hó 28-áti. Főuiagasságoduak tisztelő hívei ós alázatos szolgái az Országos Magyar Iskolaegyesület nevében dr. Buday József, s. k. jegyző. Gerlóczy Károly, s. k. kir. tanácsos, Budapest I. alpolgármestere, elnök. — A polg. Olv. kör febr. 14-én az egyesületi köuyvtár javára saját helyiségében társasvaesorával ós tombolával egybekötött tánczmulatságot rendez, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak. — intézeti ünnep, A Koveuezo meghívó jelent meg : Meghívó. Az esztergomi érs. tanítóképző-!ntézet ifjúsága főm. és főt. Vaszary Kolos Bíboros bíerczeg-Primás és Érsek Ur dicső szék foglalása alkalmából 1892. febr, 11-én liódolati ünnepélyt, rendez. Kezdete 5 kakor. — Tárgysorozat: 1. Üdvözlő ial Zsasskovszkytól, előadja a képezdoi lalárda. 2. Üdvözlő beszéd, mondja Eegedüs Sándor III. o. t. 3. Dal, szöveg nélkül, hegedű négyes Schubertől, előadják Dubrovay János, II. o. t., Mundy Béla III. o. t., Lóhner József [II. o. t. és Ambrózi Béla II. o. l. 1. Üdvözlő dal G-yürkytől, szavalja IChirer József III. o. t, 5. Dal «Viharbaiu Dürner Gyulától, előadja áz intézeti dalárda. 6. Az egyház az iskolák anyja, irta és felolvassa Venczell fáuos II. o. t. 7. Duett, hegedű solo iiarmonium kísérettől, előadja Dubrovay János II. o. t. 8. Magyar induló, ilőadia az intézeti zenekar. — Uj postaszállító. A postaszállítóI állomásra mind a két vasúti állomáshoz hatszáz forintnyi biztosíték letétele mellett a pályázat febr. 24-ón jár le. Bővebbet a helybeli postátőuökség. — Sürgönyzés. A sürgöny feladásoknál a legújabb rendeletek szeriu ügyelni kell arra, hogy a hely mindig utolsó szónak essék. P. Hatvani-utcza Budapest. Szt.-Gryörgymező. Esztergom ós nem megfordítva, mint eddig. — Tiszti estély. Szombaton rövid bangversonynyel igén hosszú és vidám tánczvigalmat rendeztek a tisztek a Fürdő termeiben, A jelen volt hölgyek névsora : Áldori Zelma, Büttner Róbertné, Dóczy Ilka, Eitner Amanda, Feichi inger Eniöuó Fiszter Lisbei, Grlatz Ella, Gfrüuvald Salamonné, Hoek Lászlóuó, Hulinyi Etel, Horváthné és Mariska, Ivanovics Bóláué, Kaau Károly né, .Keller Helén, Kram K-né és Irón, Krotkynó és Elza, Krtipíanicz Aranka, Marosi Józsefué ós Lujfla, Munkácsy Károly né és Sarolta, Milch Adolfnó ós Olga, Niedermann Józsefué, Niedermann Jáuosné és Nelly, Petényi Árpádué," Ptalez Józsefué és G-izus, Rog rüu Edéné Tili és Gizi, dr. Schueiderné, Szarkásy Jáuosné és El el, Szlávy Jánosné és Mariska, S/.tankayné és Irina. Straka Iváunó, Szvoboda Romáimé és nővérek, ügróezy Szerén stb. A vigalom korán reggelig tartott. I — Egy oivasono levele. Tiszteit szerkesztő ur ! Mi esztergomi nők igen érdek löd ünk az iránt váljon, hogy meni a primás széntelás végbe. Igaz-e, hogy olyan példás egyszerűség uralkodott valamint a ézoreiuouiánál ugy az ebédnél is. Jó volna, ha becses lapjában e felöl írna, hogy okulnának egy kicsit az itt most oly nagyon divó túlzott ebédek, ozsouák stb. a mi költségessége ós nagy dolgot ós fáradságot szerzése miatt, a megölője az itteni társas összejöveteleknek. — Még igen kérem becses lapjában megemlíteni, hogy mi több intelligens nők összebeszélünk, hogy ha a nagy tér parkírozva lesz korzót csinálunk. Télen 11 -tői fél l-ig, nyáron 6 — 7-ig, a kioszba többé nem megyünk, mert az öreg fák kihalnak inig. a fiatalok megnőnek soká tart és igy árnyék ott nincs ós a nagy téren kellemesebb les/. Egy olvasónő. — Postai és távíró forgalmunk a mult évben. Érkezett: egyszerű levél és levelezőlap 328.160, díjmentes levél 61.840, ajánlóit levél 19.506. közönséges csomag 29.769, pénzes le-' vél 5820, megbízás 759. Bofizetet' utalvány 37.308 db. 1.276.976 fr 39 kr. Kifizetett utalvány 24330 db.< 515.927 frt 38-kr. Takarékpénztári ós chek befizetés 644.443 frt 93 kr, visszafizetés 22.150 frt 28 kr. Feladott távirat 8166 db, kézbesített 8866 db, közvetített 435 db. Jövedéki bevétel volt 36.846 frt 80 kr. Esztergom, 1892. febr. hó 9-én. Hydeuwolf Andor, főnök. — Sár tenger. 15 éve mult már, hogy Simor János utcza szekérút talaját kikövezték. Minthogy akkor a házak előtti járda kő elfogyott, tehát a munka folytatása elodáztatott. Azóta várják a háztulajdonosok még mindég szép reményekkel, hogy mikor lesz az a járhatlan ut valahára rendbe hozva. Mert ezen ulczán húzódik az ezred twisti kara az út kurtítása miatt a külső kaszárnyához naponta kétszer. Továbbá minden nap tiporják a város orvosai a kórház látogatása alkalmával a sártengert és ha a kórháznál valamely tisztes ember elhalálozik, a végtisztelet adói mind úsznak a sártengerben, Ideje volna tehát ha a tok. Tanács ezekre is gondolna. Több háztulajdonos. — A magyar hírlapirodalom 1892ben. Id. Szinnyei József, a múzeumi iiirlapkönyvtár őre, mint rendesen minden évben, a «Vasárnapi Ujság»-ban most is közzétette gondosan összeállított kimutatását a jelen évben megjelenő összes magyar hírlapokról E kimutatás szerint a jelen évben összesen 676 hírlap ós folyóirat jelenik meg magyar nyelven. Az első magyar hii!ap 1780-ban jeleut meg Pozsonyban ; a második magyar lap 1806-ban Pesten; 1830-ban 10 magyar hírlap jelent meg, 1848/49-ben 86, mig 1850 elején már csak 9 magyar lap ; 1854-ben, mikor a «Vasárnapi Ujság» megindult, 20 magyar lap volt 1861ben 52, egy évtized múlva 1870-ben már 146-ra 1880-bau 368-ra, 1890636 szaporzdott a magyar hírlapok és folyóiratok száma. 1892 elején megjelenő 67 6 magyar hírlap és folyóirat előfizetési ára összesen 2721 forintra megy. Budapesten 1892 elején 323, a vidéken 142 helyen 350 és külfölföidön 3 magyar lap jelen meg. Ezenkívül megjeien hazánkban idegen nyelvű lap és folyóirat : német nyelven 122 ; szláv nyelven 36 ; román nyelven 20 ; olasz nyelven 4 ; fralinkelvén 5 összesen 187 ; a magyarokkal együtt 863. E szerint 10,905 egyénre esik egy magyar hírlap; 16,289 németre egy német: 54,301 szlávra egy szláv és 129,476 román ajkú egyénre egy román hírlap. — A «Vasárnapi Újság* feb. hó 7-iki száma a következő tartalommal jtdent meg : «Ludovika bajor herczegnő, Erzsébet magyar királyné édes anya.s (Arczképpel.) — Költemények : «Edes anyám mit örökölsz tőlem ? » K. L.-töl. — «Reménytelén.» Zempléni Árpádtól. — «Régi újságok.* — «Házasság éhségből.» Elbeszélés. Irta Jókat Mór. (G-oró Lajos rajzaival.) — «Az 1892-iki nagy háború.« (Képekkel : 1. Belgrád megszállása az osztrák-magyar csapatok által. 2. Az orgyilkosok kivégzése Szófiában. 3. Az első lövés a szerb-bolgár hadjáratban.) — «Egy éjjeli kirándulás.* Elbeszélés. Irta Eret Harte. (Képekkel.) — «|. Napóleon és kora. (Képpel ; «Napoleon búcsúja Mária Lujzától*). — Konstantin Nikolajevics nagyherozeg.* (1849-iki és legutóbbi arczkével.) — «A tél proletárjai.* Endrődi Sándortól. (Képpel.) — A porticü néma.» — «Abbas pasa bevonulása Kairóba.* (képpel). — «Mackenzie Morell.* (Arczképpel.) — «A magyar hírlapirodalom 1892-ben.» összeállította id. Szinnyei József, a m. n. múzeumi hírlapkönyvtár őre. — Irodalom és művészet; Egyveleg; Sakkjáték; Képtalány stb rendes heti rovatok. «A Vasárnapi Ujaág* előfizetési ára negyedévre 2 frt, a «Politikai Ujdonságok»-kal együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivaalában (Budapest, Egyetem-utoza 4. sz.) megrendelhető a «Képes Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép szániára, félévre 1 frt 20 kr. — Magyarország Öröme nem nálunk, hanem egyenesen a kiadótulajdonosnál, Buzárovits Gusztávnál rendelhető meg. — A kupéban. A M. H. irja a következő kis anekdotát : Az esztergomi bazilika órája négyet sütött, azután hármat. Ez polgári nyelven annyit tett hogy pont három óra van. A választás napján volt egy ur Esztergomban, a ki az óra ütésre egyóbkép is megtudta, hányat ütött az óra. Megtudta, hogy a kormánypárt menhetleuül bukott, hogy Frey diadalmasan leverte Timon Ákost. S ez az ur ebben a pi-lanatban mondta magában: «Nekem ugyan nincs mit keresnem Esztergom városában ; menjünk haza.» És sietett át Náuára, a vasúti állomásra, hogy el ne mulaszsza a Budapest felé menő gyorsvonatot. Beült egy első osztályú kupéba. —• Itt már egy ur sétált föl-alá izgatottan. Mikor az uj jövevény belépett a kupéba, megszólítja : — Uraságod nem Esztergomból jön ? — Igen, onnan. — Nem mondhatná meg kérem, hogy állnak most a szavazatok. —De igen, Titnoti Ákos megbukott; — Hála Isten! — ? í ? — Azért mondom, kérem, mert bukottjelölt vagyok.Zboray a nevem,most jövök Köböikutról, a hol fényesem megbuktam. —- Ja ugy ! Akkor hisz én is megmondhatom, hogy a nevem — Timon Ákos. — Vaszary arczképét közli a « Magyar Géniusz* azon ulkalomból, hogy a primás székhelyére költözött. — A képes lapot sok kö/.Ieménz teszi érdekessé Igy Szél Kálmán nyilatkozata foglaltatik benne, hogy miért nem fogadta el a képviselőházi elnökség tisztségét. Érdekes közlemények a a Vaszaryról szólók, mert egészen ismeretlen adatokat tartalmaznak a prímádról. — A gazdák első teendője. Nincs foutosabb dolog a gazdaság összes tényezői és teendői közt, a takarmányfélék eltartásánál. A mindennapi életben napouta tapasztaljuk, hogy mily más oly gazdaság jövedelme ós üzleti berendezése, melynek elégséges takarmánya vau összes állatjait egész éven át eltartani, olyannal szemben, mely már a tél beállta előtt vásárolt takarmányon tartja állatait. De a takarmány félék eltartása nem is valami könnyű mesterség. Sokan vannak még mai gazdáink közt, kik a takarmányuemüek eltartásának legújabb módjaitnem ismerik. Pedig annak ismerete már-már nélkülözhet lenné kezd válni. «A Takarmáiyneműek mesterséges eltartása* czimu mű igen gyakorlati, irályban bőven foglalkozik az összes takarmányfélék okszerű eltartási módjaival, különösen pedig- a zöld lóhere, luezerua, csalamádé, rétifu stb. továbbá a gyökér ós gumós takarmányfélék eltartási módjait részletesen tárgyalja. Foglalkozik a bevermelés, édes erjesz- „ tós, sajtolás stb. ujabb módjaival. Szóval megismerteti a tudni vágyó gazdát mindavval, mi a takarmányfélék eltartási körébe vág. Maga a mű finom papíron nyomva, több csinos ábrával díszítve 124 nagyrétü lipon jelent meg s megrendelhető Kassán a szerzőnél. (Hreblay Emil Kassa, Kovács-utcza 6.) Ára fűzve 86 kr. finom bőrbe kötve 1 frt 50 kr. Melegen ajánljuk a müvet az érdeklődők becses figyelmébe. — Halálozás. Honig László leken jegyző jobb létre szenderült. — Widmann kapitány társas életünk egyik kedvelt alakja, tegnap Bécsben meghalt. — A hévízi kőhidat, mely az ország egyik legmélyebb sártengerét födi be, számos szakértő mérnök is megtekintette s élénken tudakozódolt az iránt, hogy melyik hatóságunk dicsősége ez a fölséges remekmű.