Esztergom és Vidéke, 1892
1892-11-06 / 90.szám
ESZTERG OM, XIV. ÉVFOLYAM. 90. SZÁM- VASÁRNAP, 1892. NOVE MBER 6. LMIJIIUUJH es V llfLIVL # _ • Városi és megyei érdekeink közlönye • LlinnrTéo ^„ MEGJELENIK I1ETENKINT KÉTSZER: OJ J HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG: HIVA J, A ^ S- *\ Ü ??S S ? K oL* r ^V^ '1% 2 KÍ 10 °—— f FMzi 75. szám, a szállodával szemben. ío1 m '* 1 frt ^ 0 ""lg 2 frt 9í> ftft ELŐFIZETÉSI ÁR: hová u >p ..Kellemi restét iUetn kő/leaiények küldendők. " , J ° J Egész évre 6 frt — fa. 7;—""" ' _ MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint IegjutáuyosabFél évre 3 frt — kr. KIADO-HIVATAL: ban közöli étnek. . Negyed évre 1 frt 50 kr. SZÉOHIONYI-TÉU 332, ''• ' , Egy SZám ára 7 kr. hová a lap hivaia'os és ni-igán hirdetései, a nyilttérhe színt közle- NYILT'IER sora 20 kr. 0 ——^ : 9 menyek, előfizetési pénzek és reklamá'áFok intézendfík #——-—- ; • Népünk szegénysége. Esztergora, nov. 5. A milyen kicsiny az egész vármegye, olyan nagy a szegénység benne, melyről a plébánosok egész az érseki székig s a közigazgatás közegei egész a miniszteri irodákig folytonosan jelentéseket tesznek. Százával érkeznek belénk int az eszíergommegyei szegényektől folyamodások pénzbeli segítségért nemesak a primási de a főkáptalani pénztárakhoz. A pénzintézetek folyIonos zavarban vannak, aunyi nem egészen megbízható kölcsönügyletet kell elntasilauiok. Az uzsorások remegő kézzel olvassák Össze, a hálójukba került szerencsétlen áldozatokat s ördögi kéjjel reményiének — még jobb időket. ' A kereskedők panaszkodnak, a vásárok üresek, gabna nincs, a bor már csak híréből ismeretes, a pálinka móg inkább fokozza a nép elkeseredését, mert felbujtja idegeit és indulatait. Ilyen sivár képet látuuk. a tél küszöbén. " Es ez sokkal szomorúbb kép, mint Verescsagin legkomorabb festménye. Ha a kolerát sikerült városunk és megyénk küszöbénél leverni, nézzünk szembe az Ínséges időkkel és enyhítsünk a nép nyomorán. Mindenekelőtt olcsó kölcsönhöz kellene juttatni a népet, természetesen az uzsorások tönkre tevéséveI. Azután ínség munkát kellene kérni a kormánytól. Van itt elég szabályozatlan «folyó ügy», van vasúti előmunkálat is, de lehetne még egyéb dolog is, lia jó akarat volna. A megye nagyobb községeiben ingyen-kenyeret kellene süttetnie, az óbező népnek. A jótékony-egyesületnek pedig hatványozott tevékenységet kifejteniük, mert — fájdalom — ez az Ő saiaonjnk. A lömeges koldulás járvány lesz nemsokára. Gondoskodjunk tehát a baj enyhítésére. Nagy a szegénység, nagy a teher, legyen a közigazgatás is emberséges az adóterhek behajtásánál. Adjunk kevesebb foglalkozást a végrehajlóknak s több munkát az izgalmas szamaritánusoknak. U j vasút. Lapunk is közölte azt a hirt, hogy a kereskedelmi miniszter elhatározta a b u d a p e s t-d o r o g h-e s z t e r g o m i vasútnak első rendűként leendő kiépítését sahozzádirekt csatlakozó esztergomaluiás-füzitŐi h. é. vasútnak elsőrendűvé leendő átalakítását, mi által BudapestBécs között a legrövidebb összeköttetés fog létesülni. Erre vonatkozólag a Budapesti Hírlap olyan felszólalást tesz közzé, mely első sorban Esztergomot érdekelvén, azt a következőkben mutatjuk be. Igaz, hogy ezáltal az ut Bécsbe mintegy 5—7 km.-rei megrövidülne; de a tervbe vett budapest-esztergoini vonal a Duna áthidalásával Esztergo m-N ánáig'meghos z a b i 11 a t n é k, ugy, hogy itt a bal parti vonalhoz csatlakozzék : ezáltal még további 7 km. utrövidülés volna elérhető, vagyis az ut Bécsbe összesen 12—14 km.-rel válnék rövidebbé, mint a bicske-brucki vonalon.Ha az esztergomesztergbm-nánai összekötő vasút kiépítésével csak ez az egy előny kínálkoznék is, ez egyért is érdemes azt létesíteni. Pedig volna ez összekötő vasútnak még egy másik fontos rendeltetése is, t. i. az, hogy az EsztergomNáuától kiinduló garamvölgyi vasútnak Lévától (a jelenlenlegi végállomástól) Craraui-Berzeuczéig leendő folytatólagos kiépítésével s itt a rnttkai vonalhoz való csatlakozásával kapcsolatban létrehozza a budapest-oderbergi legrövidebb összeköttetést. Az ut Budapestiől GfaramBerzenczéigcsak mintegy 160km.-t tenne, mig jelenleg Hatvanon at, 228 km.-re rug. Hiitvauuyolcz km. utrövidülés pedig oly eredmény, meJy magában is megéri nemesak a mintegy 55 klmuyi, tehát aránylag rövid ós a mellett technikailag könnyű lóva-garam-berzenczei vonalnak, hanem e mellett még az esztergomi összekötő vasútnak is összes építési költségeit, feltéve, hogy utóbbi a bécsi összeköbtésre nem szolgálna is többé, mint az esetben, ha a Duna balparti vonalát idővel villamos vasuttá alakítanák át. Igen jelentősnek tartjuk ez eszme megvalósításához füzödő állami érdekeket és azért azt hisszük, e vonal kiépítésével egyidejűleg kellene — az esztergom-füzitői h. ó.jasut átalakítási tervének elejtésével — az esztergomi összekötő vasút építéséhez is hozzáfogni, annyival is inkább, mert a Dunának Esztergomnál való áthidalásával az esztergomi állandó közúti hid immár napirenden levő kérdésnek megoldását is előnyösen lehetne kombinálni. Az esztergomi összekötő vasút, mint a budapest-esztergomi voual folytatása, főkép a garamvölgyi vasút teljes kiépítése után a magyar állam leghasznosabb vasúti beruházásává válnék, moly bőven kamatoztatná azt a 2 —3 milliót, mibe építése kerülne. Az iskola és a gyakorlati élet. „Ne az iskolának, hanem az életnek tanuljunk." «Cogito, ergo snm;» a mindenen való kételkedés utján jutott el végre Descartes az igazsághoz, melyre tudvalevőleg később philosophiájáuak egész rendszerét építette. — Ha e mondat: «gondolkozom, tehát vagyok» ez alakban igaz, ugy bizonnyára helyesnek kell maradnia akkor is, ha megfordítom a gondolatot és azt mondom : «lótezem, tehát gondolkozzam.* És ez — szerény nézetem szerint — azon elv, melyre a fiatalság figyelmét jó eleve fel kell hivni és a tanárok hálás feladata volna bizonyára az, hogy a fiatalságot, legalább nagyobb mértékben, mint a hogy eddig ez törtónt, gondolkozásra tanítaná, szoktatná. Ha ez elvnek alkalmazása helyes a fiatalságnál általában, ugy kétszerte az, sőt feltétlenül szükséges azon ifjúságnál, mely az iskolából kikerülve, Az^EssUrgom és VidékG^tárczája. MENTÜNK A PAPHOZ •. JÍJ LÉG soká szerettük egymást, Elég soká gyötört a láng, Az irigyek s a jó barátok j Ujjal mutatnak már reánk, ' Elég soká epedtem érted, Szálljon szivedbe irgalom, ; Hallgasd meg esdő unszolásom : Menjünk a paphoz angyalom! Ki ezt a verset irja hozzád, Mig két szemében köny fakad, . Igaz, csak egy szegény poéta, De hát te sem vagy gazdagabb. Padlás-szobám nagyon szegényes, De nálad sincs külön szalon, Tüzd ezt a rózsát szöghajadba, Menjünk^a paphoz angyalom ! Valósünü, hogy éhezünk majd S ha jő a tél, nem lesz tüzünk, De akkor csókjainkból élünk S ha fagyni fog — ölelkezünk. A mig telik czérnára, tűre Es tinta lesz az asztalon — Nem csüggedünk a küzdelemben. Menjünk a paphoz angyalom ! S ha háztetőnkre száll a gólya És kis fiúcskát hoz nekünk, Nem, nem cserélünk tiz Mrálylyal És minden Krőzusi megvetünk, Szivemből ekkor fog fakadni Legszebb, legédesebb dalom, — Vedd föl fehér muszlin-ruhádat, Menjünk a paphoz angyalom ! Ha életünk már télbe hajlik S homályba vont az alkonyat, Ifjan marad mindig szerelmünk, Rár ifjúságunk elfonnyadt. S együtt fogunk pihenni ott is, Hol ránk borul a sirhalom, Fond gömbölyű karod karomba, Menjünk a paphoz angyalont! HELTAI JENŐ. • >—><r><g>c><«—. ABAWY JilQS EHLÉEB. (Halála tiz Éves fordulóján.) ^— Az „Ország-Világ"-ból. — A nemzeti költészet legnagyobb Örömére és legnagyobb gyászára termett a babér Magyarországon tiz esztendő előtt. Akkor avatták föl az összehegedült Petőfi szobrot országos ünneppel október tizenötödikén. Az ünnep oktáváján pedig, október huszonharmadikán hunyta le örökre szemeit Arany János. Petőfi diadalmas érczalakjától az akadémia oszlopcsarnokába Arany János gyászravatalához zarándokolt a kesergő nemzeti géniusz. Arany megérte Petőfi halhatatlanságát s akkor halt meg, mikor Petőfi föltámadott. Petőfi dicsőségének harminczhárom esztendeig kellett várakoznia Huszár Adolf vésőjére. Arany Jánosnak már ravatala előtt kezdtek gyűjteni a szobrára s alig tiz esztendő múlva már érezemléke is élni fog közöttünk a nemzeti múzeum előtt Stróbl művészetéből. Petőfi és Arany, a magyar költészet ez a két legfényesebb alakja kiegészíti egymást a valódi nemzeti géniusz kifejezésében. A milyen nagy és páratlan Petőfi a lyrában, olyan nagy és páratlan Arany az eposzban. Beteljesedett rajta az, a mit Petőfi irt hozzá : Mit ón nem egészen dicstelenül kezdek, Folytasd te, barátom, teljes dicsőséggel. Arany nemcsak folytatta, hanem be is tetőzte. A nemzet megértette két legnagyobb költőjét s kegyeletét méltóan be is bizonyította. Tiz esztendő előtt szobrot emelt Petőfinek s Arany János koporsóját másfélszázezer ember kisérte a temetőbe. Talán nem is temetés volt az, hanem a diadalut. A ki látta, örökre fogja látói. A Fürdő-utczán, a. Váczi-köruton, a Kerepesi- és Temetőuton, majd négy kilóméternyi távolságban, ember ember hátán sorakozott. Fejedelmeket szoktak ilyen részvéttel temetni. Arany János temetése valóban fejedelmi volt. De utolsó utja csak tetemét illette. Az ő szelleme nemzeti örökség egyaránt örökre közöttünk marad. Arany János megírta ugyan végrendeletében, hogy «temetése a legegyszerűbb legyens, de a nemzet nem birta teljesíteni az utolsó akarat ezt a részét. Ki kellett törnie az ország kegyeletének. Hiszen a szelid bárdos mindig kitért minden ünnepeltetés elöl, a mig élt. Halála után már nem akart kitérni előle a nemzeti nagyrabecsülés impozáns és megható kultusza. A daliás idők békés költője, a kunyhók egyszerű és tiszta erkölcsén lelkesülő, szivében, szavában, jelleme minden porczikájában valódi magyar költő ravatala előtt megszólalt a koronás királyi pár részvéte is,. A margitszigeti tölgyek hulló leveleiből pedig a fenkölt szellemű József főherczeg küldött koszorút. Ezek afonyadfc levelek hűvösárnyékot vetettek valamikor a margitszigeti tölgyek alatt üldögélő fehér fejüköltőre.. Arany János özvegyét a koporsó utao, fia László, veje Szél Kálmán vezette. ISfé* güttük következett a halhatatlan halott unokája, Szél Piroska és Arany Lászlóné.. Hányan elköltöztek már tiz év óta azok közül, a kik végső tisztességén megjelem* tek. Egész erdő dőlt ki utána, csupa tölgyfa^ Andrássy Gyula gróf, Haynald Lajos bíboros érsek, Mailáth György országbíró, Lónyay Menyhért gróf, Csengery Antal, Trefort Ágoston, Pauler Tivadar, Henszlmann Imre, Tbl Miklós, Sztoczek József, Kerkápolyi, GyŐry Vilmos, Zsigmondy, Frankénburg Adolf, Salamon Ferenez 3 még egy egész nagy raja a magyar szellemi élet előkelőségeinek, a kik ott voltak Arany János temetésén, rövid tiz esztendő alatt már ott vannak vele együtt a föld méhében. Az «emberi mértékkel mért tökéletes ember» — a mint Török Pál mondta Arany sirja szélén — örökre eltávozott körünk bői* De azok az emberek, kik a költészet mér,
