Esztergom és Vidéke, 1892
1892-07-14 / 57.szám
ESZTERGOM es VIDÉKE * V íirosi és megyei érdekeink közlönye. • 11I „ r>p . T . or .„ MEGJKLENIK HE IENKINT KÉTSZER: OJ __ J HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG- HIVATALOS HIRDETÉSEK I szótól 100 szóig 75 kr, 100, „„..a TTÁr? tArwíníI. " tó1 ' m-i& 1 frt 50 kr, 500-tól 30ü-ig 2 frt 95 kr. ,._ - . J'FAI-Z-ílAZ, FÖLDSZINT, & PÁivoírrtii 3n hv ELŐFIZETÉSI ÁR: hová a lap szellemi részét i«let« kiUemények küldenJök. , m M Al > á0 kl ' E'W évre - - - 6 frf — lr „ , _ _ -—.,,„- — « , MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szériát legjufányosabFél évre - - - - ;-i fit - b T K I A U 0 - H I V A T A L : ban közöltetnek. Negyid évre - - - - - «- - - - - 1 frt 50 kr. PZtfUHKNYI-TÉH 832, Egy SZám ára 7 kr. hová a lap bivai-álos ús nugáii hintései, fi nyiii térbe színt közle- "NYILT'iER sora 20 kr. 1 £ menyek, előfi/.etéci pénzek és reklamálások iutézeinlők ; ; ——# Kerpkedelmi akadémia. Esztergom, jul. 13. A kereskedelmi oktatás városunkban még mindig ott van, a hol évtizedek előtt volt. Az esztergomi kereskedelmi nemzedék kezdetleges tani fisban részesül., mert alsófoku kereskedelmi iskolánk alig egyéb közönséges inasiskolánál. A baladó kor szelleme reformot követel ezen a téren is. Kereskedelmünk felvirágoztatása érdekében első fokon a kereskedelmi szakoktatást kell ineghonositauunk. Primitív inasiskolára már nincs szükségünk. Emeljük a kereskedelmi oktatást magasabb szinvonalra és teremtsünk kereskedelmi akadémiát. A maradandó szellemű n! n. szóvivő urak közül többen álmélkodva fogják kérdeni: De hát miből ? Első sorban is saját becsülelünkből. Esztergom s a környék kereskedelmi osztálya elég anyagi erővel rendelkezik arra nézve, hogy tanuló ifjúságáért tisztességes tandijat fizessen, a mi mindenesetre Ötödrésze sem lenne azon költségeknek, melyek az esztergomi fiuk akadémiai kiképzésére szükséges pl. a fővárosban. Az állam is megtenné a magáét s a dúsgazdag kereskedők között akadnának jótevők is. Honnan szedjük a tanerőket ? A képesített középiskolai tanárokból. Van elég. Hol találunk megfelelő helyiséget ? Egyelőre bérházban, később külön épülelben helyezhetnek el az uj esztergomi intézetet. Honnan vegyük az anyagot? Egész Esztergom, Komárom, Hont, Bars, Nyitra és Nógrád megyéből. Mi szükséges az uj intézethez? Mennél kevesebb szónoklat, gyűlés, értekezlet, memorandum és fontoskodás, de annál löbb alkotó erő. Kezdjo meg a Kereskedelmi Társulat, járuljon egyenesen a kormány elé, forduljon előkelő kereskedőinkhez pártfogásért s nyissa meg az esztergomi kereskedelmi akadémia első osztályát már az uj tanévben. Kellő mozgékonyság mellett lesz mindjárt 25—30 hallgató s az akadémiai kurzus mellett külön Jeliét szervezni a közép kereskedelmi oktatást is. A mostani évtizedek óta elavult elemi kereskedelmi oktatást azonban törüljük el a föld színéről. A komáromi vashíd. A Komáromi Lapok jelentik : Már csak hetek választanak el attól, hogy a hid a forgalomnak átadassók, Magán a hídon most a padlózás és festés munkája folyik és közeleg a befejezéshez. A feljáró utak töltései is elkészültek. Még néhány kapavágás és a másfél éves nagy munka bezárását ünnepelhetjük. A vállalkozó a hidat f. évi augusztus végéig tartozik elkészíteni. A munkálat előrehaladásából következtetve azonban előbb készen lesz ; mindamellett — értesülésünk szerint — a megnyitás szeptember 1-je előtt semmi esetre sem fog megtörténni, ami egyébként városunkra nézve pénzügyileg kívánatos is; mert a megnyitás mipjáig a hidvám élvezetében marad. Azontúl e jövedelem az államot illeti és a város csak a kárpótlásul nyerendő 100,000 frt jövedelmét kapja. Szeptember 1-én vagy legalább első napjaiban azonban a hid okvetlenül átadatik s forgalomnak ; ha ugyan — a miben absolute nem kételkodhelünk — kiállja a megferhelési próbát. A jó öreg hajóhíd lomtárba, esetleg dobra kerül. Tudtunkkal egészben szándékolt eladása nem sikerült. Részenkint, feldarabolva végzi tehát be hosszu pályafutását. Emléke még majd egy ideig kisérteni fog, azután az is elmerül a feledés tengerébe. Büszke, daliás, hatalmas utódja — mint tudjuk — méltó nevet is kap ós pedig Erzsébet királyné nevét, ki Komáromnál lépvén először magyar földre — Duna szigetünk már ennek emlékére — az ő felséges nevét viseli. Hatóságunk legközelebb tolmácsolja ebbeli óhaját a trónnál és semmi kétségünk, hogy a legfelsőbb engedélyt meg is nyerjük annál is inkább, mert — biztos tudomásunk szerint — a kormány is örömmel járul városunk óhajához. Ennél azonban foutosabb reánk nézve a vámtarifa kérdése ; mert meggyőződésünk szerint e hidon át csak ugy fog uj élet, nagyobb forgalom ós elevenség bevonulni hozzánk, ha a tariffa díjtételei jelentékenyen mérsékeltebbek lesznek a mostauinál. A forgalomnak a tariffa mérséklésével való előmozdítása egyébként magának a hidtulajdonos államnak is érdeke s tudtunkkal a kormány nem is fog elzárkózni e jogos kívánalmak elől. Ha mindjárt kezdetben nem is nyerjük meg mindazt, a mit óhajtanánk, azt már előre is jelezhetjük, hogy az uj tariffa mérsékeltebb lesz a mostauinál, mit városunk lakossága — hiszszük — örömmel és megnyugvással fogad. Irodalmi levél. (Egy uj iróno: Kövér Ilma.) A Singer-Wolfner népszerű Egyetemes Regénytárában a minap egy igen érdekes könyv jelent meg. Czime Damáz Margit. Érdekes azért, mert egy uj irónő tollából ered ós érdekes azért, mert Jókai Mór ir hozzá útlevelet. Jókai Mór ajánlata a következő: Egy kedves jó barátomnak fiatal leánya irt egy regényt : Kövér Ilma. Alkalmam volt azt kéziratban végig olvasni. Igaz lélekkel mondhatom, hogy valódi élvezetet találtam benne elejétől végéig. A regény meséje helyesen van megalkotva s következetesen keresztül vive. A történet mindvégig érdekes és rokonszenves. A lélektani fejlődmények bármely gyakorlott írónak dicséretére válnának. A párbeszédek biztosan kezelt tollra vallanak, a helyzetek sok leleményességről tanúskodnak ; az egészet az a gyöngéd szellem lengi át, mely a női Egy Ulkiism@ftt@9 esikkvksgilón&k igazságot szdgáltat PLAGIOSYPPOS II — Az Eszt. ós Tid. eredeti közleménye. — Az « Osztrák-magyar monarchia Írásban és képben* czimü néprajzi munka magyarországi részének III, kötete most kerül ki sajtó alól. Legutóbb vettük a 8. és 9. füzetet. A 245. oldalon kezdődik Váczy János értekezése «A magyar irodalomb-rőt, mely nevezetes czikk valóban behatóbb méltatást érdemel. Nem fogunk illoyalisnak látszani, a mikor egy legmagasabb védnökség alatt álló mŰ ritka fattyuhajtását vesszük kritika alá, mert meggyőződésünk, hogy egyrészt a bírálatnak még itt helye van, de meg mivel a vállalat homlokán álló nagy nevek a szerkesztés munkájával mi összefüggésbe sem hozhatók. Régen megütközéssel olvastuk a monarchia leírásának egy-egy felületes czikkét; e legutóbbi már túllépi a fejcsóválgatásban nyilatkozó kritika határát és nyilvános megrovást érdemel. Váczy János czikke első betűjétől az utolsóig a legegyügyübb plágium, el van tulajdonítva egy közkézen forgó gimnáziumi tankönyvből, Beöthy Zsolt: «A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése* cz, munkájából. A középiskolák hetedik és nyolezadik osztályában használt kivonatos tankönyvből csinált egy rossz kivonatot a Pauer-féle patent mintájára. Ez az eset annál nevezetesebb, mivel itt nem német philosophusok rejtelmes bölcsészeti munkáinak eltulajdonításáról van szó, hanem egy iskolai tankönyvről. Kérje el bárki gimnazista fiától Beöthy könyvének első kötetét és hasonlítsa össze az «Osztrák-magyar monarchia irásbau és képben* cz. vállalat kérdéses czikkével. Látni fogja, hogy Váczy dolgozata nagyrészénél Beöthy kivonatos könyvét használta forrásul, de-nem ugy, mint a tisztességes forráshasználatot érteni szoktuk. Támaszkodunk az adatokban talált tényekre, de önállóan ítélkezünk és a magunk véleményét adjuk. Váczy pedig elővette pl. Zrínyi Miklóst, felütötte Beöthy könyvét az illető helyen és a mondatokat, mik tetszését kiválóan megnyerték, minden lelkiismeretfurdalás nélkül szórói-szóra leírta, máshol egy kis formaváltoztatást eszközölt, Beöthy mondatainak sorrendjét fölcserélte, de az értelem mindenhol ugyanaz maradt, ugy, hogy értekezése háromnegyed részben a Beöthy könyvéből szedett — jó részt elrontott — kölcsönzésnek tekinthető. Jól tudjuk, hogy az «0. m. m. i. és k.* nem akadémiai, hanem népszerű vállalat, a nagy közönség és nem tudósok számára készült s- igy bizonyára nem adhat olyan dolgozatokat — irodalomról van szó — mik forrástanulmányra támaszkodnak, hanem a már meglevő anyagot ismertetik röviden és népszerű módon. Földolgozzák azt, igen ; de ez nem jelent annyit, hogy az iskolai könyvben már földolgozott anyagot egyszerűen elplagizálják. A következőkben egy pár mutatványt adunk Váczy értekezéséből és mindjárt melléje állítjuk Beöthy megfelelő helyeit, hogy az olvasó saját szemeivel győződhessék meg szavaink igazságáról : Váczy : Ez a «Komédia Balassa Menyhárt áru Itatásáról*, mely a XVI. század egyik leggonoszabb, legjeilemfcelenebb emberét a vitéz, de rabló főurat . . . állítja előttünk pellengérre. Beöthy: Jelentékenyebb munka egy névtelennek Balassi Menyhárt árultatásáról 1565-ben irt komédiája öt részben, mely a XVI. század egyik legelvetemültebb pártosát és vitéz, de rabló főurát állítja pellengérre. Váczy: Balassi, hogy Zsigmond királytól nyert városait Miksa király alati is megtarthassa, áttér a katholikus vallásra s rettenetes bűneit egymásután gyónja meg Oláh Miklós esztergomi érseknek. (260. 1.) Beöthy : Balassi, hogy Zsigmondtól kapott várait Miksa alatt is megtarthassa, pártfogókat keres, katholikussá lesz, ós végtelen mennyiségű bűneit egymásután meggyónja Oláh Miklós érseknek. (36.1.) Váczy: Ehhez 8 esztendőre jelent meg az aj testamentom teljes magyar fordítása Sylvester Jánostól, Melanchton tanítványától, a ki később a bécsi egyetemen a zsidó nyelv és történelem tanára, utóbb pedig itthon debreczeni tanító s végre lőcsei prédikátor lett, (255. 1.) Beöthy : A protestáns bibliforditások sorát Sylvester János kezdte meg uj-testamen tornával ... A tudós férfiú, ki Wittenbergben Melanchtonnak volt tanítványa, lutóbb a bécsi egyetemen a zsidó nyelv s történelem tanára lett, aztán debreczeni tanitó és lőcsei prédikátor. (31. 1.) Váczy: Még nevezetesebbek Melius vagy Horhi Juhász Péternek, a ki, mint debreczeni prédikátor és superintendens, a református egyház tulajdon kép eni megalapítója volt, több rendbeli prédikácziói és vitairatai, a melyeknél nagyobb erővel, világosabban, hevesebben s egyszersmind zordabb színekkel senki sem festette kora sülyedését. (255 1.) Beöthy: Mélius vagy Horhi Juhász Péter, debreczeni prédikátor és szuperintendens, a Kálvin értelmét követő magyar egyháznak tulajdonképpeni megalapítója, tüzes és türelmetlen fő, kinek igaz tudományánál zordonabb színekkel senki sem festette kora sülyedését. (32. 1.) Váczy:Tinódi Sebestyén .. .kit a háborús világ korán a harcz mezejére szólított, ... várról-várra járt lantjával, hogy énakelje «Erdély históriáját*, «Szeged veszedelmét*,.. Szondy, Dobó és Losonczy hősi halálát vagy önfeláldozó viadalát, egykori jó urának, Török Bálintnak fogságba hurczoltartását (261. I.) Beöthy : A háborús világ korán a harcz-,. mezőre szólította . . . Tinódi lantjával egyik, nemesi udvarból a másikba kóborölt . Leírta Egervár vitézi védelmét Dobó által,, Losonczi és Szondi hős balalát, Török Bár lintnak ós társainak elfogatását, egykori jó gazdája János fiának . . . vitézkedését . . . (40. 1.) Váczy: Balassa*) 1551-ben született fő*) Szerző következetesen igy irja, hololt az ujabb irodalom történetírás megállapodott abban, hosjy irányadónak kell vennünk a helyes irá&t mivel az
