Esztergom és Vidéke, 1892

1892-07-14 / 57.szám

irók: tulajdona, A merészebb íoraulátoknál az erősebb irály még inkább meglepő. Az egész regény bízvást egy sorba állítható a modern irodalom leghivatottabb termékeivel, melyek ajeteukor •életképét tükrözik vissza. Meszemről szerz&nőnek szép jövendő! jósolok az irodalmi működés terén ; •kinél: az a becses adomány van megadva, képzelet utján megtalálni való az életet. Hátha még később a tapasztalat világban is megfogja azt ismer ni. Irodalmunkban -olvasd líözönségünk j -asztalán mindig méltó helyet fog szerzőnő Jelen regénye foglalni. — Egyházfő és kultuszminiszter. "Balaton-Füredről írják a P. Corr.-nek: «Távirati uí<ou jelentettem már önöknek, hogy •« -csendes visszavonultságban itt tartózkodó herczegprimás vasárnap vendégül látta magánál gróf €sáky vallás- és közoktatásügyi minisztert. Kohl Medárd primási titkár a kikötő-hídnál várta az előkelő vendé.get ós egyenesen a katholikus egyház • főinél tóságu fejéhez vezette Őt a Grand Motelbe, hol a herczegprimás az idén •is abban a lakosztályban lakik, melyében még mint a benedekrendiek főapátja lakott, valamint az egyszerű sbenedekrendi öltönyt is előszeretettel viseli a biborsapka mellett. Már kész wgyan a buen-retiro, melyet a kitűnő egyház fej edelem az itteni kápolna mellett építtetett, de egyrészt a belső berendezésben még sok a tenni és javítani való, mésrószt sokkal fiatalabb a/, épület, hogy sem beköltözködhetnék az itlustris háziúr oly gyöngéd ós ápolásra szoruló egészségével, De majdnem mindennap utána néz Vaszary lierczegprimás nyári rezideneziájának, a mi nem csak azt bizonyítja, hogy a legfőbb egyházfejedelem mindjárt a főIierczegekó után következő nj rangjában is jó gazda, hanem fényes bizo nyitókat szolgáltatja hazafias érzésének is. A herczegprimás nem gondol arra, áiogy külföldi fürdőkbeu keressen üdülést, banem beéri az Isten-áldotta hazai üdülőhelyekkel s fürdőkkel. A minisztert nagy szivélyességgel fogadta a lierczegprimás, magánál tartotta ebédre a mintán az egész délutánt bizalmas beszélgetésben vele töltötte, személyesen lekísérte őt a kikötő-hiűhoz, hol gróf Csáky a «Baross» gőzősre szállt, a mely Siófokra vitte őt. A mit a két illustris államférfi egymással beszélt s a miben megállapodott, azt magától érthetőleg nem lehet közölni, de majd látni fogjuk abból, a mi az egyházpolilikai kérdésben ezentúl lön ón ni ós abban maradni fog. Igen: abban maradni. Azt hiszem, éppen ' erre fektethettem fősúlyt és a nélkül, hogy félnem kellene, hogy a tények megczáfolnak, állíthatom, hogy a barátságos viszony Magyarország katholikus egyházának fővezetése és az államkormány közt mindenekelőtt abban fog nyilvánulni, hogy a clerus az úgynevezett elkeresztelósi ügyet nem fogja tovább erőltetni s az államkormányzat a netaláni megtorló rendszabályokban meggondolva és kimólettel jár el. A herczegprimás az ő szelíd és loyális modorában, de azzal a határozottsággal, melyet a szóban levő hitelvi kérdésekre való tekintet tesz kötelességévé, fejtette ki a főrendiházban meggyőződését és vivta ki a maga számára az egész püspöki karnak, még a laikusoknak is bámuló elismerését. Gróf Csáky egy tapasztalt államférfi mérsékletével ós világosságával válaszolt neki és megnyerte a haladás minden barátjának korlátlan helyeslését és őszinte hozzájárulását. Ily tényezőknek nincs szükségük rá, hogy egymással villongjanak. Meggyőződésem szerint ez fog történni. Alkalmas időben, a polgári törvénykönyv keretében a kormány a törvényhozás elé fogja terjeszteni a javastalatot, mely nemcsak a keresztelés kérdését fogja rendezni, hanem az egész házasság- ós családjogot is, szabadelvűén mindenki lelkiismeretének kímélete mellett. Addig érvényes az, a :ni törvény és az összes köröknek politikusán és hazafiasán kerülni kell mindent, a mi élessé teszi a kényeset, összeütközéssé hegyezi ki a véleményoltórést.* — A primás nyaralója. Roboz I. somogyi lapszerkesztő a következő sorokkal ismerteti Vaszary Kolos herczegprimás balatonfüredi uj villáját : A palota nagyon meglepte a herczegprimást s többször kifejezte teljes megelégedését ugy az építkezés mint a rögtönzött park felett, melyet a helybeli főkertész rendezett be kiváló Ízléssel és szakértelemmel. A gyepszönyegen a palota előtt ott olvashatod nyilóvirág és dísznövényekből e szavakat : «Isten hozott.» Mely alatt díszkeretben egyik felől a bíboros monogram mj a : V. K. Másik részén a főpap ismeretes jelszavát: «Pax». A diszkertószet egész művészettel van bemutatva. Valóságos tündérkert, a nem régen ültetett fák elhintett fü és virágmagvak örömükbeu nyílnak ós zöldéinek. A közszeretetben álló rend egyik jelese, Kovács Ábel fürdőigazgató és Éesy József intéző sok buzgalommal ügyeltek fel az időnkónt folyó munkálatokra, melyek még ma is lázas erővel folynak. Azt hisszük, hogy egy év múlva sok notabilitás fog bt megfordulni, bogy magányban üdvözölje Esztergomnak egyik legnagyobb prímását. A nyaraló vizsgálata után kiment egymaga a fenyvesbe kedves sótahelyére, hol órákig el van sokszor, Ussu léptekkel, földre szegezett szemekkel mélyen gondba merülve; melynek fellegét mosolygó arczának verőfénye oszlatja el sokszor ! Most különöseu sok gondolkodni valója van a nagy politikai kérdésben, hogy fel- és lefelé egyformán megfeleljen a hozzá kötött reményeknek s a törvény is épen maradjon, meg a «béke» is meg legyen. — A vatikáni konzisztórium. A P. H.-nak irják Rómából jul. ll-ikj kelettel : A pápa ma délelőtt hirdette ki a vatikán konzisztórium termében az újonnan kinevezett püspökök neveit a jelenleg Rómában tartózkodó biboruokok előtt. Azután a pápa udvarával a trónterembe ment, a hol az nj püspököknek átnyújtotta a rochettót. Az uj püspökök a szertartás után meglátogatták Monaco la Valetta bibornokot. Az uj püspökök holnap teszik le Martel bibornok, az apostoli iroda főnökének kezébe a professio fideit és az esküt. A prekonizált püspökök mind külföldiek. Fehér Ipoly szentmártoni benedek rendi főapátot állásában megerősítették. - A király vadászaton. Visegrádról írják nekünk : Ő Felsége az őszi hadgyakorlatok után a visegrádi huszhuszonölezer holdas vadászterületen szarvas vadászatra készül. A kincstári vadász területet kitűnően megóvják, ugy hogy a király mindig örömmel készül Visegrádra, — hol Várnay főerdőmester magánlakását szokta elfoglalni, ő Felsége utolsó szarvas vadászata után Ferencz Szalvator főherczeg vejéhez többek hallatára a következő nyilatkozatot intézte: Az egész monarchiában sehol sincsenek olyan pompás szarvasok, miut Visegrádon ; de tartsak fön számunkra a visegrádi örömöket. Visegrádon csak a legközelebbi fejedelmi rokouok szoktak a király passziéjábau osztozni. Idegen előkelőségek nem vesznek részt a vadászai okon., rfr Vallásos oktatás az őrültek házában. A li pót mezei országos tébolyda igazgatója, Niedermann tanár, a tavaszszal felkérte Vaszary herczegprimást, hogy nevezzen ki a tébolyda részére egy lelkészt, a ki a boldogtalan őrülteket lelki vigaszszal ellássa s azokat, a kiknek nincs egészen elhomályosulva á telkük, vallásos oktatásban részesitetse. A herczegprimás most Spertl Györgyöt, a krisztinavárosi plébánia öreg káplánját nevezte ki erre az állásra, a ki ezt ei is foglalja. Az országos tébolydában még ez év folyamán a világi ápolónőket apáczákkal váltják fel. _ — Az esztergomi kincstár. NenT régibben angol tudósok érkeztek Esztergomba egyesegyedül csak azért, hogy a világhírű Hunyady Mátyás műkincsét, a mesés értékű Corvin kálváriát, ezt a fölülmulhatlan szépségű firenzei ötvösremeket megcsodálják. A t0bb milliót érő esztergomi kincstárat a nyár folytmán rendkívül sok külföldi és hazai utazó látogatja meg. A fővárosból vasárnaponként egész karavánok érkeznek Esztergomba. A világhírű kincstár megszemlólŐinek figyelmébe ajánljuk, hogy szándékukat jóval előbb jelentsók be Czibulka Nándor apátkanonoknál, a szeminárium rektori lakásán, mert a főkáptalan részéről ez idő szerint ő a kincstár Őre és igy egyúttal a tudományos kalauz is« Az ország legelső kincstára különben az esztergomi főkáptalan áldozatkészségéből ujabban hatalmas vacsrácsozatos ablakokat s gépezeteken járó óriási vas ablakajtókat kapott, ugy hogy a kincstár mesés vagyona már most minden betörés vagy tüz-veszedelemtŐl mindenkorra mentve van. — Görgei Arthúr tábornok — mint lapunknak Visegrádról jelentik— már visszaérkezett Londonból Visegrádra. A tábornok már hosszabb idő óta nem tett nagyobb utazást. Most egyik leánya látogatására járt Londonban, ki az angol fővárosban él férjével. Görgei Arthur különben visszatért régi csöndes foglalkozásához: a kertészkedéshez. rangú családból . . . s a szellemi képzettségben -épen oly gyors haladást tett, mint & fegyverforgatásban . . . Igazi levente volt, a ki huszonegy éves korában Rudolf királyt koronázó pozsonyi országgyűlés vigalmán deli tánczával a fejedelmi nézőket is elragadta . . . Erőszakos természetű, szerelmében állhatatlan . . . neje, Dobó Krisztina elhagyta, bujában és szégyenében világgá indult, hazájából elbujdosott s csak 1594-ben tért vissza, mikor Esztergom ostrománál kapott sebeiben meghalt. (262. I.) Beöthy: Főrangú családból született 1551-ben . . . Már gyermekségétől kedve telt az énekszerzésben, meg a fegyverforgatásban ... A rendkívüli szépségű, daliás ifjú jelenvolt 1572-ben a Uudolfot koronázó pozsonyi országgyűlésen, hol a fejed«imi nézőket deli tánczával ragadta el.. . Felesége elhagyta . . . Bujában és szégyenében Balassi világnak indult . . . Csak 1494-ben találkozunk vele újra itthon, midőn Esztergom ostrománál Pálfi Miklós zászlaja alatt kapottsebeiben meghalt. (47.1.) Váczy :... Pázmány Péter (1570—1637) a «magyar bíboros Ciceró» . . . e rendkívüli szónoki tehetséggel . . . megáldott férfiú, még külföldön tartózkodott midőn néhány protestáns prédikátorral jó részt különböző álnevek alatt éles irodalmi vitát kezdett s mikor 1607-ben visszatért hazánkba, már akkor a protestánsok egyik lögfélelmesebb ellenségüket látták benne. Szónoki lángeszének az 1608-diki országúd saját neveitek használatnál élt. A költő pedig mindenütt Bulaeei-nak Ívta »wgát. Sserzfl nyilván íköthy könyvének egy régibb kiadása utan „dolgyűlésen ... adta első kiváló jelét... A nyers és vad erő . . . senki tollából sem folyt oly tősgyökeres magyarsággal, mint a rettegett prímáséból. Jói ismervén a nép nyelvét, ennek meglepő fordulatait és különféle árnyalatait: annak a tájnak nyelvét avatta irodalmi nyelvvé, a hol született és gyermekéveit töltötte . . . (265. 1.) Beöthy : A kor hőse és leghatalmasabb embere Pázmány Péter biboros-érsek volt, ki rendkívüli szónoki tehetségeért a «magyar bíboros Ciceró* nevet kapta . . . Részben különböző álnevek alatt már a század első évétől tevékeny részt vett az irodalmi hitvitákban széles tudománya . . . félelmes ellenségévé tevék az akkor nagy túlsúlyban levő protestánsoknak, mikor 1607-ben hazájába visszatért szónoki lángeszének az 1608-iki országgyűlésen adta első tekintélyesebb bizonyságát . . . Az ő, valamint egész iskolája prózájának fő jellemvonása ! az erő ... A népnek egyszerű n vei vén szól, melyet kitűnően ismer s egész frisseségóben erejében, tősgyökeres és nyers közmondásaival és szólásformáival ő vitt le először az irodalomba (54. 1.) Váezy : Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, korának egyik legkitűnőbb költője, államférűa és hadvezére . . . Mély, de nem türelmetlen vallásosság vert gyökeret lelkében ... Itt a törökökön nyert győzelmeiért egész Európa ünnepelte őt s a katholikus fejedelmek, köztük a pápa is, versenyeztek kitüntetésében . . . E gyűjtemény Bécsben jelent meg 1651-ben s legtekintélyesebb darabja az «Obridio Sigetiana» czimü 15 énekre osztott eposz . . . Zrínyi egy nagy eszme hordozójává avatja ez eposzt, miáltal a különben jelentéktelennak látszó várvédelmet az egész nemzet életére kitartó rendkívül fontos eseménynyé teszi. A magyar elfajult, vétekbe sülyedt s a nemezis boszujától csak erényei képviselőjének föláldozásával szabadulhat meg. A nemzet erényeinek megtestesítője... Zrínyi Miklós . . . Beöthy: Gróf Zrínyi Miklós . . . korának legkitűnőbb emberei közé tartozott, kiben fényesen egyesülve jelent meg a nagy költői, államférfiúi és hadvezéri tehetség... A nagy bíboros oldalán a mély, de nem türelmetlen vallásosság . . . vert gyökeret lelkében . . . Egész Németországon ünnepelték győzelmeit ; Európa katholikus fejedelmei — élőkön a pápával... — vetekedtek kitüntetésében . . . Költeményei 1651-ben jelentek meg először Bécsben . . . E gyűjtemény legtekintélyesebb darabját annak eredetileg Obridio Szigetianának nevezett, tizenöt énekes eposz képezi ... Bár látszólag jelentéktelen eseményt keresett ki tárgyul, de a mely Szolimán vége s ebben a török hódító szellemnek egész a költő koráig elhanyatlása által rendkívüli fontosságú. 0 azonban még jelentékenyebbé tudta tenni eposzának alap eszméje által : a vétkekbe merült nemzetet csak erényei válthatják meg. Ezeknek képviselője : a Szigeti hős . . . Váczy: Az Isten maga elvégzi a magyar nemzet megbüntetését s felingereltetiAlekto furíával Szolimánt. Beöthy: Isten elhatározta a vétkekbe sülyedt magyar nemzet megbüntetését s Alekto fúria által Szolimánt Jölingerelvén a magyarok ellen . , . Váczy : Zrínyinek . . . Isten ekkor már csudálatos módon tudtára adja hogy csak az ő halála lesz képes kiengesztelni szörnyűi haragját. Beöthy: ... az Isten csodálatos módon tudtára adja jövendő sorsát. Váczy: Kisebb nagyobb harczok gyakran történnek s e harczok legszebb, legidyllszerübb (sie !) epizódokkal váltakoznak a műben. Beöthy: E harczok rajza, megragadó epizódokkal élénkítve, képezi a költemény derekát. Váczy: Szolimán . . . egy postagalamb utján értesül, hogy a várbeliek véginségben vannak. Zrínyinek nincs menekvése. Az ördögöknek egész tábora segíti a törököket, a ki a főhőst ötszázad magával a fellegvárba szorítják. Zrínyi közeledni érezvén végóráját, mi után Gábor arkangyal az Ördögöket elűzi, kiront a várból, rettenetes mészárlást visz véghez, maga elejti Szolimánt is, de utoljára még sem bírhatván a nagy számú ellenséggel kis csapatával együtt hősi halált hal. Isten trónja elé viszik az angyalok s ott megkoronázzák (269. 1.) Beöthy: Szolimán . . . egy postagalamb elfogatása által értesül róla, bogy a védősereg végső Ínségben van. Erre uj általános ostromot rendel; Zrínyi sehonnan többé segítséget nem várhat, menedéke nincs. As ördögöknek Alderán bűvész által elővarázsolt serege támogatja a törökök éjjeli ostromát, mely Zrínyit utolsó ötszáz, vitézével a fellegvárba szorítja. A nagy bán látja, hogy vógórája ütótt, s miután Gábriel angyalai az ördögöket elűzték, embereivel ki-