Esztergom és Vidéke, 1892
1892-07-07 / 55.szám
Irodalmi (Ka gyár D*kamsi«a ezái magyar ir 100 elbeazéHse.) Száz magyar é 15 írótól s tegyük bezz száz jónevt Írótól,' kik egyenként i számot teszeek irodalmunkban gyűjtőt tünk össze száz elbeszélést Magyar Deka merőn czita alatt. A Magyar Dekameron, mely másfé évi tevékenységnek és fáradozásnak i gyümölcse, a legnagyobb elbeszélő inrtnka a niely valaha magyar nyelven megje lent és nz egyetlen első k^nyv., meh <egósz élő elbeszélő irodalmunkat vissza tükrözteti. A nagyok és kicsinyek, { veteránok és a kezdők^ különféle irá nyok képviselői találkoznak és halad nak karonfogvást ebben a — magától érthetően — terjedelmes könyvben. Száz magyar iró ! Bizonyára már maga « izám is imponál, de igazi becset és értéket e gyűjteménynek az ád, hogy minden , egyes elbeszélés irodalmi szinvonalon á\\, hogy minden iró a nézete szerint legjobb, legkarakterisztiknsabb elbeszélését adta a «Magyar Dekameron»-ba. Mindegyik magában véve hirdeti, hogy a magyar szépirodalom lépési tartott a korral s hogy minden iránynak meg vannak a maga hivatott művelői. A «Magyar Dekameron* az összes Magyar elbeszélők legjobb müveit mutatja be hazai olvasó közönségünknek, Siuger és Wolfuer kiadó, Hevesi József kiadó. Annak a száz magyar írónak a neve a kitől a Magyar Dekameron egy-egy elbeszélést közöl : Abonyi Árpád, Abonyi Lajos, Adorján Sándor, Ágai Adolf, Ambrozovits Dezső, ifj. Apáthy István, Baksay Sándor, Bársony István, Benedek Elek, Beniezky-Bajza Lenke, Bérezik Árpád, Bókefi Anial, Beksics Gusztávné, Beöthy Zsoli, Bodnár Zsigmond, Bodon József, Boros tyáiii Nándor, Bródy Sándor, Büttner Lina, Büttner Lujza, Degré Alajos, Deréki Antal, Dóczy Lajos, Ete Zsigmond, Fanghnó Gyújtó Izabella, Faló Ferencz, Gabányi Árpád, Gárdonyi G., Gerő Ödön, Gouda Dezső, Godzsu Elek, Gyulai Farkas, Gyarmathy Zsigáné, Harmath Lujza, Herczeg Ferencz, Hermann Ottó, Hevesi József, Hevesinó Si kor Margit, Iványi Ödön, Jakab Ödön, Jókai Mór, Juszth Zsigmoud r Kabos Ede, Kada Elek, Káinoki Izor Kaczag Vilmos, Kenedi Géza, Kisfaludi Atala, Kóbor Tamás, Kompolthy Tivadar, Kozma Andor, Körösi László, Kvassay Ide, Lauka Gusztáv, Lípesey Máin, Madarassy László, Malonyay Dezső, Margitlay Dezső, Márkus József, Mári kus Miksa, Mikszáth Kálmán, Máké ) Izidor Muray Károly, Paál Árpád, Pa- lotai Fausztin, Peteiey István, Péter • Dénes, Porzsolt Kálmán, Prém József, líadó Antal, Rákosi Viktor, Seossa Dezső, Sebők- Zsigmond, Szabó Endre, Sznbónó Nogáll Janka, Szabó Sándor, Szabolesy Lajos, Szalóezy Bertalan, Szatmáry Mór, ! Szécsi Ferencz, Székhely Béla, Szépj faludi Ü. Ferencz, Sziklay, János, Szo' mafaázy István, Szomery Dezső, Tábori : Róbert, Teleky Sándor, Tolnai Lajos, ;Tóth József, Tóth Béla, Tőrös Tivadar, Tutsek Anna, Vadnay Károly, Váradi Antal, Véka Lajos, Vértesi Arnold, Vértesi Gyula, Vészi József, Virág J. Béla. Wohi Janka. A «Magyar Dekameron* összesen mintegy 25 — 28 füzetre vagyis üt kötetre fog terjedni. Minden héten egy füzet jelenik meg. Egy-egy füzet bolti ára 25 kr. A vállalatra előfizetni is lehet. Előfizető ár postai bérinontes küldéssel 20 füzetre 5 frt, 10 füzetre 2 frt 50 kr. A teljes munka — öt kötet — előfizető ára 5 frt. A «Magyar Dekameron* minden hazai könyvkereskedésből megrendelhető. Siuger és Wolfner könyvkiadóhivaíala az «Egyetemes Regénytár* és «Az ón Újságom kiadója. HI.RISK. — Balatonfüredre utazott a herczegprimás Budapestről, hová csak Szt. István körül tér vissza. — A primás első politikai Vészedét szórul-szóra közöljük külön mellékletünkön, hogy minden szék városi olvasónak alkalma legyen a híres szónoklatot jól megismerni. — A primás beszéde. Esztergom városa kedden tartott közgyűlésén Fehér Gyula városi plébános indítványt tett, hogy a székváros Vaszary Kolost főrendiházi első beszéde után üdvözölje. — A keddi replika. A herczegprimás kedden is felszólalt a főrendiházban. Erről irja a^ P. H.: Ma Vaszary Kolost, a debattert láttuk. S csodálatos, hogy az egyszerű szerzetes, a ki nemrég még egy szerény gymnáziumi kathedrán tanította a históriát, ide kerülvén a szédületes magasba, mint bont ki mintegy varázsütésre oly tehetségeket, melyekhez mások csak hosszu gyakorlat után jutnak, s állja meg a vezérséget mindenütt ihletten és avatottan. Mai rögtönzött polémiája is egy kis mes- termü -volt. Találó, srellemes, hn'itt-amol a páthosz nemes órczével csendülő. Am szavaival, melyekkel reflektált Pap Gábor nak a haza közös oltáráról mondott sza vaira, ismét zajos éljenzésre ragadta a háza a karzattal együtt. — József Ágost fhg a herczeg prímásnál. József Ágost főhorczeg va sáriiap délután 1 óra 46 perczkor ér kezelt Nyorges-ujfalura, hol mint Í herczegprimás vendége, három napig vadászott a primási erdőkben. Érkezésének Uitére fel lobogózták az egész köz sóget s a vasuli állomásnál nagy közönség várt a főherczegre. Mikor a vonal berobogott, a tűzoltóság 'zenekara rázendiieít a Rákóczy-indulóra. Ennek hangjánál lépett a főherczeg ki a kocából, Zerbs kapitány kíséretében. A közönség egetverő éljeu-riadallnl üdvözölte. A herczegprimás nevében Lóskay Jeromos jószágkorniányzó fogadta a kerületi tisztikar élén, azután pedig Reviczky Győző főszolgabíró, ki tüzoltó-főparancsnoki ruhában jelent meg a kivonult tűzoltóság élén. Ott volt a fogadásnál a község elöljárósága,, Reviczky orsz. képviselő s a vidék urai nagy számban, valamint az egész lakosság. Az üdvözlések után megindult a menet folytonos üdvözlések közt az uradalmi erdőmesteri épületbe, hol a főherczeg megszállott. Rövid ebéd után, melyre csak Lóskay Jeromos főkormányzó, Reviczky főszolgabíró és Wanke ördőmester voltak hivatalosak, a főherczeg cserkészni ment s egy órai jsorkészot alatt öt dámvadat ejtett el, nindegyiket rt legszebb lövéssel. — dzaoaasagon. Auarassy dános megyei főjegyző egészségi szempontból két hónapos szabadságot kapott. A megyei főjegyző Visegrádon tartózkodik s folytonosan végzi a hivatalos inunkat. — Kapitány helyettes. A város közgyűlése Sarlay Ede súlyosan beteg kapitány helyettesítésével Keményffy János tanácsost bizta meg. — - Városi közgyűlés volt kedden, mely nek főbb tételei voltak : Elnöki bejelentés, Bischitzky János virilis képviselő elhald- j lozásáról és helyére Stern Márk póttag behívásáról. Elnöki bejelentés, Dóczy Antal í választott képviselő ebbeli minőségének a számvevői állásra történt megválasztatása folytán való megszűnéséről, és helyére Siukovics István póttag behívásáról. A nm. kir. belügyminisztériumnak leirata, a városi gyámpénztár 1890. évi állásáról felterjesztett mérleg jóváhagyása tárgyában. A kereskedelemügyi kir. minisztérium határozata, a Párkányban gyakorolt piaczi helypénzszedés tárgyában. A földmivelésügyi miniszter urnák körrendelete, a szővesszök és használt szőlőkarók szállításának • szabályozása iránt a belföldi forgalomban. . Majer István püspök és főkáptalani helynök , ur leirata, mely szerint a városi ájtatos i alapítványok kezeléséről 1885—1889. évekre - készített számadások a nm. vallás- és közoktatásügyi minisztérium számvevősége áli tal megvizsgáltatván, jóváhagyattak. Esztergom megye törvényhatósági szabályrendelete, a hós vágás tárgyában. Tanácsi előterjesztés, néhai Krautmann József püspök és esztergomi kanonok által a városi kórház és aggok háza alap javára tett 500—500 frtnyi végrendeleti hagyomány tárgyában. Tanácsi bejelentés, Luczenbacher Pál által a koronázási jubileum alkalmából a városi kórház javára tett 500 frt alapítványról. Niedermann József főjegyző hivatalos előterjesztése, az 1886 okt. 10-én megtartott városi képviselő választás alkalmával megválasztott képviselők vagy ezek helyébe időközben behívott póttagok megbízatásának folyó évben bekövetkező lejárta folytán szükségessé váló intézkedések megtétele tárgyában. A kaszárnyaépités munkálatainak végrehajtása tárgyában Grünwald testvérek vállalkozó czéggel a f. é. ápr. 19-én hozott közgyűlési határozat és a kaszárnyaügyí és jogügyi bizottságok erre vonatkozó megállapodása alapján megkötött szerződés. Nagy Pál vállalkozó ajánlata, a Széchenyi-tér csatornázási és kövezési munkálatának átvétele tárgyában. A templom alap ez idei költségvetésére vonatkozó tanácsi javaslat. Tanácsi előterjesztés, a kesztölezi és szentléleki községi közlekedési utakra kivetendő közmunka váltságárainak megállapítása tárgyában. Sarlay Eds rendőrkapitány kérvénye, hatá; rozatlan időre szóló szabad-ág engedélye, zése és hivatalos teendőinek ideiglenes he• lyettesités utján leendő ellátása iránt. Ke* ményfi János tanácsos jelentése, az ez évi erdei vágásban eladatlanul maradt dorongfa értékesítése tárgyában. Földváry István dr. tiszti főügyész hivatalos jelentése a világítást alapnál Brenner Károly terhére vezetett 468 fit. 67 kr. tőke és- hátralékos kamatainak behajtliallan.ság okából leendő törlése tárgyában. Földváry István tiszti főügyész hivatalos jelentése a Kaér Ferencz terhére vezetett 63 frtnyi árvatári töke és kamatjárulékának behajthatlanság okából leendő törlése tárgyában. Burány János ügyvéd városi volt tiszti ügyész nyilatkozata, költségelölegének és saját követeléseinek kölcsönös kiegyenlítése tárgyában. Schalkház Ignácz és társai esztergomi mészárosok kérvénye, a vágómarhák számára legelő- terület kihasitása iránt. Többrendbeli pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek. Sárközi György letelepedési kórvénye és erre vonatkozó tanácsi javaslat. — Veszett kutya mart meg a napokban több ebet, minek következtében a rendőrség gyors és erélyes intézkedéseket tett* A közönség megnyugtatására közöljük a rendőrség és hatóság következő hivatalos végzéseit: 1297 /i892- sz. Simontsits Dezstf megyei állatorvos a ma délelőtt veszettség gyanúja miatt megsemmisített kóbor kutya bonczolásáról felvett jegyzőkönyvet beterjeszti. Végzés. Minthogy a bemutatott jegyzőkönyv szerint a felbonczolt kutyánál a veszettség jelenléte minden kétséget ki, zárólag megállapittatott, minthogy továbbá a bemutatott hivatalos jelentéssel beigazoltatott, hogy a kérdéses kutya ma délelőtt nemcsak hogy a város területén kóborolt, hanem több kutyát meg is mart, az 1888. évi VII. t. cz. 68. §-a és földmivelésügyi ni. kir. miniszter által 1888. évi 40,000. szám alatt kibocsátott rendelet 188. §-a alapján elrendeltetik, hogy folyó évi augusztus hó ll-ik napján bezárólag kutya otthon csak megkötve tartható, utczára pedig csak harapás ellen biztos szájkosárral elbitva és pórázon vezrtve bocsátható ki. Felhivatik ehhez képest a város lakossága, hogy a fenti rendelkezést annyival is inkább teljesítse, mert az ily módon nem tartott kutyák ki fognak irtatni és a rendelet ellen vétő kutya-tulajdonosok az idézett (Örvény 153. §-nak i) pontja alapján 100 frlig terjedhető pénzbüntetéssel foe«««* »#uiit.ei;üi.-i í iu. .Lj/.ztM ejíyiuejnicg, tekintve hogy a veszettnek gáláit kutya hivatalos értesítés szerint a várossal összeépített j Szenttamás, Víziváros és Szentgyörgymező) községek területén is kóborolt, hasoniutézkedés megtétele végett az esztergomi járási szolgabiróság megkerestetik. Végül ftdkéretik a város lakossága, hogy mindazon esetet, mely szerint a többször emiitett kutya, tudomásuk szerint akár embert, akár állatot megmart volna, a kapitányi hivatalnál sürgősen bejelenteni szíveskedjenek. Miről felterjesztés utján Esztergommegye ngs alispánja, az esztergomi járási főszolgabiróság, Szenttamás, Víziváros és Szentgyörgy mező községek elöljárósága, ugy a város lakossága — ez utóbbi dob szó utjáni közzététel mellett (!) — értesiteudök. Esztergomban, 1892. évi jul. hó 2-án. Tínriíín r temf : 'mv „ tj *u. uuiiuu, liaptiúiijy. üSZCergOM szabad kir. város r. kapitányi hivatalától. 129 Vi892- H- szám. Végzés. A város területén megállapított végzettségi eset alkalmából ezennel elrendeltetik, hogy vendéglőkbe és kávéházakba kutyáknak — ha még száj kosárral vannak is ellátva — vitele a törvényes következmények térbe alatt tiltatik. Ezen rendelkezés végrehajtásáért az illető helyiségek tulajdonosai felelősek. Esztergom, 1892. jul. 3. Bnriáu, r. kapitány. — Esztergom vármegye alispánjától. 5433 / 89i . sz. Esztergom sz. kir. város rendőrkapitányának f. évi 1297. sz. jelentése, nielybeu a város területén talált és kiirtott veszett kutyának bonczolásáról felvett jegyzőkönyvet beterjeszti. V. A bemutatott bouczolasi jegyzőkönyv az 1888. évi VII. t. cz. 27. §-a, illetve az annak végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 183. §-a értelmében a főldmivelési m. kir. minisztériumhoz felterjeszteni rendeltetik. A kapitányi hivatalnak a szükséges óvintézkedéseket tartalmazó f. évi 1297. sz. a. kelt végzése azzal hagyatik jóvá,, hogy az ebeknek pórázon való vezetésének elrendelése legalább ez idő szerint, miut tulszigoru, de különösen a helyi viszonyoknak meg nem felelő, nem szükséges, de utasítom a kapitányi hivatalt, valamint aa esztergom járási főszolgabíró urat, hogy az 1888. VII. t. cz. 68. illetve az annak végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 182. és következő §-aiban előirt egyéb intézkedéseket a legszigorúbban hajtsák végre* özen felül a kutyáknak a zárlat tartam* király fia, az esztergomi királyi palota Wrtokába iktattatott. (U. u. 3, 492. 1.) Esztergom város egyik 1397-iki okmányának fehér-zöld-vörös selyem zsinóron függő pecséten háromszög paizson, mely a négy szelement fogja közbe, emelkedik a városnak 6 tornya, 4 homlokirányban áll ; 2 oldalt, míg hátrább a vár tetői látszanak. A kör irat ez : f. S. MNUS. CIVITATIS STRIGONIENSIS. (Rómer. Arch. Közi. VII. 187. 188.) ; a legrégibb pecsétnyomón pedig, melyet az első latin egyház szertartását követő lakosok (olaszok.) kik a többi esztergomi lakosoktól elkülönzött városrészben laktak használtak, e körirat volt ; Sigillum latinorum Civitatis Strigoniensis és «Sicretumo latinorum Civitatis Strigoniéasis.* Ezek megemlitvék Imre kir. 1200. kelt okiratában, melyben az esztergomi egyházat teljhatalommal ruházza föl, a város területén i telkek adományozására. Ugyanis az okiratban e szavak olvashatók : »Ren- j deljük, ugyanazon lakosok és zsellérek el-; küiönitessenek a latinok negyedétől, és' semmi féle jogos függésben se legyenek a, negyed lakosaitól, kivévén a jogszerű tartozásokat, úgymint; a bér- vagy földadó, I s más kellő gyűjtések és mentességek meg- | váltását, melylyel ugyanazon egyház más szabad lakosai szabadsága szerint az uradalmi jog tekintetéből, az egyház-szolgáinak tartóznak, s ezek teljes bíráskodási és uradalmi joggal bírjanak mindenkorra. (Baranyai az i. h. 29, 65.11.) A latinok e j Begyedében, mely más a sz. Miklós vezető jegyeddel vala határos, az esztergomi káp- : talaunak köböl épült háza volt, melyet 1 1242-ben 20 évre Ádám mester füszerkereskedőnek adott bérbe. (M. Sión. II. 520.1 A 200 lábon túl emelkedett védfalakkal kapukkal és bástyákkal fölszerelt vár Simon spanyol gróf hősintézkedései folytán derekasan ellenállt a tatárok támadásainak. Ezen kedvező siker indította IV. Béla királyt arra, hogy Mátyás érsek működése közben ;(1239—1241.) népesített, (most érseki.) várost, melyben 1239-ben naponkénti vásárjogot adott, a Duna felöli részen kezdve, a vár alatt fakadó s a «Kis-Dunának» nejvezett folyó parijára ömlő meleg forrás• tói (HévvLtől.) egész a Neprech nevü érjseki toronyig, a város piacza és joga sérelme nélkül (M. Sión I. 369. i.) 1255 'körül sánezokkal és falakkal erősítette meg, | melyek azonban az 1543-ban a várat ostromló törököket fol nem tartóztathatták. Ez 'erőd kapitánya a Mesith-nek nevezett Saizlaus után 1303-ban Albert vala. (Pray. MSS. Diplom. 73. J.) A törökök ostromló sikeréhez hasonló sorsban részesült e váracs 1594-ben Nausfeld és Pálfy királyi vezérek alatt, melynek következtében viszszakerült a magyar korona alá; 1607-ben ismét a törököknek a kezére jutott, végre 1683-ban Lotharingi Károly ismét visszafoglalta azt a töröktől. (Máthes. Vet. arcis. Strigon. deseriptio. 1827. 4. 7. és követk. 11. —- Baranyay az. i. h. 25. 61. Cl. — Kisded a Dunában. Tegnap reggel a Kutyaszorítónál egy másfél éves kisded hullájára bukkantak. Ruhácskáin E. Gr. monogramm. Orvosi vélemény szerint valószínűleg gyilkosság áldozata,
