Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 24. szám

í • y Y

ESZTERGOM, XIII. ÉVFOLYAM.

24. SZÁM.

VASALNA?.

©

MEGJELENIK HETENK1NT KÉTSZER:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖK ÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR :

Ejiés'A évre.............................•

..................................6 L't kr

F

él évre..........................................................................3 RT ~ kr

Neg,\ed évre.....................................................................1 Lt 5u kr

Fgy szám ára 7 kr.

Városi és megyei érdekeink közlönye.

S Z E R K eTz T ŐSÉG:

PFALZ-HÁZ, FŐLDSZ1 NT,

hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

KIADÓ - hTv ATAL:

SZÉCHENYI TÉR 3‘il,

hová a lap hivatalos és niagánhirdetései, a nyiltftrbe szánt közle- ményhk, előfizetési pénzek és reklamálások intézendők.

HIRDETESEK :

HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- tól 2O0-ig 1 írt 50 kr, 200-tól 30ü-ig 2 frt 95 kr. Belyegdij 30 kr.

MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosab- ban közöltetnek.

NYILTTER sora 20 kr.

Gazdasági érdekeink.

Meszéna János, a gazdasági egyesület elnöke külön elaboraluniót intézett íi Városi Körhöz, melyet szives bolé- «gyozésével publikálunk'.

Tek. Városi Kör !

Többrendbeli egyesületnek tagja lévén agg koromhoz mért munkaerőm annyira igénybe van véve, hogy njabb körbe való belépést annál kevésbé (ártom magamra nézve ajánlatosnak, menjél inkább meggyőződtem arról, miszerint a tisztelt kör által kiiüzött közczélok elérhetése tekintetében nemcsak tevékeny részt nem vehetnék, hanem az illető tanácskozásokat se látogathatnám.

Ezekot előre hocsájtva, hogy a hazafias örömmel üdvözölt kör iránti őszinte tiszteletemet tett leg is tanúsítsam, bátor vagyok szives figyelmét a m. kir. földmivelésügyi miniszter gróf Belliién András urnák az országgyűlési nyílt ülésen tett programnibeszédjére felkérni.

Ő nagyméltósága ugyanis ezen alkalommal többrendbeli mindannyi fontos tervezetei között kiválólag hangsúlyozta azon szándékát, mely szerint az ország különböző vidékein és városaiban föld- mi vés és vinczel lér iskolát alapit and.

Ezen ünnepélyes nyilatkozat reánk nézve annyival inkább fontos egyszersmind biztes sikert ígérő, minthogy o tekintetben legillet ékeseb precedensre magára a volt m. kir. föl dini velésügyi miniszter Szlávy József ő Exczja ígéretére hivatkozhatunk, ki az esziergomvidéki gazdasági egyesülőt megbízása folytán nála tisztelgett küldöttségnek, melynek szerencsés voltam szószólója lehetni, kegyes volt 1869-ik évben — miként az ide vonatkozó gazdasági egyesületi valamint városi jegyzőkönyvek tanúsítják azon kegyteljes egyszersmind határozott ajánlatot tenni : hogy az

egyesület részéről kérelmezott vinczellér és föld mi vés iskolát — ha annak alapításához maga a város is megfelelő áldozattal járulni kész leend — jövő évi költségvetésbemnlhátlanul felveendi.

Az illető szakminiszter urnák ezen határozata folytán Esztergom kir. város — miként ezt a hiteles városi, úgy egyesületi jegyzőkönyvek mutatják — az illető terv lehelő elősegítése egáljából maga részéről a város közelében fekvő tele vény dús földjeiből 30 holdnyi területet, valamint egyszersmind alaptőkéül 2000 frlot egyértelmű határozattal megajánlott.

Ily áldozatkészség mellett egy részről, más részről pedig a miniszteri kegyes biztosítás folytán egy peresig sem kételkedtünk a gazdaküzönség egyetemes óhajának legközelebbi időben leendő teljesülésében.

A sors azonban másként határozott. Egy részt ugyanis a néhány hónappal később hekövetkezett földmi velésiigyi tárcza változás, más részt pedig a földmi velési ügy iránt magában a parlamentben tapasztalható buzgalomhiány vagy netalán az ország financziális szükségleteinek szigorúbb számbavétele a biztos sikerrel kecsegtető tervezetet s ezzel egyszersmind az óhajtva óhajtott, ezé 11 is évek hosszú sorára háttérbe szőri tá,

Jelenleg azonban, midőn az uralkodó nézetek gyökeres átalakulásával a, nemzetközileg fontos földmivelési ügy vezetése nemcsak önálló külön miniszti- rinmra bízatott, de e melleit a kérdéses tárcza, a földmives osztály szerencséjére Bethlen gróf ő nagy méltóságában oly hathatós, de egyszersmind ügybuzgó barátra ruháztál ott, ki az ország- gyűlésen tett ünnepélyes nyilatkozatában a földmives és vinczellér iskolák alapítását elsőrendű törekvései közé isorolá, kétséget se szenved, miszerint az esetre, ha a kir. város a kérdéses j földmives és vinczellér iskolát késedelmű nélkül, egyszersmind az 1869-iki ; képviselők példájára hasonló lelkesedés .és áldozatkészséggel fogja felkarolni és le mellett az illető ügyet, mely sző'lő- ; hegyeinknek, mint egyetlen jövedelmi I forrásunknak végleges elpusztulása után Esztergom városára, sőt magára a mért- földekre terjedő, nagy borvidékre való- jsngos életkérdéssé vált egy, e czélra j tüzetesen kijelölendő küldöttség által ő Exczja kegyeleten pártfogásába, ajánlani kétséget se szenved, ismétlem, az óhajt va óhajtott iskola föl fog épülni, j Ily meggyőződés által vezéreltetve, j tiszteletteljes bizalommal fordulok a ! tek. Városi Körhöz azon kérésemmel, miszerint mindinkább érezhető közszük- ség, sőt fenyegető közveszély sugalta indítványomat magáévá tenni és saját érveit úgy legjobb belátásuk szerint rendszeresen átdolgozva további intézkedés végett azon lényeges, egyszersmind

kétszeresen fontos körülménynek hangsúlyozása melleit szíveskedjék a nemes város közgyűléséhez áttenni, miszerint a kérdéses kettős intézetnek Esztergom városában leendő alapítását nemcsak azon körülmény teszi kívánatossá, sőt országosan pártolandó vá, mivel hogy ezen városban, még pedig a város tőszomszédságában egy virágzó amerikai szőlői elep és külön gyümölcsfaiskola immár létezik, melyekben az illető tanulóifjúság a nélkülözhetetlen gyakorlati ismereteket, valamint a különböző ojtások eszközlésénél előforduló kezelési munkálatokat, addig is megszerezhetik, migleii az intézet saját területén a szükséges szőlő és gyümölcsfa telepekkel rendelkezend, melyen az illető ifjúság a megfelelő elméleti előkészület mellett a mulhatlanul szükséges gyakorlati jártasságot is elsajátíthatja-, hanem mindenekfölött ajánlatossá és a

m. kir. kormány kiváló pártfogására méltóvá teszi a tősgyökeres magyar városnak topographicus helyzete mely a magyarságnak a sz'ávság közelében úgy szólván sarkpontját képzvén a szőlőszeti és gyümöl csésze ti ismeretek megszerzése mellett a honi nyelv könnyű elsftjAl.it- hafásárais lehető legkedvezőbb alkalmai szolgál and.

Befejezésül még tisztelettel ugyan, de egyszersmind loyális nyíltsággal Kijelent beli a nemes város maga a kormány előtt azon méltán lehangoló keserű öntudatát, miszerint addig, miglen más, ötször-hatszor gazdagabb városokban a kormány kegyéből és költségén külön gymnasiumok, reál iskolák, leányAz„Eátffgoa is 7idíkB“tározaja.

A EEGS^EBB DAE,

A legszebb dalról annyit írtak, Olvasva nők, poéták sírtak . . .

Mi szent, nemes lehet a dalban,

Azt összefűzve leltek abban.

Ha meghalok; ha ajkam végső főhajtást lészen ellehellő,

A legszebb dalt kis fejeségem Ajkára végső csókkal vésem.

LÉVAI SÁNDOR.

HHovelMis, a ki mai meghalt.

(Elbeszélés.)

Irta: Nógrádi Jen3.

(Folytatás.)

A pezsgő édes mámora járta keresztül Ragjaikat. A hideg gróf is egészen fölengedett. Szeme csillogott mint a hiuzé, fiualvány arcza kipirult. A halántékán dagadó Hírekről lehetett látni, hogy vére kétszer (Oly sebesen kering, mint máskor.

• Stefanie kezét megragadva lázas, suttogó ißiangon szólt:

— Szeretlek, őrülten szeretlek. Szivem osele van a szerelem ölő mérgével. Mikor serem nyugodt atomjai rajta keresztül Mennek, felforr hevétől mindenik és lá- nongva lüktet szét ereimbe, ölelj meg öi.tefanie .és szívd ki lelkemet ajkaiddal. .. I És a lány nem vonta vissza kezét, k A perzsa szövetű ottománon ült félig

fekvő helyzetben. Lehunyta szemeit s a hosszú selymes fekete pillák alól mosolyogva szemlélte a felhevült grófot. Azon gondolkozott: íme a dúsgazdag majoresko, kinek ősi Árpád egy vezérétől származtatják magukat, a rettenthetlen athleta, ki hidegvérrel vette czélba Afrika király tigriseit, most az ő lábainál hever, a szegény mosónő lánya előtt és tikkadó ajakkal, reszketve szerelmét koldulja, szivét ajánlja. Eldobhatja, vagy megtarthatja, amint neki tetszik. Persze ha eldobná, vele dobná ki a kis villát is az ablakon. Nem. Inkább megtartja mind a kettőt . , .

— Apropos, gróf. Majd megfeledkeztünk mulatozás közben erről a kiái 1 hatatlan ajtóról. Tudja, a mi abba az elzárt szobába nyílik. Itt van épen velünk szemben. Sehogy sem tudtam elrejteni a szoba rendezésénél. Tanácsoljon valamit. Jó lenne talán egy szekrényt állítani eléje. Nagyon kellemetlen, hog}r itt kell látnom mindig magam előtt s folyton eszembe juttatja a házmesterné érzékeny történetét.

Aztán elgondolkozott;:

— Ugyan milyen lehet ez a szoba belülről ?

Kiszabadította kezét a gróféból, odaszaladt az ajtóhoz és hallgatózott. Majd hirtelen a grófhoz fordult.

— Menjünk be.

— Mit gondol ? szólt Elemér kedvetlenül. Különben is el van zárva.

A szeszélyes lány már akkor nyugtalanul rázta a kilincset.

— Csakugyan be van zárva. Ah ez igazán borzasztó. Ez tűrhetetlen. Gróf, ön nagyon erős, frszitse ki a zárt.

— Megőrült ön ? Felfészitsem egy idegen lakás ajtaját?

Stefanie haragosan dobbantott lábával.

— De én be akarok menni . . .

Aztán hízelkedve megezirógatta a gróf

állát és puha karjait ennek nyakába fűzte.

— No Elemér, kedves Elemér. Lássa ez roppant érdekes lesz. Mar úgyis régen szerettem volna látni egy iró szobáját. A poéta-műhelyt, hol a regényeket szabják és a költeményeket kovácsolják. Milyen lehet az? Aranyos kis grófom — tegye meg az én kedvemért.

A férfi ittas volt a pezsgőtől, még ittasai)!) lett a szép szemek tüzétől, a melyekben azt olvasta, hogy még csak ebbe aj bolondságba kell beugrania, s aztán . . . aztán minden vágya teljesítve lesz.

Nekifeszitette vállát a könnyű ajtónak, a zár egyet pattant s a szoba kinyílt.

Mindketten beléptek.

A kis salon illatos meleg levegője helyett egy fütetlen és régen szellőzött szoba dohos jéghideg szele csapta meg arezukat. Amaz az életkedv, szerelem, kéj tanyája, ez a fagyos halálé ... Az ablak táblák* becsukva, csak a hasadékokon szűrődött át némi világosság.

Stefanie megborzadva húzta össze keblén csipkeöltönyét.

— Milyen hid eg van itt, szólt fogváczogva.

— Menjünk vissza, még meghűti magát.

Oh a női kíváncsiság hatalmasabb ösztön,

hogysem egy kis hidegtől meghátrálna. Stefanie kitárta a spalétákat.

Mily ellentét a művésznő pazar fénynyel berendezett buja lakása s a holt költő Irideg hónapos szobája közt! Amott műtárgyak, szobrok, apró tőrök kerevetek és japáni asztalkák, itt pár egyszerű bútordarab. Csak a legszükségesebb mindenből.

De a szegény emberek is szeretik némely- dologban a fényűzést: Az ablak mellett díszes Íróasztal állott fekete fából, faragvá- nyokkal. Rajta két sévresi porczelánban b'ervadtvirágcsokrok. Antik bronz Íróeszköz, pogány istennők szobrocskái, diszkötéses könyvek, papírok költői rendetlenségben.

Olyan szeretetteljes gonddal volt fól- eziezomázva a rideg kápolna ezen kis oltára, a puritán szoba egyetlen fényűzése, hogy önkéntelenül is érezte a szemlélő, hogy tulajdonosának ez volt legkedvesebb holmija, a mely mellett legtöbb idejét töltötte.

Az Íróasztal közepén művészi keretben nagy színezett fénykéS állott. Stefanie meglepetve ismert a saját fotográfiájára. Egyike volt a legsikerültebb képmásainak a legdivatosabb fényképész műterméből. A szép lány frivol cortumeje, jobban mondva costumenélkülisége teljes pompájában emelte ki bájait.

— Nini, az én arczképem a Szép Helénából! Hogyan kerül ez ide?

Ez egészen felmelegitette őt: ime egy sóba nem sejtett tisztelője, a ki talán nélkülözések árán szerezte meg az ö drága arczképét. Hisz ez roppant érdekes ember. Lássuk[csak, micsoda lim-lom papírok ezek. Itt egy nyolezadiv, csak az egyik oldalán van teleirva, a végén a megkezdett mondatot sem fejezte be. Ah, ez valami töredék novella lesz. Vájjon mit akart ebből csinálni a költő? Azt mondja:

»Csöndes éj van. Az abszolút nyugalom