Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 21. szám
ESZTERGOM, XI1L ÉVFOLYAM 21. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1891. MARC/JÜS 12. ESZTERGOM, 1891. márczius hóban. VÖRÖS JÓZSEF gazdasági és konyhakerti magvak KERESKEDÉSE ESZTERGOMBAN, HIRDETÉSEK : HIRDETÉSEK 1 arától 100 szóig 75 kr, 100- g 1 frt 50 kr, ‘200-tól 300-ig 2 frt 95 kr. Eélyegdij 30 kr. íDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosab- bii I) közöltetnek. NYILTTÉR sora 20 kr. ezen politikai alakulások által előidézett y dismembrálása és ujaob rendezése, vala- j mint egyes főpapoknak, a politikai helyzet i élelmes fel használása v il a primási joghatóság alól különösen a hosszú sedis vacan- tiálc alatt sikeresen megkisérlett független itése már amúgy is a lehető legszűkebb korlátok közé szoriták az esztergomi érseki széknek ezen nemcsak egyházi, hanem még inkább állami és nemzeti szempontoknál fogva nagyfontosságu előjogát. Az esztergomi érsekség alapitó oklevelét nem bírjuk. Valószínűleg ez is a Jól) érsek alatt dühöngött tűz martalékává esett, mely a fÖszékesegyházat az ottan őrzött okmányokkal együtt elhamvasztotta. De II. Szilveszter pápa megerősít) leveléből tudjuk, hogy az esztergomi érseki szék az ország metropolisává volt rendelve egyházi tekintetben. Ily értelemben szólnak III. Kelemen, III. Celesztin, III. és IV. Incze, VIII. Bonifácz, VI. Orbán, IX. Bonifácz, V. Miklós, II. Pius és X. Leó pápák bullái, kik az esztergomi érsekeket különböző I kiváltságokkal és előjogokkal részint felruházták, részint elődjeik privilégiumait megerősítették. Ezen privilégiumok leginkább a király koronázási előjogra s a pri- mási és legátus natusi joghatóságra vonatkoznak s utóbbi tekintetben világosan kimondatok, hogy ezen joghatóság az eszter- ; gomi főszékesegybázat s illetve annak révén a mindenkori esztergomi érseket az ország minden részeiben levő, úgy a székes, mint főszékes, nemkülönben egyéb kiváltságolt egyházak fölött megillesse, s itt idézi az emlékirat V. Miklós pápa 1452. márcz. 24-én (IX. Cal. Apr.) kelt bulláját. Bármily világosak és minden kétértelműséget kizárók legyenek is V. Miklós pápa imént idézett, valamint elődjeinek és utódjainak idevonatkozó konstitucziói, ha a tényleges állapotokat vesszük szemügyre, kénytelenek vagyunk bevallani, hogy a széles alapra fektetett primási joghatóságnak ez ■ időszerűit már alig árnyéka áll fenn. A • primási joghatóság tényleg nemcsak ki nem l terjed a szent korona minden országainak ■ egyházaira, hanem igen sok oly egyházra ■ sem terjed ki többé, mely eredetileg az i esztergomi érseki tartomány kiegészítő része r volt. — A jelenlég tényleg fennálló öt : ! katholikus érseki tartomány közül az esztergomin kívül csak még az egri érseki tartományra terjed ki a primáczia joghatósága, a többi egyházak tekintetében a aem ! puszta czimen kívül alig van egyéb elsőbb- nert sége. És itt nem hagyhajtuk érintetlenül, hogy az ötvenes évek politikai nyomása alatt ezen szűk korlátok közé szorított joghatóság is már-már veszendőnek indult s csakis boldogult főpásztorunk és érsekatyánk rendithetlen erélyének, kiváló sze- méiyes tulajdonain alapuló tekintélyének sikerült a még jelenben fennálló primási joghatóságot visszaszerezni. Ezen szomorú esélyek arra vallanak, hogy a legújabb kori jogfejlődés a primási hatóságnak nem kedvez. Mi lenne akkor, egykoron a primatia ellenségei avval aknának elé, hogy a Budapesten székelő esztergomi érseket a primási előjogok a pápák és királyok által nem a budapesti uj főszékesegyhá.ban fennálló érseki széknek adományoztattak, hanem a régi exauk- torált esztergominak? Annyi bizonyos, hogy a primási joghatóságra vonatkozó okmányokban, mint a primási juiisdictio jogi alanya és hordnoka mindenütt az esztergomi érseki egyház van megnevezve. Ily félreérthetlen értelemmel bir például IV. Béla király 1230. évi szeptember 29. (III. kai. oct) kelt egyik adománylevele, melyben e szavak foglaltatnak : »Et cum praedicta Sancta Strigoniensis Ecclesia locum Primatis in regno nostro teuere digegynazrnegyei ttuiuitiuy ^.au io — nélkül és az egyház szent kánonjai értelmében csak ngy intézhető, ha a káptalan az érsek állandó székhelyén tartózkodik, lévén a káptalan az érseknek hivatásánál fogva született tanácsadója elannyira, hogy az érsek köteles bizonyos kérdésekben teendő egyházkormányzati intézkedéseinek különben érvénytelenség terhe alatt, székeskáptalanjának nemcsak tanácsát meghallgatni, hanem beleegyezését is kikérni. Szervi összetartozása ezen bárom jogi személynek oly szoros és egymástól elválaszthatja, hogy az egyház első századaiban, sőt mondható, első évezredében és----------- r-r C iprián, karthágói püspökhöz (meghalt 256- ban) intézett levelében mint nem kizárólag csak ő náluk alkalmazásban levő, hanem a szomszéd, sőt messze vidékről, idegen tartományokból oda menekült püspökök által is helyeselt eljárási mód emlittetik ezen szabály : »Ante constitutionem episcopi nihil innovandum putavimus. (Epla XXXI. Op. S. Cypr. Migne. II. pg. 323.) Nem terheljük Exciádat ezen elvnek bővebb patrisztikai kifejtésével, elég rámutatnunk, bogy a legrégibb kánon-gyűjteményektől kezdve, a jelenleg is érvényben levő kánon-törvénytárig mindenütt állandó idény beálltával van szerencsém értesíteni, hogy az utolsó évi termésű gazdasági és konyhakerti magvak laramba mar megérkeztek s bármely mennyiségben szolgálhatok a legelőnyösebb árakon. Gazdasági magvak, egész zsák vételnél: Oberndorfi répa mag sárga eredeti, óriás nagy . . . 100 kilo 50 frt * >y ~ >y >>. után termés.................................» » 40 » M ammuth * » óriás nagy, vörös.................................» » Bucz0k y> _ >y "-agy...............................................» » 40 » Luczerna, franczia., araukamentes, eredeti.............................» » gQ » * °ia85í » » ■ • : : : » » ?o» magyar, I-.ső rendű .... » ,, Baltaczim.......................................... ........................... Muhar......................................... ' K öles, vérvörös .... . , , 0 Bükköny.............................. > 1 ^ A ngol peije, legjobb minőségű, nehéz....................................... » 49 > M indennemű konyhakerti magvak olcsó árakon. “^|g Raphia, kölöző háncs, első rendű.................................... p j.jlo 80 Í r p esti érseki széke, ele nem lenne a lunéneti nevezetességű történeti jogokkal és kiváltságokkal díszített »esztergomi érseki szék.« Tudjuk, hogy a kiváltságok, minta fennálló törvény alól kivételek, a kánoni fogfelfogás szerint úgy tekintetnek, mint a közjogon ütött sebek s azért előforduló esetekben a legszigorúbb értelmezésben részesíthetnek. Az esztergomi érseki szék primási és legátus natusi előjogain azoknak a pápák által ismételve történt megerősítése daczára. a politikai alakulások s az egyházmegyének
