Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 21. szám

21. SZÁM.

ESZTERGOM, XIII. ÉVFOLYAM.

CSÜTÖRTÖK’. 1891. M ARQ/JUS 1

MEGJELENIK TIETENEINT KÉTSZER:

VASÁRNAP ÉSJCSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI Áll:

E^ós/. évre.............................'..................................® L't kr

Fél évre..........................................................................3 trt —- kr

Negíed évre

....................................................................1 lit 50 ki

Egy szám ára 7 kr.

Városi és megyei érdekeink közlönye.

SZERKeTz TŐSÉG:

PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT,

hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

KIADÓ - hT VATAL:

SZÉCHENYI-TÉR 331,

hová a lap hivatalos és magán hirdetései, a nyílttérije szánt közlemények, előfizetési pénzek és reklamálások intézendő!:.

@---------------------:--—----------- - - 0

H

IRDETÉSEK:

HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótél 100 szóig 75 kr, 100- tól 200-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 30ü-ig 2 frt 95 kr. Bélyegdij 30 kr.

MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjiitánvosab- bun közöltetuelc.

NYILTTER sora 20 kr.

8----------------------------------------------------------------------•

A főkáptalan emlékirata.

Gróf Csáky Albin, a Lipótrend K. ív., a pápai Gergely rend N. K., val. B. T. T. m. kir. főaszthlnokmester, vallás és közolc- tatási m. kir.'miniszter ur ő excel Unciájának

Budapesten.

Nagy méltóságú Gróf, v. b. titkos Tanácsos. Vallás- és közoktatási m. kir. Miniszter ur !

Kegyelmes Urunk !

Azon mély gyász közepette, mely áldott emlékű kegyelmes főpásztoruuk és érsek Atyánk váratlan elköltözése miatt sötét lepel gyanánt borul fájdalomtól még mindig sajgó kebleinkre, újabb bánat és keserűség nehezedik árvaságunkra azon mozgalom folytán, mely az esztergomi érseki széknek" ezen gyászos alkalomból az ország fővárosába való áthelyezése érdekében megindult.

Mindaddig, míg e-zen kérdés csak a hírlapírókat és a Budapest főváros közönségének egy részét foglalkoztatá, nyugodtak lehettünk, mert az illetékes tényezők a mozgalomtól távol állottak.

A folyó hó 18-án tartott képviselőházi ülésben 'Exciád egy esetleges interpelláczióra adott határozott válasza azonban semmi kétséget sem hagyott fen tovább az iránt, hogy e mozgalom a magas kormány helyeslésével találkozik, sőt hogy ezen kérdés elintézésének bizonyos sürgősség tulajdo- nittatik. Exciád ugyanis az interpelláczióra adott válaszában hangsúlyozva kiemelni méltóztatott, hogy a megoldás legczélsze- rűbben és legkönnyebben most, a széküresedés alkalmából volna eszközölhető, sőt az már a megvalósulás stádiumában levőnek tekinthető azáltal, hogy Exciád nem késett a kérdés tanulmányozását elrendelni.

Nem kételkedhetünk ugyan az iránt, hogy ezen tanulmányozás nem fog a mi meghallgatásunk nélkül történni, amennyiben széküresedés esetén a székeskáptalan őre, gondnoka, jogfentartója az üresedésben levő érseki széknek, a mellett pedig ezen kérdés a mi legvitálisabb érdekeinket is igen közelről érinti.

Az esztergomi érseki széknek átvétele ősi helyéről Bubapestre ugyanis mint el- maradhatlan következményt maga után fogná vonni a főszékesegyháznak és főkáptalannak, valamint a szintén gondjainkra és felügyeletünkre bízott érseki papnevelő intézetnek oz esztergomi érsek uj székhelyére való áthelyezését. Mert ha az egyház pozitív törvényei nem is rendelnék ezt igy, a dolgok természetes rendje megkívánná, hogy az éisek székhelye föszékes- egyházától és főkáptalanjától el ne választassák, a szeminárium az érsek közvetlen felügyelete és őrködése alól ki ne vonassák.

A főszékesegyház és annak jérseke a hozzátartozó káptalannal és klérussal vagyis minden rendű papságával egy testet képez, mely fejétől,- az érsektől az egyházi élet sérelme nélkül külön nem választható. Nem,csak a főszékesegybáz körül teljesítendő papi szolgálat megkívánja a felsorolt tényezőknek kinek-kinek a maga rendje és rangja szerint való összmüködését, de az egyházmegyei kormányzat is fenakadás nélkül és az egyház szent kánonjai értelmében csak úgy intézhető, ha a káptalan az érsek állandó székhelyén tartózkodik, lévén a káptalan az érseknek hivatásánál fogva született tanácsadója elannyira, hogy az érsek köteles bizonyos kérdésekben teendő egyházkormányzati intézkedéseinek különben érvénytelenség terhe alatt, székeskáptalanjának nemcsak tanácsát meghallgatni, hanem beleegyezését is kikérni.

Szervi összetartozása ezen bárom jogi személynek oly szoros és egymástól elválasztható, hogy az egyház első századaiban, sőt mondható, első évezredében és

még azon túl vagyonilag is mint eg}r test,1 egy egységes jogi személy nyilatkozott. Legrégibb okmányaink szerint az adományozások a székesegyház számára tétettek s ennek jövedelme képezte a püspök, a székesegyház, a káptalan és a papság do- táczióját. Es habár az újabb jogfejlődés a vagyonközösséget megszüntette, az érdek- közösséget, az összetartozás jogát meg nem szüntethette, mert az a hivatás közösségén : a székesegyház körül teljesítendő papi szolgálat, s a hivő nép gondolkozásának, az egyházmegye lelkiekben való közös, vállvetve teljesítendő kötelességén alapszik. Es a jogtörténet arra is megtanít, hogy épp azon korban, midőn az egyházi vagyonközösség hanyatlásnak indult, kezdődnek az egyháznak mindegyre szigorúbb törvény- j hozási intézkedései arra nézve, hogy a püs-1 pök, a kanonokok és egyéb javadalmasok- nak a főszékesegyházhoz való tartozósága a rezideálás kötelessége által tényleg is érvényesüljön s azok, kik abbeli kötelességüknek eleget nem tennének, jövedelmeik megvonásával, sőt javadalmaik elvesztésével bűnhődjenek.

Ezen szoros érdekközösség, mely minket az esztergomi érsek székhelyéhez felbont- hatlan kötelékkel hozzáfűz, engedi reménylenünk, hogy Exciád ezen nagyfontosságu kérdésben a mi megliallgattatásunk nélkül amúgy sem kívánna intézkedni, s azért csak nagyrabecsült szándékainak vélünk megfelelni, midőn az ügyek az országgyűlésen történt fölmerülése után a hivatalos felszólítást be sem várva, nézeteinket azon bizalommal, mely 0 csász. és apostoli kir. Felségének, a mi legkegyelmesebb fővéd- urunknak kormányát részünkről megilleti s azon őszinteséggel, mely az ország mind korra mind rangra első egyházi testületéhez méltó, Exciád előtt e kérdésre vonatkozólag kifejtjük, tisztelettel esedezvén, miszerint alább felsorolandó érveinket kegyesen figyelembe venni s szokott állam- férfiúi bölcsességével mérlegelni méltóz- tassék.

Exciád a képviselőházban tett nagybecsű nyilatkozata szerint a jelen széküresedés volna a legczélszerűbb és legalkalmasabb időpont az érseki széknek a fővárosba leendő áthelyezésére. Nem tagadhatjuk, a gyakorlati kivitel szempontjából nem egy érv hozható fel ezen enuncziáczió helyessége mellett, meg fogja azonban engedni Exciád, ha mi e kérdést nem gyakorlatiság, hanem a törvényesség szempontjából veszszük megítélés alá. E tekintetben a következőkre bátorkodunk Exciád magas figyelmét felhívni.

A széküresedés az egyházi törvények értelmében oly kiváltságos állapot, hogy az alatt az egyházi javadalom állagában, jogaiban, kötelességeiben érvényesen semmiféle változás nem történhetik. Az egyház törvényei szigorúan tiltják a ne »vacante Sede aliquid innovetur.« Ezen törvény sokkal régibb, mint a kereszténység Magyarországon, sőt mint az ország maga. Kimutat- hatólag már a kereszténység III. századában alkalmazásban volt ezen elv. A római papságnak Fábián pápa halála után sz. Ciprián, karthagói püspökhöz (meghalt 256- ban) intézett levelében mint nem kizárólag csak ö náluk alkalmazásban levő, hanem a szomszéd, sőt messze vidékről, idegen tartományokból oda menekült püspökök által is helyeselt eljárási mód emlittetik ezen szabály : »Ante constitutionem episcopi nihil ínnovandum putavimus. (Epla XXXI. Op. S. Cypr. Migne. II. pg. 323.) Nem terheljük Exciádat ezen elvnek bővebb patrisztikai kifejtésével, elég rámutatnunk, hogy a legrégibb kánon-gyűjteményektől kezdve, a jelenleg is érvényben levő kánon-törvénytárig mindenütt állandó

rubrika gyanánt előfordul ezen titulus : I »Ne Sede vacante aliquid innovetur«, mely j alatt összegyűjtve fellelhetők az idevágó egyházi törvények. Ezen szabály általános érvénynyelbirés kivételt nemtűr;elannyira, bogy a széküresedés idején történt bárminemű változások az utódra nem kötelezhetők, az abból keletkezett jogi hátrányok öt nem terhelhetik, sót hivatalba lépésekor tett esküje értelmében köteles azok ellen j felszólalni, óvást tenni s azok tényleges megszüntetésére törekedni.

Kétséget nem szenved, hogy az esztergomi érseki széknek, az egyház ezen sarkalatos törvényeinek megszerzésével történendő áthelyezése sem maradna utókövetkezmények nélkül, sőt attól tartunk, bogy I az apostoli szentszéknél is ellenkezésre ta- ) lálna, mi által az egyházpolitikai helyzet nemcsak nem tisztulna, hanem ellenkezőleg a bonyadalmak szaporodnának, újabb kérdések merülnének fel és várnának megoldásra.

Megvalljuk, csak félve és tapogatódzva | fogunk idevonatkozó eszméink fejtegetéséhez, mert nem tudjuk részletesen Exciád terveit az áthelyezés módozataira nézve ; mi tehát csak is azon ideális módozatokat vehetjük szemügyre, a mint felfogásunk szerint az áthelyezésnek az egyházi törvények értelmében végbe mennie kellene. j Már ezen alázatos fefierjesztésünk beveza-; tésében volt szerencsénk kiemelni, hogy i az esztergomi érsek székhelye csak úgy 1 helyezhető át üdvösen a fővárosba, ha vele átköltözik a székesegyház, a káptalan és szeminárium, mert e három az érsekkel élén egy egységes egészet képez. Ezen háromnak egymástól való különválasztása az egyházi élet megbontására vezet, a halál csiráját rejti magában. Más szóval az érseki székhely áthelyezése, tulajdonkép az érseki szék átvitelének problémája s ez utóbbinak helyes megoldása nélkül a székhely át nem helyezhető.

Áz esztergomi érseki széknek a közönséges érseki joghatóságon kivúl történeti jogai és kiváltságai vannak, melyek jogi alanya, azon ideális értelemben vett materiális érseki szék, mely az esztergomi főszék es egy házban van felállítva. Ezen érseki szék annyira a helyhez van kötve, hogy onnét el nem távolítható. Az »esztergomi« jelző helyet jelent, mely sehol másutt meg nem valósulhat, hanem csak Esztergomban. Egy Budapesten felállítandó uj főszékesegyházba az esztergomi érseki szék át nem helyezhető azon egyszerű oknál fogva, mert a hely »Esztergom«, mely jogi szempontból annak ultima differencziaját képezi, vele együtt át nem szállítható. Megmarad az ott minden körülmények között, hol szt. István született, megkereszteltetett, megkoronáztatott és ezen a magyar egyház és birodalomra egyaránt fontos események emlékéül a pápa utólagos jóváhagyása mellett az érseki széket felállította. A budapesti uj főszékesegyházban felállítandó uj érseki szék lenne esetleg az esztergomi érseknek, vagyis az esztergomi érseki megye jelenlegi határa közt foglalt egyházmegye illetve érseki tartomány főpapjának budapesti érseki széke, de nem lenne a történeti nevezetességű történeti jogokkal és kiváltságokkal díszített »esztergomi érseki szék.«

Tudjuk, hogy a kiváltságok, mint a fennálló törvény alól kivételek, a kánoni fogfelfogás szerint úgy tekintetnek, mint a közjogon ütött sebek s azért előforduló esetekben a legszigorúbb értelmezésben ré- szesittetnek.

Az esztergomi érseki szék primási és legátus natusi előjogain azoknak a pápák által ismételve történt megerősítése daczára. ja politikai alakulások s az egyházmegyének j

ezen politikai alakulások által előidézett dismembrálása és újaid) rendezése, valamint egyes főpapoknak, a politikai helyzet élelmes felhasználásav d a primási joghatóság alól különösen a hosszú sedis vacan- tiák alatt sikeresen megkisérlett függet- lenitése már amúgy is a lehető legszűkebb korlátok közé szoriták az esztergomi érseki széknek ezen nemcsak egyházi, hanem még inkább állami és nemzeti szempontoknál fogva nagyfontosságu előjogát.

Az esztergomi érsekség alapitó oklevelét nem bírjuk. Valószínűleg ez is a Job érsek alatt dühöngött tűz martalékává esett, mely a föszékesegyházat az ottan őrzött okmányokkal együtt elhamvasztotta. De II. Szilveszter pápa megerősít) leveléből tudjuk, hogy az esztergomi érseki szék az ország metropolisává volt rendelve egyházi tekintetben. Ily értelemben szólnak III. Kelemen, III. Celesztin, III.' és IV. Incze, VIII. Bonifácz, VI. Orbán, IX. Bonifácz, V. Miklós, II. Pius és X. Leo pápák bullái, kik az esztergomi érsekeket különböző kiváltságokkal és előjogokkal részint felruházták, részint elődjeik privilégiumait megerősítették. Ezen privilégiumok leginkább a királykoronázási előjogra s a primási és legátus natusi joghatóságra vonatkoznak s utóbbi tekintetben világosan ki- mondatik, hogy ezen joghatóság az esztergomi főszékesegyházát s illetve annak révén a mindenkori esztergomi érseket az ország minden részeiben levő, úgy a székes, mint főszékes, nemkülönben egyéb kiváltságod egyházak fölött megillesse, s itt idézi az emlékirat V. Miklós pápa 1452. márcz. 24-én (IX. Cal. Apr.) kelt bulláját.

Bármily világosak és minden kétértelműséget kizárók legyenek is V. Miklós pápa imént idézett, valamint elődjeinek és utódjainak idevonatkozó konstitucziói, ha a tényleges állapotokat vesszük szemügyre, kénytelenek vagyunk bevallani, hogy a széles alapra fektetett primási joghatóságnak ez időszerint már alig árnyéka áll fenn. A primási joghatóság tényleg nemcsak ki nem terjed a szent korona minden országainak egyházaira, hanem igen sok oly egyházra sem terjed ki többé, mely eredetileg az esztergomi érseki tartomány kiegészítő része volt. — A jelenleg tényleg fennálló öt katholikus érseki tartomány közül az esz- tergomin kívül csak még az egri érseki tartományra terjed ki a primáczia joghatósága, a többi egyházak tekintetében a puszta czimen kívül alig van egyéb elsőbbsége. És itt nem hagy haj tűk érintetlenül, hogy az ötvenes évek politikai nyomása alatt ezen szűk korlátok közé szorított joghatóság is már-már veszendőnek indult s csakis boldogult főpásztorunk és érsekatyánk rendithetlen erélyének, kiváló személyes tulajdonain alapuló tekintélyének sikerült a még jelenben fennálló primási joghatóságot visszaszerezni.

Ezen szomorú esélyek arra vallanak, bogy a legújabb kori jogfejlődés a primási joghatóságnak nem kedvez. Mi lenne akkor, ha egykoron a primatia ellenségei avval állhatnának elé, hogy a Budapesten székelő esztergomi érseket a primási előjogok a pápák és királyok által nem a budapesti uj föszékesegy házban fennálló érseki széknek adományoztattak, hanem a régi exauk- torált esztergominak? Annyi bizonyos, hogy a primási joghatóságra vonatkozó okmányokban, mint a primási juiisdictio jogi alanya és hordnoka mindenütt az esztergomi érseki egyház van megnevezve. Ily félreérthetlen értelemmel bir például IV. Béla király 1230. évi szeptember 29. (III. kai. oct) kelt egyik adománylevele, melyben e szavak foglaltatnak : »Ét cum praedicta Sancta Slrigoniensis Ec cl esi a locum Primatis in regno nostro-teuere dig-