Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 18. szám

ESZTERGOM, XI1L ÉVFOLYAM. 18. SZÁM. VASARNAP. 1891. MARCZIüS 1 MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉSJ^SÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre.............................'..................................6 frt kr Fél évre..........................................................................3 Irt kr Neg\ ed évre ....................................................................1 frt 50 kr F gy szám ára 7 kr. Városi és megyei érdekeink közlönye. SZER KÉ“SZ TÖS É G: PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KI ADÓ"-h7v ATAL: SZÉCHENYI-TÉR 831, hová a lap hivatalos és magánhirdetései, a nyilttérbe szánt közle­mények, előfizetési pénzek és reklamálások intézendök. HIRDETÉSEK: HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100-' tói 200-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 frt 95 kr. Bélyégdij 30 kr. MAGÁN HIRDETÉSEK! megállapodás szerint legjutányos.ab-' ban közöli etnek. NYILTTER sora- 20 kr. Mi lesz velünk. Esztergom, február 28. Az érseki széktől való megfosztás aggodalma sokkal inkább elfoglalja lelkünket, mint az érseki szék betöl­tésének nagy kérdése. Pedig ez is nagy kérdés s lehet, hogy az esztergomi érseki székre nézve életkérdés. Az egész hazai sajtót bejárta az a ! hír, hogy Csáky miniszter sürgősen fel kérette az egri érseki levéltárból az 1804-iki egyházi megye-felosztási ok- : iratokat, minthogy a herczegprimási ► okiratok Batthyány József gróf kardiná- í lis herczegprimásnak 1799. okt. 23-án í bekövetkezett halálától 1808. jan. 25-ig > tartott üresedés idejéről az egri érseki [ levéltárban vaunak. A miniszternek o [ lépéséből azt hiszik, hogy ez összefüg- 3 gésben vau a herczegprimási szék át- i helyezésével, esetleg egy budapesti vagy l pozsonyi püspökség felállításával, a mit r. abból is lehet következtetni, hogy ez é évben állíttatván fel a szatmári püspök- e ség, a felkért okmányokban a szabatos 9 eljárás módozatait is megtalálhatja a v vallásügyi miniszter. Egerben az egy- dházi körök a miniszternek e lépését a q primási szék üresedése alatt tervezett rrnagyobb változásokkal hozzák össze- í kötietésbe. Csáky miniszter csakugyan tüzetesen •>t tauulmányoztatja a búdupesti priinásság üügyét, mert az esztergomi érseki level­ii tárból is igen fontos adatokat tártai­ul mázó iratcsomókat kéretett fel má­ig gának. Addig mig a minisztériumban a bu­dapesii priinásság eszméjével foglalkoz­nak s ennek alkotmányos keresztülvi­teléhez gyűjtögetik az adatokat, addig a következő uj prímás neve sem fog megjelenni a hivatalos lapbui. Mert nemcsak nekünk szerény esztergomiak­nak, do a hatalmas kormánynak is sok­kal fontosabb napikérdóse ezúttal a bu­dapesti priinásság, mint az uj érsek ki­nevezésének kérdése. Auuyit azonban már eddig is eldön- töttnek látunk, hogy az egyházi sta- tusquo nem marad meg. Az esztergomi főmegyéből püspökséget kérnek a po­zsonyiak, a kik nemcsak kormánytag képviselőjük, főispánjuk és városuk, de helyisajtójuk erős támogatását is beviszik a küzdelembe. Legörvendetesebb megoldása volna a mi szivünk szerint a napirenden levő életkérdésnek az, ha az esztergomi fő­megyéből budapesti püspökséget is szer­veznének s hagynák az érseki széket rendületlenül Esztergomban. Az uj esz­tergomi érsek döntse el azután azt, hogy miképen reprezentáltassa magát és káp­talanét a fővárosban s meddig s hogyan lakozzék Budapesten. Ezzel a megoldással eleget tenne a főváros hiúságának s az ország nyugal­mának is. Nekünk pedig nem kellene kétségbe esnünk a millenium küszöbén, hogy Esztergomot, melyet nem birt eltörül ni a föld színéről az 1241-iki tatárjárás vérfürdője s a 140 éves tö­rök uralom rémessége, most, az alkot­mányosság virágkorában néhány toll­vonással kitörülné a virágzó magyar vá­rosok sorából rnnga a magyar kormány. Esztergomi színészet. Esztergom, febr. 28. Yándorbotos múzsa látogat el hoz­zánk, hevenyészett szinpadou áldoz Thália s a közönség még nem sínyli, hogy már régóta, hiányzik művelődésünk kultnresarnoka: egy állandó színház. Tegyük tehát a »százados ideig­lenes viszonyokat« úgy, a mint vannak. Minden esztendőben ellátogat hozzánk valamelyik vállalkozó színtársulat s néhány hétre állandó tanyát üt, nálunk. A közönség nehezen mozdul, a kö­zönség bizalmatlan, a társulat pedig plakátokon és társaságokban lelkesít részvételre, Nem ismerjük közelebbről a Károlyi­féle társulatot, mely tegmip este mu­tatkozott bo. Sziuészeti szaklapokból tudjuk azonban, hogy vau a társulat­nak néhány igon derék tagja, a ki ambiczióval fogja föl hivatását s a szín­padnak nem kisiparosa, liánéin művésze iparkodik lenni. Nem olyan a »fogadj Isten,« mint a milyen a »jó napot« Esztergomban. Elsőrangú színtársulatokkal szemben is nem egyszer meg kellett törni a közöny legvastagabb jégrétegét. De olyan lesz a mi kötelességünk, mint mindenkor, ha pártolásra méltó társaságot fogunk üdvözölni. Károlyiéitól függ esztergomi sorsuk. Ha a jó Ízlés, a jó törekvés, az életre­valóság utján tartanak, akkor könnyű lesz azon az utón lassan a közönséget is beédesgetni a röglönzött színházba. Reméljük, hogy Károlyiék nem téve­désből jöttek Esztergomba. Népünk érdekében. Esztergom, febr. 28. Szőlőhegyeink tökéletes elpusztítás sa a pliiUoxera által s ekként la­kosságunk jövedelmi forrásának nagy­részbeni elvesztésével kétségtelen, hogy a város jövedelmei is jelentékenyen le fognak apadni, mert le kell szállni az• államadónak nevezetesen a földadónak és igy először is a városi pótadó szili tén kövesebb fog lenni, de bizonyára a földbérösszegekből is jut majd elég a cselekvő hátralékok közé. A jövőnek ily kilátásaival szemben, nem szabad a városnak megvetni még a legcsekélyebb jövedelmi forrást sem sőt ellenkezőleg a gazdasági mellék- termelési ágak művelését is foganatba kell vennie, ha arra megvan a kollő alap és ha tényleg jövedelmi forrásul kínálkozik. Nézetünk szerint ily jövedelmi for­rást képezne nálunk a nemes fűzvessző termelése. Ha jól vagyunk informálva, a város­nak és pedig úgy pénzügyi mint köz- gazdasági tekintetből az a czélja, hogy mindazon homokos területek, a melyek immunisaknak s ekként pkylloxeramen- leseknok találtatnak, szőlővel való be­telepítés czéljából sueccessive eladja. Ezen a városnak helyes eljárása követ­keztében, nem telik bele tiz év s a Strázsahegy környéke a dorogi határ­tól kezdve egészen az öreg téglaházig egy nagy szőlőteleppó válik. A mely szőlőstelep az által, hogy a vasút uemis mellette, hanem közte fog elhaladni a mi által a szőlőnek mint gyümölcs’ AA2>yMergoai és Viiéke^tárcsája. Ábrándozó szerelmesnek. Szerelemről ne álmodjál ! Mert az álom csalfa mind ; Tüske szúr az élet utján, Mig feléd ott rózsa int. Képzeletben, ábrándozva, Férfi-eszménvt ne keress ! A hiú kép, ha fölébredsz, Az élőnek torza lesz. Tárd meg, a mig ideálod Valóságban jő eléd : Tán nem oly szép, mint az álom De hivebb, mint képzeléd. Akkor aztán nagy szerelmed Nem hoz átkot rád soha, 8 nem tör össze sem csalódás, Sem tűnő kéj mámora. Mély szerelmed búban, üdvben Szived drága kincse lesz, Még ha könynyel is táplálod, Még ha gondot is szerez ! De ha ábránd csak az érzés: Fénye elszáll hirtelen És elfonnyad sok virága És gyümölcsöt nem terem. Nem marad meg egy emléke, Se gyönyör, se néma gyűsz . . . ; Lelked üres lesz utána, Mint bomlott üres ház. RUDNYÁNSZKY GYULA. Esatsrgűm ssáa év arabra. (Vége.) Esztergom zajos főutjáról a városház te­rére tartottam. Ismét újabb meglepetések. A városház háromemeletes pompás styl- szerűp alota. Az időmheli öreg sikátoroknak az ócska Szentháromság szoborral együtt nyoma sincs. Utóbbi helyén gondozott sétány, közepén szent István királya méltó­ságteljes erczszobrával. A városház nyugoti része most is neve­lési czélokra szolgál. A földszintet s első emelet egy részét a városi elemi fiúiskola, másik részét a többi két emelettel együtt a kor színvonalán álló főreáliskola foglalja, el. A Bottyán-utcza felőli rész most is a lányoké. Elemi s polgári leányiskolán kívül a tanitónőképezde is itt van. A megyeház a régi, de átalakítva. Egy- emeletével félelmesen pislog az egyesült Esztergom sz. kir. város nagyszerű város­házára. Bottyán-utcza, az öreg- s Duna-utczával és Tabánnal együtt kiépülve. Bajos ráismerni a Széchenyi-térre is. Többnyire két s háromemeletes modern épületek köritik, gazdag kereskedők házai. Feltűnik a régi saskaszárnya helyén az impozáns vigadó. A térre eső részében van­nak a kaszinó helyiségei, nagy táncz- s hangversenyterem, a földszinten kávéház étkezőteremmel. A kisdunafelőli része szín­ház, melyet kert körit. A Kisdunasor szépségével bámulatba ejt. Palota palota mellett. Rakpart fel a hídig, le a primási palotáig. A rakpart nagy ré­szén korzó is. A Dunán keresztül a szigetre négy vashid is vezet. Kettő a régiek he­lyén, egy fent az egykori Eggenhoffer-féle fakereskedés, egy lejebb a Pfalz-ház körül. A vizen e városrészekkel s Esztergom-Csa- vargőzös állomással közlekedő propellerek nyögdécselaek, a szabályozott meder meg lehetővé teszi nagyobb rakodóhajók bejö­vetelét is. Több dunai uszodák s a csóna- kázó-klubb uszóházát látom. Felfelé sétáltam a korzón. Az öreg templom, a mennyire lehetséges volt, átalakítva, belseje freskókkal, ablakai üvegfestményekkel ellátva. Kórusán már nem egy kántor kántál solóban, hanem négyeskaru zenés misék adatnak elő. A templom előtti tér parírozva. Kíváncsiságom felvezetett egész a primási szigetig, mely a dunuszabályozás alkalmá­val fel lett töltve egy méterrel s az egész hajógyár czéljaira átalakítva. A dunaágban javítás miatt veszteglő hajók, a szigetről pedig siketitő zaj és kopácsolás. De ennyi kóborlás egyszerre egy kato­nának is elég. Felültem tehát egy pro­pellerre s jegyet váltottam a • vízivárosi hídfőig. Vidáman integet a matrózfiu a kék zász­lóval, jelezvén, hogy a többi hajók s jár­müvek- mely oldalon térjenek ki. Bajos- is volna ez, ha Kisduna régi szélességében marad. Most nyolez-tiz méterrel szélesebb. A dunaszabályozás alkalmával u. i. a szi­getnek városfelőli részéből vettek el a szükséghez képest nyolez-tiz méternyit s a nyert földdel a sziget horpadásait betöl­tötték, az egészet vizszintessá tették. így a művelet kettős haszonnal járt: a kisduna is hajózhatóvá lett téve, a sziget pedig ármentesitve. A propeller élénken zakatolt, majd meg­állt az öreg templom előtt. Többeu száll­tak be, kik nagyrészt Párkányba igyekez­tek. Egy elegánsan öltözött fiatalember is bejön, kit már egyszer a Buda-utcza járó­kelői között is láttam volt. Nagyon érdek­lődhetett irányomban, mert erőnek erejé­vel ismeretséget akart kötni velem. Kitérő feleleteket adtam, igy minden törékvése dugába dőlt. Talami riporter lehet. Gyönyörködtem a kisdunapart pompás palotasoraiban, a redout impozáns épületén, midőn újabb meglepetés ér. Az időmbeli otromba vágóhíd helyén s odább is le, az egykori vízivárosi községházáig nagyszerű fürdötelep szállókkal, kurszalonokkal, ther- mákkal, parkozott terekkel s sétányokkal. Egy életet és élvezetet nyújtó oáz e házak tömkeleg© között. Esztergom hírneves für­dőhelye, melyet éven kint sok százan ke­resnek fel. Yidám élet folyhat itt. A zene­kar hymn ászait hallom, a különböző nem­zetiségűek sűrűn sétálóit látom. Duzzadt keblű dadák dúdolva hordozzák .rábízott csecsemőiket vagy tóinak gyermekkocsikat andalítón dalolgatva. Mint említem, itt is hid vezet át a városligetbe s a propeller is állomást tart. A part tovább is kiépítve nagyúri lakok­kal s a kisduna medre itt nyert legszém- melláthatóbb szabályozást, a szigetet szük­séghez képest itt nyirbálták meg leg­jobban. Az alsó hídfőnél kiszáll lám s átmentem az ízléses hídon a szigetre. Esztergom-Mur- gitazigete, melyet a lakosság nem engedu«

Next

/
Thumbnails
Contents