Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 18. szám

ESZTERGOM, XI1L ÉVFOLYAM.

18. SZÁM.

VASARNAP. 1891. MARCZIüS 1

MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER:

VASÁRNAP ÉSJ^SÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

Egész évre.............................'..................................6 frt kr

Fél évre..........................................................................3 Irt kr

Neg\ ed évre

....................................................................1 frt 50 kr

F

gy szám ára 7 kr.

Városi és megyei érdekeink közlönye.

SZER KÉ“SZ TÖS É G:

PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT,

hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

KI ADÓ"-h7v ATAL:

SZÉCHENYI-TÉR 831,

hová a lap hivatalos és magánhirdetései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reklamálások intézendök.

HIRDETÉSEK:

HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100-' tói 200-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 frt 95 kr. Bélyégdij 30 kr.

MAGÁN HIRDETÉSEK! megállapodás szerint legjutányos.ab-' ban közöli etnek.

NYILTTER sora- 20 kr.

Mi lesz velünk.

Esztergom, február 28.

Az érseki széktől való megfosztás aggodalma sokkal inkább elfoglalja lelkünket, mint az érseki szék betöltésének nagy kérdése. Pedig ez is nagy kérdés s lehet, hogy az esztergomi érseki székre nézve életkérdés.

Az egész hazai sajtót bejárta az a ! hír, hogy Csáky miniszter sürgősen fel kérette az egri érseki levéltárból az 1804-iki egyházi megye-felosztási ok- : iratokat, minthogy a herczegprimási

► okiratok Batthyány József gróf kardiná- í lis herczegprimásnak 1799. okt. 23-án í bekövetkezett halálától 1808. jan. 25-ig

> tartott üresedés idejéről az egri érseki [ levéltárban vaunak. A miniszternek o [ lépéséből azt hiszik, hogy ez összefüg- 3 gésben vau a herczegprimási szék át- i helyezésével, esetleg egy budapesti vagy l pozsonyi püspökség felállításával, a mit

r. abból is lehet következtetni, hogy ez é évben állíttatván fel a szatmári püspök- e ség, a felkért okmányokban a szabatos 9 eljárás módozatait is megtalálhatja a v vallásügyi miniszter. Egerben az egy- dházi körök a miniszternek e lépését a q primási szék üresedése alatt tervezett rrnagyobb változásokkal hozzák össze- í kötietésbe.

Csáky miniszter csakugyan tüzetesen •>t tauulmányoztatja a búdupesti priinásság üügyét, mert az esztergomi érseki levelii tárból is igen fontos adatokat tártaiul mázó iratcsomókat kéretett fel máig gának.

Addig mig a minisztériumban a budapesii priinásság eszméjével foglalkoznak s ennek alkotmányos keresztülviteléhez gyűjtögetik az adatokat, addig a következő uj prímás neve sem fog megjelenni a hivatalos lapbui. Mert nemcsak nekünk szerény esztergomiaknak, do a hatalmas kormánynak is sokkal fontosabb napikérdóse ezúttal a budapesti priinásság, mint az uj érsek kinevezésének kérdése.

Auuyit azonban már eddig is eldön- töttnek látunk, hogy az egyházi sta- tusquo nem marad meg. Az esztergomi főmegyéből püspökséget kérnek a pozsonyiak, a kik nemcsak kormánytag képviselőjük, főispánjuk és városuk, de helyisajtójuk erős támogatását is beviszik a küzdelembe.

Legörvendetesebb megoldása volna a mi szivünk szerint a napirenden levő életkérdésnek az, ha az esztergomi főmegyéből budapesti püspökséget is szerveznének s hagynák az érseki széket rendületlenül Esztergomban. Az uj esztergomi érsek döntse el azután azt, hogy miképen reprezentáltassa magát és káptalanét a fővárosban s meddig s hogyan lakozzék Budapesten.

Ezzel a megoldással eleget tenne a főváros hiúságának s az ország nyugalmának is. Nekünk pedig nem kellene kétségbe esnünk a millenium küszöbén, hogy Esztergomot, melyet nem birt eltörül ni a föld színéről az 1241-iki tatárjárás vérfürdője s a 140 éves török uralom rémessége, most, az alkotmányosság virágkorában néhány tollvonással kitörülné a virágzó magyar városok sorából rnnga a magyar kormány.

Esztergomi színészet.

Esztergom, febr. 28.

Yándorbotos múzsa látogat el hozzánk, hevenyészett szinpadou áldoz Thália s a közönség még nem sínyli, hogy már régóta, hiányzik művelődésünk kultnresarnoka: egy állandó színház.

Tegyük tehát a »százados ideiglenes viszonyokat« úgy, a mint vannak.

Minden esztendőben ellátogat hozzánk valamelyik vállalkozó színtársulat s néhány hétre állandó tanyát üt, nálunk.

A közönség nehezen mozdul, a közönség bizalmatlan, a társulat pedig plakátokon és társaságokban lelkesít részvételre,

Nem ismerjük közelebbről a Károlyiféle társulatot, mely tegmip este mutatkozott bo. Sziuészeti szaklapokból tudjuk azonban, hogy vau a társulatnak néhány igon derék tagja, a ki ambiczióval fogja föl hivatását s a színpadnak nem kisiparosa, liánéin művésze iparkodik lenni.

Nem olyan a »fogadj Isten,« mint a milyen a »jó napot« Esztergomban.

Elsőrangú színtársulatokkal szemben is nem egyszer meg kellett törni a közöny legvastagabb jégrétegét.

De olyan lesz a mi kötelességünk, mint mindenkor, ha pártolásra méltó társaságot fogunk üdvözölni.

Károlyiéitól függ esztergomi sorsuk. Ha a jó Ízlés, a jó törekvés, az életrevalóság utján tartanak, akkor könnyű lesz azon az utón lassan a közönséget is beédesgetni a röglönzött színházba. Reméljük, hogy Károlyiék nem tévedésből jöttek Esztergomba.

Népünk érdekében.

Esztergom, febr. 28.

Szőlőhegyeink tökéletes elpusztítás sa a pliiUoxera által s ekként lakosságunk jövedelmi forrásának nagyrészbeni elvesztésével kétségtelen, hogy a város jövedelmei is jelentékenyen le fognak apadni, mert le kell szállni az• államadónak nevezetesen a földadónak és igy először is a városi pótadó szili tén kövesebb fog lenni, de bizonyára a földbérösszegekből is jut majd elég a cselekvő hátralékok közé.

A jövőnek ily kilátásaival szemben, nem szabad a városnak megvetni még a legcsekélyebb jövedelmi forrást sem sőt ellenkezőleg a gazdasági mellék- termelési ágak művelését is foganatba kell vennie, ha arra megvan a kollő alap és ha tényleg jövedelmi forrásul kínálkozik.

Nézetünk szerint ily jövedelmi forrást képezne nálunk a nemes fűzvessző termelése.

Ha jól vagyunk informálva, a városnak és pedig úgy pénzügyi mint köz- gazdasági tekintetből az a czélja, hogy mindazon homokos területek, a melyek immunisaknak s ekként pkylloxeramen- leseknok találtatnak, szőlővel való betelepítés czéljából sueccessive eladja. Ezen a városnak helyes eljárása következtében, nem telik bele tiz év s a Strázsahegy környéke a dorogi határtól kezdve egészen az öreg téglaházig egy nagy szőlőteleppó válik. A mely szőlőstelep az által, hogy a vasút uemis mellette, hanem közte fog elhaladni a mi által a szőlőnek mint gyümölcs’

AA2>yMergoai és Viiéke^tárcsája.

Ábrándozó szerelmesnek.

Szerelemről ne álmodjál !

Mert az álom csalfa mind ;

Tüske szúr az élet utján,

Mig feléd ott rózsa int.

Képzeletben, ábrándozva, Férfi-eszménvt ne keress !

A hiú kép, ha fölébredsz,

Az élőnek torza lesz.

Tárd meg, a mig ideálod Valóságban jő eléd :

Tán nem oly szép, mint az álom De hivebb, mint képzeléd.

Akkor aztán nagy szerelmed Nem hoz átkot rád soha,

8 nem tör össze sem csalódás, Sem tűnő kéj mámora.

Mély szerelmed búban, üdvben Szived drága kincse lesz,

Még ha könynyel is táplálod,

Még ha gondot is szerez !

De ha ábránd csak az érzés: Fénye elszáll hirtelen És elfonnyad sok virága És gyümölcsöt nem terem.

Nem marad meg egy emléke,

Se gyönyör, se néma gyűsz . . . ; Lelked üres lesz utána,

Mint bomlott üres ház.

RUDNYÁNSZKY GYULA.

Esatsrgűm ssáa év arabra.

(Vége.)

Esztergom zajos főutjáról a városház terére tartottam. Ismét újabb meglepetések. A városház háromemeletes pompás styl- szerűp alota. Az időmheli öreg sikátoroknak az ócska Szentháromság szoborral együtt nyoma sincs. Utóbbi helyén gondozott sétány, közepén szent István királya méltóságteljes erczszobrával.

A városház nyugoti része most is nevelési czélokra szolgál. A földszintet s első emelet egy részét a városi elemi fiúiskola, másik részét a többi két emelettel együtt a kor színvonalán álló főreáliskola foglalja, el. A Bottyán-utcza felőli rész most is a lányoké. Elemi s polgári leányiskolán kívül a tanitónőképezde is itt van.

A megyeház a régi, de átalakítva. Egy- emeletével félelmesen pislog az egyesült Esztergom sz. kir. város nagyszerű városházára.

Bottyán-utcza, az öreg- s Duna-utczával és Tabánnal együtt kiépülve.

Bajos ráismerni a Széchenyi-térre is. Többnyire két s háromemeletes modern épületek köritik, gazdag kereskedők házai. Feltűnik a régi saskaszárnya helyén az impozáns vigadó. A térre eső részében vannak a kaszinó helyiségei, nagy táncz- s hangversenyterem, a földszinten kávéház étkezőteremmel. A kisdunafelőli része színház, melyet kert körit.

A Kisdunasor szépségével bámulatba ejt. Palota palota mellett. Rakpart fel a hídig, le a primási palotáig. A rakpart nagy részén korzó is. A Dunán keresztül a szigetre négy vashid is vezet. Kettő a régiek helyén, egy fent az egykori Eggenhoffer-féle fakereskedés, egy lejebb a Pfalz-ház körül. A vizen e városrészekkel s Esztergom-Csa- vargőzös állomással közlekedő propellerek nyögdécselaek, a szabályozott meder meg lehetővé teszi nagyobb rakodóhajók bejövetelét is. Több dunai uszodák s a csóna- kázó-klubb uszóházát látom.

Felfelé sétáltam a korzón.

Az öreg templom, a mennyire lehetséges volt, átalakítva, belseje freskókkal, ablakai üvegfestményekkel ellátva. Kórusán már nem egy kántor kántál solóban, hanem négyeskaru zenés misék adatnak elő. A templom előtti tér parírozva.

Kíváncsiságom felvezetett egész a primási szigetig, mely a dunuszabályozás alkalmával fel lett töltve egy méterrel s az egész hajógyár czéljaira átalakítva. A dunaágban javítás miatt veszteglő hajók, a szigetről pedig siketitő zaj és kopácsolás.

De ennyi kóborlás egyszerre egy katonának is elég. Felültem tehát egy propellerre s jegyet váltottam a • vízivárosi hídfőig.

Vidáman integet a matrózfiu a kék zászlóval, jelezvén, hogy a többi hajók s jármüvek- mely oldalon térjenek ki. Bajos- is volna ez, ha Kisduna régi szélességében marad. Most nyolez-tiz méterrel szélesebb. A dunaszabályozás alkalmával u. i. a szigetnek városfelőli részéből vettek el a szükséghez képest nyolez-tiz méternyit s a nyert földdel a sziget horpadásait betöltötték, az egészet vizszintessá tették. így a művelet kettős haszonnal járt: a kisduna

is hajózhatóvá lett téve, a sziget pedig ármentesitve.

A propeller élénken zakatolt, majd megállt az öreg templom előtt. Többeu szálltak be, kik nagyrészt Párkányba igyekeztek. Egy elegánsan öltözött fiatalember is bejön, kit már egyszer a Buda-utcza járókelői között is láttam volt. Nagyon érdeklődhetett irányomban, mert erőnek erejével ismeretséget akart kötni velem. Kitérő feleleteket adtam, igy minden törékvése dugába dőlt. Talami riporter lehet.

Gyönyörködtem a kisdunapart pompás palotasoraiban, a redout impozáns épületén, midőn újabb meglepetés ér. Az időmbeli otromba vágóhíd helyén s odább is le, az egykori vízivárosi községházáig nagyszerű fürdötelep szállókkal, kurszalonokkal, ther- mákkal, parkozott terekkel s sétányokkal. Egy életet és élvezetet nyújtó oáz e házak tömkeleg© között. Esztergom hírneves fürdőhelye, melyet éven kint sok százan keresnek fel. Yidám élet folyhat itt. A zenekar hymn ászait hallom, a különböző nemzetiségűek sűrűn sétálóit látom. Duzzadt keblű dadák dúdolva hordozzák .rábízott csecsemőiket vagy tóinak gyermekkocsikat andalítón dalolgatva. Mint említem, itt is hid vezet át a városligetbe s a propeller is állomást tart.

A part tovább is kiépítve nagyúri lakokkal s a kisduna medre itt nyert legszém- melláthatóbb szabályozást, a szigetet szükséghez képest itt nyirbálták meg legjobban.

Az alsó hídfőnél kiszáll lám s átmentem az ízléses hídon a szigetre. Esztergom-Mur- gitazigete, melyet a lakosság nem engedu«