Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 18. szám

fcefc eladása rendkívüli módon megküny- nyiMctik, kiváló fontossággal fog bírni.

Tapasztalásból tudjuk, hogy a szőlőnek mint gyümölcsnek eladása sokkal nagyobb jövedelmet biztosit a gazdának mint lm azt mint bort adja el. És ez a körülmény a múlt években eladott homokfcerületek tulajdonosait arra késztette, hogy földjeiket oly fajszőlőkkel ültessék bo, a melyek kivitelre alkalmasak. Ha tehát mi nemes füzTosszőt termelünk, itthon megfogjuk találni azt a piuczot, a hol azt eladhatjuk nemcsak, hanem előmozdíthatjuk a mi lakosaink közt a kosárfonást, a mi szintén nem megvetendő jövedelmet biztosit a mi szegény lakosainknak.

De ha ex nem volna, előttünk fekszik a földmivelósi minisztériumnak kimutatása, a mely szerint az 1891-ik óm a marosvásárhelyi kir. ügyészségi fogház iparüzlete számára 1.000,000 bántott, 300.000 héjazatlan füzvessző, az erzsébetvárosi kir. ügyészségi fog- báxipnr számára 100.000 szál hántolt füzvessző, a gyulafehérvári kir. ügyészségi fogház iparüzlete számára 25.000 héjazott fü/Vessző, a Csíkszeredái kir. ügyészségi fogház iparüzlete számára

200.000 szál füzvessző, a doési kir. ügyészségi fogház ipartizlete Számára

200.000 héjazott, 100.000 héjazatlan füzvessző, a budapesti kir. főügyészség hatósága alá tartozó törvényszéki fogházak kosárfonó iparüzlete számára 68 millió 300.000 szál füsvesszo szükségeltetik.

Oly tömeges és ímgy tehát csak az egyes fogházak részéről a kereslet, nem is véve figyelembe ezt, hogy a magánosok, a kosárfonó iparággal foglalkozók szintén számot tesznek, miszerint a nemes füzvessző termelése biztos jövedelmi forrásnak tekinthető.

Nálunk a füzressző leemelésre kiválóan alkalmas területek találhatók. Ilyen, a nemrégen a Táros tulajdonába jurott primási sziget, a mely a múl: évben lett tökéle eseu letarolva. Ilyen az úgynevezett kis nyúl sziget, a mely ma nyárfával van lele, a körtólyes és nyáras sziget egész körülete, szóval mindazon területek, a melyek vizes altalajuknál fogva egyéb gazdasági czélra föl nem használhatók.

Megvagyunk győződve, hogy egy kis fáradság és ambiezióval u füzvessző- termelé8sel jövedelmet lehetne produkálni.

Az árvíz ellen.

I

A tavaszra várható árvizekkel szemben a német kormány igen kiterjedt, védelmi intézkedéseket tett, melyeket érdekesnek tartunk Maybach néniéi közmunka — miniszternek az árvíz elírni védekezésekre vonatkozólag hozzá intézett interpelláczióra adott válasza alapján a következőkben megismertetni. A német kormány — mondja Maybach miniszter — mozgósította a jégvéderőt, és az árvíz véderőt, és mindkét véderő már aciióba lépett. Hogy ez mii jelent, azt — úgymond — közelebbről akarom megvilágítani. Az 1888. érben szomorú tapasztalatokat kellett tennünk. — Az akkori jégzajlás és árvíz alkalmat adott egy külön szervezési terv kidolgozására, mely a szükséges utasításokkal meg lett küldve az énekeli tartományi hatóságoknak. Ez a terv igy szól :

A folyam szabályozásai és hajózási rendőrség ügyei a 2. pontban megállapított kiterjedésben a Visztulára és Nógatva nézve torkolataival Nyiigat- Töiükország tartománya fő elnökére;

az Oderára nézve az ország határától Oderbergáig és Schwedtig Szilézia tartomány fő elnökére ;

az Elbára nézve Merseburg, Magdeburg, Potsdam és Lüneburg kormányzósági kerületekben a tengerbe Lorkol- lásig valamint Laueubiirg borczegség kormányzó kerü'eLben Szászország fő elnökére ;

a Rajnára nézve Bigentől lefelé a Rajua-tartomany fő elnökére ruház- tatnak.

Aztán a 2. §-ban ki vau mondva, hogy azon helyi illetőségén belül feladata a fő elnök nek :

1. az árvíz viszonyokat megfigyelni és megvizsgálni ;

2. egységesen vezetni az árvíz elleni védekezést ;

3. azután tüzetesen körülírja az illető konnáuyeInök tevékenységét.

A 4. §. kimondja, hogy a főolnök a folyamépitészet és hajózási rendészet ügyeiben a hozzá utalt főoluöki tanács által képviseltetik. Az 5. és 6. §. arról intézkedik, hogy a szükséges közigazgatási és műszaki hivatalnokok a főelnök rendelkezésére álljanak.

Ezen általános intézkedésekhez aztán egy külön instructió is járul, mely azon alapeszméből indul ki, hogy ilyen j részek ellen feltétlenül szükség van' egységes vezetésre. — Ez kimondja :

1. Ai árvíz és jégzajlás! szolgálat czéljából a folyam szakokra oszfatik és mindenik szak számára egy elnök a vízépítő felügyelő személyében vagy a

|helyi viszonyokat ismerő állami mérnök személyében neveztetik ki.

2. Minden szakasz állomáshelye meg- : határoztatik és gondoskodás történik áriról, hogy ott rendelkezésre álljanak a szükséges üzleti helyiségek. Az is meg- ál lapitta tik, hogy ezek az állomások mikép legyenek a ÍŐolnök székhelyével és a szomszéd állomással távirati és telefoni kapcsolatban, szükség esetén alkalmas küldöncz-szolgálatról lesz gondoskodva. Előre kell gondoskodni arról hogy készenlétben tartassanak a szükséges személyek éjjeli szolgálatra is a távírdáknál és a telephonnál.

3. A főelnök székhelyén egy főfelügyelői állomás rendező bo és a fo- lyamépitő igazgató, annak helyettese és egy állami mérnök által töltendő be, hogy éjjel nappal legyen valaki szolgálaton. A főállomáson mindenkor áttekintést kell nyerni az egész folyam felett a viz állása, a jég állása s a jég menése tekintetében a miért, is a beérkező bírok ott egybe gyűjtendők s a mennyire lehet képleg vagy egyébként táblázatosán összeállít,andók.

4. A főelnök kiadja a parancsot a jégfel vigyázási szolgálat, megnyitására az egyes szakaszokon és a főállomáson vagy az előzetesen megái lapít ott vízállás magasságához képest vagy saját belátása szerint a jégkéreg minőségéhez és az időjárási viszonyokhoz képest. A kiadott parancsról azonnal hir adandó az érdekelt kormányéi nőknek.

Azián tovább az mondatik :

5. hogy a szakaszok élén állók ezen parancs vétele után azonnal bejárni tartoznak töltéseiket és feljegyezni, hogy azok milyen állapotban vannak a hozzájuk tartozó építményekkel együtt, hogy a jégfelügyelők állomásukon vannak-e, hogy a töltésvédelemre, jégre- pesztésre szükséges anyagok és eszközök készen tartatnak-e. A tapasztaltakról a főállomáson haladék nélkül jelentést kell tenniük, a hol is a fő- elnök a szükségesekről intézkedni fog.

6. A szakaszfelügyelőkuek állandóan tudomással kell bírni, a föl ügyelet ükre bízott szakasz állapotáról vagy az «lantosaiktól hozzájuk érkező jelentésekből, vagy a mennyire lehetséges, saját tapasztalásukból. A találtakról a főelnök meghagyása szerint rendes jelentést

kell tenniük a főállomásnak. Ugyanazokhoz fel kell jelenteniük minden rendkívüli vagy fontos tünetet, pl. jégtorlaszok képződését, jégindulást. A szomszédos állomásokhoz is kell ezekről jelentést küldeni.

7. A szakaszelőljáróságnak kötelessége a töliésvédelemre szükséges intézkedést megtenni, az erre vonatkozó határozmányok szerint, a mennyiben e szakaszok műszaki tekintetben alájok vannak rendelve. A többi töltéseknél a fejleményeket figyelemmel kisérik és az illető hatóságot tanácsukkal támo! gátjuk. Ha szabály alanságot, vagy valamiben hiányt észlelnek, a főállomásokat kell érlesiteniök, a mennyiben a főelnök alkalmas utón a hiány orvoslásáról nem gondoskodnék.

8. A főelnök rendelkezik a meglevő jégtörő hajók felett és bérel azokhoz másokat a szükséghez képest s ő is rendeli a végrehajtandó munkákat szükség esetén katonai segéderő igénybevételével. A szakaszéit) Ijáróságok megteszik az illető javaslatokat a főállomásokon és jégrobbnnásokat a főelnök határozott jóváhagyása nélkül nem esz- küzölhoiuek.

9. Minden jelentést röviden, a menynyire lehet táviratban vagy telefon utján tesznek és azok szószerint jegyzendők egy reudeson vezeiendő naplóba. Kiváló gondot kell az illető folyamszakaszhoz tartozó vizáilásjelzőkre fordítaui nappal és éjjel a meghatározott idő- közönkint, valamint rendkívüli események beálltakor. A vizállási táblák a naplóhoz csatolandók.

10. A jégfel vigyázati szolgálat megkezdéséről és minden fontos eseményről táviratos jelen lés tesz a főállomás a közmunka miniszternek.

HÍREK.-- Küldöttség a királyhoz. Az

esztergomi főkáptalan Major István püspök, káptalani helyt árié vezetése alatt konzistóriumot tartott a primási széknek tervezett A• helyzése ügyében 8 egyhangúlag hozta meg határozatát, bogy a királyhoz küldöttséget meneszt azzal a kérelemmel, hogy az érseki és primási székhely a jövőben is Esztergomban maradjon. A küldöttség tagjai Boltizár félsz, püspök, nagyszombati érseki vikárius, Márkus Gyula czimz. püspök a budapesti központi papnevelő kormányzója és Rosszival István orsz. képviselő, esztergomi kanonok.

át semmi kincsért. Az egykori zöldséges kerteknek s otromba palánkoknak nyoma sincs. Pompás fasorok és sétányok, gyönyörű lakok mindenfelé. Feltörő szökőkutak, kioszkok, szivarárus pavillonkák vagy emlékoszlopok egy-egy oázis közepén. Fedett orchestrumok a zenekarok számára, n sétálók egész tömege, az árusok hada, kik hangosan kinálgatják csemegéiket s a különféle liüsitő italaikat.

Valóságos kis földi paradicsom.

Itt látjuk a herozegprimás, papnevelő- intézet szép nyilvános kertjét, az egyetembotanikus kertjét, mindanyit stilszerü vasrácscsal körülvéve. Parkozott terek közepén villák, az agentiának bővített épülete, künn az egykori kutyaszorító felé pedig népliget mulatóhelyekkel. Van még ezeken kivül nyári arénája 8 artézi fürdője.

Megelégedetten távoztam Esztergom féltékenyen őrzött gyöngyéről, a lakosok és idegenek üdülőhelyéről, melylyel csak a főváros Margitszigete versenyezhet.

Ismét propellerre ültem, hogy azon menve Szentgyörgyme/őre, szabadon adhassam át magam az élvezetnek, melyet a felséges Dnnán nyüzsgő élet s a part pompás épületeinek szemlélése nyújtanak.

A prímás palotája az időníbelinél kétszer akkora kétszer szebb. Szomszédságában lefelé egy szintén impozáns s hossza épület h prímást mnzenm, m<dy gazdagságára íefülmnlja összes provincziális társait s a ^imor-innzenm benne Csak egy külön osztályát foglalja el.

A vasgyár helyén papi fürdőt látok, hová íí váró* több ezerre menő ta unió ifjúsága is

kedvezményi')- írón járhat A vár oldala

beültetve, befásitva s szerpenlin-utak kígyóznak fel a tetejére, meg-megszakitva egy pihenést nyújtó paddal.

Elénk sürgés-forgás a Dunán, sok hajó száguldozik ide-oda vagy c/.ipel súlyos terheket, helyihajók s propellerek közlekednek a testvérvárosok között vagy a vasúthoz.

Nemsokára partra szálltam.

Szentgyórgymező helyén egy nagy vá-j ros 50—60 ezer lakossal s többnyire bér-( házakkal, ipartelepekkel, üzletekkel. Ke-] reskedelmi forgalma talán nagyobb bár-: mely városrészénél. Tüzetesebb leírását mellőzöm, mert, egy külön tárczaczikket igényelne.

A szeminárium újabb külsejével még; mindig pompás képet nyújt s az alatta épült házsorok nem sokat vettek el a kilátásból. A kanonoki épületek a régiek, de átalakitvák.

Egy lépcsőn az alagút mellett felmegyek a dóm parkozott terére: ismét újabb meglepetés. A begy alatt a bázilika portáltjával szemben egy óriási kiterjedésű impozáns, stilszerü épület: a katholikns egyetem háromemeletes palotája. Az egyetem egyesíti az összes fakultásokat az orvosin kívül. A theologusok is itt hallgatják előadásaikat Theologiai fakultása európaidra. Az egyetemi hallgatók tekintélyes része Szentgyörgymezőn lakik s randalíroz.

A villamos vasút nrról jön, de az alagút mellett egy másik lépcsőn lemen vén, gyalog vettem az utamat az érseki Vízivárosba

A parkozott sétányokon lefelé haladva feltűnt, hogy Szenttamás egykori dísztelen s izlésrontó agyagfalai az oldalán hosszában épült házsoroktól nem látszanak, tetején meg egy góthstilben épült nagyszerű templom : az esztergomi notrdám. j Az esztergomi bibliotheka egy emelettel , feljebb véve most nagy könyvkiadó-intézet s az »Esztergomi Lapok« katholikns napilap szerkesztő- s kiadóhivatala. E lap, mint a magyar Rómában s közel a tűzhöz megjelenő katholikus orgánum, egész Magyar- országon igen elterjedt. Értesüléseit Bécs ; felöl hamarább nyeri, mint fővárosi társai, j Díszes paloták között visz utam egész a fürdőig, mely Esztergom legnagyobb s legelegánsabb szállója. De talán elég is lesz a fárasztó barangolásból, a hotel fényes kávéházába tértem be. Szellemi lény lévén beértem egy pohár frissítő itallal s szivarral és esztergomi lapokat kértem.

A pinezér idehozta valamennyit.

Az »Esztergomi Lapok «-on kivül itt látom az »Esztergomi Hirlap«-ot, mely azj »Esztergom és Vidéké«-nek újabb ezime.i Jól szerkesztett napilappá nőtte ki magát esti lapot is ád ki s már a százti/enhar-j madik évfolyama járja. Saját palotájában! több mint 30 ezer példányban jelenik meg naponként. — Egy más napilap az »Esztergomi Ellenőr«, az esztergomi ellenzékiek újsága.

Az »Esztergomi Hirlap« aznapi száma erősen vezérczikkezett a második dunai hid kiépítése ügyében, mely Szentgyörgymezöt köti össze Párkánynyal. Tárczája pedig »Egyetemi tanár« aláírással azon nagynevű prímásokat sorolja elő, kik Esztergom fejlődésére s haladására legtöbbet tettek és áldoztak.

Több helyben megjelenő szépirodalmi 8 sport-lapon kivül vicczlspokat is látok.’

Egyik neve »Eszter« s állandó czimképe egy csinos, piros-pozsgás paraszt menyecske, a mint a járókelőknek »gombát« kinálgat. Elmésen van szerkesztve. Benne állandó tipikus alakok: a nagyokat lódító, afrikai oroszlán vadász Báró Fixon fertig, a sovány dinrnista Filczutun, a Mokány Berczi-szerü Csendes Pista, a szájbős Schwindler Bála.

Mig ülök, egy könyvárus ember hozzám jön s kinálgatja az »Esztergomi Kalauz«-t Kapva kaptam rajta. Hisz ez kell nekem ! De mi a patvar ? Ez embernek épp oly hangja van, mint a propelleren együtt utazott riporteré. Ily hasonlóság hangban s beszédben gyakori, igy nem törődtem többé vele.

Hozzá fogtam az illusztrált kalauz átia- pozásához. Az ismeretes adatokon kivül értesültem, hogy az egyesített Esztergom százötvenezer lakossal bir s a Duna mindkét partján összesen kilencz kerületből áll: Belváros, Tabán, Gyárváros, Érseki Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező-O- és Újváros, Nagy- és Kis-Párkány. Ezekhez csatlakoznak még a kültelkek mindkét oldalon.

Kulturális tekintetben : van itt »Balassa« szépirodalmi társaság, a természettudományi történelmi, földrajzi, etlmographiai, földtani társulatoknak fiókjai, tanárok egyesülete, filharmonikusok köre, az országos turista- egyesületnek Pilis-osztály a közel ezer taggal, athlétikai és csónakázó klnbb stb. — Megjelenik itt számos tudományos, szépirodalmi s vallásos folyóirat, a primási könyvkiadó intézet pedig folyton nagybecsű müveket ád ki stb.

A 8iinházben aznapra hirdetve van >Ks?.«

#