Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 17. szám
rosunkat s vele az országos Uirü magyar Sión ormát mintegy gyász fátyol all vonta be, valóban a mi helyzetünket jelezte már jó előre, égi jel gyanánt. Most midőn sajgó sebre gyógyírt remélve nézünk az nj kinevezés elé, megdöbbenve tapasztaljuk, hogy újra nagy temetés előtt állunk s fájdalom ezúttal minket — egész Esztergomot temetnek majd el. Már hangzik a hallotti kószád, — már műkődnek a sírásók — nemsokára a kísérőt is harangozzák — mehetünk már! Az esztergomi priinási szék áthelyezéséről van komolyan szó ! És e néhány szóban benne van minden jövendő nagyságunk rombadőlte, minden reményünk, hírnevünk szétosz- lása, az ok nélkül halálra Ítéltek sóhaja s a kétségbeesés vigasztalansága! De nem csak egyedül egy egyház fő eltávozása forog kérdésben, mert egy személyiség bár mi magas polezra állítva végtére is csak egy személy, hanem a dolog természetes kapcsolatában szép egymásután el fog tőlünk lüuedezni, az egész udvar, a tisztikar zöme, a szentszék, végre a káptalan ; bármit igyekszik a magas kormány egyelőre mézes madzagként, ez utóbbi iltmaradása felül belliinket biztosíthatni! Föltéve azonban, bogy ez mégis megleend, vájjon azért nem állandóan az uj központ felé gravitáló, s a helybeli érdekek javára épen nem szolgáló lefolyó csatornát fog ezen állapot képezni mindig, liol két szék között csak is mi lehetünk azok, kik a pad alá kerülnek ! Eddig némileg mégis csak központ gyanánt szolgált szerény városunk ame- nyiben az egész prim, uradalmi szervezet, valamint egyházmegyei kormányzat egyszer másszor mégis falaink közé terelték a benne működő elemeket ; ami állal kevés életerő, vagyis pénzforgalom mindig csak szivárgott a város polgárai közé — S ezt most Budapest vindikálja magának, ahol épen nem szorulnának reá, s anélkül hogy a legcsekélyebb kárpótlás eszméje még csak fel is merülne atyáskodó kormányunk körében, holott az adókivetésben tudvalevőleg bőven megajándékoztak szorgos figyelmökkel ! Mi lehet tehát mindezek következménye ? A város, a már eléggé hangoztatott filloxéravész, s több efféle tényezők Á magyar kaibólieizmust becstelenség azzal gyanusitani, hogy nem tiszteli az alkotmányt, habár nem is rendelheti magát alá ezt az alkotmányt reprozen- íá.ló kormánynak. Az egyház nem alárendelt hatóság az állam keretében mint a mai politikai iskola hirdeti, de vele egyenrangú, sőt nála nagyobb erkölcsi, szellemi és univerzális hatalom. És senki sem fogja hinni, hogy Csáky gróf azért kívánja a priinási székel a fővárosba hozni, hogy azt mint a kormány és a király között lévő, tehát az időleges kormánynál magasabb institúciót. érvényre juttassa, hanem azért, hogy a priinási széket a kormány alá rendelje, levetkőztesse abból a közjogi nimbusból melylyel a századok felruházták. Mert ugyan mit tosz az uj prímás a fővárosban. Ha eszköze lesz a kormánynak, elveszíti a katholikusok becsülését-, ha függetlenül használva méltóságát, összekötetéseket keres, pártot gyűjt és azt a kormány ellen érvényesíti, a viszályok még jobban kiélesednék. S ne higyje senki, hogy Csáky gróf azért akarja a fővárosba hozni a prímást, hogy attól mindennap tanácsot kérjen, hanem hogy tanácsot adjon. Természetos, hogy minden aznj primás egyéniségétől függ. De ha megtörik a primás közjogi méltóságát, nem lehet azt, többé visszaállítani. Ép azért bármily magasra verjen is a liberális prímás-barátok ürömének lángja, mi a legnagyobb aggodalommal nézünk e nagy közjogi méltóságnak a Hbérális állameszme előtt való meghajtása elé és egyedül helyes expedieus- nck tartanók, ha a fővárosban káptalan és vikárius állíttatnék csupán, mert az esztergomi érseki szék, melyhez a pri- raásság kötve van, át amúgy som helyezhető, az nj primás tapintatára bízván, hogy az minél többet időzzék a fővárosban. A magyar katholikus egyház képvisel oly erkölcsi erőt, mely megérdemli, hogy külön fővárosa legyen. Azt a katholikus egyházat egy időleges és változható kormányrendszernek alája helyezni egyházárulás bűne nélkül nem lehet. Nagy temetés előtt. Esztergom, fobr. 25. Amaz emlékezetes zordon köd, mely Simor prímás temetése alkalmával váközbonjártával is, fokoukint szegényedik, sülyed, s a legközelebbi tizedé vés népszámlálás, a millennium nagyobb dicsőségére konstatálhatja majd az elnéptelenedést, a kivándorlást! Adja az ég, hogy rossz próféta legyek e tekintetben, de mivel minden jel arra mutat, szedjük össze végső erőnket s küzdjülik az ellenünk irányult s felmerült tervezet ellen, mert ez reánk nézve kétségen kívül a lét és nemlét kérdése, vagy legalább a kezdet hozzá. Most van a nagy requiem boldogult prímásunkért, tiszteljük meg emlékét azzal is, bogy minden tolIforgató ember, pedig van néhány Esztergomban és környékén, kinek szavai a felsőbb fórumok előtt sem hangzanék el hiába, Írjon ez ügyben ; mert néma gyermeknek anyja sem érti szavát, s vitassa meg a nyilvánosság előtt; mindenki, a inig nem késő, bogy az esztergomi priinási szék ősi jogon, de méltányosság alapján is, ide tartozik hozzánk s ne legyen az uj primás akár az uj országház tartozéka, akár a kir. udvar kiegészítő része Budapesten, vagy csupán a hierarchia főiisz viselője az országrendek között beékelve, de legyen mint eddig is, igazi egyházfejedelem s híveinek igaz atyja, akit szivünk teljes örömével üdvözölhessünk mi is, nem pedig mint egykor a római imperatorf: »Ave Caesar, móri turus te sál utat!« ton társas vacsorát rendezett, mely al Idomból Helcz, Földváry és Szentta- mási üdvözölték a kaszinó elnökét. — A város küldöttsége kedden és szerdán Majer püspöknél, Cserenoch Rosszival és Rajner kanonokoknál tisztelegett az érseki szék védelme ügyében. — A budapesti primás. A budapesti primásság egy előkelő állású egyházi férfiú szerint a következő kellékeket követeli : Kell hozzá először is a korona jóváhagyása, mert a király jogelődjei alapították és gyarapitolták az ország tőpapjának jogait és javadalmait ; kell hozzá azután XIII. Leo pápa beleegyezése, mert ez a kérdés nemcsak Budapest, de Magyarország összes katolikusait érdekli : kell hozzá azután az oszlergomi pozsonyi és nagyszombati káptalanok hozzájárulása végül kell hozzá az esztergomi érseki tartományhoz tartozó nyolez római és két görög katolikus püspök szavazata.. A tiz püspök a következő: Rosko- ványi nyitrai, Zalka győri, Pásztély munkácsi, Dulánszkv pécsi, Suszter váczi, Hidassy szombathelyi, Vály eperjesi,. Bende beszterczei, Hornig veszprémi és Steiner székesfehérvári. Az esztergomi főkáptalannak huszonkét, a pozsonyi társ a s káptalannak tizenkét s a nagyszombati társas káptalannak hat kanonokja van. Ezek a testületek is érvényesülni fognak, mikor az áthelyezés kérdését alkotmányos formában eléjük teszik. Esztergomnak hetvenöt érseke volt, ezek közül a török uralom kezdetétől 1543-tól századunk elejéig, 1820-ig1 tizenkilencz érsek tartózkodott hol Nagyszombatban, hol Pozsonyban.. Kétszázhetbenbét esztendeig tehát az esztergomi érsek nem lakott Esztergomban és ez meg is látszott az egykori székvároson, meri; az országos egy e- t e in Nagyszombatban, a nagyobb alapítások ugyanott, Pozsonyban és Becsben hirdették az érsek áldozatkészségét. Tetszetős az eszme, pompás harmóniával karolta tel a törvényhozás és a sajtó, de nem lesz olyan könnyű a kivitele, a milyennek minden tetszetőssége mellett Ígérkezik. A budapesti j primás vagy egyházpolitikai független- - ségét vagy papsága föl tétlen ragaszko- - dását veszti el. Ezen az áron pedig ] aligha óhajt a következő esztergomi i érsek budapesti primás lennni. — A megyei közgyűlésből. A esü törtök! megyei közgyűlésen a főispán í távollétében Krnplanicz Kálmán kir. . tan. alispán elnökölt, a ki mindenek-- előtt emelkedett szavakban emlékezett 3 meg arról a nagy gyászról, mely ^ Esztergom vármegyét érte. Esztergom x vármegye fiai a herczegprimásban gyér- - meki fájdalommal ineggyászoit apát d vesztettek, kinek emléke mindeuki szi- - vében élni fog. Megemlékezett azután £ Majláth György gróf tiz esztendős fő- - ispánságáról, mely Esztergom vármegye e legszebb korszakát képezi s igy meg- üneplendő. Az ünnepi ováczió mara- - dandó emléke lesz a vármegye közgyü- -j lesi terme számára megfestendő arcz-t-n kép. Az április folyamán tartandó b tavaszi közgyűlésen fogják az első ö rangn művész által festett arczképet it leleplezni. Ez ünnepségre B. Szabó é' Mihály főszolgabíró ünnepi ódát ir s a azt a közönség közt emlékül osztják i ki. Az ünnepséget a Fürdő vendéglő--í ben ünnepi áldomás fogja befejezni. A A dunai közlekedés bizonytalanságai miatt JJ középszerűen látogatott közgyűlés egyél--j ként a múlt számunkban ismertetette tárgysorozatot intézte el. Kruplaniczxo Kálmán kir. tan. alispán bejelentvénm a m. bizottságnak, hogy MailAth Györgyyx gróf cs. és kir. kamarás főispán ur ac falujában kiütött tűzvész miatt jeleims közgyűlésen meg nem jelenhetett, el~L foglalja az elnöki széket: 8 a jelen* i HÍREK. — Esztergom a primási szók megtartásáért megkezdte a küzdelmet. Kedden délben tisztelgett a város által kiküldött bizottság (Helcz dr., Feichtinger Sándor, Fehér Gyula és Földváry dr.) a polgármester vezetése alatt Majer István püspöknél és érseki helyettesnél, ki igen biztató nyilatkozatokat tett a fókáptalan magatartására nézve. Az érseki szék s a főkáptalan elvételével Esztergom éppen a inillenium küszöbén pusztulna el, mert nemcsak főpapsága, de az előkelő gazdasági tisztek családjai is elhagynák a várost. A főkáp- talan a nagy rekviem után kővetkező kon- zisztóriumban fog az érseki székváros érdekeinek megóvásáért lépéseket tenni. — Simor rekviemén ma a főszékesegyházban Palásthy Pál püspök fog pontifikái ni. A megyei és városi hatóságok, intézetek és egyesületek testületben fognak megjelenni. — Kruplanicz Kálmán kir. tan alispán felüdülésére a kaszinó szómba esztergomi is, a Duna áthidalásával pedig közvetlenül össze van kötve észak felé Léván keresztül a Garamvölgygyel föl Gararn- szt.-Keresztig, másrészről Ipolyság s Ba- lassagyarmathon át az Ipoly völgyével Fülekig kelet felé. A központi pályaudvar tehát több vonal góczpontja. A perronon általános sürgés-forgás, az esztergomiak közül sokan künn sétálnak, talán vendéget is várnak vagy csupán szórakoznak. Pompás várótermek, restaurácziók az utasok kényelmére. A rendes policzia több számozott közege az állomásnál a bér- s tásaskocsisok egész serege, kik olcsón kinálgatjákjárómüvüket. Sanda pillantásokat vetnek rám a különféle nemű hordárok, nem látván nálam semmiféle podgyászt. Tekintettel pénzviszonyaimra, a villamos közúti kocsiba ültem fel s jegyet váltottam az első vonal- szakaszra: a Rotundáig. Esztergom erre is nagyszerűen kiépülve. A bérházak a dorogi ut mentén egész a töltésig húzódnak, a kenderföldeket rendes utezák szelik át vagy gyártelepek, raktársorok foglalják el. Épp igy a táthi-ut felé is, egészen le a kisdunáig. De különféle üveg-, papír-, keményítő-, gép- stb. gyárakat láttam kifelé is a Strázsabegyig. Csinos házsorok között vitt a villamos kocsi a forgalmas utón, midőn a Roiunda- t-érre ért. Erre is csak a templomról ismertem rá, mely azonban renoválva van. Többnyire kétemeletes épületek veszik körül s templom előtti része parkozva van, közepén egy renaissance-stiiben épült nagyszerű szt. Háromság szoborral. A Hőtan'h-tér Esztergom legforgalmasabb pontja s vásárokul is szolgáló tere. Körös-körül számos különféle üzlet. A tér és széles kórház-ut azonban egyenletesen felhordva, az árok-sor kiépítve, az árok pedig véges-végig beboltozva le a Kisdunáig. A Buda-utcza felé tartó villamos-vasút itt már második megállóhelyét tartá. Leszálltam több utassal, kik a »Grand Hotel Esztergom« e téren levő kétemeletes szállója felé tartottak, én pedig gyalogszerrel kezdtem a várost szemügyre venni. A kórbáz-uton a köz- és magánépületek egész sora áll. Itt van pl. egy tartalmas kétemeletes épület: az esztergom-föegybáz- megvei népnevelők men-és árvaliáza. Odáb'o a kór- és szegényekháza szintén emeletre véve. A régi kenderföldi kaszárnya eszter- gommegyei dologházzá átalakítva, melyben több százan nyernek különféle alkalmazást stereltetnek vissza a helyes útra. Künn az egykori Rozália-kápolna felé vinczellérképző intézet nagy minta-szölöteleppe! stb. Mindezeketcsak futólagosán vettem szem- ügyre, mert érdeklődésem tárgyai a városban beljebb vannak. A vinczellérképezdétől tehát néhány pillantást vetvén a nyári, sőt rendes lakásokkal is megrakott hegyoldalra, visszafordultam. Az újsorra, de különösen a Simor Já- nos-utra egyáltalában nem lehet ráismerni. Utóbbi pompás házsoraival elragadja az embert. Hasonlít a mnlfcszázadbeli Andrássy- nthoz. A széles nton külön aszfaltos járdája a gyalogosok, külön a kocsik s lovasok számára. A villamos lámpaoszlopok zsinoregyenesen sorakoznak s szakítják meg az egy vonalban ültetett lombos fákat. Az épületek külsejéről ömlik az Ízlés és gazdagság. Úgy látszik Esztergom előkelőbb- jei majd mind ez utón laknak. A középületek között itt látom a stilszerü háromemeletes törvényszéki palotát kriminális czélokra, a kereskedelmi akadémiát, városi zenedét. A. magánlakok között kitűnik a főispán palotája, Eggenhoffer-, Frey-palo- ták s bankházak. Az elég forgalmas utón több helyen vízvezetéki csapokat nyitnak meg (nyár lévén) s fecskendezik az átmelegedett talajt. A sarkokon rendőrök s hordárok ácsorognak, gyerkőezök meg napilapokat kinálgatnak. Alig tudtam betelni a gyönyörű Simor János-ut szépségével. Ezen utón találom a pavillon-rendszer- ben épült, nagyszerű kétemeletes kaszárnyát is. Hat csoportban három utczára szolgál s a múlt század végén Rátli Gusztáv budapesti műépítész tervei szerint építtették kizárólag esztergomiak. Építése óta csak most lett először újítva. A város forgalmán kiviil mindenesetre szépségét is előmozdítja. A Sisai utcza (időmben köz) épületsora közt végig menve a Buda-utczára mentem Ennek kiépülésére el voltam készülve. Esztergom legforgalmasabb útja két- és három- emeletes bérházakkal. A hausherrek stras- seje. Középülete a mnlt században épült gymnasium, de van több színvonalon álló kávéháza az üzlethelyiségek sora közt. A fe- renczesek pedig megvették a telkük mellett lévő házakat s fundusukon körül emeletes bazárt építettek. A bnlévárdon még meg van a Magyar Király is, de a két szomszéd- telekre kiépítve s egy emelettel feljebb véve. (Vé^ro Iföv.I
