Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 17. szám

levők szívélyes üdvözlése után a rendkívüli közgyűlést a következő beszéddel nyitotta meg : Mielőtt a napirendre térnénk át, engedje meg tek. megyei bizottság, hogy azon szomorú kötelességet, a melyet különben főispán ur ő méltósága e mai rendkívüli közgyűlésre magának íartett fen, helyette most én teljesítsem s a hazafiui fajdalom legbensőbb érzetével emlékezzem meg a múlt hó 23-án elhalt bíboros herczegpriinás Si in or János ő eminen- cziájával, az ország-világ által bámult nagy tudományu főpapról, megyénk szeretve tisztelt örökös főispánjáról, száz meg százezereknek felejthetetlen jótevő atyjáról! Tekintetes megyei bizottság! Simor Jánost mint érsekpiimást már csak azon nagy tette is, hogy 1867-ben nemcsak egyik főtényezője volt a király és nemzet között létrejött őszinte kibékülésnek, a mely kibékülés évezredes alkotmányunknak njabbi korlátlan élvezetét, nemzetünknek reményeit örök időkre biztosította, hanem ezen kiegyezést a szontositós legbiztosabb symbo- 1 urnával, az apostoli király koronázásával meg is pecsételte ; történelmi nevezetességűvé fogja tenni az utókor előtt. De történelmi nevezetességűvé fogja tenni azon fejedelmi bőkezűsége is, hogy nagynevű elődjei közül még a legbőkezűbb Széchenyi bíboros is, kinek az isteni Gondviselés 103 évet engedett élnie, vallásos, kulturális, nemzeti, jótékonysága és népnevelési czélokra tett adományaiban sokkal rö- videbbre szabott életében milliókkal múlta felül. Ezek, valamint száz meg száz kimagasló egyházi és hazafiui érdemeinek kellő megvilágositása és méltatása nem egy megyei gyűlés terem szűk falai közé való, hanem a történetírás pnniheonjába tartozik. Nekünk inkább azon kesergő és vigasztalhatlan gyermek szerepe jutott, aki forrón szeretett édesanyjának ravatala fölött, a tőle élvezett szivjóság és jótéteményeknek még közvetlen hatása alatt, mély fájdalmának kifejezésére szavakat találni képtelen. Az ily árva nem parentál, hanem zokog, de kényei az irás szavai szerint egyenesen felmennek az Égbe ! Mi is tehát kívánjuk, hogy az Ég áldása nyugodjék menybe szállt szent lelkén : s ősi kegyelete« szokás szerint •szenteljük mai jegyzőkönyvünk első lapját nagy halottunk felejthetetlen emlékének. Az alispán lelkes beszédét nagy tetszéssel fogadták s a megye- bizottság annak jegyzőkönyvbe való iktatását határozta el.

— Simor emléke. Az esztergomi főkáptalan megbízásából Walter Gyula dr. Simor János bíboros h e r c z e g p r i in á s emlékezete czirn alatt egy busz Ívre terjedő emlékművet irt, melyet a mai rekviem után fog a főkáptalan szél küldeni. A hat fejezetre osztott emlékmű Simor életét, alkotásait, gazdálkodását, rokonaihoz való viszonyát, adakozásait s utolsó napjait ismerteti. Walter Gyula dr. legérdekesebb adatait a prímás hagyatékában talált naplókból merítette, melyeket a temetés alkalmából futólagosán meg is ös merte ttok a lapek. Korunk történetére nézve határozottan sok és becses anyagot tartalmaznak e naplók. Voltak meghittjei, kik előtt tett volt említést naplóiról, do oly féltékenyen őrizte azokat, hogy életében senki som latta. • A naplók három folio-alaku vaskos kötetre terjednek. Az első kölet czime i »Protocol!um functiouum Episcopal iüm ab Episcopo Jaurinensi Joanne Simor suscep Lamm ac peractarum.» Finom mentett papiros és 236 oldalra terjed, de csak 129 oldala van beírva. Kezdő szavai ezek': /isten dicsőségére, a szeplőtelen szent Szűz és a szentek tiszteletére.« Ezután jön az évszám :

»1857.« Legelső jegyzéke püspökké sört ónt kineveztetése- és felszentelésére vonatkozik. Terjed egészen 1867. jut. 25-ig, mely napon az esztergomi papnövelde kápolnájában 10 végzett pap- növendéket áldozó papokká és továbbá hatot részint szerpapokká, részint csak alszerpapokká szentelt. A II. kötet tábláján e czim olvasható : »Functionos Episcopates aliaque notata Joannis Simor, Primatis Hungáriáé et A. Eppi Strigoniensis. Ab anno 1867—1877. inclusive. Tómulus I.« Belül azonban az első lapon újabb felirat van, mely igy hangzik: »Functiones Ecclesiasficae Principis-Primatis Hungáriáé et Archi- Episcopi Strigoniensis Joannis Simor, necnon memorabiliores, qni sub ejus gubernio acciderunt, eventus.« Szintén folio alakú és 276 oldalra törjed. Négy kivételével, mind tele van. Kezdődik »A szt. Háromság nevében« és legelső jegyzetében 1876. május 5-ről. Jekel- falussy Vincze ós Zalka Jánnos püspökök felszentelését írja le. Végződik 1877. decz 31. E kötetben Írja le szókfoglalását Esztergomban, a koronázást és a vatikáni zsinatot, a III. kötet, külső kiállítására nézve a legszebb a táblán e feliratot viseli : »Fuuctiones Episcopales Joannis Cardinalis Simor, Primatis et Archi-Episcopi Slrigo- uiensis, necnon notata de aliis objedis ac eventibus. Temulus II.« Az előbbi keltőnél jóval nagyobb fo'io-alak és 132 oldal, a melyek közül 12 üresen mariidt. 1878. jati. 1-ről szól a legelső feljegyzés, az utolsót pedig 1889. decz. 25. irta. A múlt és jelen évről tehát nem tett semmiféle feljegyzést. Mindhárom kötet latin nyelven, szép, liszt a, könnyen olvasható írással és jó fekete téntavai van írva. Ezekből mentette az emlékmű a legérdekesebb adatokat. A napló azonban annyira tele v;ui kortársainkra való vonatkozásokkal, hogy részletesebb ismertetése lehetetlen.

— Ki lesz a Takarék igazgatója. Népes értekezletet tartott a Takarék- pénztár érdekeltsége, melyen szobához! ák a kandidátusokat. Reusz titkár mellett busz esztendős szolgálat, és hatesztendős igazgatói helyettesítés, Frey Ferencz mellett Magos Sándor, Maityasovszky Kálmán és más oszlopos emberek korteskednek.

— Miniszteri jutalomdij. Heinczel- man Antal nyerges ujfalusi kántorta- niió kitűnő tanítási eredményért ós a német gyermekeknek a magyar nyelvben való sikerdus okfalásórt, a közigazgatási bizottságnak ajánlatára a nagyin, vallás és közoktatási m. kir. minisztérium -által ötven frt jutalom díjban részesült,

—- Halálozás. Lengyel János élele negyvenegyedik évében elhunyt. Tegnap délután temették a király városi temetőben.

— Hol a kaszárnya ? Még mindig papíron. Hol a papiros ? Még mindig körúton. A kaszárnya ügye már annyira unalmas, hogy tartózkodunk tőle. Azt azonban mégis konstatálnunk kell, hogy a kaszárnya kiszemelt telkén álló egyik nagy ház birtokosai a tanácstól építkezési engedélyt kérnek Előbb fölépül tehát a környék, mint maga a kaszárnya.

— A hitelszövetkezet viharos közgyűlése. Az Esztergom-vidéki hi lel- és fogyasztási szövetkezet vasárnap tartotta meg közgyűlését, mely rendkívül izgatott hangulatban folyt le. A szövetkezet részvényesei többnyire szegény vidéki parasztok, a kik az intézet két alárendelt közegének megkárosító rendetlenségeiért zúgolódtak s minden áron követelték, hogy a szövetkezet uj elnököt kapjon. Haan Rezső elnök előadván kedvezőtlen jelentése magyarázatát, a kezdet akadályait s a rossz*

üzleti viszonyokat. Fehér Gyula plébános, mint a felügyelő bizottság elnöke szigorú ítéletet hangoztatott a szövetkezet vezetése ellen. Zugó lárma keletkezett. Kiffer forradalmi tónusban kezdett beszélni. Reviczky főszolgabíró alig bírta lecsillapítani a viharos hangulatot. Minden oldalról követelték, hogy mondjon le az eddigi elnök, Haan Rezső, azért adták meg neki a f öl- ment, v é n y t, hogy tisztességgel visszavonulhasson; az elnök azonban hivatkozva az alapszabályokra, hat évre szóló mandátumától nem akart megválni. Ekkor a Fürdő vendéglő nagy termében valóságos zendülés támadt. Kétszáz földműves a székekre ugrált s fölemelt öklökkel követelte az elnök lemondását. Haan lemondott, de egyúttal bejelentette óvását az eljárás ellen. A közgyűlés még az ebéd órái alatt sem oszlott fői s igy tíztől háromig tartott. Hétszázharminczhét szavazatot adtak be, ebből Fehér Gyula dr. öl,száznegyven he tét és Haan Rezső tizet kapott. Mikor a nép szenvedélye elvesztette a mérgét, az uj elnököt harsányan megéljenezte annál is inkább, mert a szövetkezet bonyolult ügyeinek rendbehozására lemondott minden anyagi jutalomról. Erre az esztergomi és megyebeli földművesek engesztelődve oszlottak szét. A közgyűlés lefolyásáról a következő részleteket közölhetjük : Haan Rezső foglalta el az elnöki széket. Mellette ült Pisilik István kir. közjegyző, Schedel Arnulf jegyző, Szlávy János pénztáros, Fehér Gyula dr. felügyelő biz. elnök, Burány János ügyész. A közönség soraiban láttuk Wimmer Ferenczet, Pangby Özsébet, Reviczky Győzőt, B. Szabó Mihályt, Oltósyt, Obormay^rt, Brenuert, Hönigef, Számördot. A terem felét Lübbnyire szegény vidéki földművesek foglalták el, vállukon tarisznyával. Az elnöki jelentés részletesou kiterjeszkedett az üzleti év kedvezőtlen eredményeire s azokat az intézetnél alkalmazott alsóbbrendű két közeg, Becher és Gosztayer hűtelen sáfárkodásának s részben az általános üzleti pangásnak tulnjdoni- totta. Rámutatott az anyaintézettől való elszakadás és függetlenség óriási áldozataira is, melyek az intézet működését erősen megbénították. Az elnöki előterjesztést többszörös közbekiáltásokkal zavarták s befejezésével hangosan zúgolódtak. Fehér Gyula felügyelő bizottsági elnök jelentése erős kritika volt az igazgatóság működése ellen. Mondatról mondatra emelkedett, a terem helyeslése, mely csakhamar zugó tüntetéssé vált Fehér Gyula mellett. Kinos polémia keletkezett Haan és Fehér között, végre fölvetették a fölmentés kérdését. A fölmentvényt sokáig nem akarták megadni, végre mégis megadták az nemcsak az elnöknek, de a felügyelő bizottságnak is. A fölmentvényt az egész közönség az elnökváltozáshoz kötötte s midőn Haan Rezső kijelentette, hogy elnöki székéről nem mond le, mert állását az alapszabályok óvják és biztosítják s különben is érzi, hogy az intézetnek most tehet legtöbb szolgálatot, a közgyűlés közönsége hallatlan terrorismussal követelte Haan távozását. Brutsy, Fehér, Reviczky, Szabó, Brenner, Vimmer, Ober- mayer és mások felszólalásai után a nép zivataros hangulata megcsillapult. A mint a közönség ismételten követelte az elnökváltozást s Haan ismételten kijelentette, hogy nem mond le, a vihar tetőpontjára emelkedett s a terem szenvedélye elérte legfelső fokát. Haan Rezsőtől kicsikarták a lemondást, de a lemondó elnök egyúttal be is jelentette óvását a közgyűlés határozata ellen. Ekkor Obermayer korelnöklete alatt megtartották a választást. Szavazati jogot csak azok gyakorolhattak, a kik a közgyűlést megelőzőleg huszonnégy óra előtt deponálták részvényeiket. Haan Rezső pártja elhagyta a termet s a választás megkezdődött. Fehér Gyula mindenekelőtt kijelentette, hogy az alapszabályok megváltoztatásával a szövetkezeti elnöknek ezentúl mindaddig, inig az intézet helyzete jobbra nem fordul, fizetést nem adnak. A szavazás eredményét ebéd után harmadfél órákor hirdették ki. Szavazott 189 részvéeyes 742 szavazattal. Fehér Gyula kapott 547, Haan Rezső 10 szavazatot. Viharos éljenzés. Igazgató- sági tagok lettek : Eggenboffer 742,

Dudás 742, Oltóssy 731, Szlávy 547, Honig 547, Kiffer 546, Szóda M. 546, Magui'áuyi 546 szavazattal. Póttagokká választották Brutsy M. 546, Brenner 537 és Meszénát 525 szavazattal. Felügyelő bizottsági tagok lettek Obor- mayer 547, Walch 547 és Wimmer 537 szavazattal, ügy értesülünk, hogy Haan Rezső egész pártját a.na kérte, hogy ne szavazzanak reá, mert a választás ellen óvást emel a törvényszéknél. Fehér Gyula dr. mindaddig a szövetkezet élén akar maradni, inig annak anyagi bonyodalmait nem tisztázza s az intézet jövőjét meg nem alapítja. A közgyűlés három óra előtt oszlott fel.-- Megyei vészbizottság is megalakult Reviczky Győző főszolgabíró elnöklete alatt. A megalakult vészbizott- ság tekintettel arra, hogy a három testvérváros terüleletein uáhány épületet kivéve a legnagyobb árvízveszély esetére is fenyegetve alig van, kimondja, hogy a vízivárosi városház a szigeti lakóházak és Pfalcz József lakóháza lakóinak személy- és vagyonbiztosságára őrködni fog. Vízivároson, a Dunasoron ós Széntgyörgymező községekben a mélyebben fekvő épületeket is figyelemmel fogja kisérni. Az árvíz emelkedése alkalmából a közlekedést tutajokon fogják biztosítani. A Malya-báz előtt a viz rohamosabb emelkedése esetén hat ladik és két dereglye fog állani a vész- bizottság rendelkezésére. A mentő csónakokkal Malya fog disponálni, al- ka’mas evezősök két frt napidijat fognak kapni. Legnemesebb intézkedése volt a vészbizottságuak mindenesetre az, hogy szolgálatát a király városi vészbizottságnak felajánlja. A megyei vész- bizottság tagjainak ismertető jele fehér- kék karszalag V. B. hetükkel és sorszámmal. A megyei vészbizottság tagjai : Hittner András bíró, Hoffmann jegyző, Lindtner, Tölgyesi, Gabauicz, Kellner, Stámusz, lyányi, Wimmer F, Török, Óbort, Sclieukengel, Tóth I., Palkovics jegyző, Matus, Leitgéb, Bálint, Farkas, Malya, Wagner, Hübler bíró, BedŐ jegyző, Tóth, Winkler, Igali, Móczik, Molnár, Deutsch, Kövér, Baróth, Fritz és Rencsár. A megyei vészbizottság a kir. városi vészbizofctság által elfogadott vészjelzéseket szintén elfogadja s rohamos áradás esetére állandósulni fog.

— Strike. Süttőn a kőfaragó munkások között ismét kiütött a strike. A márvány faragók már egy hót óta. daczol mik és pihentetik szerszámaikat.

— Walter Gyula dr. Simor-emlék- miive előrelátbatatlan akadályok miatt nem készülhetett el tökéletesen a mai utolsó S i ni o r - r e k v i e m r e. A monumentális könyv azonban már egy-kót nap múlva szétküldésre kerül. Bnzárovits nyomtató intézete egész uj belüket hozatott az emlékmű kiállítására.-- Színtársulatunk szombaton kezdi meg az előadásoka., a Fürdő termében. Károlyi színigazgató és titkára már napok óta városunkban tartózkodnak,