Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 17. szám
ESZTERGOM. XIII. ÉVFOLYAM. 17. SZÁM. CSÜTÖRTÖK', FEBRUÁR 20. MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR E^ósz óvr« Fél évre . Negyed évre 6 fit - kr 3 Irt — kr 1 frt 50 kr Fgy szám ára 7 kr. Városi és megyei érdekeink közlönye. SZER K eTz T Ö S É G: PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, hová a részét illetö köz emények küldendők. KI aDÓ-hTv ATAL: SZÉCHENYI-TÉR 331, hová a lap hivatalos és magánhirdetései, a uyilftérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reklamálások intézendök. HIRDETÉSEK: HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- tól aoo-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 30u-ig 2 írt 95 kr. Belyegdij 30 kr. MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányoiabban közölt etnek. © NYILTTER sora 20 kr. I 5IM0R BESV1EHE. Esztergom, február 26. Ma üli meg a gyászba borult magyar Sión legnagyobb halói (janiik, Simor János hevezegprimásnak einIéközelót. A fényes főszékesegyház mély gyászba borul. Szivünk összeszorul a ravatal - -előtt s ezt kérdezzük : vájjon a legr utolsó esztergomi érsek gyászemlékét r üljük-e meg mit ? Nem jelenli-e majd gyászos jövőnk \ szótárában ez a szó : Simor, az eszter- t go mi Sión örök gyászát? Nehéz idők következtek reánk, alig í egy hónap múlva, hogy a boldogult í herczegprimás a ravatalon feküdi. Rohamosan fejlődnek az események 8 s az ország prímásától nem kérdezik ii meg többé, hogy elvihetik-e főpapi 8«zekét Eszí.erg/nnlól. Csak most érezzük logfájdalmasabban, íf üiogy kit vesztei tünk az erélyes primás- tf ban. Életében még csak homályos vágy /volt az az erélyes mozgalom, mely I Esztergomot éppen a mii len inni küsződben akarja megsemmisít oni s első szent jíkirálya szülőhelyét iparkodik örökre n megfosztani díszétől, dicsőségétől, a itiiJeuczszázados érseki széktől. Boruljunk le Simor ravatala előtt lé és merítsünk erőt és kitartást a vég- yxzetes tusához. Esztergom ébredése. A Városi Kör emlékezetes alakuló közgyűlésén Magos Sándor elnök a következő megnyitó beszédei mondotla : ! A m agy a r aTTJf nF a közel jövőben bolölli fonálhúsának első évezredét s e milletiiiun örömieljes és méltó megünneplésére országszerte nagy előkésziile- : lek történnek. í Ha ezen alkalomból vissza'ckinfüuk Esztergomnak ezer évet meghaladó j mnl jóra s azon szerepre, melyet különösen a magyar nemzeti dynasiiákból származóit királyok uralkodása idején elfoglal! s e szerepet a jelen helyzet ei : összelinsonliijuk, azt fogjuk lalálni, hogy o város régi nagyságából nagyon alálianyntlo t s az újabb alkotmányos jaera, különösen pedig a magyar mi- : uiszierium fenállása óla, részint a ler- Imelési és gazdasági viszonyok változása, részben hátrányos kormányzati intézke- sek nemcsak hogy lépést nem fari ott az ország általános előrehaladásával, hanem inkább visszafelé fejlődött. — Ipara és kereskedelme pangásnak indult, hajdan virágzó szőlőművelése a pbylloxeravész következtében majdnem teljesen elpusztult, egymásután megfősz i a.i o 11 tö r v é 11y 11 a I ósá g i ön á l 1 ósá g á lói, t orvé nys z ékéi ő I, a dó fe I ü gy e 1 ő s é g é t ő 1 s most már azon veszély is fenyegeti, hogy régi fényének utolsó maradványát, legnagyobb szülőiIe, a dicső emlékezetű szent István király állal szülővárosában alapifolt érseki és primási széket is elveszítse. Nekünk, mint Esztergom város polgárainak, mindent, a mi hatalmunkban áll, el kell követnünk o városunkul fenyegető veszély elhárilása érdekében, de akár sikerüljön a veszély .elhárilása, akár nem, igy magunk mint utódaink iránti o'lodázhatlan szent kötelességünk teljes erőnkből oda törekedni, bogy a pangás, tespedés es hanyal lás korszaka véget érjen, helyette az újjá ébredés és felvirágzás időszaka kezdődjék meg s mire a magvar állam ^mállásának második évezredébe lép át, városunknak ne csak fényes múltja legyen, hanem virágzó jolone és reményteljes jövője is. Ezen ezéI megvalósításának eszméje lobogeil szemünk előtt Esz ergom város képviselő testületé tagjainak, midőn egy népes értekezleten a Városi Kör megalakítását elhatározták s az e végből szükséges előmunkálatok keresztülvitelére s az alapszabályok tervezetének elkészítésére egy szervező bizottságot küldtek ki. A szervező bizottság föladatát bevégezte s az elkészült alap- Ríabályteryezetot néhány száz példányban egy felhívás kapcsában megküldi)' te Esztergom város s a szomszédos városok választó polgárainak, a kik közül eddig a lakosság minden osztálya és rétegeiből összesen 142-en jelentkeztek tagokul. A jelentkezett tagok számát a szervező bizottság elég nagynak találta. arra, hogy a Városi Kör megala- kitlassék s ez okból a mai alakuló közgyűlést egybehívta s engem bízott meg avval, hogy a bizottság eljárásáról beszámoljak s az alakuló közgyűlést megnyissam. Midőn e megbízatásomat teljesilve, feladatomat bevégezni szerencsém van, mindnyájukat, mint a Kör által megvalósítandó nemes czé'ok ügybuzgó munkatársait haza fi ni örömmel szivem legmélyéből üdvözlöm s a mai alakuló közgyűlést ezennel megnyitottunk nyilvánítva, felkérem önöket, hogy annak vezetésére egy elnököt s a jegyzőkönyv veze óséro jegyzőt választani méltóz- tassannk. Esztergám szíz év múlva. (Silyllai kontárkodás.) A város legnagyobb szülöttjének : szent íjsván királynak minden protekczióját fel jíkelle használnom a mennyek közel kétezer kévés kapusánál, hogy kiváncsi lelkemet egy nnapra a földre engedje. Nem a világ leg- miagyobb csodáinak megszemlélése, sem öóriási városaink látása, sőt Budapest sem vonzott engem, hanem mindezeknél sokkal ^igénytelenebb, de előttem végtelenül kedves ákis második szülőföldem: Esztergom. Milyen lehet, mekkora, vagyonos-e ha- ,f ladt-e a korral száz év alatt? Megfogam- iszott-e ások életrevaló eszme, a miket Körösy djbátyám a múlt század végén oly nagy lelkesedéssel hintett lapjában s magam is szorongattam ? Hisz csak az lenne egyedüli bdijnnk s elégtételünk az egykori mél- íítatlanságokért és kellemetlenségekért, me- Ulyeket eszméinkért kellet nem egyszer töretnünk ! Végre is sok közbenjárásra kérésemmel itraportra jelentkezhettem s szent Péter főapánk, a ..»valóságos« belső titkos tanácsos, Jkawarás 8 arany kulcsos, huszonnégy órára jorlanbot adott. Nagy örömmel siettem a íimondur-depóba, honnan parádés egyen- íruháinat kiadták s lelkesedve kötém fel kardomat, húztam fehér keztyüt a nagy : etra Az irányt elvesztve valahol Helemba közről pottyantam a földre. Sebaj ! — innen már akár gyalog is Esztergomba érhetek. A portól kissé leverem magam, igazgatom .ruhámat, kemény tárgyakat érzek zsebeimben. Ugyan mik lehetnek ezek ? Mán ti im zsebében papírok : saját testámen tömöm, melyet örököseim, mint hasznavehetetlent, velem együtt küldtek a másvilágra ; kilize- tetlen kontók regimentssnájdéroktól, suszteroktól, katonai áruezikkek, budapesti és bécsi kereskedőktők echt Soll i nger-k 1 in fékért, dauer-hafter patent kuplikért, porto- pékért nach Mailänder art. Nyugodtan szemléltem s tettem vissza az érdekes emlékeket, hisz az első már halálom óráján, a többi meg réges rég elévült. Hitt ez mi? — Csodák csodája: nadrágzsebemben két darab ezüst forintos ! Valóságos luxus ezek itt léte! Hogy kerülhettek zsebembe ? Lehet, hogy privadinerem csúsztatta bele, úgy gondolkodván, hogy jó ura ne csak sneidig, de urasait is jelenjék meg odafönn ti Hauptrapporton. Hisz százszor annyit kicsent ö abból a zsebből, inig lehetett ! Ha már pénzem is van, váltok jegyet s vasúton utazom. Nem is kelle messze mennem. A közelben találom Heleiuba megállóhelyet. A pénztárossal négyszem között elintéztem ti dolgot s beválta a multszázadi ezüstforintokat több kisebb ezüst aprópénzért, melyeken már II. Ferencz József nevét olvastam. A személyvonatot erős hadonászások között sikerült megállítani, mert fütyülve akart odább vágtatni. Mint egyedüli pasasér felhágtam egy másodosztályú kupéba. De mily kápráztatató elegánczia! Azt hittem első osztályba tévedtem be. összeszedtem magam, mert kilétemet nem volt szabad elárulnom. A kupéban ugyancsak spektáltak : ki és mi lehetek a mnltszázadbeli uniformisban ? De nem ismertettem meg magam a XX. század utolsló negyedének többnyire vézna test.ü s Halványképü egyénei előtt, kikben mikroskoppal is bajosan lehetne az ösnia- gyarok ivadékaira ismerni. A szó legnemesebb értelmében : bámultam ki az ablakon. Bámultam Esztergomot, melyre csak a bazilikáról s környékéről ismertem rá. Szentgj örgymező helyén egy nagy város több templommal, sok emeletes házzal, Marótli felé a gyárak és hizlalók egész tömkelegével, vasúttal, a hegyeken j szt. János kút körül s lejehb az egész ol-i dalon nyári épületekkel, présházakkal. Az öröm dagasztá keblemet már elöleges meg-j gyözödésböl is: Esztergom nagyot haladt.' Eszteruom-csavargőzös állomáson sokan szálltak ki, s egy helyiérdekű navyobb hajó várta az utasokat. Jegyem Esztergoin-kőz- poiiti pályaudvarra szólt, ülve maradtam. A vonat to vasi k lőtt Esztergom-Nána felé. De ime, a garami vashidat elhagyván csakhamar fütyül s megáll. »Esztergom- Párkány I« — kiáltja a konduktor. Ismét többen szállnak ki a két oldalt lépcsövei ellátott karcsú pályaház előtt, mely tekintve a vasúti töltés magas voltát, csak a személy- forgalmat van hivatva közvetíteni. Raktárhelyiségeket itt nem is láttam. Párkány szintén meglehetős nagy város s gyáraival már a töltésekig terjed. A következő állomáson Esztergom-Nánáig balról különféle gyártelepeket látok füstölgő kéményekkel s bevezetett szárnyA primási szék áthelyezése. Az egyetlen budapesti napilap, mely a budapesti primásság ellen küzd a Magyar Állam, épen azért meg kell ismertetnünk álláspontját olvasóinkkal. Ha csak fővárosiak volnánk — írja az említeti lap — nőin tárhatnék vissza magunkat az örömtől a kép viselő ház legújabb eseménye fölött, de mert e n agy fontosságú aktusnál nem zárkózhatunk el a magyar katholicizmus politikai fügetlonségének biztosítékaitól, nem állhatunk az örvendezők táborába. Az állameszmének modern fogalma nem ismer más hatalmat az államon kívül ez a jog, ez a rend, ez az erkölcs forrása. Mi minden jogot, minden erkölcsöt az Istentől és annak egyházától származtatunk le. Akik a magyar herczegprimást a fővárosban hozni akarják, már most aként beszélnek, hogy ne Rómára nézzen, azaz ne legyen kalholikus, hanem nézzen arra az idegen stílben, lulkiadásokkal épülő parlamenti palotára, melyben ma a lutheránus Péclii Tamás elnököl, holnap esetleg egy magyar Robespierre elnökölhet. vasutakkal, ügy látszik a forgalom elég nagy lehet. Esztergom-Nána pályaudvara háromszor akkora a múlt századinál, de az egész inkább az áru- és teherforgalomnak látszik szánva, mert temérdek magazin sorakozik egymás mellé s nyolez-tiz sínpár van lerakva, rajtuk minduntalan közlekedő tehervonatok kai. Kilétem még odább szólott, de le kelle szállítom átszállás végett. A vonat tovább törtetett Becs felé. Negyedóráig sem időztem itt, midőn északról megérkezett a gyorsvonat, melyre felszálltunk. Elhagytuk az állomást. Tíz perez múlva vasutunk dübörögve siklott át a kettős Esztergomot összekötő impozáns s óriási vashídon. A drukk egy neme vett rajtam erőt meglepetésemben. De uj bátorságot öntöttem magamba, mert hasonló újságok feltűnése most már lépten- nyotnon követni fog utamba». A kilátást innen a Dunán elvette a hid magas korlátja s a rácsos választófal, mely a kettős hídon a balról levő gjalog- és kocsijárót a vonat Htjától elválasztja. Kíváncsiságomat azonban csakhamar kielégíthetem. Megérkeztünk a központi állomásra. Ez a kenderföldeket keresztül szelő töltés Dorog felé eső oldala mellett áll. Hatalmas stílszerűen épült födött pályaudvar egyszerre öt-hat vonat befogadására. Fekvése a primássziget fölött épült hid felé. A forgalom benne igen nagy, mert a különféle személy- és tehervonatok közlekednek négy-ot irányból. Ki van már építve a füzitői vonalon kívül a pomáz-dorog-