Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 87. szám

a kormány létesítené és tartaná fenn. Az iskolák programmját és szervezetét természetesen az iparoktatás! tanács állapítaná meg, a felügyeletet pedig a kamarák, a miniszterek és az illető városi hatóságok kiküldöttei gyakorolnák, mert a miniszter reményű, hogy ily közhasznú és fontos czéllal bíró alkotások anyagi támogatására az illető városok is hajlandók lesznek, áldozatokat bozui.

A főfelügyeletet természetesen a szak- miniszter tartaná főn magának, aki ez iskolákat azáltal is támogatná, hogy a jobb tanulók számára ösztöndíjakat •alapitana s a kitlinŐbb tanulókat, a tanfolyamok sikeres bevégzése után kormányköltségen a külföldre küldené tanulmányainak tökéletesítése s tapasztalatainak itthon értékesítése czéljaból.

Ezek főbb vonásaiban azok az irányelvek, melyeket Baress az iparoktatás közelálló reformja terén kijelölt, s melyek szerint egy-két óv múlva 40—50 uij ipari szakiskola létesülne az országban.

Irodalmi levél.

(Magyar remekírók uj kiadása.)

Régen érzett hiány a magyar könyv- piaczon, hogy a remekírók müvei nem egyöntósü kiállításnak és alakúak a mi egyébként nagyon is természetes, miután a különféle irók müvei több rendbeli kiadónál jelentek meg s így a teljes egyöntetűség hiányzik.

A budaposfi Aufrecht és Goldschmied könyvkereskedő czég — a kérdéses kiadók beléugyezése és közreműködése mellett — most hozza először forgalomba a magyar klassikusok egész sorozatét teljesen egyöntetű alakban és kötésben. Ezen kiadásnak előnye a kifogástalan nyomdai kiállítás és a szép fehér papiroson kívül főleg annak feltűnő olcsósága. Egyelőre az első sorozat 35 kötetben jelent meg és a tetszetős kötetek az igen csinos vászon- kötésben bátran mérkőzhetnek a nagy .német könyvkiadók klassikus kiadásaival, mint a Gotta-, Reclam-, Spee- inann-éival, melyekkel egyébként olcsóság tekintetében is versenyezhetnek.

A gyűjtemény tartalma : Arany János eredeti müvei (a fordítások nélkül) 7 kötetben, — Br. Eötvös József szép- irodalmi müvei (a politikai iratok nélkül) 13 kötetben, — Petőfi Sándor költeményei 2 kötetben, — Tompa Mihály költeményei 2 kötetben, —Tóth Kálmán költeményei 4 kötotbon, — Kölcsey Ferencz összes müvei 7 kötetben.

Az egyes kötetek 20—30 Ívnyi terjedői miiek. A további kötetek megjelenése közeli kilátásba van véve. Az első sorozat ára 70 frt, melynek törlesztésére a vállalkozó Aufrecht és Goldschmied czég a könyvkedvelőkuek igen előnyös feltételeket nyújt.

Remélhető, hogy közönségünk e hazafias vállalatot kellőleg méltányolja és felkarolja, a kötetok tartalma valóban minden mi veit emberre nézve teszik kívánatossá azok megszerzését, a mihez a kedvező fizetési feltételek is igen előnyösen hozzásegítenek.

»Szinte mintha mozogna.«

— Suum euique. —

(Dr—1() Ama újságunknak, mely a helyi krónikát vasárnaponkint szolgálja, minap az a víziója támadt, hogy az ujonan körülkövezett nyári színkör, a szomszédos vágóhíd e kiegészítő része »szinte mintha mozogni kezdene.«

Ámbátor tudjuk, hogy mi képen a corpus juris a madárfüttyről, azonképen a fizika sem tud semmit a »szinte mintha mozgásról«, mégis nehogy kár essék az egerek, kabóczák, s egyéb tücskök, bogarakban, melyek a nálunk véginségre jutott színészek könyeit nyaldossák s a fizetetlen szinházbérekről kiállított váltókat rágicsálják az arénában, az aposztrofált tulajdonos színházát szakértőig rögtön megvizsgáltatta, minek folytán kitűnt, hogy a színház még mindig igen szilárdan áll, esze ágában sincs mozogni kezdeni, sőt ezen hírlapi abrakadabrát is egészen nyugodtan fogad i a.

Ezek után azon meggyőződésünknek kell kifejezést adnunk, hogy a kérdéses hir látnoki beküldője egy rébuszt csinált s azt akarta a sorok közé rejteni, hogy ő volt rozoga állapotban s úgy látta, mintha a színház is szinte mozogna. Megnyugtatásul mondjuk, itt csupán egy közönséges optikai csalódásról lehet e szerint szó, mely megesik a józan vasúti utasokon is, kik szinte úgy látják, mintha maguk állanának, a külvilág pedig keringene.

Az tehát, hogy az úgynevezett nyári szűiház mozog, újság volna ugyan, — de neui igaz ; az pedig, hogy a sziu- ház körül vau kövezve, igaz ugyan — de már nem újság.

így állván a dolgok, jogot formálunk

arra, hogy viszont megaposztrofáljuk ama lapok igen tisztelt szerkesztőségét, hogy ezen időelőtti újdonság próféta ihlolségü szerzőjét suj á fc érdükében figyel mezlel ni kegyeskedjék, miszerint a szüret utáni saison alatt, mely őt annyira »befolyásolni« látszik, no ólálkodjék sokat a színház tájékán, mert még utóbb is helyiséget téveszt s ösz- töuszerüleg oda kerül a szomszédos — vágóhidra.

IKREK.

— Az uj prímás. Az országos sajtó többsége bevégzett tény gyanánt Iliidéi i, hogy az uj prímás Vaszary Kolos pannonhalmi főapát lesz. Mindaddig, inig a kinevezés hire a hivatalos lapban meg nem jelent, az eseményt, csak hírlapi fontos lliéma gyanánt üdvözöljük. Sajálszerü journalistikfii viszonyaink közölt — fájdalom — legtöbbet kell adnunk a Neue Freie Presse értesítésére, mely alaposság és oredetiség dolgában még mindig elsőrangú, mikor hazai viszonyainkról van szó Európában. A Neue Freie Presse, moly sokszor megelőzi budapesti lapjainkat országos események publikálásában, ezt írja az uj prímás jelöltről : Yaszary főapát

ellou, a ki fiatal szerzetes korában József főherczeg gimnáziális tanulmányait vezette, uom lesz kifogása a kúriának. De ez még nem lenne döntő. Ha nem is hazafiul megfontolásból, a melyet az ellenzék sohasem ismert el, de legalább az önfentartás ösztönéből kifolyólag föl lehet csak tenni a kormányról, hogy nem ajánl Magyarország prímásául olyas valakit, a kivel nem értekezett előzetesen az egyházpolitika legfontosabb kérdéseiről, s hogy nem fog a legfontosabb egyházi állásra olyan férfiút emelni, a ki nézeteinek, törekvéseinek ellenzője. A nagy nyilvánosság előtt teljesen ismeretlen Yaszary nak politikai hitvallása, mert po^ Etikailag eddig nem állott ki a színre, még politikai kérdésekben sem, noha már nyolcz év óta főapátja Pannonhalmának s mint ilyennek széke és szavazata van a főrendiházban. Csak ritkán jelent meg ott, de ismerik azóta mégis magas, szikár alakját, azzal az éles profillal és azokkal a villogó fekete szemekkel. Yaszary most hatvau esztendős. Magyarország történetéről irt munkáját a legtisztább magyar haA kérdésekben rejlik egy unczia igazság. Csakhogy ismerni kell a mi nagymamánkat s az ő ötven éven keresztül kipróbált neveléstan] elveit, a miknek első §-a az, hogy gyerekeknek nem jó tűzzel játszani. Majd ha a segédjegyző ur elhagyja nevéből azt a »segéd«-et, akkor nem fogják Rozikát előle eldugni.

A mi a jegyző urat illeti, ez kissé fogasabb kérdés. Lehet, hogy volt része tartózkodásában a falusi lovag szégyenlösé- gének, lehet . . . lehet hogy olyatén rokon gondolkozásmódja volt a nagymamáéval. Mert elvégre ő is származhatott ilyenféle erkölcsös nagymamától. No, ugy-e?

Hát igy történt, hogy Rozikát nem emlegették.

NÓGRÁDI JENŐ.

látkörön kívül nagy része van annak a hazaszeretetnek, melylyel nemzetem haladását és dicsőségét szivemen viselem s melylyel e haladást és dicsőséget hirdetni szeretném az egész czivilizált világnak.

A millennium ünnepe zárköve lesz »egy ezredévi szenvedésnek, mely »életet kér.« Ha számot akarunk adni ezredévi tevékenységünk eredményeiről, ezt csak ugy tehetjük, ha helyet kérünk sőt követelünk magunknak a czivilizált nemzetek sorába.

A millenniumi ünnep az uj évezred sorát is megnyitja. És ha egyrészt dokumentálni akarjuk, hogy a szenvedések sorát bezárjuk, másrészt hirdetnünk kell, hogy a második ezer esztendőt megnyitjuk a munka, az alkotások évezredének.

A mit produkálunk és bemutatunk, az hirdesse úri et orbi, hogy jogunk van és tehetségünk van a legszebb reményekkel neki menni az uj életnek, uj ezer esztendőnek.

A magyar világkiállítás.

Zichy Jenő gróftól röpirat jelent meg, melynek czime »Országos- vagy világkiállítás kell-e nemzetünk ezer éves ünnepére ?«

A füzet jellemzésére a zárszót mutat- juK be :

A tudós talán nagyobb alapossággal, a statisztikus nagyobb apparátussal szált volna síkra egy Budapesten rendezendő világkiállítás érdekében. Én nem vagyok barátja a nagyképűségnek és kizárólag a gyakorlati élet szempontjából, a mi reális viszonyaink szerint mérlegeltem az érveket pro és kontra. És ha a pro túlsúlyra emelkedett, ebben a meggyőződésen és a tiszta

Hirdessük ezt a világnak s kérjük ki népek millióinak támogatását a kultúrái haladás torén való további útjainkra nézve.

»Megbünhödte már e nép a múltat és jövendőt.« A nemzeti munka apológiája hirdesse, hogy voltunk, vagyunk és leszünk : erőteljes nagyrahivatott nemzet, melynek múltja dicsőséggel teli, jelene elismerésre méltó, jövője pedig reményekre kecsegtető.

A múlt dicsőségével teli vaunak történelmünk lapjai.

A jelent igazolja az az óriási erő, mely az utolsó 25 esztendőben a nemzet anyagi életében érvényesülni tudott.

Ennek a nagjr nemzeti erőnek a nyilvánítására s eredményeinek bemutatására pedig nincs alkalmasabb eszköz, mint egy világkiállítás.

Kerestem az összehasonlítást a világkiállítás ellen és az a mellett fölhozott érvek súlya között.

Njmgodt lelkiismerettel mondhatom, hogy kicsinyeseknek és bátortalanságra vallónak találtam a világkiállítás ellen emelt kifogásokat s komolyan latba esőknek azokat az érveket, melyek ily kiállítás rendezését támogatásra méltónak, sőt szükségesnek jelezték.

És mert a dolog messzeható fontosságát eléggé kidomborodva látom, ez igénytelen vádirattal azt a czélt akartam elérni: hadd foglalkozzék a közvélemény e kérdés minden fontos részletével a dolog aktuális jelentőségéhez képest behatóan s ez alapon döntsön fölötte a parlament, melyről szabad föltennem, hogy azt nem a pártfegyelem rideg utasítása, hanem az egyéni meggyőződés legszentebb sugallata szerint fogja mérlegelni.

Kérdezzük meg az érdekelt tényezőket, hallgassuk ki azokat, kiknek e dologban szavuk is lehet és összemérve az érvek fegyverét, döntsünk hazánk igaz érdeke, a modern haladás és nemzeti ünnepünk messze kiható momentuózus fontossága szerint a milleniumi világkiállítás léte vagy nem léte fölött.

zafiság halja át. A mióta Magyarország leggazdagabb szerzetének főapáfja s nagy jövedelmekkel rendelkezik, közoktatási és egyházi czélokra nagylelkű adományokat tett ... Ha csakugyan valósággá lesz, hogy Yaszary főapátot nevezik ki prímássá és esztergomi érsekké, ugy a kormánynak e választása ellen egyházi és politikai okokból a legkisebb panasz sem lehet. Az uj prímás lesz az első, a kit Magyarország felelős kormányának előterjesztésére neveznek ki, mert tudvalevő, hogy Siiuor kinevezése, közvetlenül a. kornázás előtt, nem a kormányhatalom már kijelölt birtokosainak beleegyezé- vel történt.

— A hét eseménye ezredünk ju- ibileuina, melyre minden valószínűség szerint Frigyes főherczeg is megérkezik.

Ma d. u. kezdődnek a legénység dij- lövései, melyekre a főherczeg is pályadijat ajánlott. Este van a Fürdő nagy leimében az örömestóly, melyre az egész müveit közönség hivatalos. Holnap d. e. . lesz a Széchonyi-tóreii a tábori mise.

Dél után két órakor pedig a tisztikar ' bankettje, melyre a konorácziorok vaunak meginvilál va.

t — Ezredesünk kitüntetése. Grivicsics Dániel lovagot, a 26-ik gyalogezred parancsnokát ő felsége az okt.

24 megjeleut hivatalos rendeleti közlöny szerint katonai érdemeiért a harmadosztályú vaskoronával tüntette ki díjmentesen. Nekünk jutott a szerencse, hogy alapos forrásból már jóval napok előtt regisztrálhattuk az eseményt melyhez most az egész város gratulál.

— A tisztikar testületileg grata* ■ Iáit Grivicsics ezredes kitüntetése alkalmából vasárnap délelőtt. A város : részéről Helcz polgármester vezetése < alatt Feiclilinger Sándor dr. és Fehér 1 Gyula dr. fejezték ki a polgárság Szerencsein vánatait.- — Felolvasás. Récsey Yiktor, a « helybeli főgymnasiumi tanári kar derék tagja, ki archeológiái tanulmányaival jó hírnevet szerzett nevének, kedden j okt. 27-én felolvasást tartott az orsz. . régészeti és embertani társulat rendes í havi ülésén a M. T. Akadémia heti i |üléstermében. A felolvasás czime : Za- - lavár és az uj zalai római feliratos kö- - vek. A fiatal tudós felolvasása nagy r tetszésben részesült.

— Lemondott háznagy. Horváth j Lajos, a tornaegyesület háznagya, akit j az egyesület választmánya újból meg- - választott, bizalmi állásáról elfoglaltsága í miatt lemondott.

— A sztléleki iskoláról. Barial Rezső kir. tan. és tanfelügyelő úrtól a i következő nyílt választ kaptuk: Tek. . Szerk. ur. Becses lapja legutóbbi szá- - mában a széntléleki iskolára vonatkozó t czikkre válaszom a következő : 1. Az s ottani tanító még soha sem fordult a s közigazgatási hatósághoz illetményé- - uek behajtásáért, mert ha ezt teszi i biztosítom, hogy pár nap alatt összes e jogos követelései bo lesznek hajtva.

2. Az iskolamulasztási kimutatásra azt j nem mondhattam, hogy »minek adnak i be ennyi mulasztást«, mert azt ott még ^ inkább mondottam volna, hol sokkal I több volt a mulasztás ; ha egyáltalán n szabad volna ilyesmit mondani a tan- - felügyelőnek. Az igaz, hogy az igazo- lattan iskolamulasztások elleni eljárás e nálunk, mint fájdalom a legnagyobb d részében az országnak, nem történik 2Í valami drákói szigorral; de hát a sok á iskolamiasztás nem egyodüli oka ám a « tudatlanságnak, mert azért egy-kót 4 gyermek mégis tudhatna valamit a « nyelvtan elemeiből vagy a százig való ő fejboli számolásból. A papról szó sincs e abban a jelentésben, de még a tanító-