Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 87. szám

ról sincs, mégis védekezik czikkiró ur, hogy ők nem hajdúk, hogy betereljék holtai a gyerekeket az iskolába; az igaz, hogy senki sem kívánhatja tőlük, hogy pálczával a kezükben járjanak kisbirókónt házról, házra, de mondok valamit: Kellene ám azért mégis rendelkeznünk egy szellemi pálczával, mely csőditené a gyerekeket az iskolába és ez a pálcza : az a nevelve oktató, szeretettel párosult eljárás, mely megszerette! i a gyerekekkel az iskolába járást; nézzen csak szét czikkiró ur, nem messze talál erre egy csattanós példát, hol míg együtt voltak a két nembeli gyerekek, úgy a fiuk, mint a leányoknak tetemes mulasztásaik voltak, az elválasztás után, az egyik iskolában a mulasztás éppen olyan maradt mint az •előtt volt, a másik iskolában pedig soha sem fordult elő többé egy mulasztás sem, mert itt rendelkeztek azzal a szellemi pálczával ; különben sajnos hogy más iskolákban is van tetemes iskolamulasztás de azért még is van-ám jó tanerednióny is. 3. Hogy a kir. tan- felügyelő középiskolába való kérdést intézett a szén (lélek i gyerekekhez, a ki ezt állítja az se azt nem tudja, hogy mi a középiskolának a tananyaga sem azt, hogy mi a népiskoláé, mert nem tudja megítélni, hogy a nyelvtan legelemibb része és a 20—30 ig való fej- beli számolás mely iskola keretébe való, mert egyebet ott józan észszel nem kérdezhetett a kir. tanfelügyelő ; 1íülőmben czikkiró ur nem is volt jelen, daczára annak, hogy az odamenetelről eleve órtesiive volt. 4. Végre azt mondja czikkiró ur »de ha pap kerül szóba, bezzeg reá olvassák a törvényt« hát még azt sem tudja czikkiró ur, hogy papra iskolaügyben csak illető egyházimegyei hatósága olvashatná rá a törvényt, különben sehogy se tudom felifogni, hogy ezen feljajdulás miképen alkalmazható ama tanügyi jelentésre ; íhogy mennyire elismeri a közigazgatási ihatóság és a kir. tan felügyel őség a főitisztelendő papság kiváló érdemeit a ^népoktatás terén, azt számtalanszor ta- umsitotta, igy bár sérteni fogom az illetők szerénységét még is hivatkozom EUgyancsak a czikkiró ur által agyonütni wélt jelentés azon pontjára, mely a »fárisápi iskolára vonatkozik, hol háláiban elismertetik, hogy az ottani tő- Uisztelendő plébános iskolaszéki elnök nr, alighogy átvette az iskola vezetékét már is igen szép eredmény tapasz- ív altatott, továbbá elismerést szavazott a ixözigazgatási bizottság régebben dágbi m a boldogult köbölkuti plébános urak- niak, később a nyergesujfalusi, kirvai, viagyölvedi főtisztelendő plébános iskola- széki elnök uraknak is, sőt engedje iraeg czikkiró ur ha ismert szerénysége B.laczára azt is felemlítem, miszerint kü- löönösen kiemeli etett czikkiró urnák

s.zou hazafias eljárása is, hogy a hive- eeta szén tégy házban magyarul oktatja; rgy szokták Esztergommegyóben a népoktatás terén rá olvasni a törvényt a napokra. Kiváló tisztelettel a tekinte- 3£ös szerkesztő uruak Esztergom, 1891. lOkt. 27. alázatos szolgája Beleházi ßilartal Rezső, kir. tanácsos tanfelügyelő.

— Követésreméltó. Hogy miképen jvratják meg történetüket a millenium íííüszöbón az elöljáró vármegyék, arra szarunk egy igen érdekes mintát bejutatni. Arad monographiájáról van ótsó, melyet a hozzánk beküldött felhívás igy ismertet : Mintegy hat évvel

.belőtt Arad vármegye, Arad sz. kir. Városa és az aradi Kölcsey-egyesület i 1 határozták, hogy nemzetünk e hazába )Miló költözésének ezredik évfordulóján [AArad vármegye és Arad sz. kir. vá- 8is monographiájá«-t a mai tudomá- !0 yos irodalom színvonalának megfelelő De ódon megiratják. A három erkölcsi

testület a további teendők ellátására monographia-bizotlságot küldött ki. E bizottság a szerkesztéssel dr. Jancsó Benedek tanárt bízta meg. A szerkesztő javaslata alapján a bízolt.ság megállapította, hogy a monographia 3 kötetből álljon, 140—150 nagy 8-ad rét ívnyi terjedelemmel. Az egész mű felosztása a következő : I. kötet. 50 iv, A megye természet rajzi leírása. A földiáéi részt írja dr. Lóczy Lajos egyet, tanár; az állat és növénytani részt dr. Simoukay Lajos főreáliskolai tanár. II. k. 50 iv. A megye és város története a legrégibb időktől dr. Márki Sándor áll. főgymn. tanártól. III. k. A megye és város magyar- és németajkú lakosságának ethnographiáját Írja dr. Jancsó Benedek ; a románajku lakók ethnographiáját dr. Alexi Gfyörgy tanár. A megye és város közgazdasági statisztikai és tanügyi slb. leírását adja dr. Gfaál Jenő országgyűlési képviselő. A nagyierjedelmü munka nem egyszerre, Hanem kölelenkint fog megjelenni a következő sorrendben : 1891.

év végén a II. k. első fele 25—30 ívnyi terjedelemben. Arad vármegye és Arad sz. kir. város története a legrégibb időktől a törokhéditás kezdetéig (1552). 1892. évi junius végéig az I.

k. második fele 17 Ívnyi terjedelemben. Állat- és növénytani rész. 1892. decz. 31-ig 17 Ívnyi terjedelemben az

l. kötet első fele. Földtani rész. 1893. junius 30-ig 20—25 Ívnyi terjedelemben a II. k. második fele. A történelem folytatása napjainkig. 1893. deczember 31-ig a III. kötet első fele. Ethnographia. 1894-ben a közgazdasági rész. A monographia-bizottság abban a kedvező helyzetben vau, hogy a monographia történelmi részének első felét rövid idő alatt szétküldheti. A monographia nemcsak szakszerűen tudományos buvárlat eredményeit közérthető nyelven és a gyakorlati életre alkalmazhatóságukra való tekintettel adja elő. Ez okból a mű minden egyes kötete el lesz látva táblázatokkal térképekkel, műemlékek, oklevelek, tájak és ethnographiai tárgyak illustratióival. A bizottság a rendelkezésre álló eszközöket arra törekszik felhasználni , hogy a mű külső kiállítása díszes legyen és megfeleljen a mai magyar könyvnyomtatás színvonalának. A bizottság abban a meggyőződésben, hogy az elvállalt feladat csak úgy oldható meg sikerrel, ha e mű mentül szélesebb körben elterjed, elhatározta, hogy »Arad vármegye és Arad sz. kir. város monographiájá«-ra a lehető legolcsóbb áron aláírást nyit. Egy példány előfizetési ára 8 frt o. é. Egyes kötetekre nem fogadunk el aláírást. Az összeg három részben lesz fizetendő és pedig : Aláíráskor 3 frt, az első kötetrész átvételekor szintén 3 — és a második kötetrész kézbesítésénél 2 frt. A nyomandó példányok számáról való tájékozás miatt fölkérjük a t. közönséget az aláírásoknak 1891. decz. 31-ig való szives teljesítésére, annyival is inkább, mivel e határidőn tul — a mikor a gyűjtői veket is heszedjük — aláírásokat nem fogadunk el. A mű könyvkereskedésbe csak korlátolt számban és 12 frtnyi árban fog adatni. Az aláírási ivek 1891. decz. 31-ig az előfizetési pénzekkel együtt a Kölcsey- egyesület titkári hivatalához küldendők. Az egyes kötetek pontos szétküldését szintén a Kölesey-egyesükt titkársága fogja eszközölni. Aradon, 1891. okt. havában. Fábián László, Arad vármegye és Arad sz. kir. város főispánja s mouogr.-bizottság elnöke. Dr. Jancsó Benedek, a mouogr. szerk.

— Bicskázó napszámosok. Neszmélyen a múlt héten az esztergom-füzi- tői vasút munkásai a falu legényeivel a

barakk-korcsmában valami felett összeszólalkoztak. A heves - feleselgetósnek hamarjában komoly következményei lettek, mert a szóharcz után következeit verekedés közben Gfyivina Ferencz munkás bicskáját Hatala Ferencz hasába vágta. A szúrás nemesebb részeket is sértett s most Hatala óletben- míiradásához semmi remény sincs. A késelő munkást a csendőrség letartóztatja és beszállította a kir. járásbírósághoz.

— Utonállók. Az esti corson, a Vízivárosba vezető utón, a halászat nemes mesterségétől megfosztott hévvizi iskolakerülő gyerekek tekintélyes ezóhe mindennap népgyülést tart s az arra járó úri hölgyeket iuzultálja. Mocskos kifejezésekkel illetik a sétálókat, sőt a haj ián gatások és ruha megezibálások sem hiányzanak a nebulók csínyeinek programmjából. Ajánljuk a város jövő évtizedbe'i rendőri eseményeinek élő- csatárait, az esztergomi sansculotleokat a városi rendőrök és csendőrök figyelmébe. Vakmerőségük csakugyan megtorlásra méltó, mert a mindennapi botrányok miatt már több felszólalko- zás érkézéit hozzánk.

— Az idei burgonyatermés ugyancsak szomorúan ütött ki, a mit a vidék szegény népe, melynek a burgonya csaknem kizárólagos táplálékát képezi, súlyos csapásként érez. A termés oly rossz, hogy legtöbb helyt az elvetett magot is alig adja meg, s a legnagyobb csapás, hogy még e kevés termés is gyors romlásnak van kitéve. E csekély termésnek oka egy ragályos, könnyen tovább terjedő növényi betegség, az u, n. bnrgouyarothadás, mely egy élősdi, az u. n. phytophtora in- festans által okoztatik. Ez a gomba először a leveleket támadja meg, mire azok olyanok, mintha ragyásak lennének, s tényleg a legtöbb gazda azt hiszi, hogy a baj semmi egyéb mint ragya. Majd azonban a levelek csakhamar elszáradnak, vagy esős időben elrothaduak, mire a burgonyagumók már a fészekben is kezdenek rothadni, s még szembeöllobbé válik a rothadás a behordott burgonyán. Ha nem védekezünk e pusztító betegséggel szemben, úgy az évről-óvre nagyobb pusztításokat fog tenni, különösen nedves időjárás esetén. Pedig sikeresen védekezni s még nedves években is teljesen mentesíteni lehet a burgonyát e betegségtől igen egyszerű eljárás segélyével. Gazdasági egyesületünk volna hivatva megyénkben és városunkban ezen a téren is a kezdeményezést megragadni s a védekezés ügyét diadalra segíteni.

— Hitoktatóknak. A kath. hitoktatás kézikönyve. Irta Schöberl X. F., magyarul kiadta Tóthfalusi Béla bpest- erzsóbetvárosi segédlelkész. 1891. I. kötet 279 1. II. k. 243 1. III. k. 177 1. A fővárosi kath. papság lelkes és buzgó tagja rendkívül becses munkával gazdagította a kath. irodalmat és különösen azokat, kik a hitoktatás nehéz munkájával foglalkoznak. Schöberl »A kath. hitoktatás kézikönyve« czimű munkájának fordítása ez, mely munka a nagyterjedelmü és alapos művekben gazdag német katliekbetikai irodalomnak is egyik legjelentősebb alkotása s mely alkalmas segédhönyvül szolgál minden hitoktatónak. Az elmélet és gyakorlat, minden pedagógiai mű e kettős forrása, van egyesülve ebben a munkában, biztos kalauzul szolgálva minden felmerülhető kérdésben. Különösen érdekes az első kötet, mely a hitoktatás történetével ismertet meg kezdettől napjainkig, s mint ilyen törtéuelmi forrásmű gyanánt is szolgálhat. Legértékesebb pedig a harmadik kötőt, mely a hitoktatás szabályait, alapos és mélyreható pedagógiai képzettséggel adja elő. A fordítás Lukács Vitális kapuczinusrendi atyának vau ajanlva s megszerezhető Tó Ui fal ussy Bélánál Bpest-Erzsóbetváros. Ára 4 frt vagy kath. papoknak megfelelő in- tenczió. Részünkről is legmelegebben ajánljuk papi olvasóinknak a szép munkát, melylyel a lelkes fordító bizonyára nem kis érdemet, szerzett magának az egyházi irodalom terén.

— A filozófusok segítő egyesülete, melynek a bold. Simor János hefezeg- primás is alapító tagja volt, a következő felhívás közlésére kérte föl lapunkat : A szülőkhöz ! A budapesti Bölcsészethallgatók Segítő Egyesülete közvetít nevelői, tanári, korrepetitori, irodai, másolói, rajzolói, fordítói, zeneoktatói állómásokat, úgy helyben, mint vidékre. Ez eljárása által főkép segélyt kíván nyújtani az arra érdemes és tehetséges egyesületi tagoknak ; másfelől alkalmat igyekszik nyújtani az ország művelt családjainak arra, hogy ily gyermekeik mellé nevclőkül képzelt és megbízható ifjakat nyerjenek. S midőn e körülményre felhívjuk a, hazai (au- iutózetek és a nagy közönség figyelmét, egyúttal tájékozás végeit megjegyezzük a következőket : 1. A közvetítés a bejeleni ökre nézve díjtalan. 2. A bejelentett állomásokra első sorban bölcsészethallgatók kívánatra azonban okleveles tanárok, vagy más szakon levő hallgatókat is ajánlunk. 3. Ki a nagy közönség köréből egyesületünket igénybe vonni óhajtja ebbeli szándékát személyesen vagy levélben (»ABölcsó- szethallgatók Segítő Egyesülete titkári hivatalának, Budapesten, központi egyetem« czimmel ellátva) tudatni szíveskedjék, közölvén az állomást nyereti- dőkliöz kötött igényeket s javadalmazási feltételeket. 4. Esetleges kellemetlenségek kikerülése végett a bejelentők csakis azokat fogadják, kik titkárságunk által hivatalosan kiállított ajánló levéllel jelentkeznek.

— Dőlt írás — álló irás. Az orsz.

közoktatási tanács a minap több fontos tanügyi kérdést tárgyalt. A tanács elé iuditvány került a dőlt irás elhagyása s álló betűk meghonosítás tárgyában. Régi panasz, hogy a tanulóknál gyakran előforduló gerinczelferdű- Ióseket, a ferde fej tartást és a hal váll logatást számtalan esetben az.okozza, hogy az iskolás gyermekek oldalt Írnak. Pedig mindezek a bajok elkerülhetők, ha a tanuló két karral támaszkodva sztalára, álló betűket Írna, függélyesen és nem ferdén elhelyezett papirosra. Külföldön már régebben foglalkoznak ezzel a kérdéssel, sőt Csehországban már kötelezőleg be is van hozva az álló hetük használása.

— Előléptetések és áthelyezések a katonaságnál : Gürcz Arthur cs. és kir. kamarás ezredessé neveztetett ki. Pávai Vájná Béla és szentmiklósi Pongrácz Viucze báró (a 82. ezredbe) őrnagygyá; (Larger Viktor századossá ; Barényi Jenő és Mráz Sándor főhadnagygyá neveztettek ki. Gratulálunk a megérdemelt előléptetésekhez. Áthelyeztettek a 95. ezredbe Safrausky Alfréd főhadnagy és a 34. ezredbe Szepesházy Ferencz hadnagy.

(—) A legjobb háziszer. Vaunak népszerű háziszerek, melyek oly köz- becsülésre emelkedtek,hogy az emberek kisebb bajoknál az orvosi rendelvényt is szükségtelennek tartják s ezeket veszik igénybe. Az ily általános népsze- rüsséggel biró háziszerek kell, hogy mindenki által mól tányoltassanak, mert a közönséget nem lehet megtéveszteni, népszerűségre csakis a valóban jó szer juthat. Ez áll Brázay Kálmán sóskor-