Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 71. szám

ESZTERGOM, XIII. ÉVFOLYAM.

71. SZÁM.

CSÜTÖRTÖK, 1891. SZEPTEMBER 3.

MBSJEI.IÍNIK HETESEIN! KÉTSZER:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

Égés* évre . Fél évre . .

Negj'eíl évre .

Fgy szám ára 7 kr.

6 frt - kr 3 írt ~ kr 1 frt 50 kr

Városi és megyei érdekeink közlönye.

SZER K eTz T 0S É G:

PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT,

hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

KIAD ó-YTv ATAL:

SZÉCHENYJ-TÉR 331,

hová a lap hivatalos és magánhirdAései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reklamálások intézendő!«.

HIRDETÉSEK:

HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- tól 200-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 frt 95 kr.

Bely eg díj 30 kr.

MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosabban közöltetnek.

NYILTTÉR sora 20 kr.

sztergom felvirágoztatása.

Esztergom, szept. 2.

Esztergom boldogulásának feltételei em fogynak, hanem inkább gyarapodik. A prím ás i székhely iit marad; a »káptalan tosLülote csorbilatlan ; elo- elö intézeteink nem banyatlanak; yről-é vre nj tbb iskolák keletkeznek ; íisuti összeköttetésünk nyugat felé nem-: lkára elkészül ; a fővárossal is sínek apcsolnak össze rövid idő múlva.

Népünk a szőlőművelés Yalamennyi eszedelmével megismerkedett s néhány sztendőre vissza!) any a Ilik ; de gondos-j odni kell számára nj megélhetésről,: j kereseti forrásokról s akkor a sorsa nyelőre fürhető lesz.

Iparunk és kereskedelmünk az nj güili összeköttetés után újra föl fog Midül ni, szóval anyagi helyzetünknek ^y-két év múlva javulnia kell. A biz- )8 fővárosi összeköttetés közelebb hozza délik a főváros nyaraló közönségét, «ly eddig már Esztergomon túl Tata •lé gravi tál a mi rovásunkra.

Kaszárnyánk is csak kiépül valahára; Őztisztasági ügyeink is jóra fordulnánk, ha a vágóhíd, a csatornázás, az íít.özes, a Duna part és meder szabá- ezásának napikérdéseit gyorsabb témában megoldjuk.

Csak bizalmunk és életkedvünk ne öhadjon s ue riadjunk vissza olyan kérések tisztázásától, melyek valamennyinél : Tilosabbak.

Ezek közül való első sorban Eszterem városának okosabb politikai állas- entja a kormány nyal szemben, melyet

íSjísiierpkliiíksIírGiaja.

& szabadadgharcs ki&Uitisa.

L.A történeti nagy korszakok emlékeit dinden nemzet híven őrzi meg emlékeze- dben, mert ezek képezik fejlődésének úgy- | óólván állomásait. De lassanként, hossza Mzadok elmúltával, mégis el-elmosódik iU emlék, feledésbe megy egy nevezetes nny ; miáltal pótolhaflan ür támad, nem £;yan a fejlődésben — mert ez nem függ: Yiyes eseménytől — hanem a nemzeti iszésben. Mi volna például, ha az egész J liákóczy-korszak hiányoznék a magyarok, r Teli század a svájcziak történetéből ? sÍzt az utóbbit már úgyis el próbálják psputálni a történészek a svájcziaktól, leír ndának mondván azt!) Bizonyára félig nun volna olyan egységes a nemzeti érzés iíkét nemzetben, mert nem szilárdítaná Xy hatalmas és fejlődésére nagy befo- ?iásu korszaknak emléke. Mert a nemzeti !)?zés korántsem áll egyszerre elő, hanem illesztése évszázados munkát igényel; s :im is tart mindenkor egyenletes lépést vy népnek anyagi vagy egyéb tekintetűm gyarapodásával. így például a német »káig volt már gazdag és földrajzi tekin- o.tben »nagy« nép, a nélkül, hogy neminek lehetett volna mondani, mert nem mnerte a nemzeti érzést. Valósággal csak • 15 óta ismeri, mikor egy kívülről jövő ■talmas befolyás nyomása alatt felébredt ”nne s azóta mindent is elkövetett, hogy

eddig következetes mostohasággal vádollak azok, a kik következetes állhatatossággal dolgoztak mindig ellene. A kormány nagyon sokat tehet Esztergomért, csak rokonszenvét kell kiérdemelnünk.

Esztergom széthúzó városrészeinek egyesítése is a legégetőbb napikérdés. Nem szükséges ehhez óriási irodai munka. Mennél több időt fecsérelünk annak bizonyítására, bogy a nap világit és melegít, annál kevésbé érünk rá a nap áldásainak élvezetére. Az i egyesítés előnyeit mindannyian ismerjük, j a kik Írni, olvasni és elfogulatlanul | Ítélni tudunk. Nem marad tehát egyéb hátra, mint az elfogultság ellen fölvenni a küzdelmet. És a sötétséget világossággal, az ügyszeretet melegségével kell eloszlatni.

Közel tizenhatezer lakossága van mind a négy városrésznek. A legújabb népszámlálásig húszezerre gyarapodha- tunk, ha inkább helyipolitikát csinálunk, mint országosat s ha kiaknázzuk előnyeinket hátrányaink megszüntetésére.

Nagyobb tevékenység, több ideálisul iis s mindenekfölött csüggedetleu kitartás vezesse minden gondolatunkat Esztergom emelésére és felvirágoztatására.

Az uj primás.

Esztergom, szepL 2.

Hogy mennyire érdekli az egész országot a herczegprimás kineveztetése, azt az ország közYéleményének, a sajtónak rendkívül szétágazó álláspontja:

a nemzeti érzésnek megfelelő nemzeti állammá legyen.

Ha már nagy népeket képes ennyire átalakítani, megerősíteni és a fejlődés útjára vinni a nemzeti érzés, mennyivel I inkább a kisebbeket ! Ezek egyáltalában még földrajzilag sem létezhetnének nem-; zeti érzés nélkül. Elnyelné őket az idegen népek körülözönlŐ árja, bekebelezné magába hatalmasabb szomszédok puszta akarata s úgy eltűnnének a föld színéről, hogy nevük sem maradna fen a történetben. Nemzeti érzés nélkül a magyar nép beolvadt volna vagy a törökbe, vagy aj németbe. Annyit köszön ezen érzésnek, mint talán egyetlen nép sem a föld kerekségén !

Azért is elismerés illeti azokat, a kik bármi csekély módon hozzájárulnak a nemzeti érzés fejlesztéséhez. A felénk sandító külföld, különösen pedig a Lajtán túli szomszédok szeretnek minket »chauvinis- ták«-nak elnevezni, s nem sejtik, hogy a mit ők igy neveznek, az nem egyéb a nemzeti érzés egy-egy erősebb lüktetésénél és nyilvánulásánál, a mely néha csekélyebb alkalommal is kitör, mert sok már az összegyűlt »fluidum.« Honnan értené ezt meg az osztrák, holott benne soha sem volt nemzeti érzés? A mi őt lelkesíti, az: lokális és legfölebb még tartományi patriotizmus és azonfelül hűség a dinasztiához : mindenesetre szép és dicséretes érzések, de korántsem elegendők arra, hogy egy csomó népből egységes nemzetet alakítsanak. A Lajtán túl, ha van egy nép, a mely a nemzeti érzést ismeri és magában erősen ápolja, ez csak a cseh lehet s azért

is igazolja. Majd minden számottevő napilapnak meg voltak a maga jelöltjei s hét hónapon keresztül a díszes főpapi kar majd minden kiválóbb tagja szóba került.

A legújabb publieistikai esemény nemcsak meglepő, de kiegyenlítő is, a mennyiben a trón választásában mindenki meg fog nyugodni.

Hidassy Kornél szombathelyi püspök kineveztetésének hírét adja először olyan formában a Budapesti Hírlap, melyet elsőrangú, forrás hitelesít.

Ő Felsége a király már aláírta Hidassy Kornél szombathelyi püspök kinevezését Magyarország első főpapi mél lóságára.

Az uj herczegprimás kinevezési okmánya szeptember hónap első napjaiban fog megjelenni a hivatalos lapban.

Hidassy úgyszólván akarata ellenére jut a primási székre.

Amint nem a,kart püspökké lenni kultuszminiszteri osztálytanácsos koráiban és Trefortnak minden rábeszélő tehetsége kellett hozzá, hogy őt a szombathelyi püspökség elfogadására bírja ; a mint visszautasította később a Lipovniczky halálával megüresedett nagyváradi püspökséget : épp úgy vonakodott most is a herczegprimási méltóság elfogadásától s csakis az igen magas és legmagasabb befolyásoknak és akaratnak enged, midőn a fényes kitüntetésnek s legfelsőbb elhatározásnak engedelmeskedik.

Hidassy már visszaérkezett székhelyére, Szombathelyre Emmsből, a hova torok baj a vilte. Hangja még kissé

fátyolozott ugyan, állapota miudazáltai örvendetesen javult.

Azóta Becsben is megfordult s oz utjának bizonyára döntő jelentősége volt.

A herczegprimás székvárosának kell legelőször üdvözölni az uj prímást. Örömünk most sokkal emelkedetebb lesz, mint egyébkor. A primási szék diadalának öröme olvad összze a kiuo- veztotés örömével.

Lobogózzuk fül városunkat, vihígítsuk ki házainkat, siessünk a zugó harangok szavára templomainkba s járuljunk nagy üdvözlő küldöttséggel főpapunk elé.

Az uj a primás a mi 1 lénium évtizedében Esztergom ősi fényét és dicsőségét van hivatva visszavarázsolni.

Kath. tanítók segítsége.

A kath. tanítók segitő alapjának központi bizottsága évi ülését a budapesti | központi papnevelőiutézetbeii, Márkus • Gyula dulczinoi ez. püspök és esztergomi kanonok elnöklete alatt tartotta mog. A gyűlésen jelen voltak Bogov- csevicb püspök, Koszival István apátkanonok, Bálint apátkanonok, Pataky, Istvánffy kanonokok, Gulyás alel nők, Fejes szombathelyi, Furekovics váezi, Kelemen pannonhalmi, Laszczik székes- fehérvár egyházmegyei küldöttek, Yen- czell Antal szemináriumi alkormányzó, Való, Robitsek tanulmányi felügyelők, Kiinda, Zelliger, st.b.

A gyűlést, melyről múlt számunkban adtunk rövid tudósítást, Márkus Gyula püspök nyitotta meg, kegyeletes szavavalószinüleg övé a jövő a »testvérállam- tépett, értéktelen bankó is, vagy egy régi ban « j szinevesztett kokárda — féltve őrzi, akárA ki tehát igazán szivén hordja a ma- ! csak egy ereklyét. S jogosan, helyesen ! gyár haza és nemzet jólétét és gyarapo- Mert az ilyen apró tárgy, a melyhez nagy dását, az a maga körében és tehetségéhez esemény emléke fűződik, kiválóan alkalmas képest mindent el fog követni a nemzeti az általunk nem eléggé kiemelhető nemzeti érzés fejlesztésére és megszilárdítására, j érzés ápolására.

Mondottuk már, hogy erre mi sem alkat-; Kitűnő gondolat volt tehát Hentaller masabb, mint a nagy történeti események Lajos országgyűlési képviselőtől és Farnek emléke. S valamennyi történeti esemény Bélától, hogy összegyűjtik, egy kiállitás- közül leginkább azok, melyek az illető ban egyesitik mindazt, a mi a 48-as dicső nemzetet egy nagy, jogáért végig küzdött eseményekre emlékeztető ereklye gyanánt harcz közepeit mutatják. Ilyenek a Rá-‘ még található széles Magyarhonban. Sok kóczy-korszak és a szabadságkarcz ese- éve már, hogy e két férfiú gyűjtögeti a ményei. maguk nemében és különben is kincseknek

Mind a kettőnek határozottan nemzeti mondható okmányokat, képeket, érmeket, volt a jellege ; csakis nemzeti érzés inspi- emléktárgyakat stb. Most elérkezettnek rálta azokat a kik részt vettek bennök s. látják az időt, hogy gyűjtésük eredményét azért ugyanezt az érzést keltik bennünk, bemutassák a magyar közönségnek. Talán az utódokban is. De különösen a szabad-; azért is éppen most, mivel sejtik, hogy ságharcz ! Mint egy éltető és lelkesítő vér- | szükséges a nemzeti szellemre és a nemkeringés járja még mindig át emléke a zeti érzésre apellálni ? . . . nemzet testét. Művészek és költők belőle j A vigadó termében látható az a, mint- meritenek ihletet, rajta csüng a fejlődő; egy 4600 tárgy, melyet eddig sikerült gyermek lelke, mikor a tanító a hazasze-j összehozniok — de azért még nem nyújt retet ébresztése szempontjából elmondja: véglegesen befejezett képet a kiállítás; neki e korszak eseményeit. A felnőttek mert még folyton érkeznek újabb tárgyak, közül büszke és boldog az, a ki elmondja A rendezőség, melyet Hentaller Lajos,' gr. neki e korszak eseményeit. A felnőttek Károlyi Gábor és Pázmándy Dénes orsz. közül büszke és boldog az, a ki elmond- képviselők, valamint Farnek Béla képvisel- batja magáról »En is ott voltam !« A ki nek, azon volt, hogy az egyes csoportok pedig nem mondhatja ezt, legalább azzal bizonyos kimagasló központtal bírjanak, a vigasztalódik, hogy valamely rokona — mely azonnal lebilincseli az érdeklődést, talán apja, vagy nagybátyja? — beállha- A csoportosítás valóban jó Ízlésre mutat, tott honvédnek és végig harczolhatta a de egyszersmind szakértelemre és a histó- szabadság nagy harczát. Mindannyi azon- riai események teljes ismeretére is. Mert ban, ha van egy kis kézzel fogható em- nem olyan könnyű dolog ám, történeti léke abból a nagy időből — hacsak egy tárgyakat úgy elrendezni, hogy az egyik