Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 71. szám
szentélyén Simor János herczeg- prinsás emlékének, ki a hazai néptanítóknak hatalmas pártfogója Tolt. Csak mellesleg említem —úgymond — sok ezeiTe menő adományait, melyekkel a in. esztergomi főkáptalannal egyetemben a tanítói nyugdíjalap elégtelenségét évenkiut pótolta S a szegénységgel küzdő beteg vagy kárvallott tanítókat segélyező ; valóban bámulatba ej tó ós örökös hálára kötél ezé különösen a tanítókat a százezret és százezret meghaladó nagyszerű alapítványával, a melynek kamatai éven kínt az említett minőségű tanítók és szegény iskolák segélyezésére fordittatnak ; bámulatba ejtó a nagyszombati tanítói árvák házának nem kevésbé költséges s nem kevésbé üdvös alapításával végre az észt; preparaudián a tápintózet létesítésével. Bizonyára több mint elég czim ez, hogy a bőkezű főpap emléke a tanítók hálás szivében megürökittessék. Végre ő volt a um. püspöki karral egyetemben, ki az országos kath. tanítók segélyalapját kezdeményezé és lótesité, a melynek állapota s jövőjo iránt oly nagy és sokat Ígérő érdeklődéssel viseltetett. A népuevelés és tanítók iránti nagy érdeklődésből magyarázandó a kath. tanítók által tervezett országos gyűlés megtartásának készséges jóváhagyása is, a mely gyűlést előkészítő értekezlet csak az imént tartatott meg ; s nem tudom eléggé méltányolni a tanítói kar méltányosságát, hogy a felmerült ellentétes körülményeket szem elől nem tévesztő, mert nyilvánvalónak látszik, hogy a katb. tanítói kar által megindított mozgalom, a nagyin, püspöki kar előzetes jóváhagyása nélkül vagy merőben meddő maradna, vagy esetleg eksztravagancziákac eredményezhetne. Ez értekezlet tárgysorozatába felvétetett a tanítók anyagi helyzetének javítása is. E tekintetben két, merőben ellentétes eredménynyel találkozunk. Kedvező az egyik, leverő a másik. A! nyugdíjalap revíziójának tervezete a J magas ház asztalán fekszik s remélhető, j kedvező megoldást fog nyerni. A ter- j vezet, bár némi teherrel a hitközségi j tanítókat is részesíti az állami tanítók által élvezett előnyben. S ezzel a paritásai meg kell elégedni; mert ebben a kérdésben a statisztikai számok dön- ( lenek ; a szükséglet és fedezet aránya. Ellenben a tanítói fizetés minimumának felemelése egyelőre kivihetetlennek bizonyult, a mennyiben sem az állampénztár, sem a hitközségi iskolák fen tartói ezt az uj terhet viselni á-ta Iában nem képesek. S igV csakis egy jobb jövőbe vethetjük reményünk hor^ gonyát. A mély hatást keltő beszéd végeztéd vei felemelkedett Laszczik előszállási Unitó és kérte az elnököt, engedje meg, hogy beszédje sajtó utján közöltessék. Az indítványt általános helyeslés közt elfogadták. Ezután Kleínt egyhangúlag megvá* lassították jegyzőnek. Eluök előterjeszti az ösztön-díjasokról szóló jelentését. A múlt évbeu 51 tanuló részesült ösztöndíjban, ezen kívül egy tanuló nem vette fel a neki megszavazott 100 frtot, kilencz pedig 50 frtos ösztöndíját. így összesen kiadatott 2100 frt, visszamaradt, mint fel nem vett összeg 550 fit. A f. évben heten szűnnek meg ösztöndíjasok lenni, mivel tanulmányaikat elvégezték. így 38-an maradnak ösztöndíjasok, kik közül 2 száz, a többi ötven frtot kap, összesen 1750 forintban. Most 301 frt lesz kiosztandó. Koszival kanonok azt, javasolja, hogy az ösztöndíjasok által fel neui vett összegek az árvaház alapjához csatol- I.assanak. Eejes János igazgató mindenben helyesli az előtte szóló javaslatát. Elnök e javaslat kapcsán jelenti, hogy 40-en most folyamodtak ösztöndíjért s minthogy most kevés pénz áll rendelkezésre, abból a sok folyamodó közül alig jut valami. Begovcsevics püspök azt ajánlja, hogy a megmaradt összegek az elnök rendelkezésére bocsáttassanak, hogy azokat legjobb belátása szerint ossza ki. Fejes igazgató azt ajánlja, hogy az idénre rendelkezésre álló segélyösszeg 25 írtjával osztassák ki száznak, a többi GOO frt az elnök rendelkezésére bocsáitassék. E kérdés függőben hagyatván, a negyven pályázati kérvény átvizsgálása alán, a bizottság a 6 ösztöndíjat a következő tanulóknak (kath. tanítók gyermekeinek) adományozta: 1. Laczkó Imre, radványi tanító fia ; 2. Baka Antal, kászon-jakabfalvi tanító fia ; 3. Ko- zics Ilona kapczai tanító leánya ; 4. Bazsó István, mogyoródi tanító fia; 5. Balló István, uagyernyei tanító fia; 6. Petreczy József, tarnóczi tanító fia. A segélyezésre rendelkezésre áll; 2632 frt, melyből 2552 frt lesz most kiosztandó. Ebből 110 folyamodó mindegyike 23 frtot kap, a megmaradt 22 frt pedig a rendelkezési alaphoz csatoltatik. Koszival kanonok arra való tekintetből, hogy a kath. tanítók országos árvaházának alapja igen jeleti- ték I e lenül szaporodik, felkérendőnek találja a püspöki kart, hogy az árvaház mielőbbi létesítése iránt intézkedjék. Többek hozzászólása után az indítványt elfogadták. Ugyanő indítványozta, hogy a püspöki kar kötelezzen minden önálló alkalmazásban levő kath. tanítót, hogy a segélyalapnak tagjává legyen. Istvánffy Mihály kanonok ennek kapcsán arra kéri a kath. tanítóegyesületek jelenlevő tagjait, hogy az alap érdekében küldőik körében indítsanak nagyobb mozgalmat. Többek felszólalása után Roszival kanonok második indítványát visszavonta. Elnök végül néhány szives szóval megköszönvén a megjelentek buz- góságát, az ülést berekesztette. HÍREK. — Szeptember ríyolczadikára várják a herczegprimás kineveztetésének hivatalos publikálását. Az országos esemény Esztergom újabb történetének egyik legnagyobb eseménye lenne s igy meg kellene tennünk a méltó előkészületeket. — Hidassy Kornél primáSsága. A Budapesti Hírlap tegnapi száma írja: Vasárnapi számunkban jelentettük azt az igen megbízható forrásból eredő értesülésünket, hogy a prímáskérdés el van döntve és Hidassy Kornél szombathelyi püspök lesz Magyar- ország herczegprimása. Ez a közlés különböző félhivatalos híreket provokált. A Nemzet ezt írja.* »Néhány lap azt a hirt közli, hogy a király aláírta az esztergomi herczegprimás kinevezését. Tudomásunk szerint a prímás kinevezésének kérdésében döntés eddig még nem történt.« A Pester Lloyd ezt írja ; »Néhány nap óta az a hír járja a lapokat, hogy Hidassy püspököt kinevezték herczegprimássá s hogy kinevezése legközelebb közzé fog tétetni. A mennyire mi az ügy állásáról tájékozva vagyunk, e hir minden tényleges alap nélkül való.« A Magyar Állam ezt Írja; »Magyarország herczegprimásáuak kinevezése tárgyában a Budapesti Hírlap azon jelentést adta, hogy Hidassy Kornél szombathelyi püspök ő méltósága*» iiak kineveztetését ő felsége már aláírta s a publikáció már e hó folyamán meg fog történni. Abban a helyzetben vagyunk, hogy e hirt értesüléseink alapján mi is megerősíthetjük, a nélkül, hogy a kinevezés közzététele iránt már ezúttal határozott időpontot jelölhetnénk meg.« Már most kinek vaii igaza ? A kormány félhivatalosainak, melyek a mi hírünket czáfolják, avagy a katolikus papság félhivatalosának, mely a mi hírünket megerősíti? Miután már benne vagyunk az idézésben, feleljen helyettünk erre a fogas kérdésre is más valaki: a Wiener Tagblatt budapesti levelezője. A Wiener Tagblatt ezt mondja : »A Budapesti Hírlap néha kormánykörökből olyan értesüléseket szokott kapni, melyeket később a kormány félhivatalos orgánumai megerősítenek. A szabadéi vü-párt köreiben nehezteléssel vették észre, hogy ha nem is egyenesen maguk a miniszterek, de igenis alárendeltjeik egy ellenzéki lapnak ilyen feltűnő módon kedveznek a hirszolgálatban. Éppen ezért mindenesetre figyelemre méltó e lapnak az a hire is, hogy a szombathelyi püspököt kinevezték Magyarország herczegprimásává. De belső okok is szólnak a hir valószínűsége melletD Hidassy ni* kétségkívül egy pártnak sem jelöltje a primási székre, de második jelöltje annál bizonyosabban az összes pártoknak.« — Azt hiszszük, most már elég lesz az idézetből. A Pol. Corres- > pondenz értesülése szerint egészen alaptalan az a hir, hogy a primási j székhely áthelyezése ügyében és az uj herczegprimás kinevezését illetőleg mát : megtörtént volna a döntés. A kormányi ma is ragaszkodik Samassa jelöltségé-- hez, bár ezt a szentszék ellenzi, még11' pedig azon önálló javaslat miatt, melyet Samassa az elkeresztelések kérdé-»* sébeu a kúria elé terjesztett. A jelek5 arra mutatnak, hogy az ellenzés márü csökkenőiéiben van. Más jelölés, mint i a milyen Hidassyé, csak úgy volna í gondolható, ha Samassa kineveztetésae végkép lehetetlenné válnék. Az eszter—' gomi papi körökben Hidassy KornéUi priinásságát, miut mindennapi kérdései legfontosabbikát beszélik meg s a ki«j neveztetést rövid idő múlva várják. — Miniszteri kinevezés. A vallás--? és közoktatásügyi miniszter Waltérti Gyula dr. kitűnő igazgatót az eszter-T go mi érseki tanítóképző iutézetnólíe ne szorítsa háttérbe a másikat, hanem kölcsönösen kiegészítsék egymást. Körülbelül három főcsoportot lehet megkülönböztetni : I, Az arczképek csoportját. II. A fegyverek csoportját. III. A jelvények csoportját, a melybe az érmek, okmányok és zászlók is tartoznak. Az arczképek csoportjában úgyszólván majdnem egész teljességgel föltalálhatok mindazok a képes ábrázolatok, melyek az 1848—49-iki szabadságharczunkról és ennek szereplőiről hazánkban, Európában és Amerikában felkutathatok és megszerezhetők voltak. E gyűjteményben 1600 kép van mindenféle fajtájú és nagyságú olajfestményektől kezdve, a sok évvel a sza- badságharcz lezajlása után készült fényképig s a szabadságharcz alatt elkészült metszett vagy litographált fényképig. Mig az elsők bizonyos monumentális jelleggel bírnak és e történeti becshez a művészi érték is hozzájárul náluk, a fényképek egy későbbi nemzedék benső szükségletének megfeleltek, a mely tudni óhajtotta, milyenek jelenleg a nagy eseményekben szerepet vitt férfiak, milyen az egykori csaták színhelye stb. a metszett és litho- graphált képek pedig többnyire népies jelleggel bírnak, a mennyiben többnyire azzal a czélzattal készültek a nagy események közepeit, hogy a nép lelkére hassanak, felkeltsék érdeklődését és felejthetetlenné tegyék előtte a szabadságharcz vezérlő alakjait és kimagasló momentumait. Érdekes és fölötte jellemző, hogy e gyűjtemény csoportban 205 kép Kossuth Lajost ábrázolja és hogy mind a 205 Kossuth-kép más-más nyomtatásban jelent meg és legnagyobb része külföldi származású. Az egész a legváltozatosabb és nagyon érdekes quodlibet és könnyen áttekinthető kommentárja annak a nagy hatásnak, melyet szabadságharczunk és kimagasló eseményei az egész müveit világra tettek. E fontos kiállítási rész érdekesebbé tételére Pázmándy Dénes és gróf Károlyi Gábor országgyűlési képviselők szintén kiállították a birtokukban levő és az 1848- 49-iki eseményekre vonatkozó tárgyakat. Ezenfelül gróf Károlyi Gábor átengedte a kiállításnak Kossuth Lajos legújabb élet- nagyságú képét is, a melyet az ö megrendelésére Karlovszky Bertalan, a Parisban élő hires magyar művész, csak az imént festett meg. A második csoportban mintegy 600 fegyver, 150 különféle sisak, a népfölkelésekben szerepelt egyszerű harczi eszközök : mint kaszák, buzogányok, régi puskák stb. szerepelnek. Lehetetlen e régi, részben már rozsdaette tárgyakat megiiletődós nélkül végignézni. Hát ezek voltak az eszközök, a melyekkel a szabadság megvédel- meztetett ? Ilyen kevés, mondhatni gyermeki egyszerűségű fegyverekkel folyt a védelmi harcz? Talán a kiállításnak egyetlen része sem bizonyítja annyira, hogy a nemzeti érzés minő csodákat mivelhet. Nem kell hozzá túlságos fantázia, hogy föl vonuljon a néző lelki szeme előtt a múltnak nagyszerű képe : amott a zsoldos had, mely büszke erejére, biztosra veszi a diadalt, mivel részén van a jobb fegyver, a hadi tudomány és a hadakozás megszokása ; emitt egy polgárokból, a harezban járatlan ifjakból alakult honvédsereg, mely nem bir tapasztalással, alig ért a fegyverkezeléshez s mégis győz. Mert a mi őt lelkesíti : az a nemzeti érzés és a szabadság szeretete ! A harmadik csoport a jelvények csoportja. Vannak itt tépett, elrongyosodott zászlók, melyek diadalmas csatákban lengtek és megérdemelnék, hogy oltárok fölött, templomok szentélyében elhelyeztessenek. Vaunak továbbá harczi jelvények, nemzeti szinű kokárdák, unikumot képező és a történészre megbecsülhetlen értékű okmányok, írásban és nyomtatásban. Egész gyűjteménye a 48-as ..pénznemeknek, magánlevelek, melyek fényt derítenek a nagy eseményekre, röpiratok, régi újságok, fölhívások, lelkesítő költemények stb. Ebben a csoportban különösen kiválik a historikus elem, még pedig épp úgy nagy, mint apró, de az egésznek hű felfogásához szükséges vonásokban. Általában jellemezeénlilyformán az egész kiállítást, csak rövid tért szentelhetünk már a részleteknek. Szorítkozni fogunk egyes kimagasló dolgokra : Ilyen a képcsoportban Kollarz két, nagyon sikerültnek mondható képe. Az egyiken a Kossuth czeglédi beszédét hallgató nagy közönséget látjuk, a mint lelkesedéssel és — a képen jelesül kifejezett — áhítattal veszi körül a derék alföldi nép a nagy néptribunt. Az előtérben levők közül többen leborulva hallgatják a szónoklatot. A másik kép, párja az elsőnek, azt a hires jelenetet ábrázolja, mikor Kossuth beszéde után másnap s ennek hatása alatt, több ezer, minden módon és eszközzel fegyverkezett ember égő lelkesedéssel indul Pest felé, . hogy megmentse a fővárost Jellasich kö—c zeledő hadaitól. (Akkor is veszélyt jelentette a magyar függetlenségre a Jellasich-név!)f!' A haladó nép ajkain nemzeti érzésből fa-n kadó nemzeti dal kél ; mondják, hogy ek-jí kor támadt volna az a hires nóta : »Kos-ei suth Lajos azt izeni.« Szerzőjét ma semmi ismerik, a mint nem is ösmerhetik, merőre ilyen dalnak alkotója csakis a nép lelkei lehet — ezt pedig nem lehet klasszifikálnijc de még névvel sem megnevezni! Érdekes továbbá az összes 48-as táborait nokok és hadvezérek arczképe, az aradfu j vértanuk »hősére« (ha ugyan ennek le-ol ! bet nevezni a hóhérmunkát megelőző ne-9i vetséges és szomorú paródiáját az igazság-gj szolgáltatásnak) vonatkozó okmányok, szádb mos magánlevél stb. Szóval annyi itt a?n érdekes látnivaló, hogy még az is, a kirí nem csábit a múltnak hozzánk szóló hangjae^ mindvégig lebilincselve érzi érdeklődését}^ Például kit nem érdekel, ha még távol iii all a magyar nemzettel való rokonszenv ve tői, Ihász ezredesnek zászlója ; azé az ezss redőssé, a ki miután vitézül végigközdötMi< a szabad ságharczot, évek hosszú során áé társa volt a száműzetésben e század egyiliy legnagyobb alakjának: Kossuth Lajosnakie Az eszmétől eltekintve, elismerés illettel a rendezőket azért is, hogy nagy törté éj- neti anyagot gyűjtöttek egybe, mely ilyorey gazdag változatosságban a 48-as eseméóu nyékről még soha sem volt együtt. Soio3 olyan adat, mely eddig csak sejtelem vag;£a meseszerüség alakjában létezett, most tönöj tóneti alapot nyelhet és elfoglalhatja aa j őt megillető helyet a köztudatban. $oo3 olyan kutforrás, mely eddig elzárva mata
