Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 61. szám

ESZTERGOM, XIIL ÉVFOLYAM.

61. SZÁM.

CSÜTÖRTÖK, 1891. JULIUS 30MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

Egész évre Fél évre . Negyed évre

ELŐFIZETÉSI ÁR:

Egy szám ára 7 kr.

6 frt — kr 3 Irt — kr 1 frt 50 kr

Városi és megyei érdekeink közlönye.

SZER K É*SZ T Q S É G :

PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT,

hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

K I A D Ó - hTv ATAL:

SZÉCHENYI-TÉR 381,

hová a lap hivatalos és magánhirdetései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reklamálások intézendők.

HIRDETÉSEK:

HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- tól 200-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 frt 95 kr. Bélyegdij 30 kr.

MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutáuyosab- I ban közöltetnek.

NYILTTÉR sora 20 kr.

» ----------------------------------------------- -----------------------------------O

Pilis-Osztályt!

Esztergom, jut. 29.

(S. F.) »Mindenki iparkodjék szülő- árosa érdekében, annak felvirágzását zelletnileg és anyagilag előmozdítani.«

Midőn az idén körülményeim ismét űegengedték, hogy városunk s meg irdekeinek ez orgánumát a^züuWk datfc vezessem, feladatul tűztem magam •lé egy-kót életrevaló eszmének pro- lagandát csinálni városunkban. Mennyi- mii fogja siker koronázni törekvésemet, iZ a jövő titka.

Nincs uj eszme, mely bizonyos idegenkedéssel ne találkoznék, mert a mi ij, az szokatlau, ismeretlen is. Bármily zépnek és humánusnak lássék is, nem alál kellő fogadtatásra, bizalomra. Sőt (annak olyanok, kik altváteros konszer- ativ megszokottságukban nevetségesek tüntetik föl s oly színben, hogy jár eleve is megbukottnak tűnjék fel.

Vaunak azonban eszmék, melyek, iaczára minden ocsárolásnak, kérészül törnek a kétely és kisebbítés hólyog- rurkán s életrevalóságuk teljés fényével aratnak diadalt.

Ily eszmének tartom az ország legtöbb vidékén már letező turista-egyesü- tftnek, illetve a Magyarországi-Kárpát- dgyesület Pilis-Osztályának városunkban való megalakítását.

Látom egyesek ajkán a lesújtó mo- colyt, merev gúnyt, melylyel e sorai- nat'olvassák. Minek itt turista-egyesület, aikor már annyi mindenféle rangú s ízimű egyesületünk van, azt éppen ily egyesület ? — A Cserepesbe, Fárikuthoz,

Mexikóba, Fenyvesbe kocsin is, gyalog is minden veszély nélkül el lehet jutni. Nicsenek itt hófedte hegycsucsucsok, tátongó melységek, égig meredő -sziklák, csimborászók, a miknek legyőzésére, megmászására egyesületi működésre volna szükség ! f’/íj ;A.jklk igy fogják fel a dolgot, azok 3sa|^<fzt árulják el, hogy nincs tiszta fogalmuk ily egyesület feladatáról. Mert ha nicsenek is itt környékünkön nagy akadályok, de vannak olyanok, melyek megnehezítik, sőt lehetetlenné teszik szép hegyvidékeink megközelítését, a miről eléggé tanúskodik azok gyér látogatottsága az idegenek által, sőt teljes elkerülése. Ezen akadályok elhárítása, megszüntetése lesz első sorban ezé Íja majd a Pilis-Osztálynak.

Egy nemzet boldogságának alapfeltétele az ha igyekszik minden egyes tagjának szellemi világát fejleszteni, kiművelni. Erre legfontosabb tényező a sok jó iskola, a jó tanerők. De ez nem minden, sőt ez meg nagyon kevés. A könyv, az Írás holt betű, sokszor elavult eszmének, téves vagy túlhajtott álláspontok hirdetője, sok emberre nézve érthetetlen. De ott van a természet, az nyitott köny, mely közvetlenül hat, mely folyton él, mindig igaz, mindig valódit teremt, mindig halad.

Ezt a szép természetet kell megkedvelteim a nemzet minden egyes fiával, s az jobban fog hatni lelkére, az kedvezőbb átalakulást fog létesíteni szellemi világában, mint bármely jól megirt könyv. Mert kétséget nem szenved, hogy a szép természet hatásával

Uj találmányok.

i.

{„Lithotrit1*' veszély nélküli robbantószer.)

Valószínűleg a bánya és kőbánya robbane.soknál előforduló gyakori szerencsétlen- g.^gek adták meg az impulsust Demense ifimet technikusnak egy oly robbantó szer Eltalálására, a mely alkalmaztatásánál, kék-lésénél, beraktározásánál és egyáltalán lünden esetben biztosítja a munkás életét : testi épségét. Hosszas és költséges ki- .isjletezések után sikerült is a közel múltúin feltalálnia az ugynevezett»Litkotrit«-et. 3jzen elnevezés magyar értelemben »kő- Aétmetszöt« jelent és eredetét a saját tu- bijdonságának köszönheti, mert a Lithotrit jítlajdonkép nem robbantja, hanem metszi .■a sziklatömböt.

é. Az eddig ismert robbantószerek bármelyiknek használata azon hátrány nyal jár, g>gy a kőzet furluk körül meglehetős gigy körben szétszóratik, miáltal — mert d kötermelök csak nagyobb darabok nyersére törekszenek — természetesen anyag süszteség áll be. A Litbotrit-nál ezen bát- ,tmy teljesen ki van zárva, mert az nem jóbbanik fel egyszerre, mint más, hasonló [Célra szolgáló szerek, hanem egy nagyon g ágas hőfok fejlesztése mellett elég ; ezen et’fejlesztés következtében az elzárt gázok, b égés kezdetétől a teljes elégésig, nagy i8;tprjedési erőt nyernek, miáltal ezek ék

módjára működnek, azaz a követ szétválasztják.

A Lithotrit, minthogy a kőzetet elmetsző sajátságánál fogva, használatánál a robbanás veszélye csökkentetik: kődarabok nem szóratnak szét, előrebocsátva természetesen, hogy a töltés a furlyuk mélységével és a kőzet minőségével arányban áll.

Ezen előnyök értékben még nyernek, ha tekintetbe veszszük, bogy a Lythotrit minden tekintetben veszély nélküli robbantó anyag. Nem gyulád meg sem ütés, sem nyomás által, lánggal érintkezésbe hozva, nyugodtan elég, a nedvességet nem szívja magába. Ez utóbbi pontra különösen felhívjuk mindenki figyelmét. Lithotrit-tölté- nyek hosszabb ideig nedves helyen tartva, nem veszítenek hatásukból, minden szárítási műtét nélkül azonnal uj töltény gyanánt használhatók. Próbát tettek, töltényeket fél napig vízben tartani és azután rögtön robbantásra használni ; ekkor felületes szárítás vált szükségessé, anélkül, hogy hatásukból veszítettek volna ; ez tanúbizonysága annak, hogy a Lithotrit alkotó részei viz által vegyileg felbonthatók. Ha esetleg a robbantás csütörtököt mond, akkor a furlyukból a Lytkotrit-töl- tény minden veszély nélkül eltávolítható. A töltény vagy átfuratik vagy összetöretik és a lyuk kivakartatik. Ha ily műtét esetén véletlenül egy szikra vetődik a Lithotrit- töltényhez éz ezáltal a töltény meggyulad, még akkor sem történik robbanás, hanem a töltény csendesen eleg és a lyuk megtisztul. A furlyuk megtöltése, valamint a töltény meggyújtása épp úgy történik,

finomítja az érzést, mérsékli a szenvedélyeket, nemes irányba tereli a gondolkodást, nyugalmat önt a szívbe, kibékít a viliággal s saját sorsunkkal, szép és nagy eszmékre lelkesít, tettekre késztet. A természet lázas munkássága, csodaszerű alkatásai magunkat is öukóny- telenül munkásságra indítanak; látásukra fölébred bennünk a szépnek, a magasztosnak eszméje, s igyekszünk azt minden téren életre hozni, megvalósítani.

A szép természetet megközelichotvé tenni, ez iránt a lelkesedést folkölLeni, terjeszteni, ez által a kebleket a magasabb műveltség befogadására fogékonyabbikká tenni, tájszépségeink megismertetése által vidékünket, városunkat jobban megkedveltetni, ez legyen s lesz a Pilis-Osztály feladata.

De van egyéb feladat is.

Valamely ország előrehaladottabb műveltségi állapotára mai napság már az után is következtetnek, vájjon annak szép vidékei, kivált fővárosának közelében, oly állapotban vannak-e, hogy azokhoz bárki könnyen hozzáférhessen, ott kellemesen mulathasson s a vidék szépségeit kényelmesen élvezhesse ?

Ha azt akarjak, hogy a Budapestről ide ráudulók. kik között bazilikánk s műkincseink megszemlélésének kedvéért jövőkön kívül igen sok termé- szetkedvelő, turista és néha külföldi is szokott leuui, jó véleménynyel legyenek városunkról, akkor gondoskodnunk kell, hogy környékünket, annak elragadó pontjait oly állapotba helyezzük, hogy I

oda bárki könnyen s kényelmesen kirándulhasson. Aztáu sok oly dolog, szívesség vau, melyek jelentéktelennek látszanak ugyan, de mely apró szívességek megtétele az idegennek végtelenül jól esik.

Ma még ez mind nincs meg, mind nics igy. Mi esztergomiak sem ismerjük eléggé környékünket, annál ke- vésbbé buzdíthatja az idegent a vidék látogatására. Hegyeink között nincsenek útmutatók, tudósító-táblák, vezetők, nincsenek jó, árnyas utak, nincsenek messzelátók, idő viszontagságai ellen óvó kunyhók, ételt, esetleg nyugvóhelyet künn a hegyek között nem találunk.

Másrészről nem fogadja az iderán- dulókat, kivéve a zarándoksereget, senki, kérésüket az útbaigazítás, kalauzolás iránt nem teljesiti sonki, érdeklődésük felvilágosítást óhajt, ezt nem elégíti ki senki, érdemesebb vendégnek nem nyújt szívességet senki. A semmibe sem ve- vés kellemetlen érzetével s boszankodva tér vissza a turista s ideráuduló, megfogadja, hogy soha többé ez udvariatlan s szívtelen várost föl nem keresi, s még másokat is lebeszél arról, hogy ide ellátogasson.

Ez nincs jól, uraim. Ezek oly állapotok, melyeken segíteni kell. Mi közel lakunk a fővároshoz, előttünk nem lehet közömbös, hogy mit mond rólunk a világ. Azt akarom ezzel mondani, hogy ismerjék meg jobban a fővárosiak s más idegenek kedves városunkat, s igy megbecsüljék, tiszteljék ; azt hogy keressék fel minél gyakrabban, töltsék

mint más robbantó anyag használatánál. A veszélyes gyutacs itt soha sem használtaik. Többszöri és alapos viszgálat kiderítette, hogy 400 gr. Lithotrit épp oly hatást idéz elő, mint 1000 gr. lőpor vagy 300 gr. dinamit. Költségkímélés a Lithotrit használatánál tehát nem csekély.

Litkotrittel érdekes robbantások eszközöltettek az Oswald-féle kőbányában Zeh- renben, Meiszen mellett Demeuse vezetése alatt. E robbantásoknál 25—30 mm. erős lithotrit töltények használtattak. Az ily töltények kis henger alakkal bírnak és préseit lőporhoz hasonlítanak. A 25 mm. erős lithotrit-töltényekből 12 nyom egy fontot, ellenben a 30 mm. erősekből csak 8 megy egy fontra; az első negyven, az utóbbi hatvan gramm nehéz. A fent nevezett bányában egészben három robbantás történt. Az elsőnél a lyuk, mely a kőbánya lábánál volt alkalmazva, ferdén ment fölülről lefelé, mélysége P30 m. volt és 570 gr. Lithotrittel töltetett meg. A hatás rendkívül kedvező volt, nagy kődarabok tolattak oldalra; a keletkező szakadások mélyen benyomultak a kőzet testébe és törmelék nem volt látható. A második robbantásnál a lyuk a bánya lábától számítva 1 m. magasban volt, még pedig liasadékos kőzetben, melyben a lőpor vagy dinamit hatása igen csekély. A lyuk itt alulról fölfelé nyomult, hasonlóan 1*30 m. volt és 480 gr. Lithorittal töltetett meg. A hatás itt meglepő volt, habár itt kődarabok nem választattak el, mégis az uj hasadékok hossza 8—9 métert is meghaladta és csak a törőrudat kellett használatba venni, hogy nagy kődarabok váljanak

j el az anyatesttől. Erre a tulajdonos egy más lyukat furatott és 900 gr. lőporral töltette meg, a meggyújtás után a hatás elenyésző és alig észrevehető volt, szigorúan véve eredménytelen ; csak tompa durranás volt hallható, a gőz elszállt a már meglevő hasadékokból, uj hasadékok nem keletkeztek. A harmadik robbantást egy szabadon fekvő sziklatömbön eszközölték, melynek köbtartalma 10 m. A lyuk felülről lefelé haladt, 45 cm. mélységgel és 160 gr. Lithorittal töltetvén meg. Az eredmény itt is rendkívüli volt. A tömb 5 egyenes vonalú darabra választatott szét; itt volt látható, hogy e robbantó anyag neve : Lithotret, azaz kőmetsző, mily jogosult. A kőbánya tulajdonosa, Oswald igen meg volt elégedve az eredménynyel és nem habozott tovább a Lithotrit használatát az ő bányájába is behozni.

(Elhomályosult fényezett rézedények fényessé tétele.^

Hogy elhomályosult fényezett rézedények régi színét visszanyerjék, e végből csak mackanikusan ható tisztitó szert szabad alkalmaznunk. Nem igen finoman fényezett edényeket czélszerű vizüveg oldattal itatott pargétszövettel tisztítani. Az ily módon itatott szövetet kimosva, a kovasav és az alkáliák egy része a szövetben marad. Rézedényekről, melyek fényezése fautánzatot tüntet fel, az elbomályosulást oly pépek, szappanok stb eféle anyagokkal távolíthatjuk el, melyek alkatrészei közt nincs maró hatású, az ilyenek ugyanis a fényezést teljesen szétroncsolják. — Bécsi mész stearin olajjal keverve a legjobb tisztitószer.