Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 61. szám

itt idejüket kellemesen s örökre egy sem búcsúzzék el. Hisz Magyarország »urbs«-a, Rómája kis városunk, jöjjenek az idegenek ide is oly örömmel, oly készségesen s kedvvel, mint amoda zarándokolnak! Mindezen segiteni fog, segíteni kell a Pilis-Osztálynak, lia feladatát jól fogja fel. S ha a Pilis-Osztály ily irányban működik, nemcsak szellemi életünk fog 'érezhető lendületet venni, nemcsak er­kölcsi sikereket fogunk elérni, hanem 'anyagiakat is. Polgári leányiskola. Esztergom, jtil. 29. (Gy. J.) Már több éve annak, hogy e lap hasábjain többször találkoztunk oly czikkekkel, melyek a polgári leány­iskola felállítását sürgették» Midőn az Ekkert-féle intézet váró* sunkhan virágzott, ugyanott szintén találkoztunk egy három osztályú pol­gári leányiskolával, moly még a nyil­vánossági jog kedvezményével is föl volt ruházva, sőt bizonyos mértékű államsegélyben is részesült. Ekkert Irma íntézettulajdonosnő a jóhirnevű iskola vezetését aradi állami polg. leányiskola igazgatónői állással cserélvéu fel, azóta csak kivánság- számba szerepelt náluuk a nehezen nélkülözött intézet. Az eszme újból való felkarolása és megoldása Csomóssy Sándor reál tanár­nak hagyatott feu, ki is elegendő szak­ismerettel és nem csekély fáradozással egy ily magánintézetet rögtönzött, a hol tizenöt növendékkel és meglepő sikerrel haladt át az 1890—91-iki tanéven. E magániskola eszméje sok intelli­gens családban felébresztette a vágyat, hogy a leánygyermekek továbbképzése nekik megfelelő intézetben nyerhessen tápot, már csak azon okból is, mivel a leányok számára kinálkozó összes kenyérkereseti pályák elnyerésénél első képességi feltételül a polgári leány­iskola negyedik osztályáról szóló bizo­nyítványt követelik. Ily helyzetben Esztergommegye tan- felügyelője, buzdittatva néhány tekin­télyes férfin állal, a megyei közigaz­gatási bizottsági ülésen erősen hangoz­tatta egy, a kir. város területén fel­állítandó polgári leányiskola szükséges­ségét, ha lehet, a város teljes hozzá­járulásával ; ha pedig nem: állam­költségen. Ez irányban megkerestetek, a város közöusége is miheztartás és hozzászólás szempontjából; de mielőtt a város kép- viselő-Lestülete elé került volna a do­log eldöntése, előbb a tanács s ennek meghagyása folytán az iskolaszék ha­tározott az ügyben. Valamint a köz­igazgatási bizottság át volt hatva a nevezett intézet felállításának szüksé­gességétől, hasonló szellemben nyilat­kozott a tauács és az iskolaszék is. Mindazonáltal tekintve a városi nyo­masztó körülményeket, valamint azt, hogy Esztergom városa semmi állami intézettel nem bír, tekintve azt, bogy a kir. város népességi arányához képest, mondhatni óriási tanügyi kiadásokkal küzd épp akkor, midőn polgárainak kereseti forrása, részben a phylloxera- Vósz folytán, részben ipari és keres­kedelmi téren szüntelen apad, ugyan­akkor nem lehet oly kedvező helyzet­ben, hogy a maga erejéből feleljen meg a polgári leányiskola felállításá­ban tanúsítandó szükségnek, hanem kell, hogy e készséget és jóakaratu intézkedést az állam vállalja magára, nem zárván ki azonban annyi hozzá­járulást, a mennyit az elemi leány­iskola 5. és 6. osztályának megszün­tetésével elér, sőt hajlandó az igy nyert összeget még vagy 500 frtnyi kiadással is tetézni. De tovább a kir. város, tekintve súlyos anyagi viszonyait és a jövőbe helyezett meddő kilátásait, a hozandó anyagi áldozatok terén semmi esetre sem mehet. Hírlik, bogy a vízivárosi zárdában is szándékoznak felállítani egy hnson- fajta intézetet, azonban nem tudjuk : vájjon van-e a dolognak komoly alapja, vagy sem s enuek felállítása nem szol­gál-e csupán azon növendékek javára, kik az intézet benlakóit képezik? Akár igy, akár úgy legyen is a dolog, Esztergomra nézve sohasem lesz hátrányos, ha egy állami intézettel gazdagodik, egyrészt a közszükséglet szempontjából, a hol legkevesebb nyolcz állami erő nyer kenyeret és foglalko­zást, másrészt gazdag nyereség lenne a polgárok leánygyermekeinek, kik, a vidékiekkel együttesen, a szép és hasz­nos ismeretek elsajátításában felekezeti súrlódások nélkül kifogástalan okta­tásra találhatnának. Az ipartestületi betegsegélyzo pénztár. II. A betegsególyozósről : E pénztár minden biztosítottja meg­betegedés esetén igényt támaszthat in­gyen orvosi segélyre* mely segély azon­ban egyfolytában 20 hetet meg nem haladhat. Ingyen gyógyszerekre és a szüksé­ges gyógyászati segédeszközökre (u. m. szemüveg, mankó, sérvkötő) szinte igényt tarthat, mely jognak élvezése hasonlólag 20 hétig terjedhet. Hetisegélyek, az;iz táppénzekre is tarthat számot, ha a betegség orvosi­lag igazolt keresetképtelenséggel jár és 3 napnál tovább húzódik, ezen pénz­beli segély a megbetegedés napjától számítva a keresetképf.elonség idő tarta­mára szól, mely időtartam terjedelme szintén 20 hétre van szabva. A táppénzek és halálozási illetékek nagysága a befizetési járulék szerint változik. Ugyanis a jelen alapszabály 7 §-a »a« pontjában említett tagok heti 1 frt 50 krt, a »b« pontban em­lítettek 3 frt hetisegélyt nyernek, mely segélyek egyedül a pénztári orvos utal­ványára heti utólagos részletekben lesz­nek kijárul tatva. Az iparostanulók és gyakornokok 1 frtos heti segélyre tarthatnak igényt, ha azt a betegség körülményei, a gazda és a tanuló közötti viszonyok — a pénz­tári orvos véleménye szerint — meg­engedhetővé teszik. Halálozás esetében tanuló vagy gya­kornok utáu 15 frt, az 1 frt 50 kros betisegélyre jogosult után 20 frt, 3 frtos hetisegélyre jogosult tag utáu 40 frt temetési illeték számit.tatik, mely az elhalálozást követő napon az el­hunyt hozzátartozóiuak nyug tat vány ára kifizetve lesz. Ha az elhunytnak hozzá­tartozói nem lennének, tisztességes el­takarítás biztosittatik. Ezen fejezet egyes pontjaiban meg­határozott segélyezés helyett teljes kór­házi ellátás nyujtatik csak is akkor, ha a pénztár orvosa az illető tagok otthoni ápolás hiánya, a betegség ra­gályossága, végül a betegség oly neme miatt — mely csakis kórházban kezel­hető — oda elküldi. Oly tag, ki családjánál lakik és ele­gendő háziápolásban részesül, — aka­rata ellenére — a kórházba nem küld­hető ; ha azonban egy családfen tartó tag bármely ok folytán, a pénztári or vos utalására a kórházban kezeltetil ezen esetben, azon időre, a mig a kór házi ápolás tart, a kórházban való in gyen ellátáson felül a t. 7. §-a b) pont jában említett heti táppénz fele kifize tendő a kórházban fekvő beteg hozzá tartozói részére. A kórházban való ingyen ápolás- é: ellátáshoz a betegnek kórházba történi iugyeu beszállítása is ide értendő. (1891 XIY. t. ez. 12. §. a) h) pontja.) Táppénzre nem tarthat igényt az kinél a betegség saját szándékos cse lekmónye, vagy a szükségesnek ismén elő vigyázat! szabályok szándékos elkertí lése folytán állót elő vagy pedig a^ ki verekedés, kicsapongó életmód iszákosság folytán betegült meg. Segélypénztár állal megújítandó sti gély semmiféle jogügyelet alapjául nei szolgálhat, vagyis a segélyre jogosuk ezen jogát senki másra át nem ruhán hatja s igénybe nem vett jogaiért meg térítést íiem követelhet. Ugyanez szc akkorra is, ha a biztosított tag a péni tári orvos elkerülésével idegen orv»' által gyógykezeltetvén magát s enue diját pénztár által kívánja fedeztetni Rendkívüli esetekben, pl. járványo betegség kiütésekor, midőn a pónzth a jelen alapszabályban kiemelt járuló mellett képtelen lenne a segélyezése; eszközlésére, — ezen helyzetben az ipic és kereskedelmi minisztériumhoz sürg^ felterjesztést intézvén, aunak sürgő? jóváhagyásával — minden alapszabáli szerű módosítás nélkül — a járvány^ időszak tartamára napibór, illetőle] fizetés 2 százalék — a feliforgó körűi mények szerint egész 5 százalékig fi kozható. Ez intézkedés a hélybeli ipán hatóság és pénztári igazgatóság egyiü tes megállapodása folytán foganaté sitható. Az alapszabálytervezet többiszakaszs; szólnak a közgyűlés, igazgatóság, tisze viselők (eluök-igazgazgató, alelnöö: jegyző, aljegyző, pénztáros, ellenoi pénztári orvos), felügyelő bizottság választott bíróság ügykörével stb., m©i dolgok már nem képezhetik a közés deklődés tárgyait. Az ipartestületi betegsegélyző pórié tár hivatalos helyisége csakis a ki város területén lehet. Vili Isvásy észtérgom-kir. várasi röndír szemlilödéssé (A feliér bádog tisztitó szere.) Minden bádogos volt már abban a hely­zetben, hogy bádogedényeket, melyek hosz- szabb ideig állottak, vagy hosszabb ideig sósav gőzök behatásának voltak kitéve, szürke szinöktől meg kellett volna tisztí­tani és fenyőket visszaállítani, azonban ez •legtöbbször nem hogy tökéletesen nem sikerült, hanem még sok időbe is került. Sok kísérlet után végre sikerült igen egy­szerű és olcsó szert előállítani: ugyanis egy kefét 1 sulyrész sósav, 5—6 sulyrész viz és finom porrá tört bécsi mész keve­rékébe mártjuk, a tárgyakat vele jól be­dörzsöljük. A megszáradás után a meszet nedves rongygyal eltávolítjuk és a tárgya­kat azután krétával vagy bécsi mészszel szárazon megtisztítjuk. A hatás csodálatos, mennyiben a fehér bádog eredeti fényét és színét ismét visszanyeri, A fehér bádog­edényeket megszáritás után olajjal is tisz­títhatjuk, a fény ezáltal erősbittetik. (Rovarirtás gőzzel ) Legújabb tapasztalatok bizonyítják, hogy a különböző házirovarok irtása legczélsze- rübben forró gőz által történhetik, mert, mig sok esetben a különféle használatban levő porok gyakori hintése is, a mi elég boszantó dolog — eredménytelen szokott maradni, addig a forró gőz úgyszólván megfőzi a rovart és ennek petéit. Nemrégiben hozatott forgalomba a buda­pesti bádogosmester Sárkány Adolf talál­mányát képező, szabadalmazott gőzkazános rovarirtó készülék, melynek rendkívüli ha­tása a csendes poloska, sváb és muszka­világot teljes forrongásba hozta. A készülék egy hengeres köpenyből áll, melybe alul egy biztonsági szeszlámpa, felül pedig egy kis vizkazán foglal helyet. A vizkazán tetején, a mely rész csavaros kupakkal záratik el, egy biztonsági szelep van elhelyezve, oldalt pedig egy bosszú S alakú cső nyúlik, melynek alsó végére egy félgömbalaku üreges fémfedő vau reá erősítve, mely utóbbi a rovar fészkét be­keríti azon ezélból, hogy még a legügye­sebb rovarocska se menekülhessen alóla, a midőn a kivégzési aktió kezdetét veszi. Az S alakú cső átellenes irányában fvisel a készülék egy rugalmas nyomóval kapcso­latban levő szelepet, mely a csövet elzárja és lenyomás következtében ismét szabaddá teszi. A készülék használatba vétele czéljá- ból a szeszlámpa meggyujtatik, miáltal a félig vízzel töltött kis kazánban gőz fejlő­dik, a mely a nyomó len) omása folytán a görbe csövön keresztül a fémfedővel kö­rülvett féregfészekbe surran és elpusztít férget és petét egyaránt. (Zónarcrulszer az amerikai vasutakon.) Mióta Baross Gábor van megbízva a kereskedelemügyi minisztérium vezetésével, azóta megfordult a világ sorsa. Ugyanis eddig mi voltunk szerencsések (?) a kül­földieket utánozni, ma azonban fordítva áll a dolog (de csak részben !). Mondhatjuk, hogy a külhatalmak sorba küldenek szak­embereket zónarendszerünk tanulmányozá­sára. Amerikáról, a hires yankék hazájáról akarunk e sorokban megemlékezni, mond­ván róluk, hogy ők is félre tették büszke­ségüket és nem fogják szégyenleni oly nem­zet vasúti rendszerét államukba behozni, melynek fiai a rossz nyelvű külföld szerint nem egyebek mint kanászok, vadászok és ügyvédek. E napokban ült össze egy bi­zottság Massachusetts államban vasúti ügyekben és e bizottság kimondta, hogy behozza a zónarendszert Boston vagy Worcester központtal. E gyűlésen egy bi­zottság kiemelte, hogy Magyarországon mióta a zónarendszer életbe lépett a for­galom 169%-al növekedett, mi ugyan a fenntnevezett államban el nem érhető, de azért a forgalom mégis jelentékenyen fog emelkedni. E rendszer behozatala üdvös lesz úgy a yankékra mint a vasúti társa­ságokra. Ebből és még sok egyébből lát­hatjuk, ha csupa oly férfiú ülne a minisz­teri bársonyszékben mint Baross Gábor, Magyarország rövid idő alatt mintaképe lenne az államoknak. Azonban elégedjünk meg egygyel, jó az Isten, többet is ád. (A világ legnehezebb kalapácsa.) Tudjuk, hogy az amerikaiak bennünket mindenben túl akarnak szárnyalni és ez szerencsétlenségünkre sok tekintetben si­kerül is. Eddig a világ legnehezebb kala­pácsa Europa birtoka volt, ámde a yankék megirigyelték tőlünk e szerencsét és ez év folyamán Bethlehem Iron Works műhelyé­ben Fritz I. főmérnök egy gözkalapácsot állíttatott fel, moly valószínűleg legreme- kebb alkotása nemének. A kalapács súlya 125 tonna és emelkedése 18 láb. Az áll­vány 90 láb magas és 475 tonna fémből áll; az üllő egy oly tömb, melynek súlya 1400 tonnát meghalad. E kalapács hiva­tása, hogy kovácsolja az egyesült államok hadihajói pánczóljaiuak nagy részét. BERGL SÁNDOR. Sok baja van annak az úságirónast Máj éczcző méginondom néki: kiiá óbéjjou mindig. Aszongya a mútkó : nem-ó láfcood hogy csak úgy húznak vígig az sneffóü azt ee foglajják az igaz bécsületés ee bér elől a drotyvát ? Hát vót nebii máá dógom velük, hogy ismerjem ikeeil Nincs égyiknek só plih a nyakábeíi Tónnap is odamék ógyhő, de máHű ucscse előre íréztem, bogy bakot löiöl mikó úgy ki vót puezóva, oszt ojxto szíp ruha vót rajta. Tisztéssigésen o mék, azt mókkövef.tém alássan : kilijj légyén szerencsiül ? Aszongya, hód ő nem tóm micsoda koutesz, azt is Fürdőbe van szááva. Ne nekéd Isvámh Alig tuttam szígyéuletómben a lábommc ányi. ügy csókótam néki kezét, hood csak fö né jeléncsóu. Aszongya aztán, mír hagyom a feel »szerecsónyókot« fürönni ? Már n iríllik őzt is ? Azt meg né monggn hogy mind a Hofbajer ur fija vóó? mer az enyini is köztük van, azt j; zomos vagyok belé, hogy a felesíggh csak a moslíkírjárt oda Szerecsónyhl ■ Eekergetníin íket, de a fránya kíá fejére vészi az gúnyáját, osztán káriid ülnyirül novét kifelí a vízből a szénmé közzí. Dobájjam ? Nem azír vau rí diri eszém ! Móglostóm. A mikó kigyv^

Next

/
Thumbnails
Contents