Esztergom és Vidéke, 1889

1889-10-06 / 80.szám

időben már európai hírű kereskedő város volt. Kelet drágaságait innen vitték tovább. Az esztergomiak elásták kin­cseiket ós érték neműiket s a tatárok e miatt senkinek sem kegyelmezlek. Le­rombolták a várost, leöldösték a lakos­ságot, rablánczra fűzték a nőket, kik közül a tatár kán egyszerre háromszázat fejeztetett le, hanem a szörnyű vérfürdő láttára a fellegvár még mindig daczolt és ellenállt. Nem is bírták bevenni a tatárok vérengző boszujokbau annál bor­zasztóbban összedúlták a várost, mely hamuban és romokban temette maga alá Szent István fényes alkotásait. Zokogva állt meg IV. Béla az elpusz­tult város omladékai előtt s Magyar­ország pusztulását siratta a királyi fő­város megsemmisülésében. IV. Béla, a második honalapító, Esztergomot is íöl­épitelte, de hajdani fényét és ragyogását már nem bírta löbbó visszavarázsolni. Esztergom a tatárjárás óta azonban mindig emelkedett s midőn ismét ki­váló szerepet kezdeit játszani az ország történetében, akkor elkövetkezett Mohács (1526), utána a török rabság s a mit háromszáz esztendő alkotott, azt a török háborúk irtották el a föld színéről. Mohácsnál, a Sajó mellett veszett oda Mátyás esztergomi érsek s Mohácsnál Zalka László prímás. Esztergom sorsa boldogságban és kárászt rófában már a legrégibb időktől kezdve összeolvadt érseket sorsával. Dr. KÖRÖSY LÁSZLÓ. (Folyt, köv.) Megyei közgyűlés. (Szept. 30-án.) Elnök Majláth György gróf főispán mindenekelőtt bejelenti, hogy a Kis­béren legközelebb megtartott hadgya­korlatok alkalmából Komárom vmegye főispánjának vezetése mellett Esztergom vmegye részéről elnöklete alatt megje­lent s Majer István, Palkovics Károly. Reviczky Károly, Reviczky Győző és Dr. Helcz Antal bizottsági tagokból álló küldöttséggel Király Ő Felségének le­rótta az alattvalói hódolat és tisztelet adóját vmegyónk nevében s megjegyzi, hogy a küldöttség a Felség által leg­kegyelmesebb jóindulattal és leeresz­kedéssel fogadtatott. A közgyűlés ezután a napirendre tűzött tárgyak elintézésével foglakozott s kiváló vmegyei főjegyzőnk kezdetre meg szokott alapossága és gyorsaságá­val a referádák egész hosszú sorozatát, melyet mi csak egyes fonfosabb mozza­natok megjelölésével szolgáltathatunk ki a közönségnek. Ezek közé tartozik a főispáni leirat, melybeu a vmegye közönsége Hübschl Sándor közkedveltségü tanítónak legfel­sőbb helyről való kitüntetéséről értesít s melyet a közgyűlés mint a »vmegye közönségénél osztatlan örömet okozót és óhajának megfelelőt* örvendetes tu­domásul vett. Ha nem is kitüntetésül, de az érdem méltányló elismerésekép szolgált a belügyminisztérium engedélye Kovács Pál megyei főpénztárnok és Ivanics István ellenőrnek 100 — 100 frttal, Nógrády Nepomuki János segéd­könyvvezetőnek 50 frttal és Kádár Gyula áliamszámviteltanból szigorlott pénztári Írnoknak 30 frttal való jutalmazását illetőleg. A mértékhitelesítő hivatalnak fenn­tartása tekintetéből annak az állam és Etter Nándor mértékhitelesítő irányában fennálló tartozásai, összesen 1884 frt 49 kr a vmegyei építkezési alapból fognak részletenként törlesztetni. Deseő Leo vmegyei volt alszámvevő és tb. főszámvevő lemondásának elfo­gadását tárgyazo főispáni leirat beje­lentése után, az elnök főispán még külön is megemlékezve a rövid ideig hivata­loskodott számvevő jeles tulajdonairól, helyébe alszámvevővó Waisz Ödön stb. alszámvevőt nevezte ki, a ki a hivatalos esküt leljes meghatottsággal nyomban le is tette. A jövő 1890-ik évre vonat­kozólag a legtöbb adóifizetőknek az igazoló választmány által kiigazított névjegyzéke észrevétel nélkül megerő­síttetett. Az alispán bejelenti, hogy a tvható­ságí bizottság választott tagsági jogát reszten távozás, részben elhalálozás kö­vetkeztében Ródly Gyula, Schelcz József és Pápes József elvesztették. A vmegye főjegyzője pedig bejelenti, hogy Reviczky Gábor, Majer István, Reusz József, Zöld János, Zsarnóczay Mihály, Raudl Máté, Adolf Ferencz, Pintér Antal, Nóvák József, Gangéi János, Dietrich Ferencz, Vanke Sándor, Mátray József, Sümeghy István, Palovics Mihály, Báthy Béla, Szegedy Sándor, Dr. Szende Adolf, Szegedi Pál, Szauder Mihály, Kottra Ferencz, Rapp Géza, Bodnár Gyula, Irrip Ferencz, Csomor Pál czifra, Nie­dermann Károly, Méri János, Sámson János ifj., Dóczy Ferencz, Frey Ferencz, Burány János, Brutsy János és Dóczy Antal választott bizottsági tagok a folyó év végével kilépnek s helyükbe az uj bizottsági tagok válaszfására a közgyűlés f. ó. okt. hó 24-ik napját tűzte ki. Választási elnökök lesznek az I. vagyis Víziváros, Sztgyörgymező és Szttamás községekből álló választókerületben Mé­száros károly : a Il-ik vagyis Pilis­Maróth és Döuiös községekből állóban Hamar Árpád, a III-ik, vagyis Csév, Kesztölcz, Szt.-Lélek és Leányvár köz­ségekből állóban Szabó Iván ; a IV-ik vagyis Tálh, Tokod és Csolnok közsé­gekből állóban Reviczky Győző; az V-ik vagyis Dorogh, Dágh ós Sárisáp községekből állóban Meszéna Ferencz; a Vl-ik vagyis Epöl, Űny és Kirva községekből állóban Takács József; a VH-ik vagyis Rajna és Nagysáp közsé­gekből állóban Szabó Mihály; a VlII-ik vagyis Bajótb, Mogyorós, Sül tő Nyer­gesujfalu, Piszke és Lábatlan községek­ből álló választó kerületben Reviczky Károly ; a IX-ik vagyis Muzsla, Karva és Béla községekből állóban Héja Ti­vadar ; a X-ik, vagyis Párkány, Nána, Ebed községekből állóban Mattyasóvszky Vilmos ; a Xl-ik, vagyis Búcs, Mocs és Bátorkesz községekből állóban Luczen­bacher István ; a XH-ik, vagyis Köbölkút, Kisujfalu és Sárkány községekből álló­ban Andrássy Gyula ; a XIILik, vagyis Kőhidgyarmat, Kicsind, Libád, Kéménd, íKis- és Nagy Bény községekből állóban Mórász Antal; a XlV-ik, vagyis Farnád és Nagy-Ölved községekből állóban Mát hész Géza, a XV-ik, vagyis Bart, Kéty és Kural községekből állóban Nieder­niann Pál; XVI-ik, vagyis Magyar és Németszölgyóu községekbői állóban Je­zsó Mihály, az Esztergom sz. kir. városi XVII-ik választó kerületeinek 1-ső al­kerületébeu Dr. Helcz Antal, 2-ik át­kerül etében Dr. Feichtienger Sándor, 3-ik alkerületébeu Havasi Imre. Elfogadtatott még Niedermaim Jó­zsefnek abbeli indítványa, hogy a köz­gyűlési tárgysorozatt ezentúl minden egyes bizottsági tag részére megkül­dessék. HÍREK. — Ö Felsége a király névnapját ünnepelte pénteken városunk. A vár ormán nagy nemzeti lobogó lengett, a megyeházára nemzeti és megyei, a városházára nemzeti és városi zászlók voltak kitűzve ; a beuczések székházán is nemzeti zászló lobogott. A föszékes­egyházban Pellet József kanonok pon­i tifikált. A zenekar Kempter miséjét adta elő Seyler Károly Graduáléjával s Fel­legi Victor Offertoriumával. Az ünnepi nagy misén megjelent a közös tisztikar testülete Grivicsics ezredes vezetése alatt, a? állami hivatalnokok, a megyei tiszt­viselők s a városiak. A megyei tisztviselők díszruhában jelentek meg Kruplanicz Kálmán kir. tan. alispán vezetése alatt ép ugy a városiak is Dr. Helcz Antal polgármester vezetése alatt. A főszékes­egyházi padjait előkelő közönség töltötte meg. Azonnap az előadások minden iskolában szüneteltek. — Gyászmise. Holnap, október 7-óu a szt. Ferenczrendiek templomában az aradi vértanúk emlékezetére ünnepi gyászmise lesz. — A prímás esztergomi alapít­ványa, a leányiskolával összekapcsolt árvaház — mint már többször jelen­tettük — elkészült Szeutgyörgymezőn, hol az intézet a legszebb épületek közé tartozik. Most folynak az épület fölszerelései s tavaszra Ötven árva leány befogadására már meg is fog nyílul a legjótókonyabb czélu eszter­gomi intézet. — Ürge Ignácz sinai misszionárius országos gyűjtő útjában most Komárom­nál tart, a hol ma egyházi szónoklatot rendez s holnap este fölolvasást rendez a sinai állapotokról. — Dr. Murínyi Endrét az országos jogászgyülés állandó bizottságába vidéki tagnak választották. — A honvédegyesület holnap a rekviemmel kapcsolatban közgyűlést fog tartani. — Komaromból. Kail törvényszéki alügyészt a veszprémi törvényszékhez nevezték ki, Vargha Ferencz kir. al­ügyészt pedig a budapesti királyi főtör­véuyszékhez rendelik be sigy a komáromi törvényszéknél egyszerre két megürese­dett alügyészi állás is van. — Gyászjelentés. Alulírottak a ma­guk és az összes rokonság nevében fáj­dalomtól megtört szívvel tudatják feled­hetlen jó édes anyjuk, nagyanyjuk és anyósuknak özv. Pethes Albertné szül. Suba Terézia úrnőnek f. é. okt. 4-ón d. u. X / 2 Q órakor élete 59-ik évében, szívszélhűdés következtében történt gyá­szos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei f. hó 6-án d. u. 4 órakor, fognak a halottas házbau (Szentgyörgy­mező 36. sz.) a róm. kath. egyház szer­tartása szerint beszenteltetni s a szent­györgymezei temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat f. hó 7-én d. e. 9 órakor fog a szent­györgymezei templomban az Úrnak be­mutattatni. Kelt Szent-Györgymezőn. 1889. évi okt. hó 5-éu. Áldás és bóko lengjen hamvai felett! Douáth-Pethes Erzsi, Pethes Béla, Kacskovies Pethes Mariska, Pethes Kálmán, Paál Pethes Teréz, Pethes Lajos, gyermekei. — Pethes Sziklay Mariska, menye. Donáth Szilárd, Kacskovies Jenő, Paál Lajos, vejei. Kacskovies Eszter, Ilona, Sán­dor, Andor, Pethes Mariska, Margit, Paál Tivadar és Elemér, unokái. — Az izr. hosszunap tegnap épen szombatra esvén a bezárt kereskedések és a jóformáu szünetelő gabonakeres­kedés majdnem tökéletes pangást mu­tattak forgalom dolgában. A tegnapi üres szombat bizonyította, hogy az esztergomi kereskedelem nagyrészt az ünnep tartók vezetése alatt áll. — Árlejtés. A komáromi törvényszék, a tatai, nagy-igmándi, ó-gyallai, eszter­gomi és muzslai járásbíróságok foghá­zainak élelmezésére vonatkozó árlejtést okt. 16-án fogják megtartani a komá­romi törvényszéknél. - Szélhámos koldusok. Esztergom jótékonyságának hire ide csődíti messze vidékről a leggyanúsabb múltú és ke­resetű alakokat. Ismeretesek a gyász­GYÖKERET VERTEK VOLNA LÁBAI, MÉGCSAK MOZ­DULNI SEM TUDOTT. OLYAN VOLT, MINT EGY MEGKÖVESÜLT FÁJDALOM: TEHETETLEN ÖNMA­GÁVAL. EGYSZER CSAK MEGMOZDULT A SZÉP BETEG. — LACZI! . Í. VIZET . . . VIZET! . . . MEG­ÉGEK! . . . KIÁLTÁ LÁZASAN. ORMAIN HIDEG, METSZŐ BORZONGÁS FUTOTT VÉGIG S NEM VOLT TÖBBÉ MOZDULATLAN. ODAFUTOTT AZ ÁGYHOZ, ŐRÜLTEN RAGADÁ MEG A VÍZZEL TELT POHARAT AZUTÁN ZÚZOTT SZÍVVEL, MEGTÖRT LÉLEKKEL BORULT BETEG NEJÉRE. — ETELKÁM . . . ÜDVÖM, ÉLETEM MI TÖR­TÉNT VELED? . . . E HANGRA FELNYITÁ SZEMEIT A SZÉP BETEG. FEL AKART EMELKEDNI AZ ÖRÖMTŐL, DE NEM BÍRT A FÁJDALOMTÓL. OLY ÜDVÖZÖLT VOLT EZ A MOSOLY, MELY ELVONULT HERVATAG AJKAIN !. .. — TE VAGY AZ, LACZI? — KÉRDÉ ALIG HALLHATÓAN. — ÉN VAGYOK, SZERELMEM; VISSZAJÖTTEM HOZZÁD . . . — KÖSZÖNÖM. TE OLY JÓ VAGY ! . . . UGY-E NEM FOGSZ TÖBBÉ ELHAGYNI? . . . — NEM, ANGYALOM. — OH, MILY NYUGODT VAGYOK! . . . MOST MÁR SZÍVESEN HALOK MEG . . . ORMAY SZIVÉN BORZASZTÓ FÁJDALOM VONULT KERESZTÜL. SZERETETT VOLNA SIRNI, DE NEM TU­DOTT; FÁJDALMA NAGYOBB VOLT, SEMHOGY AZT KÖNNYEK KIFEJEZHETTÉK VOLNA. ORMAY KÖZEL VOLT A KÉTSÉGBEESÉSHEZ. TÉRDRE BORULT OTT, AZ ÁGY ELŐTT ÉS UGY FOHÁSZKODOTT FEL SIRVA A MINDENEK URÁHOZ: — NE VEDD ÖT EL TŐLEM, ISTENEM . . . HADD MEG NEKEM ŐRANGYALOMAT . . . HISZ NEM VÉTETTEM ELLENED OLY NAGYOT, HOGY ILY BORZASZTÓAN BÜNTESS . . . — LACZI .... LACZI . . . SIKOLTÁ MOST A BETEG LÁZAS SZENVEDÉSSEL... MENTS MEG... NE HAGYJ ITT ELVESZNI ... A VIHAR . . . MEGHALOK . . . ORMAY CSAK MOST KEZDETT ESZMÉLNI, CSAK MOST ISMERTE FEL A GYILKOS BETEGSÉGET, MELY SZÉP IFJÚ NEJÉT ELSORVASZTJA. RÉMÜLTEN UGROTT FEL TÉRDEIRŐL S MINT ÜLDÖZÖTT VAD FUTOTT KI A SZOBÁBÓL, HOGY ORVOSÉRT ROHANJON. NÉGY ÓRA MÚLVA ÉRKEZETT CSAK MEG AZ ORVOSSAL, DE MÁR EKKOR KÉSŐ VOLT MINDEN. PEDIG MENNYIRE SIETETT! AZ IFJÚ NŐ ARCZÁT PIIOSRA FESTÉ MÁR EKKORRA A LÁZ, MEGTÖRT SZEMEINEK BÁGYADT TÜKRÉBEN VÉGSŐT LOBBANT AZ ÉLET TÜZE S A NYITOTT AJAKON PERZSELŐ VOLT A LEHELET. AZ ORVOS ODALÉPETT AZ ÁGYHOZ, MEGFOGTA A BETEG HÓFEHÉR KEZEIT ÉS SOKÁIG, NAGYON SOKÁIG NÉZETT MAGA ELÉ. ' ORMAY ALATT PEDIG ÉGETT A TALAJ. NEM TUDTA FUSSON-E, MARADJON-E, DE ÉREZTE, HOGY MINDENE VESZVE VAN. EKKOR EGY KÍNOS KÖHÖGÉS SZAKITÁ MEG A PERCZEKIG TARTÓ CSENDET. — VÉGE — MORMOGÁ AZ ORVOS. EZ A VÍVÓ­DÁS ... A TÜDŐ ROBAMOSAN PUSZTUL . . . ITT MÁR CSAK AZ ISTEN SEGÍTHET . . . ORMAY NEM ÉRTETTE MEG E HALK BESZÉDET, S KÉRŐLEG FORDULT AZORVOSHOZ: — VAN-E MÉG REMÉNY? AZ ORVOS SZOMORÚAN RÁZTA FEJÉT. — CSAK EGY REMÉNYE LEHET MÉG ÖNNEK, MONDA AZ ÉGFELÉ MUTATVA S EZZEL VISSZA­LÉPETT AZ ÁGYTÓL, HOGY NE ZAVARJA KÖZELLÉ­TÉVEL A BEKÖVETKEZENDŐ TRAGÉDIA UTOLSÓ, MEG­RENDÍTŐ JELENETÉT. S EZ BE IS KÖVETKEZETT. ORMAY, A SZERENCSÉTLEN FIATAL FÉRJ, NEM BIRT TOVÁBB URALKODNI ÉRZELMEIN. MINTHA MINTHA FOROGNI KEZDETT VOLNA KÖRÜLÖTTE A VILÁG, SZÉDÜLT, INGADOZOTT S KÉTSÉGBEESETT ZO­KOGÁSSAL ROGYOTT LE HALDOKLÓ NEJÉRE. EZ A ZOKOGÁS, VAGY TALÁN A RÁZKÓDÁS VISSZATARTOTTA MÉG NÉHÁNY PILLANATRA A VÁLNI KÉSZÜLŐ ÉLETET S KINYITOTTA AZOKAT A SZÉP, ÖRÖK MOSOLYGÓ SZEMEKET, NÉHÁNY SZÓT SUTTOGOTT BUCSUZÁSUL LESÚJTOTT FÉRJÉNEK; — NE SÍRJ LACZI MÁR JOBBAN VAGYOK CSAK KIPIHENEM MAGAM HOLNAP MAJD MÁSKÉP LESZ, ÉN VOLTAM A HIBÁS . . . OH . . , NAGYON ROSZ VOLTAM . .. FÉLTETTELEK TÉGED ... ÉS ... ÉS . . . MAGAM ESTEM BELE . . . BOCSÁSS MEG . . . BO . . . CSÁSS . . . AZ UTOLSÓ SZÓ MÁR RÁFAGYOTT A HIDEG AJKAKRA, AZ UTOLSÓ TEKINTETET MÁR ELTEMETTE A LEZÁRULÓ SZEM. ETELKA MEGHALT. * * * MIKOR AZ ORVOS MÁR ELVÉGEZTE SZOMORÚ KÖTELESSÉGÉT ÉS ÁTADTA A KISZENVEDETTET A HALÁLNAK, LEMENT A KERTBE. NEM TUDTA TOVÁBB NÉZNI A ZOKOGÓ FÉRJ BU­CSUZÁSÁT A HOLT FELESÉGÉTŐL . . . A MINT KILEPETT A RÁCSAJTÓN, BALRA TŐLE, A LÉPCSŐ JOBB OLDALÁN EGY RÓZSAFÁT PILLAN­TOTT MEG. ÁGAI LE VOLTAK TÖRVE, LEVELEI ELSZÁRADVA S A FONNYADT KOCSÁNYOKRÓL MESSZE HULLTAK A SÁRGA, HERVADT SZIRMOK A ZÖLDELÖ PÁ­ZSITRA . . . — EZ IS MEGHALT, MINT ÚRNŐJE — MONDA MEGHATVA AZ ORVOS. UGYANAZ A VIHAR ÖLHETTE MEG ŐT IS, MELY ÚRNŐJE ÉLETÉT KIOLTÁ . . . K. ALFONS. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents