Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-17 / 22.szám

es r4n:ai!!:Uí:MiK iIIIITIÍINKINT Kfirr-sWn: VASÁRNAP JÉS_CSÜTÖRTÖKÖN. KI.ÜKL'/.KI'LÍLSL Ali : egÓM'. évt« . . 6 íl't — kr. íél é\re 3 fit — kr. iipg.Y«<lévf(5 . 1 fit r>0 kr. II • Eyy szám ára 7 kr. -y'

: Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SíZF.HT-AI JHA-UTCZA 817. SZÁM, hová .'i \n\> itíH/.ét illető köy.iemúiiyak liiililwiulíík. KIADÓHIVATAL : szf>cui'":i IYI-'ITLPX aai- SZÁM, kwvá a lap liivnlaloK s a iiuigáii hinltstései, a nyilUórhe N/.ánt kiíy,lonióiiy<jk, olőíi/,el.éKÍ [lóimsk ÓK iiíiiliiinrllások iiií.éy.tiii<l<ik. HIRDETÉSEK. HIVATALON II IHDMTKNIíK :\\ | MAjlÁN 111 líhKTll'NKK I szólói 100 HV.ÓÍÍÍ - frt* ÍÜ krJÜ •••egnflaiwliÍH w.anut legju | 100 —20üig . 1 fit üO kr.iiI t;Vii.y«H;.l»li:ni közül Miiek. 800-300-ig . 8 frl 35 kr.;|; , llély«gtlij 80 kr. Ni N YI l'.TTKlí miHi 2\) ki. Takarékpénztárunk. Esztergom, márcz. 15. A negyvenedik üzletév eredménye fekszik előttünk beszédes számokban. Takarékpénztárunk már régóta tul van a kísérletek gyermekkorán s a kezdet akadályain. Átalános bizalom, erős hírnév, tartós szerencse, nagy forgalom s ügyes üzleti szellem veszi körül. Jólékony hatását átalánosságában kell mérlegelni s ha az intézet ajtóin rács alatt látható árverési lajstromokat olvassuk a szegényebb néposztály különféle ingatlanairól, akkor még nem szabad paradoxonnak tartauunk azt a hatalmas méhkast, mely a takarékpénztár épülőiének koronája s egyúttal szimbóluma s azt az öreg betűkkel diszeskedő felírást, mely «takarékpénztárinak nevezi a kir. város legnagyobb épületét. Mert a Takarékpénztár első sorban is a maga érdekeinek mentő-egyesüiete s ha nem igy volna, akkor idővel palotája is az árverés alá kerülő szegényes ingatlanok lajstromába kerülne. Azt azonban már igen sok példával erősíthetjük, hogy a Takarékpénztár nem a legszegényebb néposztály számára való intézet, mert a magas lábon álló kölcsönök alig elviselhető terhekkel sújtják a szegényebb sorsú kölcsönzőt. A tehetetlenségből lavinamódra nőnek a különféle kamatok s végre bekövetkezik a bukás, melynek mindennapi közönyös tragédiái az árverési rács alatt olvashatók. Az egészen szegény néposztálynak, az uzsorások tortúráin elvérzett városi földműveseknek és falusi parasztoknak tehát nagyon drága a Takarékpénztár pénze, ugy hogy az intézeti szellem azokon csak nagy ritkán segít. Annál üdvösebb hatása van azonban az intézetnek a középosztályra, az esztergomi forgalom képviselőire, iparosainkra, kereskedőinkre s egyéb közép anyagi módú társadalmi factorainkra, a kiknél azonban a pénz forgalomba jut s a kik a Takarékpénztár üzleti pénzét maguk is üzleti érdekekben gyümölcsöztetik. Itt már nem lehet elvitatui az intézet jótékony hatását s elvégre ezek az elemek veszik is leginkább igénybe a takarékosság csodálatos méhkasának mézét, melyet mindig meggyarapitva adnak vissza, de mely V)ket is meggyarapitja, A mult évi üzletforgalom legfontosabb tételei a jelzálogos kötvények 303,261 frt s a váltók 909,265 frt összevéve jóval meghaladják a milliót Nem sokkal kevesebb volt a visszafizetett betétek és tőkésített kamatok tételei is 1,097,461 írtban. A milyen körültekintő üzleti szellem hatja keresztül a takarékpénztár műveleteit, annyira örvendetes, hogy évenkint tekintélyes összegeket áldoz jótékonyczélokra és pedig jórészt esztergomi jótékonyczélokra. Igy például az idén is háromezerhótszázhusz frtot rakott le a legnemesebb czélok oltáraira. Semmi sem jellemzi azonban jobban az immár félszázados működéséhez oly közelálló intézet mult évi eredményeit mint a tekintélyes pénztári maradvány, mely, 46,992 frt 96 krt tesz ki s a részvény osztalék, mely 29,945 frtra rug. A leszámolt üzletév pénztári forgalma egyébként három millió száztizenhárom ezer barmincz kilencz frt 62 krra emelkedett. Reális értékpapírokba van fektetve 337.510 frt. Helyi-gőzhajó társaságunk. Esztergom, márcz. 16, A ki elfogulatlan figyelemmel kiséri anyagi létérdekeinket s ezek között a «propeller-társaság» fejlődését: az nem fogja kedvezőtlenül megítélni életrevalóságunkat. A «propeller-társulat» majd olyan «beesületbeli» vállalat volt sokáig, mint a «borászati egyesület.» A részvényesek bizonyos rezignáczióval koczkáztatták «megajánlt» pénzüket, mert önzetlenül meg voltak arról győződve, kogy legszebb polgári kötelességüket teljesitik, midőn «áldozatot» hoznak s eleve lemondanak minden üzleti haszonról. Ez a nemes ós becsületes polgári felfogás azonban nem maradt jutalom nélkül. A propeller-társulat valóságos közlekedési vállalattá alakult át, helyihajóival és kibérelt nagydunai hidjával összeköttetést teremt a megye mindkét partjain s egyúttal Esztergom és a nagyvilág között. A társulat propellerei s kompjai immár nélkülözhetetlen és pótolhatatlan kapcsai forgalmunknak, összeköttetéseinknek és közlekedésünknek. Anyagi vállalataink virágzásától függ városunk és megyénk virágzása is. Örömmel üdvözöljük a helyi gőzhajó^ társaság derék törekvéseit s gratulálunk a hősi kitartás nem mindennapi sike* reihez. A napról-napra gyarapodó társulat most már közel negyvenezer forintnyi évi jövedelemmel rendelkezik, gőzhajója és hídja után. Üzleti költségei, a beruházások utján napról-napra fogynak, ugy hogy a társaság részvényesei már nem mosolyognak olyan fanyarul, mint azelőtt a komponált amerikai nagybácsik örökösei, hanem majdnem olyan reményteljesen, mint a legszebb kilátásokkal biró örökösök. A társulat évi forgalma már negyvenezer frt, ami még nagyobb összeggé is fog növekedni, néhány év múlva. Örömmel üdvözöljük a derék eredményeket és vívmányokat, do egyjárást azokat is, a kiknek mind ezt városunk ós megyénk órdekéb en megköszö n he Ij ü k. Gazdaság és kereskedelem. Budapest, márcz. 9-éu. Biztosító intézeteink vagyonállapota. A vidéki sajtó fontos misziót teljesít; számos feladatai közt az is kötelessége, hogy olvasóközönségét időről-időre a különféle biztosító társulatok üzleti viszonyairól értesítse. Ez okból czélszerunek találjuk, szaktudósitónk következő sorait reprodiicálni: «Az «Azienda» osztrák biztosító társulat nemsokára kénytelen lesz Magyarországból kivonulni, mivel üzlete főleg az 1888. évben annyira leapadt, hogy azt szemben az aránytalan kölfcségteherrel, képtelen Az,.Esitcr£omcsVidskc^tárczáia. HA TUDNI VÁGYOL . \ . HA TUDNI VÁGYÓI, HOGY SZERETLEK-E ? TEKINTS SZEMEMBE, S AZ MEGMONDJA NÉKED, HOGY TE VAGY LELKEM KINJA, GYÖNYÖRE S TE NÉLKÜLED, MI MOST NÉKEM AZ ÉLET! HA TUDNI VÁGYÓI MINT SZERETLEK ÉN? FIGYELJ REÁM, HA RAJTAD ELMERENGEK, S MEGLÁTOD AREZOM TISZTA TÜKÖRÉN FÉNYÉT, A FÁJÓ, KÍNOS SZERELEMNEK! HA TUDNI VÁGYÓI, MEDDIG TAIT UGYAN E BŰVÖS, ÉDES ÉRZELEM HATÁRA? JÖJJ KI, HA MAJD NEVEM KIVÉSVE VAN SIROM LELETT, A KICSI KERESZTFÁRA! ES HALLD, A MINT A SIRI HANTON ÁT LASSAN, CSENDESEN SÓHAJTOM NEVED, S MEGTUDHATOD, HOGY GONDOLNI REÁD SZIVEM A SIR Ö ÉN SEM SZŰNHETETT! LITHVAY VIKTÓRIA. A kidtkidés befolyása fairlap(Folytatás.) A NEMZET 'MÁMORBAN ÚSZOTT, A MUNKA VARÁZSA, LÁZA DAGASZTOTT MINDEN KEBELT. ILY KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT GYORSAN FOLYT A JAVÍTÁS MUNKÁJA POSTAINTÉZMÉNYÜNKNÉL IS, a MI KÜLÖNÖSEN A LEVÉL SZÁLLÍTÁS OLESÓSITÁSÁBAN S EGYSZERŰSÍTÉSÉBEN NYILVÁNULT. KEZÉRE JÁRT a POSTA a HÍRLAPOKNAK IS, UGY, HOGY A POSTAMESTEREK VALÓSÁGGAL ÜGYNÖKEI, MUNKATÁRSAI VOLTAK A KIADÓKNAK. NEMCSAK AZ ELŐFIZETÉSI PÉNZEKET KÖZVETÍTETTÉK CSEKÉLY PERCZENTÉRT A KIADÓKNAK, HANEM MÉG A LAPOK CZÍMSZALAGOZÁSÁT IS ŐK VÉGEZTÉK. A POSTA ÜDVÖS TÁMOGATÁSÁT ELÉGGÉ MUTATJA A HÍRLAPOK FOLYTONOS EMELKEDÉSE. DE A SAJTÓ SEM MARADT HÁLÁTLAN. MINTHA TELJES TUDATÁBAN LETT VOLNA ANNAK, HOGY MILYNEMÜ SZÜKSÉG VOLT AZ, MELY A SAJTÓT SZÜLTE ÉS TÁPLÁLTA, A LAPOK SEMMIVEL SEM FOGLALKOZTAK OLY BEHATÓN, OLY LELKESEN, MINT ÉPEN A NEMZETGAZDASÁGI ESZMÉKKEL S FŐKÉP A KÖZLEKEDÉS ÜGYÉVEL. SZÉPEN TŰNIK EZ KI AZ 1836-DIKI ORSZÁGGYŰLÉSEN, A MIKOR BEZERÉDJ ISTVÁN A KÖZ LEKEDÉS ÉRDEKÉBEN IGY SZÓLT: «MIDON AZ IDŐ NAPONTA SÜRGETŐBBEN INT, MIDŐN A KÖZHÍRLAPOK ALIG SZÓLNAK TÖBBET S ÉRDEKESEBBEN MÁSRÓL, MINT AZ EGÉSZ EURÓPÁT HÁLÓKÉNT FEDENDŐ VASUTAKRÓL; HA ÖSSZETETT VÁLLAKKAL S MINDEN IGYEKEZETTEL NEM TÖREKSZÜNK ELŐHALADNI, MAJDNEM A CZIVILIZÁLT VILÁGNAK MAGYARORSZÁG LÉSZEN VÉGHATÁRA, S MI A NAPKELETHEZ CSAPVA S AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSEKTŐL KIZÁRVA, A MIVELT EURÓPÁTÓL TÁVOLABB FOGUNK ÁLLANI, MINT KELETINDIA VAGY AFRIKÁNAK AZON RÉSZE, MELYET VASUTAK KÖTNEK A TENGERHEZ.* HÁLA A MAGYAR SAJTÓNAK, HOGY A «KÖZHIRLAPOK ALIG SZÓLTAK MÁSRÓL, MINT AZ EGÉSZ EURÓPÁT HÁLÓKÉNT FEDENDŐ VASUTAKRÓL», LEGALÁBB NEM MARADTUNK ÁZSIÁBAN, MELYHEZ NEM KELLETT SÜLYEDNŰNK, MERT IGEN IS BENNE VOLTUNK EKKOR, MINT KOSSUTH LAJOSNAK 1836. OKTÓBER 14-ÉN UGOCSAMEGYE FŐJEGYZŐJÉHEZ INTÉZETT KÖVETKEZŐ levele ELÉGGÉ ILLUSTRÁLJA: «TEKINTETES FŐJEGYZŐ UR BECSES LEVELE SZEPTEMBER 20-ÁN KÖLT, ÉN VETTEM AZT TEGNAP OKT, 13-ÁN, JÖTT TEHÁT 23 NAPIG — NEWYORKBÓL HAVERBE VAGY LIVERPOOLBA 20 NAP ALATT ÉRKEZIK A PAQUET-BOTE. — NINCS-E VALAMI KERESKEDŐI UT, MELY UGOCSÁT PESTTEL RENDES ÖSSZEKÖTTETÉSBEN TARTJA? MERT A POSTA LASSÚ IS, KÖLTSÉGES IS, HITETLEN IS.» MILY MESSZE ÁLLT EZ IDŐBEN A POSTA ATTÓL, A HOL MÉG 15—20 ÉVVEL EZELŐTT NYOMORGOTT S MÉGIS «LASSÚ», «KÖLTSÉGES* ÉS «HITETLEN» IS VOLT, MERT A LEVÉLTITOK SZENTSÉGÉT NEM RESPEKTÁLTA. S MÉGIS A LASSÚ, KÖLTSÉGES, HITETLEN INTÉZMÉNY MENNYIRE GYORS, OLCSÓ ÉS MEGBÍZHATÓ VOLT, A RÉGIHEZ HASONLÍTVA, MUTATJA AZ AZ EREDMÉNY, MELYET A HÍRLAPIRODALOM VELE ELÉRT. PÉLDÁUL: KOSSUTH «PESTI HIRLAP»-JA AZ 1842. NOVEMBERBEN 3670 PÉLDÁNYBAN JÁRT, MIG 1847-BEN 5000 ELŐFIZETŐJE VOLT S KIVÜLE MÉG 65 HÍRLAPNAK VOLT ÉLHETŐSÉGE. ILYEN ELŐJELEK KÖZÖTT KÖSZÖNTÖTT BE 1848 DICSŐSÉGE. A FÜGGETLEN MAGYAR KORMÁNY NAGY SÚLYT FEKTETETT UGYAN A POSTÁRA, DE GYÖKERES REFORMÁLÁSÁRA IDEJE NEM LEHETETT. ÁMDE A KISEBB, GYORSAN KERESZTÜLVIHETŐ REFORMOKNAK IS VOLFC ÜDVÖS HATÁSA, KÜLÖNÖSEN A HÍRLAPOKRA, MELYEKNEK SZÁLLÍTÁSA OLCSÓBB 4 PONTOSABB LETT. EZEN INTÉZKEDÉS FÉNYES EREDMÉNYÉT MUTATJA AZ, HOGY A PESTI POSTÁN A MAGYAR LAPOK AZ 1848. NOVEMBERBEN MÁR 19,473 PÉLDÁNYBAN JÁRTAK A VIDÉKRE. «KOSSUTH HÍRLAPJA* 5153, A «PESTI HIRLAP» 2554, A «MÁRCZIUS 15» 733, A «NEMZETI UJSÁG» 795 PÉLDÁNYBAN VOLT FELADVA. AZ ÓNBAN A KITÖRT HÁBORÚ, MELY A RENDES POSTAJÁRATOKAT LEHETETLENNÉ TETTE, CSAKHAMAR VÉGET VETETT A HAZAI SAJTÓ E DICSŐSÉGES KORSZAKÁNAK ÚGYANNYIRA, HOGY 1849-BEN A LEGOLVASOTTABB LAPNAK IS ALIG VOLT 200 ELŐFIZETŐJE. A SZABADSÁGHARCZ SZOMORÚ KATASZTRÓFÁJA NEMCSAK MEGÁLLÓ, HANEM FORDULÓ PONT IS HÍRLAPIRODALMUNK S POSTAINTÉZTNÉNYÜNK ÉLETÉBEN, A MELYEK, MINT LÁTTUK, KÖZÖS SORSNAK OSZTÁLYOS TESTVÉREI. MIDŐN POSTÁNK EMBRIÓBAN VOLT, ABBAN MUTATKOZTAK A ZSURNALIZMUS ŐSJELENSÉGEI IS S MIDŐN AMAZ CSECSEMŐKORÁT ÉLTE, VELE JÖTT NAPVILÁGRA AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI HIRLAP IS. EGYÜTT FEJLŐDTEK GYERMEKKÉ, MAJD IFJÚVÁ S MIDŐN ELSŐ FÜTTYE REZDÜLT MEG A LÉGBEN, EZ ÍGÉRET VOLT, HOGY A KOZÁK DÁRDA S AZ OSZTRÁK ZSANDÁR NEM FOJTHATJA MEG ŐKET IFJÚSÁGUK REMÉNYEIVEL, MEGÉRIK NAGY MUNKÁRA HIVATOTT FÉRFIÚKOR NYARÁT IS. 1846-BEN ÉPÜLT KI AZ ELSŐ MAGYAR VASUFC 35 KILOMÉTER HOSSZÚSÁGBAN, MI 1850-BEN 222 KILOMÉTERRE, 1855-BEN 558 KILOMÉTERRE, 1860-BAN 1*617 KILOMÉTERRE, 1865-BEN 2*161 KILOMÉTERRE NŐTT. A VASÚTTAL KARÖLTVE FEJLŐDÖTT A KÖZLEKEDÉSI INTÉZMÉNYEK EGY UJ ÁGA, A TÁVIRÓ ÍS. HOGY A. VASÚTNAK MILY HATÁSA VOLFC A POSTA' FEJLŐDÉSÉRE S HOGY MA MILY SZOROS ÖSSZEKÖTTETÉSBEN VAN A KÖZLEKEDÉS HÁROM TÉNYEZŐJE, A VASÚT, TÁVIRÓ ÉS POSTA, ARRA ELÉG A NEMZETGAZDÁK AZON VÉLEMÉNYÉRE UTALNUNK, HOGY A KÖZLEKEDÉS EME FAKTORAI NEM VERSENYTÁRSAI, HANEM KIEGÉSZÍTŐI EGYMÁSNAK. A POSTA, MELY A KÖZLEKEDÉST A LEGTELJESEBBEN ESZKÖZLI, MELY A LEGMOZGÉKONYABB, TÖKÉLY ESBÜLÉSRE LEGALKALMASABB INTÉZMÉNY, MINTEGY ÖSSZEFOGLALJA AZON ELŐNYÖKET, a