Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-17 / 22.szám

fenntartani. Az Azieuda osztrák biz'ositó társulat ezen szándékának megvalósítása még csak azon múlik, hogy a fennálló koczkázatok átruházása iránt eddig határozott eredményre nem ju ott. Figyelemmel fogjuk kísérni ezen külföldi társulat további intézkedéseit ís ezekről a részleteket legközelebb fogjuk tudat ni.» A gabnaiizlet helyzetéről a következő értesítést kapjuk : Hosszas telünk késleltetvén a hajózás megnyitását, a várva várt hozatalok még késnek. Hogy a hozatal nagyobbodása csillapító ha; ássál leend-e az üzletre, nem igen látszik valószín unok és pedig az okból, mert a budapesti készlet túlnyomó része már részint feldolgoztatott, részint export ál tat ott. Tény az, hogy deczember hó közepo óta a Budapesten be raktározott búzakészlet több mint egy millió mmázsával apadt. A jelenlegi árviszonyoknál azonban tartós nagy hozatalokra nem számithatunk és pedig azon okból, mert a fővárosi árak sokkal alacsonyabbak, mint az alsó állomási árak és igy a hozatal csakis a tulajdonosok érzékeny veszteségével járna. Azok, kik vidéki állomásokon tartották búzakészletüket, tekintve az olcsóbb spekuláczió költségeit és az előnyösb értékesítési viszonyokat, igen szép polgári haszonnal zárják le műveleteiket. A külföldi piaczok érdeklődése következtében a bnzakivitel mérsékelten megindult nyugoti Európa összes fogyasztó államaiba. A fő kivitel Fiúmén át indul. Az export vételei megszilárdítják az üzletet .és ha tovább folytatják, akkor rövid idő múlva lényeges árjavulásokra számíthatunk. A czukorárak emelkedése. A ezukorfinomilók nagy szorgalommal dolgoznak a czukorárak javításán. A kinek most kell szükségletelt fedeznie, az kénytelen a magasabb árakat fizetni, mer, az eladók nagy egyértelműséggel ragaszkodnak a felemelt árakhoz. A forgalom jelenleg kizárólag az eladók javára alakul. A hangulat nagyon szilárd és támogatást nyer külföldi tudósítások által is. Az emelkedett árak daczára, a forgalom meglehetős élénk, mert a ezikk statisztikai helyzete sok tekintetben igazolja a szilárd árakat. Hozzájárul még, hogy a nádczukor-termelés is hiányos volt. HÍREK. - Udvari hírek. Ö Eminencziája a herczegprimás a hét elején Budapestre utazik, hol legfelsőbb kihallgatásra megy szerdán, csütörtökön pedig személyesen fogja megnyitni a Szent István Társulat az idei közgyűlését. — Császka György szepesi püspök pénteken a herczegprimás látogatására a primási palotába érkezett, honnan tegnap utazott el Budapestre. — Bankét. Niedermaun Pál kir. tan. tiszteletére az esztergomi intelligenczia banketet fog rendezni csütörtökön este a Fürdő-vendéglő nagytermében. Az ováczió előkészítői márcz. 14-én gyülekeztek össze a dalegyesület zeneiskolájában Dr. Feichtinger Sándor kir. fan. elnöklete alatt. A mozgalom megindítói megállapították az ünuepség napját, az ünnepi szónokokat s a részleteket egy kisebb bizottságra ruházták. Niedermaun Pál tiszteletére tehát csütörtökön üljük meg az áldomást, melyre már az első napon is tömegesen iratkoztak alá. Egy-egy teríték ára két frt. A banketnek semmiféle politikai színezete sem lesz. Az esztergomi polgárok fogják üdvözölni a királyi kitüntetésben részesült esztergomi polgárt, kinek az esztergomi közügyek s a társadalmi mozgalmak sokat köszönhetnek s igy a társadalom csak hálájának és örömének ád kifejezést, midőn egyik legérdemesebb munkását ováczióban részesiti. A tavasz első napján, márczius 21-én a dalegyesület, melynek Niedermaun Pál évek sorátt keresztül nemcsak buzgó elnöke, de tevékeny tagja is volt, testületileg üdvözli. Este azután a polgárság banketet rendez, melyre több aláírási iv van kiadva. A bankét előreláthatólag kitűnő sikerűnek ígérkezik. — Márczius 15-ike. Van lelkesedésünk, van hazafiságunk, van kegyeletünk. Ezt bizonyítja a péntek délutáni orkán is, mely az ünnepséget egészen meg akarta hiúsítani. Valóságos Isten kísértés volt pénteken délután kivonulni a honvédtemetőbe és mégis több száz férfi, asszony és gyerek gyülekezett össze a nevezetes siremlék körül. A kegyelet adóját azonban nem impozáns egységben, hanem karavánokban róttuk le és ez az, a mi a nagy ünnep megülését hézagossá és egyenetlenné felte. Széttagoltságunk még itt is éreztette a maga visszásságait. A városi tűzoltóság, az iparosifjak egyesülete, a magyar asztaltársaság, a megyei legényegyesület, a szenttamási asztaltársaság, a főgymn. tanulóifjúság mind kivonult, de csak részletekben. Az egyik részletnek Dr. Földváry István mondott lelkes márcziusi szónoklatot, a tanulóifjúságnak Kényi József főgymn. lanuló szavalt. A honvédemléket a nemzeti lobogók alatt kivonult karavánok igen díszes koszorúkkal ékesiiették. Van lelkesedésünk, van hazafiságunk, va.i kegyeletünk. Csak összetartásunk nincsen. Azért teljesedik rajtunk minduntalan a szétvált rőzse meséje. Milyen erősek volnánk, ha nem egyenkint mérkőznénk meg társadalmi vagy hazafiúi kötelmeinkkel, hanem összeforrva, megerősödve, egy szivvel és lélekkel lelkesednénk a legmagasztosabb eszmékért. Ez a tanulságunk maradt márczius 15-érőI. — Difteritisz. Ormai Béla, budakeszi illetőségű, tizenöt esztondős főgymn. harmadik osztályú tanuló csütörtökön este difteritiszben meghalt. A halottat rögtön a temető halottasházába szállították az Obermayer-féle házból. Temetése tegnap délelőtt volt, olyan szomorú elhagyatottsággal, a mint már a járványosokat szokták temetni. A főgymuáziumi ifjúság testületileg meg akart jelenni, de Lipthay főorvos intézkedett, hogy a ragadós betegségben kimúlt ifjút mindéi tömegesebb részvétel nélkül kisérjék sírjába. A difteriliszen kivül a vörheny is grasszál, ugy hogy nagy óvatosságra kell figyelmeztetnünk a szülőkot. — Gyászjelentés. Alulírottak ugy az összes rokonság mélyen szomorodott szivvel jentik szeretett testvér és sógornőnek özv. Pálinkás Márton né szül. Vinczo Annának folyó hó 14-én esti 12 órakor életének 68-ik évében hosrszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A bodogultnak Mit teteme folyó hó 16-án d. u. 4 órakor fog a kir. városi sírkertben örök nyugalomra tétetni. — Lelke üdveért mondandó gyász szent mise pedig folyó hó 18-án reggeli 9 órakor fog a szent Ferencz rendiek templomában az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1889. márczius hó 15-én. Béke lengjen porai feleit! Fekete Jánosné szül. Vinczo Julianna, Pummerschein Istvánné szül. Vincze Aloizia, Vincze Ferencz testvérek. Fekete János, Pummerschein István sógorok. Vincze Ferenczué szül. Czigler Borbála, Fekete Gfézáné szül. Viola Margit sógornők. Fekete Cféza, Fekete Ipoly, J kegyes rend. tanár, Vincze Béla unoka öccs. Pummerschein Teréz, Pummerscheiu Lioizi unoka hug. — Közadakozások. A következő sorok közlésére kértek föl : Az esztergommegyei kath. legényegyesület mélyen érzett háláját fejezi ki mindazon lelkes adakozóknak, kik az egyesület zászlajára kibocsátott gyűjtői veket eddig is becses nevükkel ékesíteni és szerény egyesületünket ugy jóindulatukkal mint adományaikkal pártfogolni kegyeskedtek. Valóban sokszorozott kötelességünknek tekintjük ezentúl, hogy e lelkes pártfogásnak az egyesület zászlajának kibontásával ós elveinek érvényesítésével megfeleljünk. Kötelességünknek tartjuk a kegyes adományok hírlapi nyugtázását. Adakoztak : Feichtinger J. kanonok 1 frt ; Zubcsek M„ Simor Teréz úrhölgy, dr. Rapcsák J., Horváth A., Matyasóvszky L., Mészáros K., özv. Cíeinent M. úrhölgy, Wimmer F. 2—2 fnjávai ; Haudinger J., Királyi A. úrhölgy, özv. Poór S. úrhölgy, főt. Nómethy L., Feigler Sándoruó úrhölgy, özv. Koditek N. úrhölgy, főt. Tallián Ö., Maár Berta urnő, Leitgeb J., Majer S., Feigler G-., Vezér J., Majer J., Bokros K., Irányi Gf., Beráu A., Wagner A., Huszár A., Schleiffer Lajos, Marx Antal 1—1 írtjával ; Matus Gy., Fekete Gy. 60—60 krjával; Némethy E. urnő, Kőmives E. urnő, Bakos J., özv. Brauttier B. urnő, Hauer M., Bergmanu J., Horváth N. urnő, Vargha E. urnő, főt. Kollányi F., Harsányi Gy., Bártfay Gézánó urnő, özv. Wacker H. urnő, Scheukengel A., Kecskeméthy J., Pafhy F., Kovács Jánosné uruő, Schaller Antaliié urnő, Szaljcay Józsefné uruő, Wiplingor R. RiedI Guszlávné urnő, N. N., Farkas Gy., Heszterényi J., Satzlauer J., Paulovics G., Mekler J., Udvardy A., Gralczer R., Somogyi J., Majer J., Hamar J., Fritz Gy., Búzás, Pospischl, Szmetenay 50—50 krjával ; Gogola. József, N. N., N., N., Schönwaldner K., Marczig Gusztávné urnő, Mihalik N. 40—40 krjával ; özv. Kurz urnő, özv. Stumpf Péterné, N. N., Seidl Ignáczné urnő 30—30 krjával ; N. N.~ 17 kr. — A Zion egyesület javára szer dán, márcz 20-án rendezendő jótékony* czélu purim mulatság tombolatárgyai Sterilfeld Rezső kirakatában még mindig élénk érdeklődésnek s a mi fő MELYEKET AZ A KÉT MÁSIK KÖZLEKEDÉSI FAKTOR NYÚJT. S ÉPEN EZÉRT, MÍG EGYRÉSZT A POSTÁT a LEGFONTOSABB KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK, MÁSRÉSZT A KÖZLEKEDÉS OLY ESZMÉNYI TELJESSÉGÉNEK TARTJNK, MELYNÉL, MIDŐN AZOKRA A HATÁSOKRA MUTATUNK, A MIKET RÁ A KÖXLEKEDÉS TÖBBI FAKTORA, KÜLÖNÖSEN A VASÚT TETT, VILÁGOS KÉPÉT NYÚJTJUK AMA ROPPANT BEFOLYÁSNAK IS, MELYEK A KÖZLEKEDÉS MINDEN ÁGA EGÉSZ NEMZETGAZDASÁGI ÉLETÜNKRE GYAKOROLT. HOGY A VASÚT, MILY ROHAMOSAN REGENE^RÁLTA A POSTÁT, ELÉGGÉ KITŰNIK ABBÓL, HA HIVATKOZUNK AMA FEJLŐDÉSRE, MELYET A POSTA TÖRTÉNETE 1850-TŐL NAPJAINKIG FELMUTAT. MINTHOGY NEM LEHET FÖLADATUNK A POSTAI INTÉZMÉNY FEJLŐDÉSÉNEK RÉSZLETEIVEL FOGLALKOZNUNK, A VASUTAK BATÁSÁNAK FÖLTÜNTETÉSÉRE ELÉG, HA NÉHÁNY JELENTŐSEBB MOZZANATRA UTALUNK. MÁR 1850-TŐL KEZDVE FÖLHASZNÁLTÁK A VASUTAK, SŐT a GŐZHAJÓKAT IS A POSTAI SZÁLLÍTÁSRA, MI NEMCSAK a GYORSASÁGOT, DE A FORGALMAT IS EMELTE, ÚGYANNYIRA, HOGY AZ IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉRE A KISEBB-NAGYOBB REFORMOK SZAKADATLAN SORA VÁLT SZÜKSÉGESSÉ. IGY 1851-BEN a NÖVEKVŐ TÁVÍRÓ HÁLÓZAT S A FOLYTON ÉLÉNKÜLŐ TÁVÍRÓI FORR/ALOM A POSTA ÉS TÁVÍRÓ EGYESÍTÉSÉT TETTE SZÜKSÉGESSÉ AZ OLCSÓBB ÉS EGYÖNTETŰ KEZELÉS CZÉLJÁBÓL, MÍGNEM 1854—55-BEN A TÁVIRÓ ANNYIRA FEJLŐDÖTT, HOGY A POSTAI SZOLGÁLATOT HÁTRÁLTATTA S ÚJRA KÜLÖN VÁLASZTOTTÁK. A POSTÁN EZALATT ELFOGADTÁK AZ OLY NAGY KÖVETKEZÉSEKKEL JÁRÓ BÉLYEG ÉS PENNY-RENDSZERFC S MÉG SZÁMOS UJITÁST, MI A FORGALMAT ELŐSEGÍTETTE S A KINCSTÁR KEZEIBEN LEVŐ POSTÁT A FEJLŐDÉS AZON ÚTJÁRA TERELTE, A MELYEN MA HALAD. AZ OLCSÓSÁG, A KÖZLEKEDÉS MINDEN IGÉNYEIT KIELÉGÍTENI CZÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK, A MEGBÍZHATÓSÁG, PONTOSSÁG, DE KÜLÖNÖSEN A GYORSASÁG, MELYET A MOZGÓPOSTÁK MEGHONOSÍTÁSÁVAL ÉRTEK EL, MINDEN TÉREN GYÜMÖLCSÖT HOZOTT, DE LEGKIVÁLT A ZSURNALISZTIKÁBAN, MELY AZ ALKOTMÁNY VISSZAÁLLÍTÁSÁTÓL KEZDVE CSODASZERÜ VIRÁGZÁSNAK INDULT. A POSTAI INTÉZMÉNY REFORMJÁT MÁR A FELELŐS MAGYAR KORMÁNY TETŐZTE BE S HA MA A MAGYAR POSTAI INTÉZMÉNYT AZON A SZÍNVONALON TALÁLJUK, MELYEN EURÓPA LEGFEJLETTEBB POSTAI INTÉZMÉNYE ÁLL, UGY EBBEN NAGY RÉSZE VAN A SAJTÓNAK, MELY NEMCSAK A NÉPBEN, DE A KORMÁNYOKBAN IS MEGGYŐZŐDÉSSÉ ÉRLELTE A KORSZELLEMET MELY

R AZ ÁLLAMHATALOM ÉRDEKÉT ÉPEN ABBAN TALÁLJA, HOGY A NÉP HALADÁSÁBAN NE GÁTOLVA, HANEM ELŐMOZDÍTVA LEGYEN. S HA A FELVILÁGOSODÁST, MELY EURÓPA CZIVILIZÁCZIÓJÁT OLY SZÉDÍTŐ MAGASRA EMELTE, BÜSZKÉN TEKINTI A SAJTÓ A MAGA DICSŐSÉGÉNEK, MUNKÁJA NEM LETT ÁLDÁSTALAN, BŐSÉGESEN MEGJUTALMAZTÁK ÉRTE A FÖLVILÁGOSODÁS INTÉZMÉNYEI, LEGKIVÁLT A POSTA. A MINT EMELKEDIK TÉRBEN ÉS MINŐSÉGBEN A POSTA, ABBAN AZ ARÁNYBAN GYARAPODIK A SAJTÓ SZÁMBAN ÉS OLVASÓKBAN; S HA A POSTA VASÚT NÉLKÜL MA IS JÓZSEF CSÁSZÁR RENDSZERÉBEN VERGŐDNÉK, UGY A SAJTÓ NEM ÁLLHATNA ZSURNALISZTIKÁI TEKINTETBENA 30—40-ES ÉVEK HÍRLAPJAI FÖLÖTT. A POSTÁVAL ROKONINTÉZMÉNY, A TÁVIRÓ, TETTE LEHETŐVÉ, HOGY A SAJTÓ HÍRSZOLGÁLTATÁSA MA OLY PONTOS, GYORS ÉS KIMERÍTŐ, HOGY TANÁCSADÓ, VEZETŐ A NEMZETGAZDASÁGI ÉLET MINDEN TERÉN, SŐT NEM EGYSZER A BÖRZÉK ÁLTAL VALÓSÁGOS HATALOMMÁ LESZ, MELYNEK HATÁSA ALÓL MÉG AZ ÁLLAMHATALMI FAKTOROK SEM VONHATJÁK KI MAGUKAT. ÁMDE, HA A POSTA ÉP OLY GYORSAN ÉS PONTOSAN NEM RÖPÍTENÉ SZÉT NAPONTA A HÍRLAPOK MILLIÓIT, HIÁBA VOLNÁNAK GYORSAK ÉS MEGBÍZHATÓK A SAJTÓ ÉRTESÜLÉSEI, KORÁNTSEM DICSEKEDHETNÉK OLYAN' BEFOLYÁSSAL, ANNYI ORGÁNUMMAL S OLVASÓVAL, MINT A MENNYIVEL MA MINDEN MAGYAR ÖRÖMÉRE MÉLTÁN BÜSZKÉLKEDIK. HOGY A SAJTÓ CSODÁS FÖLVIRÁGZÁSÁBAN s IGY MAGYARORSZÁG KULTURÁLIS HALADÁSÁBAN CSAKUGYAN OROSZLÁNRÉSZE VAN POSTAINTÉZMÉNYÜNKNEK, MUTATJA A KÖVETKEZŐ TÁBLÁZAT, MELY 1868-TÓL 1879-IG KIMUTATJA, A MINT ÉVRŐL-ÉVRE NŐTT A POSTA- ÉS TÁVÍRÓ-HÁLÓZAT S VELÜK SZEMBETŰNŐ ARÁNYBAN GYARAPODIK A SZÉTKÜLDÖTT HÍRLAPOK SZÁMA. Év Postabiv. működött iTávirói biv. Hirlap millió darab Év Ezek liözött iTávirói biv. Hirlap millió darab Év mozgó i működött Hirlap millió darab 1868- ban 1869- ben 187<)-bvn 1871- ben 1872- ben 1873- ban 1874- ben 1875- ben 1876- ban 1877- ben 1878- ban 1879- ben 1337 1479 1523 1688 1837 1926 1930 1948 1959 1980 2024 2099 2 6 8 10 10 14 16 18 20 20 22 23 1 349 410 487 650 764 837 1 856 887 911 931 960 980 13,000 13,500 15,500 22,500 23,200 23,500 31,200 2-%550 28,876 32,044 34,740 34,560 VATALOK SZÁMA 762-VEL, A MOZGÓKÉ, MELYEK ALATT A VASÚTON SZÁLLÍTOTT POSTÁT ÉRTJÜK, 21-GYEL, TÁVIRÓÁLLOMÁSOKÉ 631-GYEL, A SZÉTKÜLDÖTT HÍRLAPOK PÉLDÁNYSZÁMA PEDIG 21,560 MILLIÓVAL SZAPORODOTT. MINŐ KÁPRÁZATOS SZÁM EZ AZON'LEGFÉNYESEBB EREDMÉNY MELLETT IS, MELYET a'MAGYAR ZSURNALISZTIKA ELSŐ VIRÁGZÁSÁNAK SZAKÁBAN ELÉRT! S MIG A 40-ES ÉVEKBEN HÍRLAPIRODALMUNK 32 ÉS 9 KÖZÖTT INGADOZOTT, 1868-BAN MÁR 131 S 1879-BEN 321 HÍRLAPUNK ÉS FOLYÓIRATUNK VAN ! HA EZT A ROHAMOS GYARAPODÁST azzal AKARJUK MEGOKOLNI, HOGY AZ ALKOTMÁNYOS ÉLET LEVERTE A SAJTÓ BILINCSEIT, NAGYBAN MEGINGATJA OKOSKODÁSUNKAT A SAJTÓ AZON ÁLLAPOTA, MELYBEN AZ ABSZOLITISTICUS IDŐK ALATT TALÁLJUK. UGYANIS, MIG A SZABADSÁGHARCZ VIHARAI KÖZÖTT MEGBÉNULT POSTA UGY MAGÁVAL RÁNTOTTA A SAJTÓT, MINT AZT LÁTTUK ADDIG MINDJÁRT 1850-BEN, HOGY A POSTA ÚJRA MEGKEZDETTE MŰKÖDÉSÉT, SŐT AZT A VASÚT TÁMOGATÁSÁVAL S SZERENCSÉS REFORMOKKAL EGYRE TÖKÉLETESEBBEN TELJESÍTETTE, A HÍRLAPOK SZÁMA GYARAPODNI KEZD, ÚGYANNYIRA, HOGY MÁR 1856-BAN TÖBB ORGANURNA VOLT SAJTÓNKNAK, MINT BÁRMIKOR AZELŐTT. ÉS A GYARAPODÁS ÉVRŐL-ÉVRE TART, 1866-BAN ELÉRI A 90-ET, HOGY 1867-BEN EGYSZERRE 119-RE EMELKEDJÉK. S A MILY ARÁNYBAU EMELKEDETT A HÍRLAPOK SZÁMA, UGY NŐTT KÖRÖTTÜK A KÖZÖNSÉG IS. IGY 1864-BEN A POSTA MÁR 7.296,140, MIG 1866-BAN MÁR 8.357,709 LAPPÉLDÁNYT SZÁLLÍTOTT, (Vége köv.)