Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-10 / 20.szám

ESZTKRGOM, XI. ÉVFOLYAM. 20. SZAM VASÁRNAP, 1889. MAROZIÜS 10, VASÁRNAP ÉS_CSÜ TÖRTÖK ÖN. K\/)h\'Al)TÚH\ Ál! : egéw; évni . . . ö frt — kr. fél évre 3 fit — kr. negyedévre i fit 50 kr. Eyy szám ára 7 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZr'.MT-AlUIA-UTCZA 317. SZÁM, liovsi n hiu M/i'lliuiii i HM/.t(t tJlisid kiizli'inéiiy ok kiiIilmiilíik. KIADOHÍVATAL : SZÉCI IKIlYl-TfcR 331- .SZÁM, liová a iii\;i.t:i,los s ;i magán liinlolésoí, a nyillléi'lia szánt kii/,, lomén \ tik, olŐli/.oí esi |>énzok OK rooht múlások iiilé/.oii<l<5k. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIIMíMTMSI'lK \\\<i.\H 111 UI»KTÚNKK 1 szólói 100 nxitfg — frt ?5 kr.i fi" ••»'{<'• NH|"»''»ÍH wy.oiiiit logj;i 100-200 ig . J frt 50 kr.il ; tnnyofli.W.aii kiix8ltnliieic. 200 - 8ÖÖ-íg . Ü frt kr.i i , UélyMgtlij ÍI0 kr. Hí NVII/ITNIf Hora gj) kr. Márczius 15-ike előtt. Esztergom, márcz. 9. (lc. 1. dr.) Huszonkét esztendeje mult, bogy dicső királyunk uralkodása alatt alkotmányunk, szellemünk, erőuk és jelenünk "biztosított fejlődésnek, sőt virágzásnak örvend. Nem rendítette meg azóta átaláuos gyarapodásunkat nagy katasztrófa; egy-két kisebb hadjárat sem került annyi vérbe és áldozatba, hogy megsínylettük volna. A mostani nem­zedékek a béke évtizedeinek békés szel­lemű gyermekei, a kik még nem látták, bogy miként rombolják össze a fegy­verek a béke legfölségesebb alkotásait. Közel negyedszázados fejlődésünk vív­mányai és gyümölcsei fölségesek és pá­ratlanok. Diadalt ült ezalatt a magyar művészet, diadalt a magyar tudomáuy és diadalt a nemzeti szellem. A teljes diadalból csak a teljes nemzeti szellem hiányzott. Ezt keressük és követeljük most, hogy biztos alapokat rakjunk a küszöbön álló huszadik század szeren­csés és boldog fejlődésének. A történet tanulsága szerint a hosszú béke ernyeszt, a tartós politikai irányok korhasztanak ; a tudományok ugyan há­boritlanul virágzanak, de a géniuszok elvesztik a szárnyalást s a magasztos gondolatok sz fórjából a vagyonos házi­urak kényelmében laposodnak el. Már­czius 15-ike bizonyítja legfölségesebben, hogy mire képesek a nagy eszmék, a nagy gondolatok s milyen varázszsal alakítják át azok az egész nemzetet. A hosszú béke évtizedei egyhangú filiszteri hajlamokat nevelnek, önzővé teszik az embereket s vagyon- és élvhajhászatbau jelölnek izgalmat és sokszor óletczélt. Nincs szűkségünk a béke meghábo­rít ására. Isten őrizze hazánkat minden szükségtelen vérontástól. Nekünk még hosszú békére és nyugalomra van szük­ségünk, hogy nemzeti hivatásunknak művelt szomszédaink előtt tiszteletes te­kintélyt szerezzünk. Csak ne zárkózzunk el azon eszmék szolgálata elől, melyeknek mostani békés fejlődésünk alapvetői voltak. Ne legyünk közönyösek és háládatlanok azokért a törekvésekért, melyeket a történet 1848. márczius 15-ikéről örökre följegyez. Szenteljük meg annak a nagy nap­nak tiszta emlékezetét szivünkben s buzduljunk fel a szabadság azon fölsé­ges jelszavaiért, melyekért negyven esztendő előtt vérüket ontották. Küldjünk márczius 15-én imát az Is­tenhez szeretett hazánkért és szeretett királyunkért. Tartsa és óvja az ég mindakettőt egymásért és egymásnak. Fogadjunk hűséget honszerelmünkbon, tisztaságot törekvéseinkben, rendületlen­séget nemzeti szellemünkben ! Mindenekelőtt azonban becsüljük meg márczius 15-ike fenségét azzal, hogy a szabadság feltámadása ünnepéről nem­zeti örökbe reánk maradt eszméket, azokat a megszentelt drágagyöngyöket ne keverjük össze a napi politika iszapjával. Mert mennél magasabban ragyoguak azok fölöttünk, annál fényo­sebbek, mint a csillagok. Egyesületi élet. (Egy uj egyesület alakulása.) Az esztergommegyei kath. legény­egyesület alakuló és első közgyűlését f. hó 3-án tartotta meg, miután a magy. kir. belügyminisztérium alapszabályait megerősítette. Ezen alapszabályok leg­első §-ából tűnik ki, az egyesület val­lás erkölcsi czélja: «az iparossegédek szellemi és anyagi javának erősítése és megóvása, továbbá valláserkölcsi fejlő­désnek előmozdítása, a betegséggel súj­tott rendes tagok segítése a tagegye­sületektől jövő és itt alkalmazást ke­reső iparossegédek testvéries fogadása, útbaigazítása és némi támogatása.» Ezen nemes czél, melynek elérésére, épen kath. legényegyesületeink szolgál­tatják a leghathatósabb eszközöket, ele­gendőleg igazolja városunkban ez egye­sület is létjogosultságát, mint olyant mely az európai coutigens minden na­gyobb városában, az iparosok vallás­erkölcsi és szellemi fejlődését legjobb mederbe terelte. A mai kulturviszonyok különösen NAGY SZAKKÉPZETTSÉGET ÉS kipróbált ügyes­séget követeinek az iparostól. Akarva nem akarva, a magyar ipa­rosnak is be kell állnia az át alános iparversenybe és a győzedelmi pálmáért más nemzetek iparosaival derekasan meg­küzdenie, ha nem akarja pirulva látni hátramaradottságát és a versenyképte­lenség miatt tönkre menni. Ezen mér­kőzésben nem elegendő a természetes ész és jó akarat, megkívántatik egy­szersmind a gyakorlati, alapos tanul­mány, a melyet a kath. legényesiüetek szakszerű előadásai, az egyesületben, mint tagtársak találkozó iparosok ko­moly értekezései leginkább biztosiIják. Másfelől a vasárnap és ünnep dél­utáni, valamint a fárasztó napi munka után való pihenés, az ezen egyesüleiben uralkodó, mindenkor tisztességes vidám­ság, ének, játék, szórakoztató olvasmá­nyok által felváltva, valóban jótékonyau hat az élet terhei alatt roskadozó ipa­ros legényekre. A kath. legényegyesü­leteknek nem czélja a természetet el­nyomni, hanem szabályozni, azért méltán vette fel irányelvei közé a «vidámság és jókedv» jeligót. Megérdemli ezt a kis fűszert a munkás osztály, mely a nap hevét ós terhét hordozza, hogy vigadjon az Úrban. «Isten áldja a tisztes ipart!» jelszó alatt kezdettük meg mi is szerény mű­ködésünket az esztergommegyei kath. legényegyesület megvalósítására, mely­nek fő védnökségére sikerült a bíboros főpapot, a magyarhoni iparosok közös atyját, megnyernünk, ki is azonual 200 frtnyi fejedelmi ajándékával lett Offyooaiotü-ok—Wffel6_>—j-éttJ-VH^je—tq. Nagy­lelkű jótevőink követték 0 Emineu­cziája vonzó példáját. Adakoztak: Mél. br. Hornig Károly veszprémi megyés­püspök ur 20 frtot, Mélt. Sujánszky Antal pápai praelatus 20 frtot, Ngs Krotky József apáfkanouok 10 frtot, Ngs Czibulka Nándor 1 aranyat, Ngs Cseruoch János kanonok és irodaigaz­gató 20 frtot, mélt. gr. Majláth Grusz. táv, papnév. intézeti tanulmány fel. ügyelő 50 frtot, főt. Machovich Gryula j főszentszéki jegyző 20 frtot, főt. Ke. BETEGSÉGEMBEN. HA MOST ITT VOLNÁL, ITT MELLETTEM, ÉDES MOSOLYGÓ, NYÁJAS ANGYALOM, S SZELÍD KEZEDDEL SIMOGATNÁD SÖTÉT FELHŐKBE BURKOLT HOMLOKOM; HA MOST ITT VOLNÁL, S AJKAIDDAL REGÉLNÉL NÉKEM TÜNDÉRSZÉP MESÉT, MIG SZEMEIDNEK SUGARÁVAL REÁM AZ ÜDVÖK ÁRJÁT HINTENÉD; HA ITT VOLNÁL E KIS SZOBÁBAN, A HOL MOST ÁRVÁN, BETEGEN VAGYOK, S A HOL NÉKEM A MEGNYUGVÁSNAK PARÁNYI MÉESE SEM RAGYOG; A HOL LELKEMRE HŰ VIGASZTALÁSKÉNT NEM HAT A BÉKE-ANGYALOK SZAVA, S JAJONGVA REPDES ÁT A PUSZTA LÉGEN MEGTÖRT SZIVEMNEK BÁNATOS DALA: OH, MENNYI ÁLOM, MENNYI ÉDES ÁBRÁND VÁLNÉK VALÓVÁ E KIESI HELYEN . . . HA MOST ITT VOLNÁL, S ÉDES AJKAIDDAL REGÉLNÉL TÜNDÉR SZÉP MESÉT NEKEM! 4 kisltóeto bafriy&sa Űrlap i. AMA NAGY BEFOLYÁS, MELYET A HIRLAPSAJTÓ ELTERJEDTSÉGÉNÉL FOGVA AZ EGÉSZ TÁRSADALOMRA, SŐT MAGÁRA AZ ÁLLAMI ÉLETRE IS GYAKOROL, A ZSURNALISMUST A NEMZETGAZDASÁGI TÉNYEZŐK EGYIK LEGFONTOSABBIKÁVÁ EMELTE. A NEMZETGAZDÁK TÖBBSÉGE UGYAN MÉG EGYRE VITATJA, HOGY R A HIRLAPIRÁS, MINT egy­ÁTALÁN MINDEN SZELLEMI MŰKÖDÉS, PRODUCTIV VAGY INPRODUCTIV MUNKA-E, VAGYIS «NEM A JAVAK GYŰJTÉSÉRE IRÁNYULÓ MUNKÁSSÁG* A NEMZETGAZDASÁG KERETÉBE VONHATÓ-E ; ÁMDE, HA MEGGONDOLJUK, HOGY A RELATÍV IGAZSÁGOK TUDOMÁNYA SAJÁT HITELÉNEK VESZÉLYEZTETÉSE NÉLKÜL EGYÁTALÁN NEM TETSZELEGHET EXCLUSIV SZABÁLYOKKAL, UGY KÉTSÉGTELENNEK KELL TAR­TANUUK, HOGY A PRODUCTIV ÉS IMPRODUCTIV MUNKA KÖZÖTT SEM ÁLLITHAT FÖL MEREV, ELTOL­HATATLAN KORLÁTOKAT. MUNKÁSSÁGUNK CZÉLJA: SZÜKSÉGLETEINK KI­ELÉGÍTÉSE S EMBERILEG OLY MUNKÁT, MELY NEM ERRE IRÁNYUL, NEM IS KÉPZELHETÜNK. HA AZ ILYEN MUNKÁT PRODUKTÍVNAK NEVEZZÜK, AKKOR NEMCSAK A FURÓ, FARAGÓ, SZÁN TÓ-VETŐ EMBER MUNKÁJA PRODUKTÍV, HANEM AZÉ IS, A KI CSAK SZELLEMÉVEL VESZ RÉSZT EBBEN A MUNKÁBAN AKKOR, MIKOR ANNAK A MUNKÁBAN NAGYOBB ÉS NAGYOBB, SIKERT BIZTOSÍTÓ ESZKÖ­ZÖKET ÉS MÓDOKAT NYÚJT. VÁJJON KINEK A MUNKÁJA VOLT PRODUKTÍ­VABB, STEPHENSONÉ-E, A KI A GŐZGÉPET FEL­TALÁLTA, VAGY AZOKÉ A MUNKÁSOKÉ, A KIKNEK KALAPÁCSA ALÓL A GÉPEK EZREI KERÜLTEK KI? VÁJJON KI VÉGZETT PRODUCTIVABB MUNKÁT, HILL ROWLAŰD S VELE AZ ANGOL HIRLAPIRÓK-E, A KIK A PENY-REUDSZER ESZMÉJÉT MEGPENDÍ­TETTÉK, KIDOLGOZTÁK ÉS SÜRGETTÉK, VAGY AZ ANGOL KORMÁNY S VELE A POSTÁSOK SOKA­DALMA, A KIK EZT A RENDSZER ÉLETBE LÉPTETTÉK S ANNAK KERETÉBEN DOLGOZVA, A POSTAINTÉZ­MÉNY NAGYSZERŰ FEJLŐDÉSÉNEK ÖRVENDEZ­HETTEK? SZERINTÜNK MINDIG PRODUCTIVABB AZ ESZME, MELY A MUNKÁSSÁGNAK UJ TERET, A SIKERRE UJ MEG UJ ESZKÖZÖKET NYÚJT, MINT A DOL­GOZÓK, A KIK ANNAK AZ ESZMÉNEK A VILÁGÁNÁL BOLDOGULNAK; S IGY A SAJTÓ LEG­ALÁBB IS VAN OLY PRODUCTIV, MINT A TÁRSA­DALOM LEGPRODUCTIVABB INTÉZMÉNYE. HA ÁTTEKINTJÜK AZ EMBERI MUNKÁSSÁG ROPPANT TERÉT A NEMZETGAZDASÁGTAN TAPASZ­TALATI IGAZSÁGAINAK FÉNYÉNÉL, UGY LEHETETLEN A MAI VISZONYOK KÖZÖTT A MUNKÁSSÁG BÁR­MELY NEMÉT A TELJES ROMLÁSBA SODORTATVA NEM LÁTNUNK, HA A SAJTÓT NEM LÉTEZŐNEK KÉPZELJÜK. A VILÁG EGÉSZ NEMZETGAZDASÁGI ÉLETE EGYSZERRE A KÖZÉPKORBA SÜLYEDNE VISSZA, HA ELVENNŐK TŐLE AZT A BIZONYOSSÁGOT, MELYET A SAJTÓ A VISZONYOK S ESEMÉNYEK ISMERETÉVEL NYÚJT; MERT A SAJTÓ NEMCSAK A «VILÁG LELKIISMERETE», HANEM A KÖZBIZ­TOSSÁG ÉRZETÉNEK MEGTESTESÜLÉSE ÉS GARAN­CZIÁJA IS. FIGYELEMBE VÉVE A SZÜKSÉGEKET, A MELYEK A SAJTÓT MEGSZÜLTÉK, A RÓMAIAK «ACTA DÍ­URNIÁI»-TÓL KEZDVE S MIND A MAI NAPIG •FÖN TARTJÁK: SZÁMBA VÉVE A VISZONYOKAT, A MELYEK A VELENCZEI KÉZIRATU. GAZETTEKBŐL KORUNK TIMESEIT ÉS NEWYORD HERALDJAIT FEJLESZTETTÉK, A SAJTÓ MUNKAKÖRÉT A NEMZET­GAZDASÁGI ÉLET KERETÉBEN A KÖVETKEZŐKÉP KELL MEGHATÁROZNUNK: TÁJÉKOZNI ÉS ELLEN­ŐRIZNI. REGISTRÁLNI A TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMI ÉLET MINDEN MOZZANATÁT, FIGYELEMMEL KI­SÉRNI MINDAZON TERMÉSZETI JELENSÉGEKET, A MELYEK AMAZOKAT BEFOLYÁSOLHATJÁK S ŐRKÖDNI A FÖLÖTT, HOGY A TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMI FEJ­LŐDÉS SODRA A HELY R ES IRÁNYBAN TÖR-E MA­GÁNAK MEDRET. A SAJTÓ AZ ÉLET TERMÉKENYÍ­TŐJE, MINDEN ZUGBA ELÁGAZÓ CSATORNÁJA A TUDOMÁNY ÉS HALADÁS UJ MEG UJ ESZMÉINEK, AZOKAT KÖZSZÜKSÉGGÉ, VALÓSÁGGÁ ÉRLELI; MIG AZ AVULT ERJEDÉSNEK INDULT INTÉZMÉNYEKET, SZOKÁSOKAT KIIRTJA, HOGY ELHÁRÍTSON MINDEN GYOMOT, MELY A FEJLŐDÉST GÁTOLHATNÁ. És EZ A MISSIÓ OLY VEHEMENS ERŐVEL SZAKAD A SAJTÓ NYAKÁBA, HOGY A LEGDEMORIZÁLTABB ZSURNALIZMUS IS, MINT A TAPASZTALAT MUTATJA, MINTEGY ÖNKÉNYTELENÜL HÓDOL NEKI; MÁS SZÓVAL, A SAJTÓ SOHASEM LEHET ROSSZABB A KÖZVISZONYOKNÁL; SOHASEM MEGRONTÓJA, CSAK TÜKRE AZ ÉLETNEK, VALAMINT POSTÁSA A JÖ­VŐNEK. FÖLÖSLEGES BIZONYÍTANUNK, HOGY a KÖZ­ÉLETNEK AZ ÖSSZESÉGET ÍGY ÁTHATÓ FAKTORA NEMZETGAZDASÁGI TÉNYEZŐ, MELYET SZÁMBA KELL VENNIE A TUDOMÁNYIAK, A MINT ELFO­GADJA S FÖLHASZNÁLJA A GYAKORLAT s RESPEC­TÁLJÁK A HATALMI TÉNYEZŐK IS. A SAJTÓ, MINT NEMZETGAZDASÁGI TÉNYEZŐ, FÖLÖTTE ÁLL AZ EMBERI MUNKÁSSÁG ÖSSZES ELEMEINEK S A TÉR ÉS VISZONYOK ÁTTEKINTÉSÉT BÍRVA, AZOKAT IRÁNYOZZA, A.KÜLÖNBÖZŐ, SZÉT­HÚZÓ ERŐK MŰKÖDÉSÉT A VÉGSŐ, KÖZÖS, NAGY CZÉL ELÉRÉSÉRE VEZETI;. TEHÁT HATALOM IS, PEDIG NAGYHATALOM. II. HA FUTÓ PILLANTÁST VETÜNK a SAJTÓ törté­NETÉRE, AZONNAL SZTMET SZÚRNAK AZOK A. JELENTÉSEK, a MELYEK AZT A KÖLCSÖNHATÁST

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents