Esztergom és Vidéke, 1889

1889-03-10 / 20.szám

reszty Victor, hittanár 20 frtot, főt. Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi praebendalus 20 frtot, főt. Vezinger Károly, lelkiigazgató 4 frtot, főt. Czenczik jáuos, főszékesegyh. praebendatus 5 frtot, főt. Horváth Ferencz, hitlauár 2 frtot. Fogadják a nyilvánosság előtt is nagylelkű jótevőink leghálásabb köszönetünket. Az egyesületnek 0 Eminencziája által kegyesen kinevezett elnöke Dr. Prohászka Ottokár hit tanár, másodelnöke : Eitner Elemér Ákos, főszékesegyházi praebendatus. Választolt tisztviselői: alelnök : (3 évre.) fényi József. Jegyző : (ideiglenesen) Macsek István. Pénztáros : Tindler Ignácz. Ellenőr: Farkas Gyula. Könyvtáros: ifj. Tölgyessy István. Két dékán : Grimm József és ifj. Tölgyessy István. Számvizsgálók: Pényi József, id. Tölgyessy László, Simonides József. A választmány 21 tagból áll. Az egyesületnek eddig 120 r. tagja van. Felvételi dijak után bejött 58 frt 85 kr. Havi illetékek után 172 frt 50 kr. Kiadás volt jan. l-ig 103 frt 50 kr. A befolyt pénzből 400 frt a helybeli iparbankban vau letéve. Hálás köszönetünket rójuk le egyszersmind Esztergommegye főszolgabirájának Reviczky Győző urnák, a tüzőrség háza ban nagylelkűen, egészen ingyen átengedett három szoba szabad használatáért. Az év végéig 11 beteg, egyesületünk lelkes orvosa Dr Rapcsák Imre ur által sikeresen gyógykezel letett. A rendes tagokat a böjti vasárnapokon adandó oktatásokra ismételten meghívjuk. Esztergom, 1889. márcz. 9. Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR, elnök. ] EITNER ELEMÉR AKOS, másodelnök. Kaszárnya-ügy. Esztergom, márcz. 9. A k aszárri yTie pit-és ügy éri el" nntrcz i us idusában múlhatatlanul el kell dőlnie, akár jobbra, akár balra. Elég soká vajúdik a hegy; talán mégis oroszlán kerül ki belőle és nem egér. A katonaság jövedelmez. Azért versenyez minden valamire való vidéki város rendes kaszárnyáért. Ez a jövedelmezés ugyan igen relatív, mert első sorban is élelmiszer szállítóknak és élelmező iparosnak biztosit nagyobb hasznot; az általános iparnak és kereskedelemnek pedig nincs egyenes haszna belőle; de igy is tekintélyes anyagi tényező s épen azért nem adhatunk igazat mindenben azon felfogásnak, mely több oldalról ilyen formán nyilatkozik: — Ejtsük el a kaszárnya ügyet teljesen. Ne vállaljunk magunkra ilyen nagy keresztfát. A nagy kaszárnyából úgyse lesz másnak haszna, csak egy-két mészárosnak, péknek és szállítónak. Fiainkat már úgyse nevelik idehaza katonának, hanem Komáromban. A hadsereg idegen szelleme pedig csak a magyar társadalmi életet zavarja meg s kizökkenti a nemzeti irányú fejlődést. Keressünk magunknak egyéb kárpótlást. Esztergom városa olyan szerencsétlen anyagi viszonyok között van, hogy még a legcsekélyebb jövedelmi forrás előtt is kalapot kell emelnie s igy a kaszárnyaépités ügyét nem szabad és nem lehet változó politikai szimpátiákkal vagy antipatiákkal kapcsolatba hozni. Építsünk kaszárnyát. De ne cselekedjünk drágalátos palotát. Legyünk azon hogy mennél olcsóbban jussunk hozzá a legszigorúbb katonai követeléseknek megfelelő nagy kaszárnyához; de viszont jusson eszünkbe mindig, hogy nagyon szegények vagyunk ; sehogy sem illik hozzánk a nagyzás s maga a kaszárnya eszméje sem olyan, hogy feltűnő pompájú palotát kívánna. A kaszárnya ne legyen több kaszáruyánál. Hogy hová építsük ? Erre a kérdésre minden higgadtan gondolkodó esztergomi polgár ezt fogja felelni: — Oda, a hol legjutányosabb. Ha le fogunk tenni arról a bizarr gondolatról, hogy palotás kaszárnya által szépítsük a várost, akkor mindenesetre csatlakozni fogunk ahoz az okos felfogáshoz, hogy építsünk mentől juta nyosabban s építsünk ott, a hol legolcsóbb. Czifra terhekkel rója meg a jövő generácziókat minden czifra gondolat. Egy^Tetmltrios vállalat métyen bele fog nyúlni a jövő nemzedékek létérdekeibe is s minthogy nemcsak a jelennek, de a jövőnek is fe'elősek vagyunk: legyünk Cunctatorok. Ragadjuk meg a kaszárnyaépitésügyét mindkét kézzel; de ne ejtsük el a jelen s a jövő fejlődésének érdek föl tételeit sem. Ha rendkívül díszesen s túlságos drágán megyünk bele a kaszárnyaépités drága ügyébe, akkor a város jövőbeli kulturális érdekei — melyek pedig mindeneseire igen magasztosak — megbénítva fognak elsatnyulni s Esztergom városa kénytelen lesz, míg a nagy anyagi terhektől teljesen meg nem szabadul, a haladás minden egyéb követelményeit egyelőre elejteni. Már pedig ezt éri el az s a jövő ítélőszéke elé kerül az, a ki nem a legszigorúbb takarékosság alapján óhajtja az uj kaszárnyát. Gazdaság és kereskedelem. Budapest, márcz. 9-éu. A vasutak államosítása. A közlekedésügy terén kiváló eseményt képez a buda-pécsi vasút államosítása. Valóban meglepő tevékenységet fejt ki Baross és mindeik akcziója oly nagyszabású, hogy nem lehet arról szó, mintha a miniszter csak beszéltetni akarna magáról. Siker nem teszi a közlekedésügyi minisztert elbizakodottá, sikertelenség nem veszi ol. bátorságát és munkakedvét. A Dnna-gőzhajótársulattal folytatott tárgyalások, ugy látszik, még nem vezettek ered menyre és íme, alig hinsultak meg e tárgyalások, már is teljes eredményre vezettek a buda-pécsi vasút államosítására vonatkozó tárgyalások, melyekről az eredmény perfekté válása előtt alig birt tudomással a nyilvánosság. A vasút tehát az állam polgáraié, és igazgatásánál a bevétel másodrendű kérdés, a fő, hogy a személy- és áruszállítás olcsó legyen, még ha e miatt kevesebbet jövedelmez is, mint a mennyibe a befektetett tőke kerül. A kereskedők, gazdák és iparosok srempontjából a dunántúli forgalom főszerepvivője eddig a déli vasút, de a magyar-nyngoti és abudapest-pécsi vasút államosításával a magy. kir. államvasutak révén a magyar kormány teljes befolyása immár biztosítva van. A Bndapest-pécsi vasút államosításának főelőnye az, hogy hazánk legnagyobb részének vasutjai egyöntetű, díjszabással fognak bírni s igy a minden pályán beszedetni szokott kezelési illetékek felszámítása elesik, az u. n. mesterkélt forgalom, a többszörös átrovatolásck stb. mellőzhetők. Ennek előnyeit méltányolni tudják, kik sajnosán tapasztalták, hogy a hány vasút, annyi szokás. Most a magy. kir. államvasutak mellé sorakozik a magyar északkeleti, az első magyar gácsországi, a magyar nyugoti, a budapest-pécsi, valamint az általuk kezelt helyi érdekű vasutak, oly nagyjelentőségű komplexus, hogy ennyit is az állam kezében összpontosítva látni, a legvórmesebbek sem hittek. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszterünk körültekintő óvatosságának s a hazai kereskedelmi és ipari érdekek figyelembe való vételének annyi jeleit adja, hogy valósággal megszégyenítette azokat, kik ToJnay visszalépése alkalmával hajszál rendeztek ellene. HÍREK. — Nagyszerű adakozás. 0 ERAInentiája a szent István Társulat kebelében alakult tudományos és irodalmi osztály tőkéjének gyarapítására 10,000 (lizezer) forintot adományozott. 0 Eminencziája a nagyszerű adományt, mint a Szent István Társulat elnöke, Steiner Fülöp kanonoknak, mint a Társulat alÍelnökének adta át, ki pénteken hagyta el a primási palotát, hogy a nagy alapítványról az egyesületnek örvendetes jelentést tegyen. — Uj harang. 0 Eminencziaja Komárom megye Nemes-Ocsa község róni. kath. híveinek Walser Ferencz budapesti harangöntőnél egy harmadfél mázsás harangot rendelt, mely 250 frlba került; az összes költséget, 0 Eminencziája födözte. — Adomány. A földművelés, iparés kereskedelemügyi minisztérium az Esztergom-vidéki gazdasági egyesületet 300 frt segélyben részesítette, azonfelül méltányolva az egyesületnek a phylloxora elleti való védekezés terén kifejtett tevékenységét, 3500 db. gyökeres York-Madeira ós 2000 db gyökeres Jaquez amerikai vesszőt, valamint tanulmányozás czóljából ugyancsak 100 db Canada vesszőt adományozott. — Niedermann Pal kir tan. tiszteletére nagy bankettet fognak rendezni. Az uj királyi tanácsos e hét folyamán fogja kitüntetését megköszönni a budavári királyi palotábau. ~ Márczius 15-ikét minden esztendőben megültük, ugy a hogy. Az idén szeretnők már egyszer a nagy napot minden pártbefolyástól s napipolitikai irányzatoktól megtisztulva üdvözölni. A közönség lelkes hangulatából Ítélve, a nagy nap megünneplése az idén eseményszerűen fog végbemenni városunkban. Közgyűlés. A sz. Péter és Pál MUTATJÁK, MELYET A SAJTÓ ÉS AZ ÉLET EGYMÁSRA GYAKOROLNAK ; S HA KUTATJUK AZ OKOKAT, A MELYEK A SAJTÓNAK MAI HATALMÁT ÉS BEFOLYÁSÁT MEGSZEREZTÉK, UGY MÉG VILÁGOSABBAN KITŰNIK AZ, HOGY A SAJTÓ A NEMZETGAZDASÁGI FAKTOROK LEGFONTOSABBIKÁT S MINDENESETRE A LEGNEMESEBBIKÉT KÉPEZI. A ZSURNALIZMUS SZINTÉN AZ EMBERISÉG ŐS SZÜKSÉGEI KÖZÉ TARTOZIK, A MELYNEK NYOMAIT A SZERVEZETT TÁRSADALMI ÉLETTEL EGYKORÚNAK KELL ELISMERNÜNK. EGYRÉSZT AZ EMBERI KEDÉLYBEN REJLŐ AMA SÓVÁR ÓHAJTÁS, HOGY TÁVOLABB LEVŐ VIDÉKEKRŐL IS TUDOMÁST SZEREZZÜNK ; MÁSRÉSZT A KERESKEDELEM, MELY A LEGHATHATÓSABB SEGÍTŐNEK BIZONYULT ARRA, HOGJ

R AZ ELEMI CSAPÁSOK SZOMORÚ KÖVETKEZMÉNYEI ENYHITTESSENEK, CSAKHAMAR MEGKÖVETELTE, HOGY A SIKERES VÁLLALKOZÁST ÉRDEKLŐ VISZONYOKRÓL BIZTOS HIREK LEGYENEK NYERHETŐK. A RÓMAIAKNÁL A KÖZTEREKEN TÁBLÁK FÜGGŐTTEK, MELYEKRE NAPONTA KURTÁK A KÖZÉRDEKŰ HÍREKET :< AZ IMPERÁTOROKAT VAGY A KÖZÉLET MÁS KIVÁLÓBB FÉRFIAKAT ILLETŐ KÖZLÉSEKET, NÉPÜNNEPÉLYEK, DIADALMENETEK, GYŰLÉSEK HIRDETÉSEIT, a HÁBORÚS ESEMÉNYEKET, A MESSZE TENGEREKRŐL KÜLÖNBÖZŐ ÁRUKKAL TERHIÉIT HAJÓK MEGÉRKEZÉSÉT. A HÍRLAPIRODALOM EZEN EMBRIÓI IS TISZTÁN MAGUKON VISELIK AZOKAT A VONÁSOKAT, A MELYEK AZT BIZONYÍTJÁK, HOGY A ZSURNALISMUST NEMZETGAZDASÁGI ÉRDEKEK SZÜLTÉK MEG. MÉG INKÁBB KITŰNIK EZ A «NOTIZÍE SCRÍTTEK»BÖL, MELYEKET A VELENCZEI KÖZÖNSÉG EGY ( GAZETA-PÓNZÉRT OLRASHATOTT. EZEKNÉL A HADI TUDÓSÍTÁSOK MELLETT KÜLÖNÖSEN A KERESKEDELMI BRREK TERJESZTÉSÉRE VOLT SULY FEKTETVE. Ámde A NEMZETGAZDASÁGI ÉRDEKEK ÁLTAL! TÁMASZTOTT SZÜKSÉG, BÁRMILY ÉGETŐ VOLT IS KÜLÖNBEN, NEM VOLT ELÉG ARRA, BOGY A HÍRLAPIRODALMAT ODA FEJLESZSZE, A HOL MA VAN S A HOVA — TEKINTVE A ZSURNALISMUS FELADATÁT — ELKERÜLHETETLENÜL FÖL KELLETT EMELKEDNIE. NEM VOLT ELÉG ERRE A MŰVELTSÉGNEK AZ a FOKA SEM, MELY RÓMÁNAK ÖRÖKLŐ DICSŐSÉGE MARAD; SŐT MÉG AZ IRÁS GYORS ÉS OLCSÓ SOKSZOROSÍTÁSÁNAK, a KÖNYVNYOMTATÁSNAK FÖLTALÁLÁSA SEM LETT VOLNA ELÉG ERŐS ARRA, HOGY a HATODIK NAGYHATALMAT MEGTEREMTSE, HA A TUDOMÁNY CSODÁS VÍVMÁNYAI MÁS NEMZETGAZDASÁGI FAKTOROKAT OLY MAGAS TÖKÉLYRE NEM EMELNEK, A MELYEN MA ÁLLVA, AZ ÚJKORT A TÖRTÉNELEM MINDEN MÁS KORSZAKA FÖLÖTT RAGYOGTATJÁK. EZ A KÖRÜLMÉRIY MEGINT a MELLETT BIZONYÍT, HOGY a ZSURNALISMUS KIVÁLÓKÉP NEMZETGAZDASÁGI TÉNYEZŐ S FEJLŐDÉSE, EMELKEDÉSE MINDIG a NEMZETGAZDASÁGI ÉLET FEJLŐDÉSÉT ÉS EMELKEDÉSÉT JELENTI. A ZSURNALISMUS NEMZETGAZDASÁGI FAKTORSÁGÁNAK CSATTANÓBB BIZONYÍTÉKÁT ALIGHA IDÉZHETNEK, MINT AZT, MELYET AZ ELSŐ ERDÉLYI HIRLAP SZOLGÁLTAT. EZ A KIS NYOLEZADRÉTÜ NÉMET ÚJSÁG, MELYET HOCHMEISTER MÁRTON SZEBENI KÖNYVNYOMDÁSZ II. JÓZSEF CSÁSZÁR NYÍLTAN KIFEJEZETT KÍVÁNSÁGÁRA INDÍTOTT MEG, 1783-BAN LÁTOTT NAPVILÁGOT. MILY ÉRDEKES VOLNA, HA TUDHATNÉK, HOGY a LÁNGSZELLEMÜ CSÁSZÁR MINT VÉLEKEDETT A SAJTÓ HIVATÁSÁRÓL. FÁJDALOM, ERRŐL NEM BESZÉL a HISTÓRIA; DE NÉMILEG KÁRPÓTLÁST NYÚJT EZÉRT AZ ELSŐ ERDÉLYI HIRLAP. ]EZ A KEZDETLEGES LAPOCSKA UGYANIS ECLATÁNS KIFEJEZÉSÉT ADJA ANNAK, HOGY AZON OKOK KÖZŰL, a MELYEK ŐT ÉLETRE HIVTÁK, A IEGBA- j talmasabb a nemzetgazdasági SZÜKSÉG VOLT. I MINDEN SZÁMÁBOZ «INTELLIGENZBLATT» CZIMMEL ARÁNYLAG TERJEDELMES MELLÉKLETET ADOTT, MELYEN A PIACZI ÁRJEGYZÉKEK, UJ KERESKEDELMI CZIKKEK ÉRKEZÉSÉT, A KÜLFÖLDRE INDÍTOTT SZÁLLÍTMÁNYOK LAJSTOMÁT, AZ ÁRVERÉSEK S A KORMÁNY ÉS MAGÁNOSOK HIRDETÉSEIT KÖZÖLTE. AZ ELSŐ MAGYAR LAP, A POZSONYI «MAGYAR HIRMONDÓ» PEDIG «ELŐRE VALÓ TUDAKOZÓDÁSÁBAN» ELMONDJA, HOGY «NINCSEN MÁR EURÓPÁBAN EGY ORSZÁGOS NEMZET IS, A KI A MAGA HAZÁJÁBAN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK, A VILÁGNAK VISZONTAGSÁGAI «MEGTUDÁSA VÉGETT SAJÁT NYELVÉN NYOMOTT UJSÁGLEVELEKET NE TARTANA. HOGY ILYEN NINCS HAZÁNKBAN, ANNAK NEMZETGAZDASÁGI HÁTRÁNYAIT MÉLYEN ÉRZI A «TUDAKOZÓDÁS» IRÓJA, A MIKOR IGY NYILATKOZIK : «MELY HIÁNYOSSÁG VALAMINT MAGÁBAN IGEN BECSTELEN, UGY KÖVETKEZÉSEIVEL KIMONDHATATLAN KÁRÁRA ÉS SZÉGYENÉRE VÁLIK A HAZÁNAK ». III. A SAJTÓ, MELY MÁR GYERMEKKORÁBAN IS ILY MARKÁNS VONÁSOKBAN HORDOZZA EREDETÉNEK BÉLYEGÉI, MEGIZMOSODÁSÁT IS EGYEDÜL A NEMZETGAZDASÁGI ÉLET FEJLŐDÉSÉNEK, FŐKÉP A KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK TÖKÉLYESÜLÉSÉNEK KÖSZÖNHETI. HOGY EZT VILÁGOSAN LÁSSUK, ELÉG, HA EGY PILLANTÁST VETÜNK HAZAI HÍRLAPIRODALMUNK STATISZTIKÁJÁRA 1780-TÓL 1879. ÉV VÉGÉIG, TEHÁT A HAZAI SAJTÓ SZÁZÉVES ÉLETÉRE. HÍRLAPOK SZÁMA: 1780 1, 1782 1,1783 2, 1784 2, 1785 1, 1786 2. 1787 5 1788 5, 1789 7, 1790 8, 1791 6, 1892 5. 1793 8, 1794 8, 1795 7, 1796 8, 1797 7, 1798 5, 1799 4, 1800 5, 1801 5, 1802 5, 1803 4, 1804 3, 1805 3, 1806 5, 1807 4, 1808 3, 1809 3, 1810 3, 1811 3, 1812 3, 1813 4, 1814 5, 1815 5, 1816 6, 1817 8, 1818 6, 1819 6, 1820 6, 1821 7, 1822 8, 1823 8, 1824 9, 1825 10, 1826 10, 1827 9, 1828 12, 1829 9, 1830 11, 1831 11, 1832 19, 1833 19, 1834 19, 1835 19, 1836 23, 1837 24, 1838 28, 1839 23, 1840 27, 1841 28, 1842 31, 1843 37, 1844 32, 1845 30, 1846 31, 1847 28, 1848 12. 1849 9, 1850 15, 1851 14, 1852 18, 1853 20, 1854 20, 1855 26, 1856 35, 1857 45, 1858 49, 1859 44, 1860 56, 1861 66, 1862 72, 1863 71, 1864 78, 1865 80, 1866 90, 1867 119, 1868 131, 1869 142, 1870 158, 1871 186, 1872 198, 1873 198, 1874 233, 1875 241, 1876 245, 1877 266, 1878, 283, 1879 321. E SZERINT 1780-TÓL 1879. DECZEMBER VÉGÉIG KELETKEZETT ÖSSZESEN 1461 HIRLAP ÉS FOLYÓIRAT, MEGSZŰNT 1140, TEHÁT 1879. DECZEMBER 31-ÉN AZ ÁLLADÓK 321. FELTŰNŐ A TÁBLÁZATBAN AZ A SZAPORODÁS, MELYET HÍRLAPIRODALMUNK A HARMINCZAS ÉVEKTŐL 48-IG, AZNTÁN AZ ÖTVENES ÉVEKTŐL, DE KÜLÖNÖSEN 1867-TŐL MUTAT. ZSURNALISZTIKÁNK STATISZTI HULLÁMZÁSÁNAK MEGÉRTÉSÉRE NEM ELÉG, HA PUSZTÁN A NÉPESEDÉSI, MŰVELTSÉGI S ALKOTMÁNYOS MOZZANATOKAT VESZSZÜK FIGYELEMBE, MERT AZT KÖZLEKEDÉSI VISZONYAINK BEFOLYÁSA NÉLKÜL MEGOKOLNUNK NEM LEHET. HOGY KÖZLEKEDÉSÜGYÜNK FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSÁT HÍRLAPIRODALMUNKRA KELLŐKÉP MÉLTÁNYOLHASSUK, VÁZOLNUNK SZÜKSÉGES A MAGYAR POSTAINTÓZMÉNY TÖRTÉNETÉT, MERT EZ AZ INTÉZMÉNY AZ, MELYBEN A KÖZLEKEDÉS S IGY AZ ÖSSZES NEMZETGAZDASÁGI FAKTOROK BEFOLYÁSA A HÍRLAPIRODALOMRA KÖZVETLENÜL ÉRVÉNYESÜL. (FOLYTATÁS.)